A terhesség izgalmas időszak egy nő életében, tele örömmel és várakozással, de egyben számos kérdést és aggodalmat is felvethet, különösen az egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatban. A várandósgondozás célja a terhesség és a szülés szövődményeinek megelőzése, illetve korai felismerése, és ennek része a nőgyógyászati vizsgálat is. Felmerülhet a kérdés, hogy a nőgyógyászati kacsa használata biztonságos-e terhesség alatt, és mire számíthatunk a vizsgálatok során.
A terhesgondozás jelentősége és célja
A terhesség nem betegség, mégis gondozást igényel, hiszen az anya és a magzat egészségéről van szó. A terhesgondozás célja a terhesség és a szülés szövődményeinek megelőzése, illetve a szövődmények korai felismerése, súlyosbodásuk csökkentése. A leendő gyermek várhatóan akkor lesz egészséges, ha az anya is az, nem terhes állapotban is. A nők egészségi állapotát társadalmi, szociális és családi körülmények is befolyásolják, ezért a terhesgondozás két részből áll.
A nőgyógyász a terhes gondozásáért felelős személy, aki szükség esetén a védőnő és a háziorvos mellett konzultál más szakorvossal vagy szakemberrel is, hogy egészséges gyermekek jöjjenek a világra. Az új rendelkezés szerint meg kell állapítani a várandós kismama rizikó csoportba való besorolását. Létezhet alacsony és magas rizikójú várandósság, amit az anamnézisben (családi, egyéni, fertilitási, előző terhesség) szereplő, hátráltató tényezők tükrében határoz meg. Az alacsony rizikó csoporthoz tartozó kismamákat nőgyógyász szakorvos helyett szülésznő is gondozhatja.
A terhesgondozásba vételnek a 12. terhességi hét előtt meg kell történnie, mert a szülési segélyre csak az jogosult, aki a 12. hét előtt megjelent a gondozáson.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A vérzéskimaradás, a mellfeszülés, az émelygés, a hányinger, a fáradékonyság, az enyhe alhasi fájdalom terhességi gyanújelek, önmagukban nem bizonyítják a várandósságot. Terhességi teszt segítségével közel 100%-os bizonyosságot kaphatunk. A mai érzékeny tesztek a vizelet βhCG-szintjét (terhességi hormon) jelzik már néhány nappal a fogamzás után.
Az első orvosi vizsgálatra 2-3 héttel a menzesz kimaradása után ajánlott jelentkezni. Panaszok (szúró vagy görcsös alhasi fájdalom, friss vagy barnás hüvelyi vérzés) esetén mielőbb nőgyógyászati vizsgálat javasolt! A 7-9. héten optimális az első ultrahangvizsgálat. Ha ekkor már észlehető az embrió szívműködése, utána jelentkezni kell a lakóhely szerint illetékes védőnőnél, aki kiállítja a Terhesgondozási kiskönyvet, és innentől kezdve figyelemmel kíséri a várandósságot.
Az első nőgyógyászati vizsgálat terhesség alatt
Az első nőgyógyászati vizsgálat során a szülészorvos tájékozódik a kismama kórelőzményéről. Ennek során kérdéseket tesz fel a korábbi betegségeiről, az esetleges gyógyszerszedésről, a családban előforduló betegségekről, káros szenvedélyekről, a korábbi szülészet-nőgyógyászati betegségekről, terhességekről, szülésekről. Rákérdez a havi vérzés rendszerességére, az utolsó vérzés időpontjára, a vérzés hosszára is. Ezek alapján kiszámítja a terhesség aktuális korát, valamint a szülés várható időpontját. A szülés várható időpontját az utolsó menstruáció első napjától számoljuk, ami azt jelenti, hogy a 40 hetes visszaszámlálás körülbelül két héttel azelőtt kezdődik, hogy a spermium és petesejt találkozik, és lassan magzattá alakul.
