Az állami anyakönyvek a 19. század végétől a családkutatás és a személyes történetek legfontosabb forrásai közé tartoznak. Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezett a születések, házasságkötések és halálozások állami anyakönyvezésének bevezetéséről 1895. október 1-jétől.
A jogszabály előírta, hogy az anyakönyvvezetők minden kötetből másodpéldányt készítsenek, amelyet a területileg illetékes vármegyei levéltárban kellett elhelyezni. Így jött létre a vármegyei levéltárak anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye. A másodpéldányok készítését az 1981. évi 5. törvényerejű rendelet szüntette meg 1981. január 1-jétől, így a gyűjtemény lezárásának dátuma 1980. december 31.
Az állami anyakönyvi másodpéldányok adatbázisai megyénként
Az állami anyakönyvi másodpéldányokat az Országos Levéltár (MNL) vármegyei levéltárai őrzik. Az alábbiakban néhány példa a főbb levéltárakról és az általuk kezelt területekről, valamint a közigazgatási változások anyakönyvezésre gyakorolt hatásáról.
Pest vármegye
Jelzet: HU-MNL-PML-XXXIII.1.a
Az MNL Pest Vármegyei Levéltára őrzi a mai Pest vármegyéhez tartozó települések anyakönyvi másodpéldányait. Fontos megjegyezni, hogy az 1950. január 1-jén Budapesthez vagy Bács-Kiskun megyéhez csatolt községek és városok anyakönyveit már az említett levéltárak kezelik.
Somogy vármegye
Jelzet: HU-MNL-SVL-XXXIII.1.a
Az MNL Somogy Vármegyei Levéltára a mai Somogy vármegye településeinek anyakönyvi másodpéldányait őrzi, de vannak kivételek a közigazgatási átszervezések miatt:
- Zalához csatolt települések (1948, 1950): Miháld, Pat, Sand, Belezna, Nemespátró, Surd, Somogyszentmiklós - anyakönyveik az MNL Zala Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Baranyához csatolt települések (1950): Felsőszentmárton, valamint a Szigetvári járás települései (kivéve Lad, Patosfa) - anyakönyveik az MNL Baranya Vármegyei Levéltárában érhetők el.
- Fejérhez csatolt település: Szabadhidvég - anyakönyvei az MNL Fejér Vármegyei Levéltárában találhatók, de az 1945. évi kötetből az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában is van példány.
- Baranyához csatolt település (1955): Kiskeresztúr - anyakönyvei az MNL Baranya Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Tolnához csatolt települések (1975): Attala és Kapospula - anyakönyveik az MNL Tolna Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Somogyhoz került települések (1950): Siófok és Balatonszabadi - anyakönyveik az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Somogyhoz került települések Tolnától (1950): Kánya, Tengőd és Bedegkér - anyakönyveik az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Somogyhoz csatolt település (2013): Balatonvilágos - anyakönyvei továbbra is az MNL Veszprém Vármegyei Levéltárában érhetők el.
Csongrád-Csanád vármegye
Jelzet: HU-MNL-CsML-KL-XXXIII.1.a
Az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára a mai vármegye településeinek anyakönyvi másodpéldányait őrzi. A levéltár hálózatos szervezetben működik, központja Szeged, filiáléi Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes.
Az anyakönyvezés szerkezete követte a közigazgatási változásokat:
- 1895. október 1-jén Szegeden három kerület jött létre: I. belterületi, II. külterületi felsőközponti, III. külterületi alsóközponti.
- 1926-1927-ben új kerületek alakultak Röszkén (IV.) és Szatymazon (V.).
- 1927. április 1-jén a korábbi kerületeket összevonták, az anyakönyvi hivatalok betűjelzést kaptak (A, B, C, D stb.) Szegeden és Hódmezővásárhelyen.
- 1950-1952 között Szegedtől elvált és önálló településsé vált: Röszke, Szatymaz, Ásotthalom, Zákányszék, Csengele, Ruzsa és Domaszék.
- 1955-ben Szeged város II. és III. kerületében új anyakönyvi hivatalok jöttek létre, de ezekben 1935-1955 között nem történt anyakönyvezés.
- 1973-ban Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé községeket Szegeddel egyesítették.
Közigazgatási változások és segédletek
A települések közigazgatási változásai az anyakönyvi kerületi besorolásban is tükröződnek. Például Albertirsa 1950-ig két anyakönyvi kerületet alkotott, később egyet; Kardoskút 1950-ig Csongrádhoz tartozott, majd Békéshez került, így korábbi anyakönyvei az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárában találhatók.
A települések anyakönyvi és közigazgatási beosztásához segédletek is elérhetők az MNL Pest Vármegyei Levéltárában és az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában.
Képernyő, anyós, türelem: ezek a családi helyzetek okozzák ma a legtöbb feszültséget – Válaszkereső
Állami anyakönyvek 1895-1980: kutathatóság és adatszerkezet
Az állami anyakönyvek kutathatóságát a 2010. évi I. törvény 93/A §-a szabályozza, amely az alábbi határidőket írja elő:
- halotti anyakönyv 30 év,
- házassági 86 év,
- születési 110 év elteltével válik bárki számára kutathatóvá.
A jogszabály szerint a kötet keletkezési éve a dokumentum lezárásának időpontja. A tagintézmény kezelésében álló halotti anyakönyvek szabadon kutathatók, a házassági és születési anyakönyvek fokozatosan válnak hozzáférhetővé a fenti határidők szerint.
