A gyermeknevelés minden szülő számára hatalmas kihívás, és az idők során jelentős változásokon ment keresztül. Nagyszüleink idejében még egészen más nevelési elveket vallottak a szakemberek, mint ma, és ez a csecsemőgondozás számos területén megmutatkozik, a szoptatási szokásoktól kezdve a mozgásfejlődés megítélésén át a babaszoba ideális hőmérsékletéig.
A szoptatás - korok és szokások
A csecsemő legideálisabb tápláléka az anyatej, a legjobb táplálási mód a szoptatás. Az anyatejben a kicsi fejlődéséhez szükséges összes tápanyag megtalálható, sőt, rengeteg immunoglobulint és élő sejteket is tartalmaz, melyek az immunrendszer működésében játszanak szerepet. Hazánkban ma mégis minden ötödik hat hónapnál fiatalabb gyermek kap az anyatejen kívül más táplálékot is.
A régi korok szoptatási szokásai
A napjainkban kisgyermeket nevelő édesanyák szülei még abban a korban hozták világra gyermeküket, amikor a csecsemők ellátását, így a táplálást is szigorú szabályok írták elő. A gyermeket születése után az újszülött osztályon helyezték el, onnan a nővérek meghatározott időben vitték őket édesanyjukhoz. A szoptatás meghatározott időközönként történt, ha egyáltalán sikerült az éppen alvó, vagy a cukros vízzel jóllakott újszülöttet megszoptatni. A ritka találkozások miatt a tejtermelés sem indulhatott be megfelelően, így a gyermekek gyakran szorultak kiegészítő táplálásra. Nem csak a szoptatások gyakorisága, de egy-egy alkalom hossza is megszabott ajánlások alapján történt, így megjelent a jól és rosszul szopó csecsemő fogalma. Az anyatej fontosságát már akkoriban is felismerték, azonban a szigorú szabályok mellett sok édesanya mégsem tudta szoptatni gyermekét.
Igény szerinti szoptatás napjainkban
A XX. század végén a gyermekpszichológia és gyermeknevelés terén egyre inkább előtérbe kerülnek a gyermek igényei, felismerik a korai kötődés fontosságát. A szoptatás jelentősége is felértékelődik, a kötődés, az anya-gyermek kapcsolat forrásaként is tekintik. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF 1989-ben kiadott kiadványban hívja fel a figyelmet az egészségügyben dolgozók szerepére az anyatejes táplálásra törekvő édesanyák támogatásában. A szoptatásra vonatkozó, jelenleg is érvényes módszertani ajánlást a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hagyta jóvá 2001-ben.
A szigorú szoptatási rend helyett ma már a baba igénye szerinti szoptatás javasolt. Így biztosítható a kicsi folyadék- és táplálékigényének fedezése. Az anyatej termelését a gyermek étvágya szabályozza. Igény szerinti szoptatás mellett működik a kereslet-kínálat elve, vagyis ha kevés az anyatej mennyisége, még több szoptatással tudjuk serkenteni a termelődését, míg egy idő után pontosan annyi anyatej termelődik, amennyire a babánknak szüksége van. Az anyatej összetétele és mennyisége alkalmazkodik a baba igényeihez. Nincs „gyenge”, „híg” vagy „túl erős” anyatej.
A szoptatás elején hígabb, tejcukorban gazdagabb, második felében zsírdúsabb tejhez jut a csecsemő, így fél éves koráig más folyadékra, vagy táplálék kiegészítésre nincs szüksége. Az anyatej összetétele a gyermek igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, a gyermek fél éves kora körül, a mászás, a „mindent megkóstolás” időszakában megnő az immunfehérjék koncentrációja, és egészen a szoptatás végéig igen magas marad.
Ha úgy érezzük a kicsi szomjas, éhes, szoptassuk gyakrabban. Ne vegyük el az értékes anyatej helyét más folyadékokkal! Mivel az anyatej könnyen emészthető a kicsi számára, a kizárólag anyatejjel táplált babák hamarabb megéhezhetnek, mint a tápszerrel táplált kicsik. Kivétel ez alól a nyári időszak, vagy betegség. Nagy melegben, vagy láz esetén ugyanis szükség lehet kiegészítő folyadékpótlásra is.
