Az anyatejes táplálás az újszülöttek és csecsemők számára a legoptimálisabb táplálék, amelynek jótékony hatásai messze túlmutatnak a puszta tápanyagbevitelen. Bár a kismamák többsége tervezi a szoptatást, mindössze negyven százalékuk szoptatja gyermekét öt hónapnál hosszabb ideig. Az anyatejes táplálás fontosságát számos nemzetközi és hazai szervezet is hangsúlyozza, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely 1992 óta augusztus 1-jét az anyatejes táplálás világnapjaként tartja számon, és augusztus 1-je és 7-e között tartják a szoptatás világhetét több mint 170 országban.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika például már 1992-ben Európában első, a világon második intézményként kapta meg a WHO Bababarát Kórház címét. Ez az elismerés is mutatja, hogy az intézmények küldetésüknek tekintik, hogy nemcsak a szülést követően, hanem már a várandósság ideje alatt támogassák és felkészítsék az anyákat az anyatejes táplálásra.
Az anyatej egyedülálló összetétele és jótékony hatásai
Az anyatej összetétele és mennyisége a baba igényeihez alkalmazkodik, akár egy szoptatás alatt vagy napszaknak megfelelően is. A debreceni gyermekklinika első igazgatója, Szontagh Félix kutatásainak egyik témája éppen az anyatej kémiai összetételének vizsgálata volt. Már akkor is és ma is azt gondoljuk, hogy az anyatejnél optimálisabb biológiai összetételű tápanyagot ma sem lehet, még a legkorszerűbb technológiákkal sem összeállítani. Az anyatej olyan egyedülálló oligoszacharidokat, zsírtermészetű lipideket, mikroelemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek az újszülött és a csecsemő fejlődéséhez. A Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója hozzátette: a klinikán ma is sokrétű kutatások folynak az anyatej élettani hatásaival kapcsolatban.
Az anyatej főbb összetevői és védőfunkciói
- Cukrok, fehérjék, zsírsavak és ásványi anyagok: Ezek a tápszerekben is megtalálhatók, de az anyatejben a baba fejlődéséhez és életszakaszaihoz legjobban illeszkedő arányban vannak jelen.
- Immunglobulinok: Ezek az immunrendszer optimálisabb működéséhez szükséges fehérjék, amelyek ellenállóbbá teszik a kicsik szervezetét a különféle fertőzésekkel szemben.
- Lizozim: Ez a baktériumok szétoldódását (lízisét) biztosító fehérje a kórokozókkal szembeni másik fontos védőelem.
- Cukormolekulák: Ezek elsősorban a baba bélrendszerében élő normál baktériumflóra táplálására és kialakítására szolgálnak.
Az anyatej összetétele és íze napról napra, sőt, akár óráról órára is változhat, vagyis egy olyan érzékeny rendszer, amely a baba és az anya szinte minden rezdülését követi. Amikor a csecsemő valamilyen fertőzésben szenved, az anyatejben rövid időn belül megjelennek azok a specifikus ellenanyagok, melyek az adott fertőzés leküzdéséhez szükségesek. Egy újabb kutatás eredményei alapján az sem kizárt, hogy a nappal, illetve éjszaka termelődő anyatejben eltérő lehet bizonyos, a csecsemő elalvását megkönnyítő anyagok mennyisége.
Az anyatej jótékony hatásai hosszú távon is kimutathatók: erősíti az immunrendszert, a szoptatott csecsemők ritkábban és rövidebb ideig betegek, egyenletesebben fejlődnek, kevésbé fenyegeti őket a bölcsőhalál. Nagyobb korukig is elkísérik a jótékony hatások, például kisebb az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az asztma és az allergiás betegségek kialakulásának kockázata. A szopás elősegíti a fog- és beszédfejlődést is. Egyes kutatások szerint az IQ-a is magasabb lesz az anyatejes gyerekeknek.
Az első szoptatás és az igény szerinti táplálás
Az egészséges és időre született újszülöttek egy igen erős, ösztönös reflex birtokában jönnek a világra, nevezetesen a szopóreflexszel. Amikor az éppen világra jött kicsit édesanyja hasára, mellkasára tesszük, szinte azonnal kapaszkodni, kúszni kezd az emlők felé, és amint eléri, belekezd élete első önálló táplálkozásába. Az édesanya mellére tett baba megnyugszik, hiszen a magzatkorból ismerős szívdobogást hallja újra, ami a biztonságérzetét növeli. Az anyukánál olyan hormonok termelődését serkenti, ami gyorsítja a méh összehúzódását, a szülés utáni regenerálódást és a tejelválasztás beindulását. Ezt az első órát "aranyórának" is nevezik, és bababarát kórházakban az egészségügyi személyzet mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt az időt édesanyjukkal, bőr-bőr kontaktusban tölthessék.
