VVT érték csecsemőknél: útmutató a vérkép elemzéséhez és a vérszegénység megértéséhez

Amikor gyermekünket vérvizsgálatra küldik, majd az eredményt látjuk, gyakran nem tudjuk értelmezni. Nem tudjuk, hogy a csillaggal jelölt részek mit jelentenek, mennyire kell megijednünk. A fentieket tetézi az is, hogy a leleteken a referenciatartomány (ami azt mutatja, hogy mennyinek kellene lenni az adott értékeknek) egyes esetekben a felnőttekre vonatkozó értékeket adja meg, amit mi nem is sejtünk. Jelen cikk segítséget kíván nyújtani, hogy egy kicsit jobban eligazodjunk a laborleletek útvesztőiben.

A páciensek egészségügyi állapotának felmérése során kiemelt fontossága van a vérkép elemzésének. A teljes vérkép, amely az egyik legáltalánosabb laboratóriumi vizsgálat, a vér alakos elemeivel, azaz a vörösvértestekkel és a fehérvérsejtekkel kapcsolatban szolgáltat információkat, amelyek alapján az orvos számos következtetést le tud vonni arról, hogy mi történik éppen a testben. Kiderülhet például, ha valaki vérszegénységben vagy vírus- vagy baktériumfertőzésben szenved, de a leukémiára is utalhatnak bizonyos jelek.

Általános vérkép vizsgálatok és értelmezésük csecsemőknél

Az általános vérképvizsgálathoz gyakran kéri még orvosunk a vérsüllyedés (We) és a CRP vizsgálatot is. A vérkép meghatározza a vérben jelen lévő alakos elemek (vörösvértestek - VVT, fehérvérsejtek - FVS, vérlemezkék - THR), relatív és abszolút számának, típusának, nagyságának, alakjának, és egyéb fizikai jellemzőinek meghatározását. A vérkép információt nyújt a szervezetben végbemenő gyulladásos folyamatok állapotáról, vérvesztésről, kiszáradásról, segítségével diagnosztizálható a vérszegénység, a véralvadási zavarok, a vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek (limfóma, leukémia), illetve egyéb vérképzőszervi betegségek.

A mennyiségi vérkép (kvantitatív vérkép) vizsgálat

A mennyiségi vérkép általában az alábbi értékeket foglalja magában:

• Vörösvértestszám (vvt, RBC / red blood cell)
• Fehérvérsejtszám (fvs, WBC / white blood cell)
• Vérlemezkeszám / trombocitaszám (thr / platelet, PLT)
• A vérfesték (hemoglobin) mennyisége
• Hematokritérték (a vér alakos elemeinek aránya a plazmához képest)
• A vörösvértestek átlagos térfogata (MCV, mean corpuscular volume)
• A vörösvértestek átlagos hemoglobintartalma (MCH, mean cellular hemoglobin)
• A vörösvértestek átlagos hemoglobinkoncentrációja (MCHC, mean cellular hemoglobin concentration)
• A vörösvértestek térfogatának eloszlási szélessége RDW, RDW-SD
• A vérlemezkék átlagos térfogata (MPV, mean platelet volume)
• Vérlemezkék térfogatának eloszlási szélessége PDW, PDW-SD
• Vörösvértest-süllyedés, vérsüllyedés

Vörösvértestszám (VVT, RBC)

A vörösvértestek (RBC, Red Blood Cell count) a vér oxigénszállításért felelős alkotórészei. A csontvelőben képződnek, onnan a vérbe jutva a tüdőben felveszik az oxigént, melyet a haemoglobinhoz (Hgb) kötve szállítanak a verőereken (artériák) át a szövetekbe. A vér oxigénszállító kapacitására lehet következtetni a számukból. Normál tartománya gyermekeknél 4,1-5,5 millió/µL. Az RBC érték határozza meg a vérátömlesztés szükségességét?

A vérátömlesztés (transzfúzió) szükségességét nem kizárólag az RBC (vörösvérsejt) szám alapján döntik el, hanem elsősorban a hemoglobin (Hb) szint, a beteg általános állapota, tünetei és az alapbetegség figyelembevételével történik. A vörösvértestek száma (RBC) ingadozhat például kiszáradás, folyadékbevitel, terhesség vagy intenzív fizikai aktivitás hatására. Egyetlen eltérés még nem feltétlenül jelent betegséget, ezért az orvosok mindig a teljes vérképet és a klinikai tüneteket is figyelembe veszik. Dohányzás, az alkohol, a magas tengerszinten való tartózkodás, valamint a rendszeres intenzív sportolás is befolyásolhatja az értékeket. A kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő folyadékbevitel és a dohányzásról való leszokás segíthet az RBC-szint optimalizálásában.

