Az anyaméhben eltöltött kilenc hónap még mindig egy misztikus, titokzatos időszaknak számít. Régóta tudjuk, hogy a méhen belüli élet bizonyos történései hatással vannak személyiségünkre, születésünk utáni életünk alakulására. Szerencsére számos eredményes kutatás áll rendelkezésünkre, hogy mélyebben megismerjük, mi és hogyan történik velünk és gyermekeinkkel, mielőtt megszületünk.
Amikor a magzat hallani kezd
A hallás szervrendszere elsők közt alakul ki, a kezdetleges fül már az egyhetes magzatokon is látható. Kezdetben a magzat az akusztikus (körülötte lévő hangok) és tapintási ingereket ugyanazokon az idegpályákon keresztül érzékeli. A harmadik élethéten a fül, a hatodik héten pedig a fülkagyló is elkezd fejlődni klasszikus spirálképződményében.
Az auditív érzékelés ugyan csak a terhesség ötödik hónapjára fejlődik ki teljesen, ám a hangok rezgésként történő érzékelése és az ezekre való reakció sokkal korábban megjelenik. A magzatok hallóképessége a várandósság második trimeszterétől kezd el fejlődni.
Ettől kezdve a magzat hallásfejlődésének négy fő szakasza van:
- A cochlea (belső fül, csiga, csigajárat) a huszonegyedik héten kapcsolódik az agykéreghez.
- A huszonnegyedik héten a baba hallani kezd a fülén keresztül. Ez a szakasz jelzi az agyi tevékenység első formájának kezdetét.
- A 30. héten a magzat hallása odáig fejlődött, hogy képes érzékelni az anyai testben zajló hangokat, különösen a szívverést.
- Csak később lesz képes megkülönböztetni szülei hangját.
Több kutatás vizsgálta a magzatok bizonyos zenékre adott reakcióját. Ezek eredménye szerint van olyan zene, amitől megnyugszanak, másoktól heves mozgásba és rugdalózásba kezdenek.
A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a hangos zajok fokozzák a szívverést és a magzat mozgását, ellentétben a dallamos zenével, amely ellazítja a babát.
A méhen belüli hangkörnyezet
A babák méhen belül a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem egy csöndes, hangszigetelt helyen élnek. Az anya vérkeringésének zaja és belső szerveinek morajlása egy körülbelül olyan hangos háttérzajt biztosít, mint egy közlekedő autó utastere. Ezekből a zajokból a legismerősebb az anya szívdobogása lesz. Ennek ritmusából az anya - és rajta keresztül a saját - lelkiállapotára következtet.
A kutatók azt is megmérték, hogy a méhen belüli zajszint nagyjából a bezárt ajtajú-ablakú, utcán közlekedő autóban ülő felnőttet érő hanghatásokkal egyezik meg. Az anyaméh a közhiedelemmel ellentétben nem egy csöndes hely. Az anya szívverése, a teste működésének hangjai éppúgy eljutnak a magzathoz, mint a külvilág zajai.
Továbbá az anya és az apa beszédhangját, amiket születése után azonnal felismer, elkülönít más hangoktól. Az egyéb külső hangokat sem tompítja le teljesen a magzatvíz, így a külvilágból érkező zene, ritmus és dallamok eljutnak a fejlődő babához. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdjünk beszélni a babával, hogy születése után megismerje és felismerje azokat a hangokat, amelyeket szeret. A gyermek nyugalmának megőrzése érdekében tanácsos, hogy a magzat hallását ne tegye ki különösen erős hangoknak.
Az anya hangjának és a zenehallgatásnak a fontossága
Az anyuka énekének fontossága abban rejlik, hogy különleges kapcsolatot teremt közted és a babád között. Amikor énekelsz, nemcsak a hangodat hallatod, hanem a lelki közelséget és a szeretetet is közvetíted kisbabád felé. Az éneklésed közben a baba megnyugszik, mivel ismerős hangot hall, amely biztonságot és kényelmet nyújt neki. Az éneklésed, dúdolásod egyfajta érzelmi hidat képez, amely erősíti a kötődést és a bizalmat már a születés előtt.