Adattartalom
1895 és 1980 között az anyakönyvvezetők különböző típusú nyomtatványokat használtak. A bejegyzések minden esetben tartalmazzák az anyakönyvi esemény és a bejegyzés időpontját, az anyakönyvvezető és a bejelentő nevét. Az 1950 előtti kötetekben felekezeti adatok is szerepelnek, ami segít annak meghatározásában, hogy 1895 előtti kutatás esetén melyik egyház anyakönyvét érdemes vizsgálni.
Adattartalom szempontjából leggazdagabb az 1895-1906 közötti időszak. A születési anyakönyvek ekkor tartalmazzák a szülők nevét, életkorát, lakcímét, a gyermek nevét, valamint a születés pontos idejét és helyét. Ezek a bejegyzések egy teljes oldalt foglalnak el. 1907-től egy páros oldalon már hat bejegyzés szerepel, a szülők lakcíme ekkor kikerül az adatok közül.
| Időszak | Születési anyakönyv tartalma | Házassági anyakönyv tartalma | Halotti anyakönyv tartalma |
|---|---|---|---|
| 1895-1906 | Szülők neve, életkora, lakcíme, gyermek neve, születés ideje, helye. (Teljes oldal/bejegyzés) | Házasulók és szüleik neve, születési adatai, tanúk neve, életkora. (Kétoldalas/bejegyzés) | Elhunyt, szülei/házastársa neve, életkora, halál oka. (Teljes oldal/bejegyzés) |
| 1907-től | Szülők neve, életkora, gyermek neve, születés ideje, helye. (6 bejegyzés/páros oldal) | Házasulók és szüleik neve, születési adatai, tanúk neve, életkora. (3 bejegyzés/páros oldal) | Elhunyt, szülei/házastársa neve, életkora, halál oka. (6 bejegyzés/páros oldal) |
A házassági anyakönyvek 1906 előtt kétoldalasak: a házasulók és szüleik neve, születési adatai, valamint a tanúk neve és életkora is megtalálható bennük. 1907 után egy páros oldalon három bejegyzést rögzítettek, a szülők foglalkozása ekkor kimarad.
A halotti anyakönyvek 1906-ig egy teljes oldalasak, feltüntetik az elhunyt, szülei és/vagy házastársa nevét, életkorát, valamint a halál okát. 1907-től hat bejegyzés kerül egy páros oldalra.
Utólagos bejegyzések
Az 1895 és 1980 közötti anyakönyvekben gyakoriak az utólagos bejegyzések (UB), főként születési és házassági kötetekben. 1907 előtt ezeket az üres felületekre írták, később a formanyomtatvány jobb szélén kialakított rovatba. Tartalmuk többnyire halálozásra, névváltozásra vagy válásra utal, esetenként adatjavítást is tartalmaz (pl. UB 16/1991). Az elmúlt harminc évben készült utólagos bejegyzések nem kutathatók. A régebbiek megismerésére az 1995. évi LXVI. törvény 24. paragrafusa vonatkozik.
Újszülött anyakönyvezése és szükséges dokumentumok
Az újszülött anyakönyvezéséhez számos dokumentumra van szükség, amelyeket a klinika juttat el az anyakönyvi hivatalba. Az elküldött nyomtatványok és igazolványmásolatok ismeretében a születés helye szerint illetékes Anyakönyvi Hivatal elindítja az anyakönyvezési folyamatot.
Szükséges iratok
A szülés után (de még a klinikán) a szülőkkel közösen kitöltésre kerülnek az anyakönyvezéshez szükséges iratok, valamint a szükséges személyes iratokról fénymásolat készül. Ezek közé tartozik a magyar lakcímet igazoló rózsaszín lakcímkártya, ha a szülő rendelkezik ilyennel. Amennyiben házasságon kívül született a gyermek és a szülők apai elismerő nyilatkozatot tettek, akkor ennek kórházi példánya is szükséges az anyakönyvezéshez.
A meglévő információk alapján tájékoztatót adunk arról, hogy milyen iratokra lesz szükség az újszülött anyakönyvezéséhez.
Az anyakönyvezés folyamata
- Születési anyakönyvi kivonat: Az anyakönyvi hivatal elkészíti az újszülött születési anyakönyvi kivonatát, melyet postai úton küldenek meg a szülőknek.
- Gyermeklakcímkártya: A gyermeklakcímkártyáját a Budapest XIII. kerületi Kormányhivatal (1139 Budapest, Teve u. 1/A-C) gyártja és postázza a gyermek lakcímkártyáján szereplő címre.
- Adókártya: Az adókártyáját az újszülött lakóhelye szerint területileg illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal postázza.
- TAJ-kártya: A TAJ-kártyáját az újszülött lakóhelye szerinti megyeszékhelyeken működő járási hivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatala készíti el és kézbesíti a gyermek állandó lakóhelyére, postai úton.
- Személyi igazolvány: A személyi igazolvány készítéséről az 1992. évi LXVI. törvény 29. paragrafusa rendelkezik.
Névválasztás
Magyar állampolgárságú szülők gyermeküknek az MTA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzékében szereplő nevet (maximum 2 utónevet) választhatnak. Amennyiben a szülők valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartoznak, akkor együttes írásbeli kérelmük után a Magyarországon bejegyzett kisebbségek névlistájából is lehet választani.
tags: #bajcsy #szuleszet #szuletesi #anyakonyvi #kivonat