Alacsony VVT érték

Az alacsony VVT-szám többek között vérszegénységet, vérzést, vesebetegséget, csontvelői elégtelenséget (például sugárzás vagy daganat következtében létrejött), vagy hiányos táplálkozást (malnutritio) jelezhet. Ha a vörösvértestek száma alacsony, az anémiára (vérszegénységre) utalhat. Ennek lehetséges okai lehetnek vashiány vagy B12-, folsavhiány, vérvesztés (pl. menstruáció, belső vérzés), krónikus betegségek (pl. vesebetegség, májbetegség), csontvelői betegségek (pl. leukémia) vagy autoimmun betegségek.

Magas VVT érték

A magas VVT-szám veleszületett szívbetegségre, kiszáradásra, obstruktív tüdőbetegségre vagy csontvelői túltengésre utalhat. Magas VVT-szám megfigyelhető béta thalassaemia jelleg megléte esetén is, ami azonban egy jóindulatú állapot és csak csekély mértékű vagy ki sem mutatható vérszegénység kíséri. A normálnál magasabb vörösvértestszámot eritrocitózisnak vagy policitémiának nevezzük. Ennek lehetséges okai kiszáradás, amely koncentráltabbá teszi a vért, krónikus tüdőbetegségek (pl. COPD), magasabb tengerszint feletti élethely (a szervezet így kompenzálja az alacsonyabb oxigénszintet), dohányzás, vesebetegségek (pl. daganatok, amelyek fokozzák az eritropoetin termelést), vagy policitémia vera (egy ritka csontvelőbetegség).

Fehérvérsejtszám (FVS, WBC)

Az FVS (fehérvérsejt) szám normál értéke 4-11 G/L. Ezek a laborban ezek a rövidítések a testben található fehérvérsejtek számát jelzik, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal. A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos részei; magasabb számuk fertőzést vagy gyulladást jelezhet, míg csökkenésük immunhiányos állapotokra utalhat.

• Emelkedett FVS szám: Ha ez az érték emelkedett, akkor fertőzésre, kóros immunfolyamatokra stb. utalhat, illetve rossz esetben (de akkor már kifejezetten magas) fehérvérsejt eredetű daganatra. Bakteriális fertőzésre vagy pajzsmirigy túlműködésre is utalhat.
• Csökkent FVS szám: Előfordulhat vírusfertőzések kapcsán (pl. influenza vírus lecsapja a fvs számot) illetve bizonyos örökletes illetve szerzett betegségekben.

Az FVS számhoz szorosan hozzátartozik a Ly (Lymphocyta) és a Neu (Neutrophil) aránya. Ha az ún. Ly sejtek száma emelkedett, akkor a szervezetben zajló fertőzés vírusos voltára utalhat, míg ha a Neu sejtek száma emelkedett, akkor bakteriális fertőzés zajlik a szervezetben.

Vérlemezkeszám (THR, PLT)

A Thr (thrombocita, vérlemezke) szám normálisan 150-400 G/L. A vérlemezkék a véralvadásban játszanak szerepet; alacsony számuk vérzékenységre, magas számuk a trombózis megemelkedett kockázatára utalhat.

• Növekedés: Akár 500-600 G/L-es érték lehet gyerekeknél fertőző betegségek kapcsán. Tartósan magasabb értékeket követni kell a trombózisveszély miatt.
• Csökkenés: Több dolog következménye lehet, ezért kontrollálni kell, mert nagyobb csökkenése (50 G/L alatt) vérzésekkel járhat.

Hemoglobin (HGB) és Hematokrit (HCT)

A hemoglobin és a hematocrit érték szintén összetartozó paraméterek. A vörösvértestekben található hemoglobin az oxigén szállításáért felelős fehérje, alacsony szintje anémiát, magas szintje policitémiát jelezhet. A hematokrit a vér alakos elemeinek térfogatarányát mutatja a teljes vértérfogathoz képest. Mivel az alakos elemek mintegy 99%-át a vörösvértestek teszik ki, a hematokritot gyakran a vörösvértestek térfogatarányával azonosítják. Alacsony értéke anémiára, magas értéke oxigénhiányos állapotokra, dehidratáltságra vagy policitémiára utalhat. Ezek az értékek azt mutatják meg, hogy mennyire vérszegény gyermekünk. Erről tudni kell, hogy a hemoglobin értéke újszülött korban kifejezetten magas lehet, majd az élet 3-6. hónapja között csökken és ez általában magától korrigálódik és serdülőkor körül éri el a felnőttkori szintet. Ugyanakkor fiúknál ez az érték magasabb, mint lányoknál. Átlagos értéke 120-160 g/l között mozog.