Még több érv a szoptatás mellett
Betegségek elleni védelem: A szoptatott gyermekek között ritkábban fordul elő felső légúti hurutos betegség és a hasmenés. Az allergia-megelőzésben is fontos szerepet játszik az anyatej: jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését. Kutatások igazolják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében felnőtt korban is kisebb a túlsúly, a szív-és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata.
A szoptatott csecsemők okosabbak: Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyerekek, akiket hosszabb ideig szoptat az édesanyjuk, és nem kapnak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligencia-teszteken.
A mamának is jó: A korai és gyakori szoptatás az édesanya számára is előnyös: fokozza a méhösszehúzódásokat, így segítve a méh eredeti állapotának mielőbbi elérését. A szoptatás védelmet nyújt az emlő-, és petefészek daganat ellen. Megfelelő étrend mellett a szoptatás segíthet a várandósság alatt felszedett plusz kilók leadásában is. Nem lehet elég korán kezdeni! A kórházak többségében ma már elterjedt gyakorlat, hogy szülés után az újszülöttet az édesanya mellére helyezik. A kutatások szerint, akik szülés után közvetlenül, és azután is gyakran mellre tették újszülöttjüket, kevesebb problémájuk volt a szoptatással, és tovább is szoptattak. A szoptatás tehát nem csak a baba, de a mama egészségét is védi.
Milyen előnyei vannak a szoptatásnak mind az anya, mind a baba számára?
Ha valamilyen oknál fogva az anyatej nem elég a baba számára, akkor lehetőség szerint női tejjel kell a hiányzó mennyiséget pótolni. Ez a tej az anyatejgyűjtő állomásról származik és a gyermekorvos receptje alapján kaphatja a baba (térítésmentesen).
Az újszülött állapotának felmérése: Az Apgar-skála
Az Apgar skála vagy pontrendszer a nevét Virginia Apgar amerikai aneszteziológus nőről kapta. A skála megalkotását követően nem sokkal a világon legelterjedtebb mérési rendszer lett, segítségével mérik fel az újszülöttek állapotát. Az Apgar érték (életrevalósági skála) egy gyors, egyszerűen alkalmazható mód, melynek alkalmazásával a világra jött újszülött korábbi, méhen belüli állapotáról információkat nyerhetünk, valamint az azonnali ellátás szükségességéről dönthetnek.
Az első vizsgálatot egy újabb tesztfelvétel követi: öt perc elteltével megismétlik a felsorolt paraméterek értékelését. Míg az 1 perces Apgar-érték a magzat méhen belüli állapotára utal „vissza”, az 5 perces a késői újszülött kori kimenetel előjelzésére alkalmazható, inkább az adaptáció (megváltozott környezethez történő alkalmazkodás) sikerességét mutatja. Ha a szükséges harmadik méréskor nincs jelentősebb változás a pontértékek között, jelzi, hogy nem pusztán egy átmeneti adaptációs rendellenességről van szó, a zavar elmélyülhet. A mért adatok értékes információkkal szolgálhatnak az újszülöttkor első pillanataiban.
Az Apgar-értéket a szülés után az anya kórházi zárójelentésén feltüntetik, ugyanígy a gyermekkel kapcsolatos első egészségügyi dokumentum is magába foglalja.
A mozgásfejlődés - egyéni ütem és elvárások
A szinte magatehetetlen újszülöttből 1 év alatt hatalmas tempóban száguldozó kis rosszcsont lesz. De vajon mikor „normális” a csecsemő mozgásfejlődése, és mikor kell elkezdeni valóban aggódni? A múlt gyakran megszépíti az emlékeket és elmossa a dátumokat: valójában egy 8 hónapos kisbabának még nem kéne járnia, és még a mászás sem kötelező. Persze könnyű mondani, amikor a szomszéd büszkén meséli, hogy az ő gyereke már fél évesen mászott.
