Újszülöttkori instabilitási tesztek és vizsgálatok

Egy kisbaba megszületését általában hatalmas öröm övezi. Az első boldog pillanatokat követően az orvosok újszülöttkori vizsgálatok sorát végzik el, melyek célja a baba állapotának felmérése, az egészségi állapotának megállapítása.

Amilyen élvezetesek ezek az első, együtt töltött pillanatok, annyira fontos az is, hogy megtudjuk, minden rendben van-e a kisbabával. Nézzük csak, milyen vizsgálatokra számíthatunk közvetlenül az újszülött megszületése után, még a szülőszobán, és milyenekre a későbbiekben, a gyermekágyas kórházi napokban?

Vizsgálatok közvetlenül a születés után

A baba vizsgálatát a lehető leghamarabb érdemes elvégezni. Az újfajta nézetek szerint a kisbabának az a legjobb, ha a megszületést követő pillanatokat az anyja mellkasán elhelyezve tölti. A testkontaktus mind fizikai, mind pedig pszichés szempontból lényeges, hosszú távon is lehet jelentősége. Ez a nézet azonban az azonnali vizsgálatot nem teszi lehetővé, legalábbis korlátozza azt. A bababarát helyeken tehát az újszülött első vizsgálata kicsit később történik. Lényeges azonban kiemelni, hogy csak és kizárólag olyan esetekben lehetséges a leírt forgatókönyv, amennyiben a szülés komplikáció nélkül zajlott le. Ha fennáll a minimális esélye is annak, hogy a baba a szülés során veszélybe kerülhetett, akkor minden elé kell helyezni a vizsgálatot. Bármilyen egyéb, komplikációkkal tarkított esetekben az adott szituációnak megfelelő gyakorlat szerint történik az újszülött első vizsgálata és ellátása.

Ma Magyarországon a kórházakban, klinikákon született babákat a lehető leghamarabb, legtöbbször még a megszületés helyén neonatológus vagy gyermekgyógyász szakorvos vizsgálja meg.

Apgar-teszt

Az újszülöttek első vizsgálata az Apgar-teszt. (A vizsgálatot kidolgozójáról, az amerikai aneszteziológus doktornő Virginia Apgar-ról nevezték el.) A teszt során az újszülött baba életfunkcióit és aktuális állapotát vizsgálják a születés után 1 perces, majd 5 perces korban, amit azután 0-2-ig számjegyekkel értékelnek. Az egyik legelterjedtebb vizsgálati módszer az újszülöttek „pontozása”, az úgynevezett Apgar-rendszer. Ennek során a baba 1 perces, 5 perces és 10 perces életkorában annak szívfrekvenciáját, légzését, bőrszínét, izomtónusát, reflexingerlékenységét és bőrszínét pontozzák 0-1-2-ig terjedő skálán, minél jobb az adott paraméter, annál nagyobb pontszámot kapva.

A következő öt életfunkciót vizsgálják:

• légzés
• pulzusszám
• izomtónus
• bőrszín
• reflexek

Ezekből az értékekből a kicsi külvilághoz való adaptációjáról, illetve súlyos kórállapotok meglétéről vagy épp hiányáról szereznek információt a szakorvosok. Az Apgar-teszt eredménye általában 7 és 10 pont közé esik egészséges újszülött esetében. Ne legyél csalódott, ha újszülött babád az 1 perces vizsgálat során nem a maximálisan elérhető pontszámot kapta. Közvetlenül a megszületés után ugyanis a legtöbb újszülött bőre lilás, mert a bőr rózsásságát adó friss, oxigénben dús vér előbb az agyba és a fontosabb belső szervekbe áramlik, és azokat látja el. Ha a kisbaba 8 pontot vagy annál többet kapott, akkor jó vagy kiváló állapotban van. Előfordul az is, hogy az első vizsgálat értéke ennél esetleg kevesebb, de a következő, 5 percesnél már javul - ilyenkor is minden rendben van. (Altatásban végzett császármetszés esetén például megtörténhet, hogy az első érték nagyon alacsony, de az 5 perces vizsgálaton már jó állapotban van a csecsemő.)

A 7 alatti pontszám azt jelzi, hogy a babának orvosi beavatkozásra (pl. légzéstámogatásra, a szívverés megfigyelésére) van szüksége. Az Apgar teszthez nem kell a babát és a mamát elválasztani, hiszen az újszülött az anya pocakján is jól megfigyelhető.

További vizsgálatok a szülőszobán

Az Apgar tesztet további vizsgálatok követik a szülőszobán, ideális esetben az első 1-1,5 órát, az ún. aranyórát követő időszakban.

• A kiemelést követően legelőször a köldökzsinór szakszerű elvágására, a megfelelő kapocs felhelyezésére kerül sor, melynek jól bejáratott protokollját minden újszülöttellátó orvos ismeri.
• Általában sor kerül a kicsi súlyának, hosszúságának és fejkerületének megmérésére. Megmérik az újszülött súlyát, hosszát, fej- és mellkaskörfogatát is. A baba paraméterei alapján a vizsgáló orvos meghatározza az úgynevezett gesztációs kort, azaz, hogy az újszülött kb. hány hetes terhességi kornak megfelelő állapotban jött a világra. Mindezekből az is megállapítható, hogy az újszülött megfelelő mértékben fejlődött-e az anyaméhben.
• Még az első két órán belül megtörténik a baba szemellátása: a szemekbe 1%-os ezüst-acetát szemcseppet cseppentenek, mely a szemek súlyos fertőzése ellen nyújt védelmet.
• A vizsgálat egyik szintén fontos része a testnyílások átjárhatóságának vizsgálata (orrlyukak, fül, végbél, húgycsőnyílások), illetve az esetlegesen jelenlévő fejlődési rendellenességek korai felismerése. Az orrnyílások, a gyomor és a végbél átjárhatóságának megállapítása (ez az ún. szondázás) még van, ahol a szülőszobai vizsgálatok része, míg más kórházakban nem végzik rutinszerűen. A kisbaba torkán ledugott szonda ugyanis okozhat olyan sérüléseket a nyelőcsövön vagy a garatban, ami nyeléskor fájdalmat okozva megnehezítheti a szopást a baba számára.
• A leggyakoribb szülési sérülések (pl.: kulcscsonttörés, felkari idegfonat-bénulás) felismerése is ezen vizsgálatok alkalmával derülhet ki.