• Alacsony HGB: Ha ez az érték 120 g/l alá csökken, akkor a gyermek vérszegény, 80 g/l értéknél már vér adása is felmerül. Az alacsony hemoglobinszint vérveszteségre vagy vérszegénységre utalhat.
• Magas HGB: Ha az érték 160 g/l felett van tartósan, akkor további vizsgálatok szükségesek.

MCV, MCH, MCHC

Laborleleteken szokták még szerepeltetni az MCV (átlagos vörösvértest-térfogat), MCH (átlagos hemoglobintartalom), MCHC (átlagos hemoglobinkoncentráció) értékeket, ezek a Hgb, Htc-tal összefüggő elemek.

• MCV (Mean Corpuscular Volume): A vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja. Ha az érték kicsi, akkor leggyakrabban vashiányra utal, ha nagy, akkor pedig folsav-, vagy B12 vitaminhiányra. Az MCV a vérszegénység okának meghatározásához használják. Ha a vörösvértestek átlagos térfogata csökken, az vashiányos vérszegénységre utalhat.
• MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin): Az egy vörösvértestre eső átlagos hemoglobinmennyiség. Alacsony értéke hipokróm anémiára, magas értéke hiperkróm anémiára utalhat.
• MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration): A vörösvértestek hemoglobinkoncentrációját fejezi ki. Alacsony értéke hipokróm anémiára, magas értéke szferocitózisra utalhat.

RDW (Red Cell Distribution Width)

Az RDW-érték a vörösvértestek méretbeli szórását méri. Fontos szerepe van a különböző típusú vérszegénységek differenciáldiagnózisában. Normális értéktartomány: 12-15%.

MPV (Mean Platelet Volume) és PDW (Platelet Distribution Width)

• MPV: Az MPV a vérlemezkék átlagos méretét fejezi ki. Magas értéke fokozott vérlemezke-termelésre, alacsony értéke csökkent termelésre utalhat. Normális értéktartomány: 7,5-12 fL.
• PDW: A PDW a vérlemezkék méretbeli variabilitását méri. Magas értéke utalhat gyulladásos folyamatokra, fokozott vérlemezke-termelődésre és a vérlemezkék pusztulására is. Normális értéktartomány: 9-17%.

Gyulladásos paraméterek: We és CRP

Ezeket szokás gyulladásos paramétereknek is nevezni.

• We (Vörösvértest-süllyedés, vérsüllyedés, ESR): Értéke 10 mm/óráig normális. Ha efelett van az érték, akkor gyulladásos, illetve egyéb betegséget sejtet. A vérsüllyedés meghatározásával információt kaphatunk a szervezetben jelenlévő kóros folyamatokról, idült és heveny gyulladásokról, fertőzésről, továbbá segítséget nyújthat autoimmun betegségek diagnosztizálásában is. Normális értéktartomány férfiaknál: 0-15 mm/h, nőknél: 0-20 mm/h.
• CRP (C-reaktív protein): 5 alatti értéke a normális. Emelkedett értéke a szervezetben zajló gyulladásra utal. Általában 20-30-as értékeknél már felmerül a bakteriális fertőzés miatti antibiotikum terápia megkezdése. Érdekesség, hogy szintjét a túlzott zsír- és cukortartalmú táplálkozás is megemeli, a helytelen étkezés tehát állandó gyulladásos állapotot idézhet elő a szervezetben.

Kvalitatív vérkép elemzése (minőségi vérkép vizsgálat)

A minőségi vérkép (kvalitatív fehérvérsejtszám) a különféle fehérvérsejttípusok százalékos arányát mutatja meg. Alapvetően ötféle fehérvérsejtet különböztetünk meg:

• monociták (normál arány: 2-8 %)
• limfociták (normál arány: 20-40 %)
• neutrofil granulociták (normál arány: 50 - 70 %)
• eozinofil granulociták (normál arány: 1 - 4 %)
• bazofil granulociták (normál arány: 0-1 %)

A fehérvérsejtek egymáshoz viszonyított aránya utalhat gyulladásos folyamatokra, különféle daganatos betegségekre (limfóma, leukémia), illetve a szervezetben zajló fertőzések jellegére és állapotára. Fontos azonban hozzátenni, hogy ha a Mo, Neu, Ly, Eo, Ba sejteket nem szakember nézi mikroszkóp alatt, hanem gép vizsgálja, akkor ezen értékek nem mindig megbízhatóak, tehát nem kell megijedni a látott értékektől, mindig beszéljünk orvosunkkal.