Az első vizsgálat alkalmával, a 6-8. héten, a 0. ultrahang vizsgálat során (hüvelyi ultrahang) megállapítja a terhesség tényét, a szülés várható idejét, a „rizikó” besorolást, és kiadja az igazolást a védőnő részére a várandósság meglétéről.
A nőgyógyászati kacsa használata és a belső vizsgálat
A nőgyógyászati vizsgálathoz első lépésben csak „alulról” kell levetkőzni. Ezután vezetjük a hüvelybe - síkosítás után - a feltáróeszközt, a „kacsát”. A vizsgálatokhoz különböző méretű, steril, műanyag kacsákat használunk. A feltárás során látótérbe kerül a méh hüvelyi része (porció), amit a köznyelvben méhszájnak is neveznek. A porció felszínének megtisztítása után kerül sor a citológiai mintavételre.
Ha a páciens folyásra panaszkodik, vagy a vizsgáló orvos számára a váladék jellege és/vagy mennyisége fertőzésre/gyulladásra gyanús, úgy a hüvelyváladékból is veszünk mintát laboratóriumi vizsgálatra: kenet vagy tenyésztés. Ilyenkor van lehetőség HPV- (Human Papilloma Virus), illetve STI- (Sexually Transmitted Infections) kórokozók (Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpeszvírus, Trichomonas, Gardnerella, Gonorrhoea stb.) vizsgálatához szükséges mintavételre is.
Fontos, hogy a terhesgondozás során a hüvelyi vizsgálatokat a méhszáj záró képességének ellenőrzése céljából végzik, de nem minden vizsgálat alkalmával, a terhesség vége felé gyakoribb. A kacsával történő vizsgálat, amennyiben azt képzett szakember végzi, és megfelelő óvintézkedések mellett történik, biztonságosnak tekinthető terhesség alatt. Az eszközök sterilizáltak, és az orvos a legkisebb méretű, legmegfelelőbb eszközt választja. A legfontosabb, hogy az orvos tájékoztassa a kismamát a vizsgálat céljáról és menetéről, és bármilyen aggodalom esetén lehetőség legyen a kérdések feltevésére.
Fizikális vizsgálatok a nőgyógyásznál
- Vérnyomásmérés: Minden alkalommal, célja a magas vérnyomás kiszűrése, a terhességi toxémia megelőzése (3 tünet együttesen: magas vérnyomás, fehérje a vizeletben, ödéma).
- Pulzusszám mérés: A szív és érrendszer változásainak nyomon követése, a szívfrekvencia emelkedése 10-20 ütés/perc.
- Testsúly mérés: Minden alkalommal, figyelni kell a súlygyarapodás ütemét (többletsúly oka: magzat, méhlepény, mellek növekedése, magzatvíz mennyisége), kórosnak számít, ha az ödéma okozza a nagy súlytöbbletet.
- Hüvelyi vizsgálat: A méhszáj záró képességének ellenőrzése (nem minden vizsgálat alkalmával, a terhesség vége felé gyakoribb).
A terhes testsúlyának ellenőrzése az első jelentkezés során, majd a későbbi alkalmakkor is megtörténik. Javasolt a terhesség elején egy fogorvosi ellenőrző vizsgálat, illetve szükség esetén a gyulladásos gócok felszámolása, mert a szájüregi gyulladások mellett magasabb a koraszülés veszélye.
Kötelező nőgyógyászati vizsgálatok és gyakoriságuk
Amennyiben a terhesség szövődménymentes, a terhesség későbbi szakaszában a 26. hétig havonta egy alkalommal indokolt az ellenőrző vizsgálat, ezután a 36. hétig 3 hetente egyszer, majd a szülés várható időpontjáig heti egy alkalommal. A kiírt időpont után másnaponta javasolják a vizsgálatot.