BABA SZOPTATÁSA 🤱🏼 5 hiba, amit el kell kerülni
Az igény szerinti szoptatás a legideálisabb a szülő-gyermek páros számára. Ennek nincsenek kőbe vésett szabályai, az adott gyermek és anya igénye alakítja, alkalmazkodik a gyermek életkorához és az adott élethelyzethez. Az igény szerinti szoptatás fontos része a válaszkész gondoskodásnak, ennek során a szülő a gyermek jelzéseire célzottan reagál, ezáltal a csecsemő számára biztonságot nyújt és megfelelő fejlődést biztosít. A szülés utáni néhány napban sűrű, aranysárgás színű előtej (kolosztrum) termelődik. Ez koncentráltan tartalmaz fehérjéket, immunsejteket és ásványi anyagokat, amelyek erősítik az újszülött immunvédelmét. Bár ebből mindössze napi 100 ml termelődik, mégis kiemelt jelentőséggel bír az új környezethez való alkalmazkodásban. A megszületést követő első órákban (aranyóra) rendkívül éberek, így bababarát kórházakban az egészségügyi személyzet mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt az időt édesanyjukkal, bőr-bőr kontaktusban tölthessék.
A tejbelövellés és a súlyvesztés
Az anyukák nagy félelme, hogy az emlők belövelléséig (ami nem ritkán 2-3, de akár több napot is igénybe vehet) a kicsi éhezik. Az újszülöttek apró, pár milliliter űrtartalmú (kb. cseresznye nagyságú) gyomra az emlőkben jelenlevő előtejtől szinte teljesen megtelik. Egy nagyon fontos szabály, amit érdemes a gyakorló kismamáknak eszükbe vésni, hogy az anyatej termelődése abszolút a kereslet-kínálat elven működik: amikor a babát mellre helyezik, szopómozgást végez. Még ha ezt tejleadás nem is követi, mégis beindul egy hormonális folyamat az anyai szervezetben, mely különféle neurohormonális rendszereken keresztül folyamatos jelzést ad a tejtermelődés indítására.
A megszületést követően még az egészséges babák is veszítenek a súlyukból. Ez nem feltétlenül a táplálásukkal van összefüggésben, sokkal inkább a szervezetükben zajló olyan változásokkal, amelyek az anyaméhből kikerülve a külvilághoz való alkalmazkodással kapcsolatosak. A súlyvesztés mértéke a gyermekorvosok, újszülött gyógyászok véleménye alapján maximum a születési súly 10%-os csökkenéséig tekinthető normálisnak, ez különlegesebb beavatkozást nem igényel. A tejbelövellés után (vagy a tápszeres táplálás megkezdése után) jellemzően a súlyesés megáll, és a kicsiket emelkedő súlygörbével bocsátják haza. Születési súlyukat optimális esetben rendszerint pár nap alatt elérik, majd megindul az intenzív növekedés időszaka.
Hozzátáplálás: Amikor az anyatej már nem elegendő
Az esetek többségében a csecsemő tápanyagigénye 4-6 hónapos koráig 100%-ban kielégíthető az anyatejes táplálással, szoptatással. A hozzátáplálást a gyermek féléves kora után szükséges elkezdeni, ami az anyatej mellé történő egyéb ételek adását jelenti, ugyanis ekkorra az anyatej összetétele megváltozik, és már nem biztosít elegendő energiabevitelt a csecsemő számára. A WHO ajánlása szerint a csecsemők hat hónapos koráig ajánlott a kizárólagos anyatejes táplálás, de ezt követően sincs felső határa a hozzátáplálás melletti szoptatásnak.
A hozzátáplálás lépései és szabályai
A hozzátáplálást célszerű úgy megtervezni, hogy havonta 1 szoptatást váltson ki az újonnan behozott élelmiszer. Ezt a beosztást követve a gyermek nagyjából egyéves korára akár teljesen elhagyható az anyatejes táplálás. Az új ételeket mindig egyesével, fokozatosan vezessük be az étrendbe, így egy-egy újfajta étel esetén könnyebben fény derülhet az allergiára vagy más emésztőrendszeri betegségre, enzimhiányra. Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását.