Vérszegénység (anaemia) csecsemőkorban

A vérszegénység (anaemia) a keringő vörösvértestek mennyiségének és oxigénszállító kapacitásának csökkenése. Mértékét a vörösvértest szám, a hematokrit (Ht, Htk vagy Hct) és a hemoglobin (Hgb vagy Hb) érték jellemzi. A vérképben ezek az értékek életkor szerint változnak. Az újszülöttek esetén magasabb Htk és Hgb jellemző. Később, 2-3 hónapos korra nagyfokú csökkenés várható, mely teljesen élettani, a magzati hemoglobint tartalmazó vörösvértestek pusztulásával van összefüggésben (fiziológiás csecsemőkori vérszegénység). A felnőttkorra jellemző normál értékeket kb. 12 éves korra érik el a gyerekek.

Főbb csoportosításuk a vörösvértestek mérete alapján történik, így megkülönböztetünk kis- (ún. mycrocytaer), nomál- (normocytaer), és nagyméretű (macrocytaer) vörösvértestekkel járó formákat.

Vashiányos anaemia (microcytaer anaemia)

Mycrocytaer anaemia esetén a vörösvértestek az átlagosnál kisebbek (laborvizsgálatban ezt az ún. MCV alacsony mértéke jelzi). Ennek leggyakoribb példája a vashiányos anaemia. A gyermekkori vérszegénységek kb. 90%-a sorolható ide. A vas elengedhetetlen a normál vörösvértest képzéshez, az oxigént a szervekhez szállító hemoglobin felépítéséhez. Emellett fontos a megfelelő izomműködéshez, a normál immunrendszer kialakulásához és fenntartásához. Az idegrendszer megfelelő fejlődésében betöltött szerepe igen jelentős. Ezzel magyarázható, hogy a csecsemő- vagy kisgyermekkorban tartósan fennálló vashiányos állapot - és az ebből eredő vashiányos anémia - negatív hatással van a mentális teljesítményre, melyhez viselkedési zavarok, tanulási nehézségek és szorongás is társulhatnak.

Hogyan hasznosul a vas a szervezetben?

A vas felszívódása egy bonyolultan szabályozott folyamat. A többlet vas bevitele nem jelent automatikusan magas szérum vasszintet, ugyanis ha a vasraktárak telve vannak, egy gátló fehérje blokkolja a bélből való felszívódást. Tehát ilyenkor - dacára a vérben mért alacsony mennyiségben - hiába pótoljuk a vasat, az nem fog felszívódni, a beadott mennyiség a széklettel távozik. A C-vitamin elősegíti a vas felszívódását így magas C-vitamin tartalmú ételek/készítmények vassal együtt történő beadása jó hatású lehet, ezt használják ki egyes multivitamin készítményeknél is (pl.: Robokid+vas). Gátolja a vas felszívódását a nagyobb mennyiségű tea fogyasztása, a túlzott rostbevitel, egyes fehérjék (a tehéntejben található kazein, az albumin, a szójafehérje) és egyes ásványi anyagok (réz, cink, mangán, foszfor, kálcium).

Mennyi a napi vasszükséglet gyermekkorban?

A napi elemi vasszükséglet átlagosan valójában 1-2 mg, de a táplálékból mindössze 5-15% szívódik fel, így ennek tízszeres mennyiségét kell bevinni. Az időre született, jól fejlett csecsemők életének első 4-6 hónapjában az extra vasigény nagyon alacsony. Féléves kortól azonban jelentősen nő az a vasmennyiség, amit a táplálékkal kell a szervezetbe juttatni. Általánosságban nincs szükség egy jól táplált csecsemő esetében vaskészítmény adására 6 hónapos kor után sem, csak oda kell figyelni arra, hogy a gyermek megfelelő mennyiségű vastartalmú élelmiszerhez jusson. Mivel az újszülött szervezetében lévő vasraktárak négyötöd részben a terhesség harmadik trimeszterében töltődnek fel, a koraszülött csecsemőknek extra vas adására van szükségük már a kezdetektől (átlagosan 2-4 hetes kortól). A méhen belüli növekedési elmaradás is csökkent vasraktárakkal párosul. Kamaszkorban ismét megnő a vasszükséglet, különösen a rendszeresen sportoló fiataloknál illetve a menstruáló lányoknál.

