Ha ma megkérdezünk egy jól képzett, munkáját szerető fiatal nőt arról, mi kéne ahhoz, hogy (több) gyereket vállaljon, az otthoni feladatok egyenlő elosztása és a napközbeni gyermekfelügyelet megoldhatósága mellett minden bizonnyal a stabil munkahelyet említené. Azonban az állami szektorban is előfordulhatnak olyan jogsértések, amelyek éppen ezt a stabilitást veszélyeztetik, különösen a nők esetében, ha gyermekvállalásról van szó.
Dóra esete: A „szülés veszélye” mint indok a felmondásra
Hogy ez mennyire nem így van, jól példázza Dóra esete. Dóra 2015-ben kezdte a gyakornoki programját egy intézménynél. Másfél éves szerződését először gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Amikor utánakérdezett, a munkaügyi osztály egyik dolgozója arról tájékoztatta, hogy azért nem maradhat a cégnél, mert félő, hogy ismét szülni fog. Egy kollegája is megerősítette, hogy „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem óhajtja tovább foglalkoztatni a vállalat. Dóra esete minden bizonnyal nem egyedi az országban, ő azonban abban különbözik a sorstársaitól, hogy nem hagyta magát, és feljelentette egykori munkaadóját. A Magyar Helsinki Bizottságot arra kérte fel, hogy képviselje őt az eljárás során.
Jogi aggályok és az ombudsmani rendszer szerepe
A bizottság ügyvédje, Tóth Balázs a következőképpen vélekedett az esetről: „önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzanak. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett.”
Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről, de az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a jogszabályok betartása és a jogvédelem kiemelten fontos. Ebben a kontextusban kap kiemelt szerepet az ombudsmani rendszer, amely az állampolgári jogok védelmére hivatott.
Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának ismertsége és megítélése
Az Országgyûlési Biztosok Hivatala megbízást adott a Szonda Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Intézetnek az országgyûlési biztosok ismertsége és megítélése a lakosság körében témájú közvélemény-kutatás elvégzésére. A vizsgálat kiterjedt annak felmérésére is, hogy mennyire aktív a lakosság ismerete a hivatal létezésérõl, vagyis mennyire tudják az emberek önmaguktól, spontán módon a jogvédõ szervezetek közé sorolni a hivatalt.
A közvélemény-kutatás eredményei
- Aktív módon a felnõtt lakosságnak mindössze 38 százaléka tud önmagától megemlíteni egy vagy több jogvédõ szervezetet és ezek között az országgyûlési biztosokról a megkérdezettek 15 százaléka tett említést.
- Ezzel szemben passzív módon, azaz a ráismerés szintjén - arra a kérdésre, hogy hallottak-e az emberek valamelyik biztosról - jóval többen válaszoltak igennel, a felnõtt lakosság 65 százaléka ismeri legalább az ombudsmanok egyikét.
- 0-tól 100-ig terjedõ skálán az Országgyûlési Biztosok Hivatalának lakossági bizalmi indexe 63 pont, ami kiemelkedõen magas lakossági elismerést tükröz.
- Az ombudsmanoknál a válaszadók 18 politikai intézmény közül csak a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot és a számukra legrokonszenvesebb pártot értékelték magasabbra.
A lakosság hozzáállása az ombudsmanokhoz
Az országgyûlési biztosok szerepével, a biztosok tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott konkrét állításokkal való egyetértés alapján megállapítható, hogy a lakosság egyharmada viszonyul erõsen pozitívan, további közel egyharmad szintén inkább pozitívan az ombudsmanokhoz. A lakosság 18 százaléka határozatlan, nem tudja megítélni az ombudsmanok tevékenységét, 11 százaléka pedig ambivalensen vélekedik a biztosok szerepérõl.
Az ombudsmani rendszer igénybevétele
Az országgyûlési biztosokkal kapcsolatos lakossági ismertség feltárása mellett a felmérés célul tûzte ki annak megismerését is, hogy milyen arányú a lakossági hajlandóság az ombudsman-i rendszer igénybevételére. A válaszok alapján kitûnik, hogy a lakosság 17 százaléka egészen biztosan, 30 százaléka pedig valószínûleg megkeresné a hivatalt problémájával.
Az életkor és a társadalmi státusz hatása
- Az életkor növekedésével egyre kevésbé nyitottak az emberek a hivatal segítségének igénybevételére, míg a fiatalok 55 százaléka valószínûleg vagy biztosan kérné az ombudsmanok közremûködését, addig a 60 év felettiek körében ez az arány csak 30 százalék.
