Hozzátáplálás 10 hónapos korban: Az önállóság és a változatosság útja

A hozzátáplálás időszaka minden szülő számára izgalmas, de egyben kihívásokkal teli szakasz. Különösen igaz ez, amikor a baba már betöltötte a 10 hónapos kort, és az önálló étkezés felé vezető úton jár. Ebben a korban a gyermek már aktívan felfedez, eszeget, és a helyesen összeállított étrend döntő szerepet játszik a megfelelő fejlődésében.

A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. A témából most egy részletes összefoglalóval próbálunk segíteni, ami nem a szokásokra, tekintélyre, saját véleményre, hanem a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül.

Minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül.

Mikor kezdődik a hozzátáplálás?

Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni). Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.

Az emésztőrendszer is ekkor áll készen arra, hogy az anyatejen/tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Emellett a mozgásfejlődése is ekkor indul rohamosan, megnő az energiaigénye, és 6 hónapos kor körül kiürülnek a baba vasraktárai, melyeket pótolni kell.

Az önálló evés fontossága 10 hónapos korban

A 10-12 hónapos baba már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, önállóan eszik. Ez azt jelenti, hogy képes a darabos ételek (finger food) csócsálgatására, a kisebb falatok megfogására (csipeszfogás) és szájba vitelére. Az önálló evés nem csak a tápanyagbevitelt szolgálja, hanem támogatja az evési viselkedés, az evéstechnika és a szociális evés fejlődését is.

Ha a baba jól ül (stabil támaszon van a lába, a medence előre billentve, asztallap kb. köldök magasságban, nem dől hátra), az ételek zöme átalakítható számára biztonságos módon (állag, forma). A püré ekkor már nem támogatja az evési viselkedést, sőt, sok baba tiltakozik ellene. Hagyni kell, hogy a baba belenyúljon, "játsszon" az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Ez maszatos, néha ügyetlen, de hétről hétre jobb lesz, ha hagyjuk neki.

Mit és hogyan egyen a 10 hónapos baba?

Az ételek változatossága és bevezetése

A tudomány mára igazolta, hogy a baba 1 éves koráig minél több étellel, ezzel való tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, annál kisebb az esélye a későbbi evésproblémáknak (pl. válogatósság). Elsősorban egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt kell adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl. zab, kukorica, árpa stb.), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat. Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.

Az étkezések rendje és mennyisége

A baba kalóriaigénye ekkor (9-11 hónapos kor között) kb. 720 kcal/nap. Ha a napi 2-3 alkalom tápszerkínálás van ekkor, akkor ha ez több, mint kellene (vagy mennyiségben, vagy gyakoriságban), akkor a baba nem lesz túl motivált az evésre. Napi 2-3 alkalom tápszer kínálás általában elég (ne étkezéskor kínáljuk, hanem azon kívül), összesen kb. 400-500 ml mennyiségben. Akkor ez így kb. 330 kcal, és kell még az említett babánknak 390 kcal az ételekből!

Az étkezések (anyatejen és/vagy tápszeren kívüli) kb. 2,5 óránként váltakoznak. Az anyatejet/tápszert azt ajánlom, térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk IS van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. A darabos ételek ezzel szemben felfedezést és jóllakottságot adnak, nem megnyugvást/lazítást/érzelmi kielégülést.

Az állag és a forma

A 10 hónapos babának már nem kell pürésíteni az ételeket. Sőt, ekkor már biztosan tud önállóan enni, és ez is az ajánlott. A falatok méretének és állagának kell alkalmazkodnia a baba képességeihez. Fontos, hogy megjelenik a csipesz/csippentő fogás, azaz a mutató- és hüvelykujjával tartja a tárgyakat ÉS az ételeket. A falatoknak ehhez kell alkalmazkodniuk, ezt kell segíteniük, ezért megjelennek a kisebb, darabos ételek. Legyen a falat kb. 1,5 cm x 1,5 cm-es puha darabka.

Kerülendő állagok és formák:

• Nagyon kemény dolgok (pl. nyers répa, alma, dió, mandula): Legalább 2 éves korig várjunk velük. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. reszelve, főzve).
• Érme alak keresztmetszetben (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben): Magas a fulladásveszély.
• Nagy húsdarab, kemény állag (pl. nyers répa, popcorn!)
• Ragadós állag (pl. mogyoróvaj)
• Keksz: A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra esik szét. Érdemesebb gabonaporokat használni.

Mit ne adjon gyermekének?

• Tehéntej nagy mennyiségben: Fehérje- és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját. 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként.
• Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: Bár használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából, egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
• Gyümölcslevet: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: Kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
• Méz: 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
• Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.

Folyadékfogyasztás

Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.

Allergének bevezetése

Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyi, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója.

A földimogyoró - a jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni. Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztal, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., azonnal forduljon orvoshoz.

Gyakori problémák és megoldások

• Étel elutasítása: Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül.
• Válogatósság: A válogatósság megjelenése ekkor még nem igazán jellemző. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel.
• Nitráttartalmú zöldségek: Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú.

tags: #babataplalas #10 #honapos #korban