Inszemináció: Tudnivalók az ondóbevitelről és a meddőség kezeléséről

A meddőség napjaink egyre gyakoribb problémája, évről évre növekszik azon párok száma, akiknek orvosi segítséget kell igénybe venniük az áhított terhesség eléréséig. Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt, feltéve, hogy a pár mindkét tagja 35 év alatti. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő, azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség.

Sokan azonnal a mesterséges megtermékenyítésre gondolnak, de a modern meddőségi diagnosztizálás és kezelés menete, hogy először elvégzik azokat a rutinvizsgálatokat, amelyek a meddőség konkrét kiváltó okának azonosítására szolgálnak. Ezek lehetnek hormonális eltérések, spermiumokkal kapcsolatos problémák vagy a petevezeték nem megfelelő átjárhatósága. Ha ezeket az okokat sikerült beazonosítani, célzott kezelés következik, például női hormonpótló kezelések, a spermiumok számának növelése férfiaknál, vagy a petevezetékek átjárhatatlanságának megszüntetése. Ha a rutinvizsgálatok nem azonosítják a problémát, részletesebb diagnosztikai eljárások következnek, mint például a diagnosztikus laparoszkópia.

A meddőség okai

A meddőség hátterében számos tényező állhat. A női meddőség esetén gyakoriak a peteéréssel kapcsolatos zavarok, rendszertelen ciklus, petevezetékek elzáródása vagy hegesedése. Csökkenthetik a spontán teherbeesés esélyét a különböző méhrendellenességek (pl. hátrahajló méh), az endometriózis és az életkor is. Férfi meddőség esetén a pszichés tényezők, mint a stressz, nem kiegyensúlyozott párkapcsolat, szociális és egzisztenciális bizonytalanság, valamint az alkoholizmus is csökkenthetik a nemzőképességet, legtöbbször a hímvessző merevedési zavara (erektilis diszfunkció) formájában.

Gyakran az ondó minősége vagy mennyisége nem megfelelő. Ötmilliós hímivarsejtszám alatt eleve nem kezdenek bele az inszeminációba, öt- és húszmillió közötti spermaszámnál viszont már segíthet ez az eljárás. A normálisnak tekintett spermaszám húszmillió körül van, ez alatt beszélünk alacsony hímivarsejtszámaról.

Az azoospermia a spermium teljes hiányát jelenti az ondóban, és a férfi meddőség 10%-ában igazolható. Ennek okai lehetnek nem elzáródásos (ismeretlen ok, rejtett here, drogok, gyógyszerek, kemoterápia, sugárkezelés, szisztémás betegségek, hypogonadizmus, Y kromoszóma rendellenesség, Klinefelter szindróma, heretorzió, mumpsz orchitis) vagy elzáródásos (fejlődési rendellenesség, fertőzéses mellékhere gyulladás, here műtétek után, az ondóvezeték genetikai okok miatti hiánya, művi meddővététel után, sérvműtét után, hólyagnyaki műtétek után) eredetűek. Az azoospermia legtöbb esetében herebiopszia javasolt.

A meddőség kezelése során fontos az életmód megváltoztatása is. Kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket, rostban és vitaminokban gazdag ételeket kell fogyasztani, gyakran sétálni. A dohányzást és az alkoholos italokat mellőzni kell, és sok vizet kell fogyasztani. Terhesvitaminok szedése javasolt, akár már 3 hónappal a próbálkozás előtt.

A meddőség okait bemutató infografika nők és férfiak esetében

Az inszemináció (mesterséges ondóbevitel)

Ha az időzített együttlétek és az életmódváltás sem jár sikerrel, az inszemináció segíthet. Az inszemináció a mesterséges megtermékenyítés egyik módja, amelynek során a tisztított hímivarsejteket a méhbe fecskendezik, és a megtermékenyítés innentől minden egyéb tekintetben a szokott módon megy végbe. Az inszemináció félúton van a természetes fogantatás és a lombikeljárás között, így a szakorvosok nagy figyelmet fordítanak a test természetes folyamataira.