- Jellemzõ az is, hogy a magasabb társadalmi státuszú emberek - a felsõfokú végzettségûek, a jobb anyagi helyzetûek, valamint a fõvárosban élõk - az átlagosnál sokkal készebbnek mutatkoznak arra, hogy saját ügyükben kérjék valamelyik ombudsman intézkedését.
- A diplomások 62 százaléka, a budapestiek 56 százaléka és a jó anyagi körülmények között élõk 58 százaléka élne adott esetben ezzel a lehetõséggel.
Az ombudsmanok munkájával kapcsolatos vélekedések
A vizsgálat során az ombudsmanokkal kapcsolatos vélekedések részletesebb feltárása érdekében a válaszadók egyetértését tesztelték hat - felerészben pozitív, felerészben negatív értékítéletet tükrözõ - állítással. Az eredmények azt mutatták, hogy a biztosok munkájával kapcsolatos lakossági vélekedések kevéssé differenciáltak és túlnyomórészt a hivatal létének és munkájának helyeslését tükrözik. Legtöbben azzal értettek egyet, hogy "Jó, hogy vannak ombudsmanok, legalább valaki a hatóságokat is rákényszerítheti a törvények betartására." Ezzel az állítással a kérdezettek 55 százaléka teljes mértékben egyetértett, 20 százaléka inkább egyetértett. A lakosság többsége tehát úgy tûnik nagyra értékeli azt a tényt, hogy az ombudsmanok demokratikus kontrollt biztosítanak a hatóságok eljárása felett.
A közvélemény-kutatás alapján megállapítható, hogy a lakosság egyharmada viszonyul erõsen pozitívan az ombudsmanok tevékenységéhez. Ez az erõsen pozitív értékelés leginkább a diplomásokra, a jó anyagi körülmények között élõkre és a legalább az egyik ombudsmanról tudomással bírókra jellemzõ leginkább. További 30 százalék szintén túlnyomórészt pozitív képpel rendelkezik az ombudsmanok tevékenységérõl. Ez a viszonyulás az átlagosnál jellemzõbb volt a középfokú végzettségûekre. A lakosság 18 százaléka határozatlan a kérdésben. 11 százaléknyian tartoznak abba a csoportba, amelynek tagjai ambivalensen vélekednek az országgyûlési biztosok szerepérõl.
Az ombudsmanok tevékenysége és nemzetközi együttműködése
Az országgyûlési biztosok tevékenységük elsõ három évében, így a beszámolási idõszakban is törekedtek arra, hogy az állampolgárok mind szélesebb körben ismerjék meg ezt az új intézményt, a biztosok hatáskörét. E cél érdekében 1998-ban szakmai hátteret biztosítottak az "Álompolgár" címû adássorozatnak, amely a Magyar Televízió Mûvelõdési Mûsorok Stúdiójának szervezésében rendszertelenül ugyan, de folytatódott. Az 1997-ben havi rendszerességgel jelentkezõ mûsort ugyanis 1998. márciusától elõbb bizonytalan idõre felfüggesztették, majd a késõbbiekben "eseti" jelleggel és igen különbözõ idõpontokban került újra adásba. Az a tény, hogy egy - már megszokott idõben és rendszerességgel jelentkezõ - mûsor adása bizonytalanná vált, hátrányosan befolyásolta az érdeklõdést és a nézettséget.
Munkalátogatások és szakmai programok
A hivatal szervezésében és közremûködésével a biztosok több megyei munkalátogatást végeztek. Az adatvédelmi biztos és munkatársai 1998. június 15-16-án Békés megyében, november 30- december 2. között pedig Veszprém megyében tettek munkalátogatást. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános helyettese megyei szakmai programjaikat összekötötték a kihelyezett ügyfélfogadással.