Milyen tünetei lehetnek a vashiánynak?

A vashiány legenyhébb formában még klinikai tünetekkel nem jár, ilyenkor véletlenszerű laborlelet hívhatja fel rá a figyelmet. Tünetek akkor keletkeznek, ha a vashiány tartósan fennáll, a vasraktárak kiürülnek és a vastartalmú biológiailag aktív molekulák - így a hemoglobin szintje is - csökken, így alakul ki a vashiányos vérszegénység. Ilyenkor csökkent a vér oxigénszállító kapacitása, a létfontosságú szervek nem jutnak elég oxigénhez így fáradékonyság, gyengeség, szédülés, fejfájás, szívdobogásérzés (palpitatio), ájulás alakul ki. Mivel a vérünk színét is a hemoglobin tartalom határozza meg, így ennek csökkenése következményes sápadtsággal jár. Hosszú ideje és lassan kialakuló vashiány esetén egyéb eltérések is megfigyelhetők, mint töredező körmök, száraz, durva bőr, hajhullás, szájzugi repedések, nyelészavar, égő, fájdalmas nyelv, gyomor sósav csökkenés, vagy különös ételek, esetleg nem élelmi anyagok (pl.: mész, föld, papír) megkívánása (ún. pica). Ezen kívül szellemi teljesítménycsökkenés, viselkedészavarok, hosszú távon mentális és testi fejlődési elmaradás jöhet létre, mely annál súlyosabb és kevésbé visszafordítható minél korábbi életkorban és minél tartósabban áll fenn a vashiányos állapot. Tartós vashiány esetén a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzések iránt is.

A vashiányos anaemiában a vérvizsgálat során alacsony hemoglobin, hematokrit, MCV és MCH értékek láthatóak. A szérum vas alacsony. FONTOS: Egy vagy némely értékek eltéréseiből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, a laborleleteket mindig komplexitásukban kell értelmezni, ezt pedig minden esetben bízzuk szakemberre! Az alacsony vasszint nem automatikusan jelenti azt, hogy vaskezelés szükséges, ehhez a szérum vas szabályozásában szerepet játszó egyéb tényezők szintjét (ferritin, transzferrinszaturáció, teljes vaskötő kapacitás) is figyelembe kell venni! Bizonyos krónikus gyulladásos betegségekben a szérum vas lehet alacsony úgy, hogy az egyéb értékek a vasraktárak telítettségét jelzik. Ilyen esetben a vaspótlás nem oldja meg a problémát és annak felszívódása egyébként sem lesz megfelelő.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Enyhe vashiány hosszú távon fenntartott megfelelő diéta mellett spontán gyógyulhat. Ha a diéta nem elegendő, vaskészítmény adása oldja meg a problémát. A vaspótlást addig kell folytatni, míg a laboratóriumi vizsgálatban a vasraktárak telítettsége nem látszik, ez bizonyos esetekben hónapokat is igénybe vehet. Értelemszerűen a megfelelő terápiás válasz ellenőrzéséhez időszakosan ismételt laborvizsgálatra lehet szükség. Kialakult vashiányos vérszegénység esetén, bár egyszerűnek tűnik a kezelés fontos, hogy orvosi felügyelet alatt történjen olyan készítményekkel, melyekben a vas minősége és mennyisége pontosan ellenőrzött!

Milyen élelmiszereket adjunk gyermekünknek a megfelelő vasbevitel fedezésére?