Mikor van szükség inszeminációra?

  • Ha a pár női tagjánál legalább egy petevezető átjárható, és van tüszőérés.
  • Férfi oldalon, ha a spermiumszám 5 millió feletti (az ideális 20 millió körül van), és kellően mozgékonyak a hímivarsejtek.
  • Közösülési képtelenség esetén, szervi elváltozás vagy pszichés ok miatt.
  • Ha a sperma a méhszájon keresztül nem tud feljutni a méh üregébe (nem megfelelő minőségű és/vagy mennyiségű a méhszájat kitöltő nyák, esetleg spermiumellenes ellenanyag van a nyákban).
  • Nőknél PCOS (egyik tünete a tüszőérés zavara) vagy az enyhe-közepes endometriózis fennállásakor.
  • Ismeretlen eredetű meddőség esetén (teljes körű kivizsgálás után a meddőség tényleges okát nem sikerült kideríteni).

Az inszemináció azzal segíthet, hogy közelebb juttatja a hímivarsejtet a petesejthez, különösen, ha a hímivarsejtek csökkent száma vagy mozgása áll a meddőség hátterében. Amikor a méhnyak átjárhatóságával van probléma, akkor is segít, hogy közvetlenül a méh üregébe injektálják a spermiumokat.

Az inszemináció eljárását szemléltető ábra

Az inszemináció típusai

Az inszeminációnak két fő fajtája van:

  • Homológ inszemináció (AIH - Artificial Insemination by Husband): Amennyiben a férj vagy élettárs ondója tartalmaz hímivarsejteket, akkor az inszeminációt kizárólag a férj vagy élettárs ondójával végzik el. Ha a partner a beavatkozás tervezett idején nincs elérhető közelségben (pl. külföldi kiküldetés), vagy speciális okok miatt korábban tároltatott saját hímivarsejtet (pl. kemoterápia, sugárkezelés előtt), úgy a lefagyasztott, majd kiolvasztott spermium is felhasználható, nem csak a beavatkozás napján nyert friss minta.
  • Donor inszemináció (AID - Artificial Insemination by Donor): Ha a férj vagy élettárs ondója hímivarsejtet nem tartalmaz, és életképes spermium valószínűleg a hereszövetben sincs, akkor lehetőség van a pár kérésére donor hímivarsejt felhasználására, megfelelő jogi és szakmai előírások betartásával. Az anonim donor személy szűrése kiterjed a fertőző, a szexuálisan átvihető, valamint az öröklődő betegségekre is.

Hogyan történik a beavatkozás?

Az inszeminációt kivizsgálás előzi meg, amelynek során laborvizsgálatokra, a hormonstátusz meghatározására, a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára, illetve annak meghatározására, hogy történik-e tüszőérés, és ha igen, mikor, van szükség. Ennek érdekében ultrahangvizsgálatok sorát végzik el.

A kezelést a nő esetében tablettás vagy injekciós hormonadagolással kezdik, mellyel megnövelik a petesejtek számát, majd a tüszőrepedést egy előre meghatározott időpontban hormoninjekcióval idézik elő. Ez a petefészek működésének hormonális serkentése (stimuláció), ami biztosabb és kiszámíthatóbb tüszőrepedést eredményez, és több petesejt indul érésnek, növelve a terhesség esélyét. A stimuláció során a tüszők érését ismételt ultrahangvizsgálatok és szükség esetén vérből végzett hormon-meghatározások is nyomon követik. Amint a tüszők érettsége megfelelő, az esti órákban kell beadni a hCG injekciót.

A mesterséges megtermékenyítés napján kell leadni a férj spermáját, melyet laboratóriumban készítenek elő a befecskendezésre. A hímivarsejteket mossák, előkészítik egy speciális, tápanyagokat tartalmazó folyadékba helyezve, majd centrifugálással dúsítják őket. Ezt követően finom steril műanyag csövön (katéteren) keresztül juttatják a méh üregébe.