A méhen belül hallott zenéknek nagy hatása van magzat ritmusérzékére és a harmóniához való viszonyára. Egy csipet odafigyeléssel nem csupán a zenei készség alapjait rakhatjuk le a babavárás során, hanem a későbbiekben könnyebbé tehetjük a beszédfejlődést és a mozgáskoordinációt is. Ez a hatás tovább fokozható, ha az anya a várandósság alatt énekel vagy mozog a hallott zene ritmusára.
A megfelelően megválasztott zenével a baba kedélyállapota már az intrauterin korszakban befolyásolható. Ha lágy ritmusokat, finom harmóniákat hall, akár az anya által elénekelt altató formájában, könnyedén megnyugszik a pocaklakó. Az így megismert dallamok a későbbi altatások során is jól jöhetnek.
A zene és az éneklésed csodálatos eszköz a kisbabád és közötted lévő kapcsolat erősítésére, valamint a baba kognitív és érzelmi fejlődésének támogatására. Érdemes tehát minden kismamának beilleszteni a zenét és az éneklést a mindennapjaiba, hogy ezzel is elősegítse a harmonikus és boldog baba fejlődését.
DÉLELŐTT - A magzat és a zene - Csörgő Andrea
Miért jó a zene a magzati korban?
- Nyugtató hatás: A zenehallgatás nyugtató hatással van a babádra. A lassú, lágy dallamok segíthetnek csökkenteni a stresszt és a Te szorongásod is alábbhagy ilyenkor, ami pozitív hatással van a babád fejlődésére is.
- Kognitív fejlődés: A zene stimulálja az agy különböző részeit, amelyek felelősek a nyelvi és kognitív fejlődésért. A ritmusok és a dallamok érzékelése elősegíti az agyi kapcsolatok kialakulását.
- Érzelmi fejlődés: A zene és az éneklés segít az érzelmek feldolgozásában és kifejezésében. A magzat már az anyaméhben megismerkedhet az érzelmi árnyalatokkal, amelyeket a zene közvetít.
- Nem mellesleg számodra is előnyös: Az éneklés és a zenehallgatás nemcsak a babádra, hanem Rád is pozitív hatással van. Az éneklés növeli az endorfin szintet, amely boldogságérzetet kelt és csökkenti a stresszt. Az éneklés egyben egyfajta meditatív tevékenység is lehet, amely segít az anyukának ellazulni és összekapcsolódni a babájával.
A zene stimulálja a magzat agyának azon részeit, amelyek a hangfeldolgozással kapcsolatosak. Vagyis a zene segíthet a magzati agy neuronhálózatainak fejlődésében, ami hozzájárulhat az agyi folyamatok erősítéséhez, illetve azok a magzatok, akik rendszeresen hallgatnak zenét, gyakran nyugodtabbak a születésük után.
A zene közös hallgatása az anya és a baba közötti kötődés erősítésére is szolgálhat. Az ismételt dallamok és ritmusok felismerése elősegítheti a magzat biztonságérzetének kialakulását. Összefoglalva, a zene nemcsak szórakoztató, de lényeges szerepet játszhat a picik érzelmi, kognitív és érzékszervi fejlődésében.
Az olvasás hatása a magzatra
Nemcsak zenékkel, de irodalmi „művekkel” (versikékkel, mondókákkal) is végeztek születés előtti-utáni kísérleteket. Az eredmények ebben az esetben is magukért beszélnek: az anyaméhben sokszor hallott mondókákra a csecsemők emlékeznek, másképpen reagálnak, mint az ismeretlenekre. Az anya olvasási szokásai már a magzatra is hatást gyakorolnak.