Az anyatej kiváló vasforrás a csecsemő számára - igaz ugyan, hogy a női tej tényleges vaskoncentrációja kicsi, de a benne lévő vas biológiai hasznosulása nagyon jó - így normál esetben (egészséges csecsemő és anya) kiválóan alkalmas a vasszükséglet fedezésére az élet első fél évében. A táplálékkal bevitt vasnak kb. 10-25%-a hemoglobinhoz kötve található meg. A hem vas felszívódása, így biológiai hasznosulása jobb, mint a nem hem vasnak (előbbinek 15%-a, utóbbinak csupán 5%-a szívódik fel). Hem vas főként a vörös húsokban (marha, sertés, vad), belsőségekben (máj) illetve kisebb mennyiségben a halakban, szárnyasokban, tojásban található meg. A növényekben a vas nem hem-kötésben van jelen. Vasban gazdag növényi élelmiszerek pl.: mák, olajos magvak (pisztácia, kesudió) brokkoli, aszalt sárgabarack, szárazbab, spenót, sóska. Ezeken kívül érdemes olyan készítményekkel kiegészíteni a menüt, amiket speciálisan úgy fejlesztettek ki, hogy optimális arányban tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, így a nélkülözhetetlen vasat is (pl. gyerekital). A tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai tehéntej adás fokozza az allergia és a cukorbetegség kialakulását, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet! Másrészt a tehéntej korai életkorban adva gyakran idéz elő gyomor-, bélfali irritációt mely a vas csökkent felszívódásához, súlyosabb esetben enyhe, de krónikus tápcsatornai vérzéshez vezet, mely szintén vasvesztést eredményez. Ahhoz, hogy elkerüljünk a vashiányt, 1 éves kor felett helyettesítsük a tejet tejalapú gyerekitallal (ezekből a vas felszívódása akár 70%os is lehet).

Hogyan állítsuk össze a megfelelő vastartalmú étrendet kisgyermekünk számára?

Ahhoz, hogy kisgyermekünk számára megfelelő vastartalmú étrendet biztosítsunk, szüksége van napi 3 főétkezésre és 2 kisétkezésre. Mind a 3 főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmazzon állati eredetű fehérjét. Ez lehet tejalapú ital, tejtermékek vagy hús, húskészítmény. Ha tejalapú italt adunk pl. reggelire, akkor már nem szükséges felvágottat, vagy sajtot adni, viszont ha csupán teát, vagy gyümölcslevet adunk inni, akkor mindenképp adjunk húskrémet, májkrémet vagy sajtot a reggelihez. Lehetőség szerint a reggeli és vacsora alkalmával adjunk 2-2 dl tejalapú italt és ebédre húsféléket. Húsból az egyszeri adag 30-60 g. Emellett adhatunk még joghurtot, sajtot is, 20-30 g mennyiségben. Mivel a máj raktározza a vasat, ezért a belőle készült ételekben található a legtöbb és legjobban felszívódó vas, ennek ellenére a dietetikusok azt ajánlják, hogy heti 1 alkalomnál többször ne kapjon a gyermek májat!

Célszerű a vastartalmú élelmiszerek mellé magas C-vitamin tartalmú élelmiszert adni a jobb felszívódás elérése érdekében. Legnagyobb mennyiségben a gyümölcsökben, különösen a citrusfélékben található meg, de igen magas a paprika C-vitamin tartalma is. Minden nap 3 alkalommal adjunk zöldséget vagy gyümölcsöt. Szerepeljen naponta egyszer legalább a zöldség főzelék vagy friss zöldség formájában (pl. reggeli szendvics mellé paradicsom). A gyümölcsöket főként frissen reszelve, kis darabokra vágva adjuk, kerüljük a cukrozott befőtteket és gyümölcsleveket.

B12-vitamin és folsav hiánya (macrocytaer anaemia)

Ez esetben ún. macrocytaer anaemia jön létre. Ilyenkor vörösvértestek az átlagosnál nagyobbak (magas MCV), bennük a hemoglobintartalom (MCH) meghaladja az életkori normálértéket, de működésük nem megfelelő, gyorsan pusztulnak, így a vérszegénység tünetei alakulnak ki. A B12-vitamin (kobalamin) nélkülözhetetlen az idegrendszer normál fejlődéséhez és a vérképzéshez. Normál körülmények között a szükségletet a kiegyensúlyozott diéta fedezi. Az állati fehérjék a fő források, legtöbb a zsigerekben található. Az elégtelen B12-vitamin felvétel jellemzően a vegetáriánusok (főként inkább a vegánok) betegsége.

A gyomor nyálkahártyában termelődik egy fehérje (ún. intrinsic faktor) ami a felszívódást segíti elő a vékonybélből. Ennek hiánya eredményezi az ún. vészes vérszegénységet, mely főként az időskor betegsége, bár létezik egy ritka veleszületett betegség, mely a faktor veleszületett hiányát okozza. A vékonybél károsodás is elégtelen felszívódást okoz, ennek okai lehetnek a gyulladásos bélbetegségek, elhúzódó fertőzések, cukorbetegség bélfali szövődményei, bizonyos gyógyszerek stb.