A beavatkozás nőgyógyászati vizsgálóasztalon történik, a rutin vizsgálatoknál is megszokott pozícióban. Maga az inszemináció alig tart tovább, mint egy nőgyógyászati rákszűrés kenetlevétele, általában tehát nem hosszabb négy percnél. Fontos a megfelelő hüvelyi tisztaság, ezzel kivédhető az esetleges fertőzés felvitele a kismedencébe. A beavatkozást követően kb. 30 percig vízszintesen kell feküdni. A továbbiakban a korábbi életvitelen nem kell változtatni. Terhességi vitamin szedése javasolt. Sok esetben a beavatkozás után a terhesség létrejöttét, illetve fennmaradását is gyógyszeresen segítik. Szerencsés, ha a kezelést követő néhány óra múlva és az azt követő 2-3 napban együttlétek történnek, ez ugyanis aktiválja az endogén hormonokat, ami elősegíti a beágyazódást.

A beavatkozás szövődményei és kockázatai

A petefészek működést serkentő gyógyszeres kezelés csak rendszeres orvosi kontroll mellett javasolt. A petefészek esetleges „túlserkentése” (hiperstimulációs szindróma) súlyos, akár életveszélyes állapotot okozhat, mely alhasi fájdalommal, puffadással, nehézlégzéssel járhat. Amennyiben az inszemináció megfelelő laborháttérrel, körültekintően, steril körülmények között történik, a méhüreg fertőződésének esélye nagyon alacsony. A beavatkozást követően ritkán enyhe alhasi fájdalmak jelentkezhetnek, amelyek fél-egy órán belül maguktól megszűnnek. A donor spermium felhasználása során átvihető fertőző betegség, de a ma ismert ilyen fertőzésekre a donorokat rendszeresen szűrik.

A legnagyobb kockázata az inszeminációnak ma az ikerterhesség, esélye az átlagosnál nagyobb, körülbelül 5-10 %, különösen, ha a beavatkozást megelőzően petefészek-serkentő kezelés történt. Az ikerterhesség esélye az átlagosnál nagyobb, körülbelül 5 százalék, ennek a petefészek gyógyszeres serkentése az oka.

Esélyességi mutatók

Ha az inszeminációt megfelelő javallat miatt és jól kiválasztott időpontban végzik, úgy a sikerességi arány egy beavatkozásra számítva 15-20 százalék, hat beavatkozásra számítva 30-40 százalék. Más források szerint egy beavatkozásra számítva 10-15%, négy ciklusra, beavatkozásra számítva 50% körül van. Általában elmondható, hogy 6 inszeminációs kezelésből sikeres terhesség érhető el. A terhességet a menstruáció elmaradását követően 24-48 órával vérvétellel érdemes ellenőrizni, a βHCG megjelenése biztató jel, emelkedése a sikeres inszeminációról tanúskodik.

Lombikbébi-kezelés (In Vitro Fertilisation - IVF)

Amennyiben az inszemináció 6 alkalommal sikertelen (esetleg egyedi mérlegelés alapján, például idősebb pároknál már hamarabb is), a meddő párnak fel kell ajánlani a lombikbébi-kezelést. A lombikprogramban többféle kezelést is alkalmaznak, van rövidebb ideig tartó, ún. rövid, illetve antagonista protokoll, mely esetén általában a stimuláció a menstruáció 2. napján kezdődik, és 11-14 napig tart, majd ezt követi a petesejtek leszívása. A hosszú protokoll a menstruáció 21. napján kezdődik.