Anthony DeCasper és Melanie Spence 1986-ban végzett egy kísérletet 16 terhes nő bevonásával. Arra kérte őket, hogy hat héttel a kiírt szülési időpont előtt naponta kétszer olvassanak fel egy meghatározott mesét a babának. Mire megszülettek, a gyerekek már háromórányi hanganyagot gyűjtöttek be erről a történetről. Pár nappal a születésük után a kutatók megmérték, hogy a babák emlékeznek-e a hallottakra. Egy olyan cumit adtak a szájukba, ami képes volt rögzíteni a szopizás tempóját. Így mérték meg és bizonyították be, hogy míg egy ismeretlen, korábban nem hallott mese semmilyen reakciót nem váltott ki az újszülöttekből, addig az anya által korábban olvasott történet nagyon is.
Nem újdonság, hogy a magzatok és az újszülöttek az édesanyjukon keresztül észlelik és érzékelik a világot. Így van ez az irodalom világával is. Gyermekünk olvasóvá „nevelését”, sokkal a születése előtt érdemes elkezdenünk. Ha a kismama jóval a magzati hallás kialakulása előtt is rendszeresen olvas, és közben jó élményeket szerez saját magának is, ezt az örömöt szűretlenül adja át magzatának. A baba így egy fogalmak előtti szinten fogja tudni, hogy olvasni bizony jó dolog.
Azt már említettük, hogy a születés előtt gyakran hallott versikékre az újszülöttek emlékeznek, másként reagálnak. Ehhez nem szükséges a beszéd jelentésének megértése, elegendő pusztán az a tény, hogy a hallott szavakat, hangsúlyokat a baba valami kellemes dologgal társítja. Az olvasás mint kellemes dolog a mindennapi esti mesékben is visszaköszön később. A születés előtt felolvasott esti mesék és versek pedig az egész családnak hasznosak lehetnek, a szülők számára is mélyíti a családi összetartozást és szeretetteljes légkört teremt.
Hosszú távú hatások
A magzati korban hallott zene és az éneked hosszú távú hatással lehet a gyermek életére:
- Nyelvi készségek: A zene segíthet a nyelvi készségek fejlődésében. A ritmusok és dallamok érzékelése hozzájárulhat a jobb beszédkészség kialakulásához.
- Érzelmi intelligencia: Azok a gyerekek, akik már magzati korban találkoztak a zenével, általában jobban képesek kezelni az érzelmeiket és empatikusabbak másokkal szemben.
- Zenei érdeklődés: A zenehallgatás és az anyuka éneke elősegítheti a gyermek későbbi zenei érdeklődését. A korai zenei élmények gyakran meghatározzák a gyermek későbbi zenei ízlését és készségeit.
- Nyugodtabb baba: A zenei élményekkel rendelkező babák általában nyugodtabbak és könnyebben megnyugtathatók. Ha van olyan dal, amit sokszor énekelsz míg a babád a pocakodban van, a kinti világban is felismeri és könnyebben nyugszik meg. (Kivétel ezalól az érzékenyebb fülű gyerkőcök, akik a lassú, szomorú zenét nem kedvelik)
Az anya hangja azonban nem csak az időre megszületett babákra van jótékony hatással. Egy új tanulmány szerint a koraszülöttek is képesek erre, sőt nagyobb szükségük is van rá. Teljesen éretten is komoly küzdelmet jelent megszületni, nemcsak az anyának, de a babának is. A koraszülötteket azonban ezenkívül egy sor zavaró vagy esetenként fájdalmas orvosi vizsgálat, beavatkozás éri. Stressz-szintjük ettől megugrik, sírnak, szenvednek. Az átélt kellemetlenségekre szerencsére találtak egy nagyszerű ellenszert: az anya hangját.