12. heti kombinált teszt - a KölyökKalauz riportja
Az alábbi táblázat összefoglalja a kötelező nőgyógyászati vizsgálatokat és azok javasolt időpontjait a várandósság során a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet alapján:
| Időpont | Vizsgálat típusa | Cél |
|---|---|---|
| 1-13. hét | Vérkép, Se kreatinin, KN, eGFR, SGOT, SGPT, SeBi, vércukor | Általános egészségi állapot, alapvető laborparaméterek |
| 1-13. hét | Vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, UBG, üledék) | Vesefunkció, húgyúti fertőzések szűrése |
| 1-13. hét | HBsAg szűrés | Hepatitis B vírus szűrése |
| 1-13. hét | WDRL (szifilisz szűrés) | Szifilisz szűrése |
| 1-13. hét | Vércsoport meghatározás és vörösvértest ellenanyagszűrés | Vércsoport-összeférhetetlenség kizárása |
| 11-13. hét | Ultrahang szűrővizsgálat | Terhesség kora, méhen kívüli terhesség, ikerterhesség, fejlődési rendellenességek szűrése (tarkóredő) |
| 1-13. hét | Genetikai tanácsadás (37. életévtől) | Genetikai kockázatok felmérése |
| 1-13. hét | Fogorvosi vizsgálat | Szájüregi gyulladások kiszűrése, megelőzése |
| 18-22. hét | Ultrahang szűrővizsgálat | Fejlődési rendellenességek részletes szűrése (magzati szervek, flowmetria) |
| 24-28. hét | Terheléses vércukor vizsgálat (OGTT) | Terhességi cukorbetegség szűrése |
| 24-28. hét | Vérkép, vizelet (ismétlés) | Vas hiány, anémia, húgyúti fertőzések |
| 30-32. hét | Ultrahang szűrővizsgálat | Magzat növekedése, elhelyezkedése, magzatvíz mennyisége, méhlepény állapota |
| 36-37. hét | Vérkép, vörösvértest-ellenanyagszűrés, Se creatinin, KN, eGFR, SGOT, SGPT, SeBi | Szülés előtti laborvizsgálatok |
| 38., 39., 40. hét | Kardiotokográfos szűrővizsgálat (CTG, NST) | Magzati szívműködés, méh-összehúzódások, magzat oxigénellátottsága |
| 35-36. hét | Streptococcus B-szűrés | Szüléskori fertőzés megelőzése |
További fontos vizsgálatok
- AFP-vizsgálat: A 16. héten végzik. Ez egy vérvétel, mely a magzat által termelt alfafötoprotein-mennyiséget szűri. Amennyiben az AFP értéke magasabb a megengedettnél, akkor gondolni kell velőcső-záródási rendellenességekre, esetleg addig fel nem fedezett ikerterhességekre. Ha az érték alacsonyabb, mint az átlag, akkor a Down-szindróma gyanúja merül fel. Mindkét esetben javasolt genetikai vizsgálat elvégzése.
- Hepatitisz-szűrés: Az AFP-vel egyszerre végzik, melynek eredménye a születendő magzat szempontjából fontos.
- CTG (cardiothokografia) vizsgálat: A 36. héttől hetente szükséges, mely a magzat szívműködését és a méh összehúzódásait regisztrálja. Ez a vizsgálat figyelmeztet a méhlepény esetleges elváltozásaira, a magzat állapota jól követhető vele.
- Magzatvízvizsgálat: Túlhordás esetén, amennyiben a méhszáj már nyitott és a CTG-n eltérés észlelhető, végezhető. Ekkor a magzatvíz színét vizsgáljuk, mely a magzat állapotára utal.
- Toxoplazma-vizsgálat: Állatokkal foglakozó nőknél javasolt, ideális esetben a terhesség előtt. Ez a betegség állatokról, elsősorban macskáról terjed át az emberre, vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat.
- Progeszteronvizsgálat: Akinél többször előfordult vetélés a terhesség elején, annál érdemes elvégezni.
tags: #terhesen #szabad #e #nogyogyaszstiati #kacsat #hasznalni