Vizsgálatok a gyermekágyas napokban

Az első 24 órában újabb, alapos orvosi vizsgálat következik majd, amikor is meghallgatják a kisbabád szívét és légzését, a belső szervek vizsgálatához áttapintják a pocakját, ellenőrzik a külső nemi szerveinek állapotát, végigtapintják a gerincét, és megvizsgálják a csípőjét és a reflexeit.

Szűrővizsgálatok, gyógyszerek és oltások a kórházban

A kórházi tartózkodás utolsó napjaiban kapja meg a baba a BCG oltást és ekkor végzik el az anyagcsere rendellenességek kiszűrésére szolgáló PKU tesztet a sarokból vett vérmintából.

A magyarországi protokoll előírja az újszülöttek kötelező jellegű szűrését bizonyos anyagcsere-betegségek irányában. Ennek módja az, hogy meghatározott korukban még az intézményben vért vesznek: egy nagyon kis tűvel megszúrják a baba sarkát, majd a kiserkenő vért szűrőpapírra csepegtetik, és ezt laboratóriumban tesztelik. Az eredményről a védőnők, házi gyermekorvosok kapnak értesítést, a szülő csak pozitív esetben.

A myNewborn egy átfogó újszülöttkori genetikai szűrés, ami a korai kezdetű genetikai betegségek jelenlétét jelzi. A hagyományos sarokteszt kiegészítéseképpen sokkal részletesebb információ kapható a baba állapotáról és megkezdhető a betegség kezelése, a diéta, illetve megtervezhetők a további beavatkozások, amennyiben erre szükség van. Amennyiben a teszt betegséget jelez, négyféle válaszreakció adható. Az egyik a megelőző kezelés, mely esetében a betegségnek csupán a hajlama van meg, vagy nincsenek még tünetei. Előfordulhat, hogy korai kezelésre van szükség, de az is, hogy a diétás kezelés a legcélravezetőbb. A myNewborn genetikai teszt segítségével a megelőzés, az egészségmegőrzés, a felkészülés nemcsak álom.

K-vitamin adása és oltások

Már a megszületést követő első napon K-vitamint kapnak az újszülöttek. Ez a vitamin a vérképzéshez elengedhetetlen, és az egyetlen olyan, amely a kizárólag szoptatott csecsemők számára már a kezdetektől rendszeres pótlást igényel. Így a vitamin adásának ismétlése szükséges 1 hetes korban, majd fél éves korukig havi egy alkalommal, amelyet a védőnő ellenőriz. Az országunkban jelenleg érvényes, és rendkívül hatékony oltási program első lépéseként az újszülöttek hazabocsájtásuk előtt még az intézményben megkapják a BCG oltást. A további oltásokat (kötelező, illetve ajánlott) a gyermek háziorvosa és védőnője szervezi meg.

Újszülöttkori hallásszűrés

Sok intézményben lehetőség van az újszülöttkori hallásvizsgálat elvégzésére is: az alvó baba füléhez illesztett jelátalakító segítségével tesztelni lehet a hallórendszer, a halló idegpályák működését. Az újszülöttek hallása nehezen vizsgálható, éppen ezért fejlesztettek ki egy eszközt, melynek segítségével nem a baba jelzéseit mérik, hanem az agyi reakciókat. Ha ez a kórházban nem megoldható, a távozáskor adott zárójelentésen javasolt módon, a fül-orr-gégészeti központtal kell a szülőnek a kapcsolatot felvennie, és a vizsgálatra még a gyermek 6 hetes koráig időpontot kell kérni.

Csípőszűrés

A csípőszűrést az ortopédiai rendelőkben végzik, melyet rendszerint a szülőnek (esetleg védőnői segítség-útmutatás alapján) magának kell intéznie. Ennek első időpontja szintén kb. 6 hetes kor körül esedékes. A vizsgálat csupán pár perc, mely alatt a szakorvos a csípő állapotát méri fel, illetve - a legújabb ajánlások szerint - ultrahanggal is megnézi a csontosodás folyamatát. A csípőficam hátterében az áll, hogy a csípőízület vápája nem megfelelően fejlődött ki, ami azzal jár, hogy az ízület fej ebből a vápából könnyedén kiugrik. A csípőficam vizsgálatát úgy végzik el, hogy az újszülött lábával behajlított állapotban köröznek befelé és kifelé. Amennyiben kisebb mértékű a csípőficam, akkor speciális pelenka és némi torna korrigálhatja az elváltozást. Ha nagyobb a baj, akkor az úgynevezett Pavlik-kengyel használatát írják elő.

Hazaérkezést követően

A kórház már a megszületést követően értesíti a védőnőt, aki az újszülött hazaérkezését követően pár napon belül a házi gyermekorvossal együtt felkeresi a gyermeket, és megejtik az első gyermekorvosi vizsgálatot, tanácsokat adnak az újszülött ellátásával, táplálásával kapcsolatban, illetve megbeszélik a következő vizsgálat időpontját is.

tags: #ujszulott #instabilitasi #teszt