Az in vitro fertilizáció („lombikbébi kezelés”) a petefészkek stimulálását jelenti gyógyszerese kezeléssel, a petesejteket megfelelő időpontban ultrahang vezérléssel a petefészekből leszívják és táptalajra helyezik. Ezt követően spermiumokkal megtermékenyítik. Ez történhet IVF módszerrel, mely során a hímivarsejteket a petesejt „mellé” helyezik és természetes módon történik a megtermékenyítés, vagy ICSI módszerrel (intracitoplazmatikus spermium injekció), ahol a spermiumokat közvetlenül a petesejtbe fecskendezik. Jellemzően a petefészkeket humán gonadotropinokkal stimulálják, ennek hatására általában több petesejt érik meg (10-12).

3-5 nap után az embriók közül kettőt vagy hármat a hüvelyen keresztül a méhbe juttatnak (embriótranszfer). Annak érdekében, hogy a teherbeesés valószínűsége nagyobb legyen, több embriót ültetnek vissza. Az embriótranszfer csak néhány percet vesz igénybe, altatás nem szükséges hozzá. Az embriókat műanyag katéter segítségével helyezik a méh üregébe. Rövid pihenő után a páciens hazamehet. A további embriókat folyékony nitrogénben lefagyasztják, hogy később felhasználhassák, ha nem jönne létre terhesség. A terhességi esélye 18-25% körül van.

Azokban az esetekben, mikor a spermiumszám nagyon alacsony, vagy csak a hereszövetből lehet hímivarsejteket nyerni, ICSI módszert alkalmaznak. Ha egyáltalán nincs saját hímivarsejt, donor megtermékenyítés végezhető (inszemináció, IVF vagy ICSI). Az in vitro fertilizáció változatai mellett az érettebb embrió bejuttatása (blasztociszta transzfer), más anya (donor) petesejtjeinek alkalmazása, és a fagyasztott embriók beültetése béranyába is lehetséges.

Asszisztált reprodukciós eljárások

A mesterséges megtermékenyítés hazai módszereibe a lombikprogramok mellett az inszeminációs eljárások is beletartoznak. Emellett számos egyéb diagnosztikai és operatív eljárás is lehetséges a meddőség okainak feltárására és kezelésére.

Az IVF eljárás lépéseit összefoglaló diagram

Asszisztált hatching (AHA)

Akkor nyújthat segítséget ez a módszer, ha a petesejt megtermékenyítése rendben zajlik, de az embrió képtelen áttörni saját védelmező burkát a beágyazódáshoz. Az eljárásban elősegítik a burokrepedést, így a gyarapodó embrió elő tud bújni, így esélyesebb a beágyazódás. A kezelést követő gyógyszeres terápiával együtt nagy az esély a terhességre.

Petesejt, spermium vagy embrió donáció

Ha a pár egyik tagja nem alkalmas a saját embrió beültetésére, felmerülhet a donáció lehetősége. Míg spermiumhoz a spermabankokból névtelenül hozzá lehet jutni, addig a petesejt-donáció hazánkban egy rendkívül szigorúan szabályozott eljárás.

Anyagi támogatás

Az inszeminációból 6 alkalmat támogat az OEP (kivéve Kaáli és Forgács Intézet). A lombikprogram sajnos nem olcsó, jelenleg 5 alkalmat támogat az OEP, ebbe nem kell beleszámolni a fagyasztott embriókkal történő transzfert, amennyiben a pár vállalja a fagyasztás költségét. A támogatás azt jelenti, hogy a beavatkozásokért (a kezelés megtervezése, a stimuláció során a tüszők fejlődésének nyomon követése, punkció, megtermékenyítés, embriók visszahelyezése - tehát az orvosok, biológusok, egyéb személyzet munkája) nem kell fizetni, valamint egyes gyógyszerek 50 %-os áron vásárolhatók meg. Bizonyos gyógyszereket teljes áron kell megvásárolni. A gyógyszerek támogatása az 5. kezelési alkalomra is vonatkozik. Egy-egy kezelés (függően attól, kinek mennyi hormonra van szüksége) akár 80.000 - 300.000 Ft-ba is kerülhet.

tags: #ejakulatum #hianya #inszeminacio