A folsav a vérképzésen kívül számos biokémiai folyamatban játszik szerepet, nélkülözhetetlen a normál magzati fejlődéshez. Elégtelen bevitelt okozhat nemcsak a folsavban gazdag ételek (friss gyümölcsök, zöldségek) bevitelének hiánya, hanem azok túlzott hőkezelése is, ugyanis a vitamin hőre érzékeny. Felszívódása egy bélfali enzimhez kötött, így a bélfal károsodása (gyulladás, coeliakia, bélműtét utáni állapot stb.) szintén folsavhiányhoz vezethet. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése folsavhiányos állapothoz vezethet pl.: egyes epilepszia kezelésében használatos gyógyszerek, ezért ilyen esetben mindenképpen javasolt konzultálni a kezelőorvossal esetleges folsav kiegészítéssel kapcsolatban.

B12-vitamin hiányában nem működik rendesen egy enzim, ami a folsavat megfelelő szerkezetűvé alakítja a vérképzéshez, így relatív folsavhiány jön létre, így a kettőt célszerű egyszerre pótolni.

A B12-vitamin hiányos anaemiához - mivel nagyon lassan, akár évtizedek alatt alakul ki - a betegek jól hozzászoknak, így csak súlyos esetben alakulnak ki a klasszikus tünetek, mint fáradékonyság, légszomj, sápadtság, gyors szívműködés. A képződött vörösvértestek sérülékenyek, szétesnek, ezeket a lép szűri ki, mely megnagyobbodik, a belőlük származó bomlástermék (bilirubin) miatt pedig a betegek bőre sárgás színű. Idegsejt hüvely károsodás miatt láb-, és kézzsibbadás, izomgyengeség, járási nehézségek alakulnak ki. Folsav hiányában a vérszegénységen kívül gyengébb immunrendszerrel is számolni kell. A folsavban gazdag ételek (spenót, sóska, saláta, brokkoli, spárga, avokádó) fogyasztása elfedheti a B12-vitamin hiány tüneteit, de ez csak átmeneti, nem pótolja a valódi B12-vitamint! A vastagbél baktériumok ugyan termelnek B12 vitamint, de mivel magasabb szakaszon szívódna fel, így a termelt mennyiség a bélsárral ürül. Kezelése B12 vitamin, folsav, valamint vas- (és C-vitamin), réz pótlással történik, hogy a fokozott vérképzéshez szükséges nyomelemek biztosítva legyenek a szervezet számára. Folsav pótlására számos étrend kiegészítő, vitamin, gyógyszer áll már rendelkezésre. Azonban célszerű inkább a megelőzésre törekedni!

Egyéb anaemia típusok

Számos egyéb oka lehet még a vérszegénységnek, mely egyrészt adódhat a vörösvérsejtek csökkent termelődéséből, másrészt fokozott pusztulásából valamint vérveszteség miatt. Csökkent termelődés hátterében állhatnak genetikai okok, vesebetegség, vagy rosszindulatú betegség csontvelői érintettsége, esetleg toxicus ártalmak. A vörösvértestek fokozott pusztulását szintén okozhatják genetikai betegségek (elégtelen enzimműködés, abnormális vérsejt alakok), illetve immunológiai folyamatok, fertőzések, lépmegnagyobbodás stb. Kezelésük a kiváltó ok függvényében történik.

További fontos laborértékek és azok jelentősége

Bélférgesség, allergia, trombózisveszély

• Eo (Eosinophil) szám: Ha az Eo szám nagyobb, az allergiás folyamatra, illetve bélférgességre utalhat.
• Mo (Monocyta) szám: A Monocyta szám megemelkedése különböző gyulladásos folyamatokban lehet.

Kreatinin (Crea, Cre)

A kreatinin szintjét jelöli, ami az izmokból származó, kreatin nevű fehérje bomlásterméke. A vese szűri, így az értékben lévő eltérés ennek a szervnek a zavarát mutatja.

Húgysav

Magasabb értéke genetikailag is meghatározott, ezenkívül a sok hús fogyasztása vezethet az emelkedéséhez. A magas húgysavszint azonban ízületi betegségekhez, köszvényhez, vagy vesebetegséghez vezethet.

Koleszterin (LDL)

Az LDL: a „rossz” koleszterin szintjét mutatja. Az emelkedett érték többnyire a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás következményeként jelenik meg.