A Tolna megyei háromnapos inspekció keretében kibõvített jegyzõi értekezleten az országgyûlési biztosok tájékoztatást adtak az elmúlt három év munkája során szerzett megyei tapasztalataikról. Megvitatták az adósságállomány (OTP-lakástartozások, közüzemi díjhátralékok) kezelésére kiadott kormányrendeletbõl fakadó önkormányzati feladatokat, valamint a gyermekvédelemrõl és az intézetben élõ gyermekek jogainak megyei tapasztalatait. A látogatás keretében az állampolgári jogok országgyûlési biztosa konzultációt tartott a megyében lévõ önkormányzati, egyházi és alapítványi idõs-otthonok mûködésérõl. A kirendelt védõvel rendelkezõ fogva tartott személyek védelemhez való jogának érvényesülése érdekében korábban tett ajánlások megvalósulásáról a rendõrség és az ügyvédi kar helyi vezetõivel. Diáktalálkozón vitatta meg a 14-18 éves korosztály emberi jogainak érvényesülését a tanintézetekben. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa általános helyettese munkalátogatást tett a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalában és a Gyermek- és Ifjúságvédõ Intézetben, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházában. A látogatás tapasztalatait a gyermek- és ifjúsági jogok, illetve a betegjogok érvényesülése tárgyában végzett vizsgálatokban hasznosította.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei látogatás során az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános helyettese 3-3 helyszínen, munkatársainkkal közösen pedig összesen 22 helyen folytattak helyszíni vizsgálatot. Az országgyûlési biztos látogatást tett a BM Határõrség Nyírbátori Igazgatóság közösségi szállásán, a nyíregyházi Anya-Gyermek Krízis Otthonban, a Családsegítõ- Gyermekjóléti és Hajléktalan Ellátó Szolgálat nyíregyházi átmeneti szállásán. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa általános helyettese a gyermek- és ifjúsági jogokkal kapcsolatos vizsgálata keretében tett látogatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által mûködtetett Tiszadobi Gyermekváros Ipari Szakmunkásképzõ- és Szakiskolában. A betegjogok érvényesülését vizsgálta a megyei kórházban, s informálódott a gyermekvédelemmel kapcsolatban a megyei csecsemõotthonban. A jegyzõi értekezleten az állampolgári jogok országgyûlési biztosa tájékoztatást adott az 1989. év elõtti lakáshitelek konszolidációjával kapcsolatos tapasztalatairól. Az általános helyettes a gyermekvédelem aktuális problémáiról adott tájékoztatást.
Nemzetközi együttműködések és tapasztalatcsere
A hivatal szervezésében került sor a megyei közigazgatási hivatal vezetõi számára 1998. április 2-3-án rendezett noszvaji szakmai tanácskozásra. Az adatvédelmi biztos és a hivatalvezetõk az önkormányzatokat érintõ és foglalkoztató adatvédelmi problémákról folytattak eszmecserét. 1998. januárban Petru Ioan Cordos, Románia újonnan kinevezett nagykövetének bemutatkozó látogatására, valamint Valeriu Stojka, Románia igazságügyminiszterével és munkatársaival szakmai megbeszélésre került sor. Márciusban a Cseh Parlament Petíciós Bizottságának tagjai tájékozódó megbeszélést folytattak a biztosokkal. Az országgyûlési biztosok meghívására Hans Gammeltoft Hansen dán ombudsman áprilisban tett munkalátogatást a hivatalban. Szakmai tapasztalatcsere keretében megismerkedett a biztosok eljárási gyakorlatával és az ajánlások fogadtatásával. A dán ombudsman saját munkájáról tartott elõadást a munkatársaknak. Júliusban Pierre-Yves Monette, az újonnan megbízott belga parlamenti ombudsman ismerkedett meg az országgyûlési biztosok feladataival, munkájával, az intézmény rendszerével. Evelyn Messner osztrák vezetõ ombudsman és az Osztrák Ombudsman Hivatal munkatársai 1998. szeptemberében folytattak hasznos szakmai konzultációt mind a négy biztossal. Ugyancsak szeptemberben került sor Michael Buckly angol egészségügyi szakombudsman munkalátogatására, aki rendkívül érdekes elõadást tartott az angol szakombudsmani rendszerrõl és feladatairól az országgyûlési biztosok munkatársainak. Októberben a Cseh Szenátus Alkotmányjogi Bizottságának elnöke és tagjai eszmecserét folytattak a biztosokkal az ombudsmanok alkotmányos feladatairól, az emberi jogok védelmében kifejtett szerepérõl. Novemberben Kerstin André, svéd parlamenti ombudsman és munkatársai az állampolgári jogok országgyûlési biztosánál és általános helyettesénél tettek munkalátogatást. A munkatársak részére Kerstin André elõadást tartott a svéd ombudsman rendszerrõl, feladatairól, hatáskörérõl. Decemberben Bosznia-Hercegovina parlamenti ombudsmanjai keresték fel az állampolgári jogok országgyûlési biztosát, véleményt cseréltek munkamódszereikrõl és a további együttmûködés lehetõségeirõl.