A hozzátáplálás során először idénygyümölcsöket (pl. alma) és zöldségeket (pl. burgonya, sárgarépa, sütőtök) javasolt kipróbálni, majd - még az anyatejes táplálás mellett - érdemes bevezetni 7 hónapos kor körül a gabonaféléket, aztán a húsokat. A tojássárgáját 8 hónapos kortól, a tojásfehérjét, a mézet és a tejet csak 1 éves kor után érdemes beiktatni a gyermek étrendjébe. A sót és a cukrot felejtsük el hozzátáplálás során. A hozzátáplálást pürésítve kezdjük, és fokozatosan haladjunk a darabosabb ételekig, majd a falatokig.
BABA SZOPTATÁSA 🤱🏼 5 hiba, amit el kell kerülni
Mivel 6 hónapos korukra a babák vastartaléka nagymértékben lecsökken, fontos vasban gazdag ételekkel a vas pótlása. Kerüljön sok borsó, bab, csicseriborsó, lencse, spenót, sóska; vörös hús, sertés-, bárány- és marhahús, valamint máj a tányérra. A vas felszívódását segítik a magas C-vitamin-tartalmú ételek. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.
Folyadékpótlás a hozzátáplálás során
Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.
Tápszerek: Amikor az anyatejes táplálás nem lehetséges
Vannak olyan körülmények (pl. az anya fertőzéses megbetegedése, az anyának nincs elég teje, sikertelen szoptatás stb.), amelyek miatt szükséges bevezetni a tápszeres táplálást a csecsemő életébe. A tudomány fejlődésének köszönhetően a ma használt tápszerek megfelelő alkalmazás mellett egyre biztonságosabbak. Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek készítésekor a gyártók az anyatej összetételéhez hasonlító tápszerek létrehozására törekszenek.
Speciális igény esetén (pl. tejfehérje-allergia) lehetőség nyílik a csecsemőt hidrolizált fehérje- vagy szójaalapú, telítetlen zsírsavakkal kiegészített vagy akár hipoallergén tápszerekkel etetni. Antireflux (AR) tápszerek is forgalomban vannak, amelyek segítenek megelőzni, hogy a gyermek visszabukja az elfogyasztott tápszert/tejet, ezt gyermekorvos írhatja fel vényre. Elérhetők speciális vényköteles terápiás tápszerek is, amelyekkel a tejfehérje-allergia, az emésztési és felszívódási zavarok, a laktózintolerancia, galaktozémia tünetei, valamint a visszatérő hasfájás, szorulás enyhíthető. A koraszülöttek számára is elérhetők speciális tápszerek, melyek az ő igényeik szerint vannak kifejlesztve.
Anyatej és tápszer társadalombiztosítási támogatása
Az egészségbiztosítás keretén belül lehetőség van a csecsemő számára az anyatejes táplálás biztosítására, amennyiben az anya a saját tejével nem tudja táplálni, és a baba koraszülött vagy kis súlyú, súlyos táplálkozási allergiában, felszívódási zavarban szenved, vagy az anya egészségi állapota, fertőző betegsége, gyógyszerszedése miatt nem tud szoptatni. Az anyatej társadalombiztosítási támogatással akkor vehető igénybe, ha azt a kezelőorvos orvosi vényen (recepten) rendeli (írja fel).
A tápszer árához nyújtott támogatásra akkor jogosult a csecsemő, ha az orvos azt vényen rendeli (felírja). Nem minden tápszer árához jár támogatás, hanem - a gyógyszerek támogatásához hasonlóan - csak azokhoz, amelyeket a NEAK a társadalombiztosítási támogatásba befogadott. A támogatással nem rendelhető, de különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek esetén - a gyógyszerek speciális finanszírozásához hasonlóan - méltányosságból kérvényezhető a térítési díj vagy annak egy részének átvállalása.
Mikor kérjen segítséget?
Beszéljen a védőnővel, illetve házi gyermekorvosával, ha aggodalmak gyötrik a szoptatás miatt, vagy ha úgy érzi, hogy gyermeke nem kap elég anyatejet. Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha étkezés után gyermekénél nagy mennyiségű hányás vagy kifejezett puffadás jelentkezik, illetve ha a korának megfelelő mennyiségű táplálék bevétele mellett testsúlycsökkenést vagy fejlődésben való visszamaradást tapasztal. Mielőbb keresse fel gyermekorvosát, ha a csecsemő széklete nyálkás vagy véres!