Az eredmények fényében még fontosabbá vált, hogy a szülőknek lehetővé tegyék a koraszülöttek minél gyakoribb és hosszabb ideig tartó látogatását. Ha már csak az anya hangjára ilyen mértékben javul a kicsik kezelésének hatékonysága, képzelhetjük, milyen jótékony hatásai vannak a simogatásnak, az ölelésnek, az anya illatának, a szoptatásnak. Minél jobb a baba közérzete, minél kevesebb fájdalmat tapasztal, annál eredményesebben tud fejlődni és gyógyulni. A stresszhormonok csökkenő, a boldogsághormonok növekvő szintje erősíti az egészséges fejlődést, hatással van még arra is, hogy a koraszülött baba milyen hatékonysággal tud szopizni, ezáltal hízni. Ezt felismerve 2014-ben hazánkban is elindult egy zenei program A te hangodat ismerem
címmel a Semmelweis Egyetem Bókay Gyermekklinika koraszülött-újszülött intenzív osztályán.
Dr. Daniel Abrams vezetésével a Stanfordon tovább vizsgálták, milyen hatással van az anya hangja a gyerekekre. Kiderült, hogy kevesebb mint egy másodperc alatt felismerik, és rendkívül pozitív hatással van rájuk. A kutatásban 24 tesztalany vett részt, mindannyian 7-12 évesek voltak. Az agyukat MRI-készülék segítségével figyelték, közben pedig érthetetlen szövegrészleteket játszottak be nekik. Némelyiken az édesanyjuk hangja volt hallható (érthető szavak és megszólítás nélkül), másokon idegeneké.
Az eredmények egyértelműen megmutatták, hogy egyrészt több mint kilencvenszázalékos hatékonysággal ismerjük fel az anyánk hangját, másrészt nem csupán a hallás kapcsol be az ismerős hangra. Más agyi területek - az arcfelismerésért, az érzelmek működéséért, a jutalom feldolgozásáért felelősek - is működésbe lépnek. Még a kutatók is meglepődtek, milyen nagy és összetett terület aktivizálódik. Úgy látták, hogy ebből a gyerek szociális képességeire is következtetni lehet, hiszen ennek tanulása az anyaméhben, az édesanyánk hangját hallgatva kezdődik meg.
Az anyai hang jótékony hatása pedig sokkal tovább kitart, mint gondolnánk. Egy 2010-es vizsgálat eredményeképp kiderült, hogy még a kamaszokra is nyugtató hatással van az édesanyjuk hangja: amikor erős stresszhelyzetbe kerültek, még telefonon keresztül is reagáltak az ismerős beszédre, és mérhetően nyugodtabbá váltak, stresszhormonjaik szintje lecsökkent. Ugyanakkor az anyai hang ébresztőnek sem utolsó. A Nationwide Children’s Hospital kutatócsoportja 176 gyereket vont be egy olyan vizsgálatba, amelyben tűzesetet szimuláltak a házban. Az anya előre felvett hangjára sokkal hatékonyabban ébredtek fel a gyerekek, mint az annál sokkal hangosabban sípoló tűzriasztóéra. Megpróbálták úgy is felkelteni őket, hogy egy ismeretlen hang a nevükön szólongatta őket az ágyuk mellett, de ennek ugyanolyan hatása volt, mint a vészjelzőnek: anya hangja ezzel szemben is nyert, háromszor hatásosabb volt. Emiatt azt javasolják, hogy a gyerekszobákba telepített vészjelzők a vijjogás helyett inkább az anya előre felvett, a vészhelyzetre szóló utasításokat is tartalmazó beszédét játsszák le.
Csecsemő hallásvizsgálat
1000 gyermekből 1-4 az, akit érint a korai hallásvesztés. A jó hallás fontos a későbbi kommunikáció és a tájékozódási készség elsajátításához, valamint a szociális készségek fejlesztéséhez, ezért fontos, hogy időben észleljük gyermekünknél a korai hallásvesztés jeleit. Csecsemőknél fokozottan figyeljünk arra, hogyan reagál a hangokra, zajokra, keresi-e tekintetével a zaj forrását.
Magyarországon minden csecsemő születése után kötelezően végeznek objektív hallásvizsgálatot, melynek egyik fajtája az OAE (otoakusztikus emisszió), ami a belső fül működését hivatott vizsgálni, másik mérés az úgynevezett BERA vizsgálat, amely a hallópálya agytörzsig vezető szakaszát vizsgálja.