Valójában minden gyerek más és más, és mindegyik más tempóban fejlődik. A mozgásfejlődés üteme részben öröklött dolog, részben függ a baba alkatától és motivációjától is. A nagyobb babák általában később kezdenek mászni, járni, de az sem számít kirívónak, ha 7-8 hónapig egyáltalán nem csinál semmit a baba, még csak nem is forog, aztán pedig egyszercsak behozza a lemaradást, akár 1-2 hét alatt is. Ezzel szemben vannak olyan babák, akik egészen bámulatosan gyorsan fejlődnek, de a biztonsági óvintézkedések hiányát a saját bőrükön kell megérezniük. Például pillanatok alatt megtanulnak állni, de leülni még nem tudnak, ezért folyton elesnek. Megtesznek pár lépést egyedül, de megállni nem tudnak.
Noha a csecsemő mozgásfejlődése meglehetősen egyéni ütemet vehet fel, felmérések kimutatták, hogy 3 éves korra minden gyerek ugyanazokra a mozgásokra képes, hiába tanul meg tehát néhány baba hamarabb járni, 3 évesen ugyanolyan ügyesen ugrál és szalad majd, mint azok a társai, akik csak később kezdték a járást. Azt is fontos tudni, hogy amikor látszólag semmit nem fejlődik a baba, akkor is sokat tanul. Lehet, hogy csak későn kezd el mászni, de közben megtanul szépen beszélni, vagy nagy kézügyességre tesz szert.
A babaszoba ideális hőmérséklete
A szakmai ajánlás szerint a babaszoba ideális hőmérséklete 20-21 fok. Az újszülött életének első heteiben még ennél is magasabb, 22-24 fok. Ezzel szemben Nyugat-Európában csupán 18-19 fokot ajánlanak. Mivel nyugaton sem fagynak meg a babák ezen a hőmérsékleten, Te is nyugodtan kipróbálhatod.
Azt, hogy melege van, könnyebb megállapítani. A meleg szobában nyugtalanabbul alszik, sokszor felsír. Az igazi bizonyíték az, ha alvás közben hátul a tarkója forró, esetleg még izzad is. Azt, hogy fázik, nehezebb megállapítani, ugyanis a picik hőháztartása még kevésbé fejlett. Ezért a kezük és lábuk sokkal hamarabb lesz hideg, mint a felnőtteké. Ha hideg a babád keze, még nem feltétlenül fázik. Érdemes benyúlni a ruhája alá, a mellkasán vagy a hátán megtapintani a bőrt. Kerüld a vastagon bebugyolálást, ami akadályozza a bőr szellőzését és az izzadság elvezetését. Érdemes természetes anyagból készült, jól szigetelő, pihe-puha takarót tenni rá.
Téli és nyári tanácsok
Télen a babaszoba hőmérsékletét könnyű beállítani, hiszen a fűtést tudjuk szabályozni. Attól függően, hogy mennyire fázós a baba, az ideális hőmérséklet alváshoz lehet 18-19 vagy 20-21 fok. Persze ha a babaszobában fürdetjük a babát, akkor a fürdetés idejére érdemes a hőfokot kicsit feljebb tekerni. A hőmérséklet a baba fürdetésekor legyen 23-24 fok. Ez viszont az alváshoz sok, úgyhogy jobban tesszük, ha fürdetés után rövid szellőztetést tartunk - persze erre az időre a babát vigyük ki a szobából, hogy meg ne fázzon!
Télen a babaszoba hőmérséklete mellett a levegő páratartalmára is oda kell figyelnünk. A babaszoba ideális páratartalma kb. 60%. A fűtéstől ez könnyen csökkenhet, ilyenkor gondoskodjunk a babaszoba levegőjének párásításáról!
Nyáron nehezebben tudjuk befolyásolni, hogy mennyire legyen meleg a babaszobában. Ez főként az időjáráson és a szoba elhelyezkedésén múlik. Kerüljük a légkondicionáló használatát! A légkondi ugyanúgy szárítja a levegőt, mint a fűtés, és a légkondicionálóban elszaporodó baktériumok akár komoly betegséget is okozhatnak. Ha mégis akkora a hőség, hogy muszáj bekapcsolnunk, csak néhány fokkal hűtsük hidegebbre a szobát az eredeti hőfoknál! Ha ventillátort használunk, akkor se irányítsuk egyenesen a babára! A huzatban könnyen megfázhat.
Milyen előnyei vannak a szoptatásnak mind az anya, mind a baba számára?
- Ne féljünk a babát levetkőztetni!
- Fürdessük langyos vízben lefekvés előtt!