Gönczöl Katalin, Kaltenbach Jenõ, Majtényi László és Polt Péter 1998. októberében részt vettek a 6. Európai Ombudsman Találkozón, ahol megvitatták az érintettek hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályozásokat és az ezzel kapcsolatos szakmai tapasztalatokat. Az Európai Ombudsman Kerekasztal Értekezleten eszmét cseréltek az európai ombudsmanok együttmûködésének lehetõségeirõl. Gönczöl Katalin a lengyel ombudsman meghívására 1998. januárjában részt vett a lengyel ombudsman intézmény fennállásnak 10. A svéd ombudsmanok személyes meghívására látogatott Stockholmba Gönczöl Katalin és Polt Péter. Megismerkedtek a hatóságok ellenõrzésének svéd rendszerével, hatáskörükkel, az esetek kezelésének gyakorlatával. Az EBESZ Varsóban megrendezett konferenciáján májusban Kaltenbach Jenõ és Pálffy Ilona vettek részt. Majtényi László Berlinben részt vett az International Working Group on Data Protection in Telekommunications 24-ik találkozóján. Az adatvédelmi biztosok 20. Kaltenbach Jenõ, az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának állandó magyar képviselõje több alkalommal utazott Strasbourgba a Bizottság ülésein való részvétel céljából. A vezetõ testület tagjaként aktívan vett részt az European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia alakuló ülésén, Bécsben. Az Európa Tanács szervezésében a kisebbségi biztos részt vett azon a tanácskozáson Tbilisziben, amelynek témája a készülõ grúz ombudsman törvény volt, Szófiában pedig a bolgár ombudsman-törvény elõkészítését célzó tapasztalatcserén. Stuttgartban elõadást tartott a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogállásáról. A "Karl Brunner Europahaus" meghívására elõadást tartott az ausztriai Neumarktban, a 31. Nemzetközi Kisebbségi Szemináriumon. Az Európa Tanács meghívására Kaltenbach Jenõ Firenzében elõadóként vett részt a kisebbségek és az európai integráció témájú tudományos konferencián. Tallinban az EBESZ szervezésében tudományos tanácskozást tartottak az észt ombudsmani intézmény bevezetése kapcsán, ahol Kaltenbach Jenõ a magyar ombudsman-törvényrõl és a hivatal mûködésének tapasztalatairól tartott elõadást. A németországi Königswinterben a Friedrich Naumann Alapítvány létrejöttének 40. évfordulója alkalmból tartott tudományos tanácskozáson vett részt a kisebbségi biztos.
A Hivatal elhelyezési nehézségei és panaszkezelés
A beszámolási idõszakban továbbra is komoly elhelyezési nehézségekkel küzdöttünk. Intézményünk mûködése alig biztosítható tovább a jelenlegi feltételek között. Többszöri egyeztetést követõen úgy tûnt, hogy megszületett a megoldás. A Kormány 3071/1998. sz. határozatával ugyanis intézkedett arról, hogy az Országgyûlési Biztosok Hivatala - megtartva a Tüköry u. 3. szám alatti székházat is - kiegészítésképpen megkapja az V. kerület Nádor u. 22. szám alatti épület I. és II. emeletét. Ez a megoldás hosszú távra biztosította volna a biztosok és munkatársaik megfelelõ elhelyezését. Idõközben kiderült, hogy a Nádor u. 22. szám alatti emeletek megvásárlására, vagy bérbevételére a Kormánynak nincs anyagi fedezete. Jelenleg az Ifjúsági- és Sportminisztérium Hold utcai székházának átadásáról és kialakításáról folynak tárgyalások. Az intézmény jelenleg a zsidó kárpótlás részeként, a MAZSÖK szervezetnek átadott, így magántulajdonban lévõ épületben "kényszerbérlõként" mûködik, a jogos igénye 60 százalékának megfelelõ hasznos alapterületû épületben. A beszámolási idõszak végén a biztosokkal és a hivatalvezetõvel együtt a közel 1300 m2 hasznos alapterületen 129 fõfoglalkozású munkatárs dolgozott. A munkát további 11 fõ segítette, akiket megbizási szerzõdéssel alkalmaztunk. (Egy munkatársra valamivel több, mint 8 m2 alapterület jut a most használt épületben.)
Panaszügyek kezelése
Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és általános helyettese 1998-ban is fokozott figyelmet fordítottak a beérkezõ panaszok fogadására, szûrésére, erõfeszítéseket tettek az elõzõ évekbõl származó panaszügyek végleges elintézésére. 1998-ban összesen 7019 ügyet iktatott a hivatal. A panaszok többségét - közel 80 százalékát - a hivatal továbbra is postán kapta. Az elõzõ évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nõtt a Panaszirodán elõadott sérelmek aránya. A Panasziroda 1998-ban 1489 fõ olyan panaszost fogadott, akik az állampolgári jogok országgyûlési biztosától vagy általános helyettesétõl várták ügyük megoldását. 1272 személy panasza új ügyként került iktatásra, ugyanakkor 217 fõ korábban már felvette a kapcsolatot a hivatallal.