Immunológiai paraméterek

• IgG: Az immunglobulin G a vérben legnagyobb mennyiségben jelenlévő antitest. Pár nappal a fertőzéseket követően termelődnek, hosszú távú védelmet nyújtva a mikroorganizmusok ellen. Segít megelőzni az újrafertőződést egy adott kórokozóval szemben, így ezt a mechanizmust használják ki a védőoltások is.
• IgM: Fertőzés esetén ezt a típusú immunglobulint kezdi termelni a szervet, ami rövid távú védelmet nyújt az IgG termelődéséig.
• IgA: Az immunglobulin A biztosítja az elsődleges védelmet a kórokozókkal szemben a nyálkahártya felületein (légutakban, valamint a gyomor és bélrendszerben).
• CH50 (totál komplement aktivitás): A komplement fehérjék által alkotott rendszer az immunrendszer veleszületett része, az idegen anyagok elpusztításában vesz részt, felismeri azokat és a lánc tagjai egymás után aktiválódnak. A CH50 a teljes klasszikus komplement út, mind a 9 komplement alkotóelem működését vizsgálja. A komplement fehérjék egyikének hiánya általában visszatérő fertőzésekhez vagy autoimmun betegséghez vezet.
• AST/ASLO (anti-streptolizin): Az anti-streptolizin a Streptococcus A csoportja ellen termelt ellenanyag, amit az immunrendszer állít elő válaszul a fertőzésre. A bakteriális torokgyulladást leggyakrabban e baktériumcsoport tagjai okozzák.

Vasanyagcsere paraméterek

• Vas: A hemoglobinnak, a vér fő oxigénszállító fehérjéjének fontos alkotóeleme. Hiánya esetén vérszegénység alakul ki, csökkentve a vér oxigénszállító kapacitását. A vas segít a fertőző betegségek leküzdésében, a fehérjék előállításában.
• Transzferrin (teljes vaskötő kapacitás, TVK): A vasat szállító fehérje megkötő képessége. Két vasmolekula megkötésére alkalmas fehérje, amely a vasat a raktárakból a vérsejtekhez viszi, vagy a felesleges vasat a raktárakba szállítja. Mennyiségéből a vasraktárak telítettségére lehet következtetni.
• Szolubilis transzferrin (sTFE): Olyan transzferrin fehérje, amely még nem telített vassal. Az érték arra utal, hogy mennyi vasat képes még a szervezet szállítani.
• Ferritin (FER): A hemoglobin után a legfontosabb vastároló fehérje, amely legnagyobb mennyiségben a májban, lépben és csontvelőben található meg. A szervezet vastartalékát mutatja, a vashiány mértékéről ad felvilágosítást.

Tudni kell, hogy a felsorolt, leggyakoribb kórképek mellett számos más betegségben is megváltozik ezeknek a sejteknek a száma, éppen ezért ezeket mindig a tünetekkel, a vizsgálati eredményekkel együtt kell, hogy mérlegelje orvosunk.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a laboreredményben az RBC jelentősen eltér a normál tartománytól. Ha fáradékonyságot, sápadtságot, szédülést, fejfájást vagy légszomjat tapasztal. Ha ismeretlen eredetű vérzés vagy krónikus betegségek merülnek fel. A pontos diagnózis érdekében az RBC-számot gyakran együtt értékelik más vérparaméterekkel, például a hemoglobin (Hgb), hematokrit (Hct) és a vörösvértest-indexek (MCV, MCH, MCHC) értékeivel. Fontos tudni, hogy a fentiekben feltüntetett értékek nincsenek kőbe vésve, ugyanis a különféle szakmai ajánlások között nincsen teljes konszenzus. A vérkép értelmezése kizárólag szakember feladata, mivel csak orvos tud megalapozott következtetéseket levonni a vérkép eredményei alapján. Az egyes értékeket ugyanis csak a többi érték, illetve a páciens állapotának figyelembevételével lehet helyesen értelmezni.

Gyermekeknél a leggyakoribb betegség a felső légutak fertőzése, amit a légutakat megtámadó vírusok okoznak. Kisgyermek korban (1-8 év) az immunrendszer fejletlensége miatt a gyermekek rendkívül gyakran betegednek meg valamilyen felső légúti fertőzés nyomán. A gyakori felső légúti hurutok okának laboratóriumi vizsgálata abban az esetben javasolt, ha a felső légúti fertőzések az átlagnál gyakrabban alakulnak ki a gyermeknél, és ezt gyakran kísérik komplikációk is.

tags: #vvt #ertek #csecsemoknel