Fertőtlenítő Fürdető Állomás és fertőtlenítési eljárások

A gyógyító-megelőző intézményekben alkalmazható fertőtlenítő mosási eljárások részletes technológiáját egészségügyi, ágazati, műszaki irányelvek tartalmazzák. Ezen műszaki irányelvekben rögzített fertőtlenítő mosás módszerei, az ezekben szereplő paraméterek az elmúlt évek során megfelelő hatásúnak, alkalmazhatónak bizonyultak. Az EüMI 29/1-76, EüMI-03-78-77, valamint az EüMI 03-79-77 számú egészségügyi műszaki irányelvek rögzítették a magas hőmérséklettel nem mosható poliészter-pamut szálkeverésű egészségügyi textíliák, valamint a poliuretán habszivacs ágybetétek fertőtlenítő mosásának módszereit, paramétereit.

Szennyezettségi fokok és mosási technológiák

A mosásra kerülő textíliákat a szenny minősége és mértéke alapján 3 szennyezettségi fok szerint különböztetjük meg az egyik rendszerben, és 5 szennyezettségi fok szerint a másikban.

Textíliák fertőtlenítő mosása (3 fokozatú rendszer)

• I. fok: Közepesen szennyezett textíliák, ágynemű, asztalnemű, törülköző, betegruházat stb.
• III. fok: A legmagasabb szennyezettségi fokozat, ahol valamennyi művelet szükséges: előöblítés(ek), előmosás, köztes öblítés, ill. köztes centrifugálás, mosás, 3 öblítés.

Az I. és II. szennyezettségi fokozatba sorolt textíliáknál az előöblítés(ek) elmarad(nak). A szennyes textíliát a felsorolt szennyezettségi fokhoz tartozó technológia szerint kell mosni. A mosási folyamat aszerint, hogy milyen szennyezettségi fokú textíliáról van szó - különböző, az előzőekben jellemzett műveletekből áll.

A pamut alapanyagú textíliák termodezinfekciós mosási technológiáját a vonatkozó egészségügyi ágazati műszaki irányelvek szerint rögzítik. A poliészter-pamut alapanyagú textíliák mosási technológiáját szintén táblázatokban foglalják össze. A táblázatok az eljárások ún. főidejét rögzítik, mely időtartam az egyes technológiai műveletek lefolytatásához szükséges időszükségletet jelenti. Nem tartalmazzák az ún. mellékidőket, melyek a szennyes textília berakásához, a tiszta textília kiszedéséhez, valamint az egyes fürdők váltásához (az adott flottaaránynak megfelelő vízszintre történő feltöltéséhez és a fürdők leeresztéséhez) szükséges időtartamot jelentik.

Textíliák kemo-termodezinfekciós mosása (5 fokozatú rendszer)

A kemo-termodezinfekciós mosási eljárások módszerét is egészségügyi ágazati műszaki irányelvek szabályozták. Az ezen irányelvekben rögzített módszerek, paraméterek megfelelőek voltak, a mosás módszerei évek óta beváltak. Jelen Tájékoztatóban ezeket az irányelveket, mint nem kötelező irányelveket, ajánlásokat változatlanul szerepeltetjük, annál is inkább, mert ezen eljárások helyett jelenleg nincs más eljárás, irányelv, vagy szabvány. A kemo-termodezinfekciós mosási eljárások elsősorban a poliészter-pamut szálkeverésű egészségügyi textíliák, illetve a poliuretán habszivacs ágybetétek, mint magas hőmérsékletre károsodó anyagok fertőtlenítő mosására alkalmazhatók.

A mosásra kerülő textíliákat a szenny eredete és mértéke alapján 5 szennyezettségi fok szerint különböztetjük meg. A szennyeződés mértékét a textíliák tiszta állapotára kell vonatkoztatni:

• I. fok: Gyengén szennyezett textíliák, appretúra, por és egyéb, nem zsíros, mosással könnyen eltávolítható szennyeződés.
• III. fok: Erősen szennyezett textíliák, bőrzsír, ásványolaj, kátrány, zsír, gyógyszer szennyeződések. Ide sorolandók azok a textíliák, amelyeket a dolgozók több napig használtak, valamint a fertőző osztályok, urológiai és sebészeti osztályok textíliái.
• IV. fok: Véres textíliák, vérrel, gennyel szennyezett ruhaneműk.
• V. fok: Fekáliás textíliák, ürülékes szennyeződésű textíliák.

A szennyes textíliát a felsorolt szennyezettségi foknak megfelelő technológia szerint kell mosni. A mosási folyamat - aszerint, hogy milyen szennyezettségi fokú textíliáról van szó - különböző műveletekből áll. A IV. és V. szennyezettségi fokozatba sorolt textíliák esetén valamennyi technológiai művelet szükséges. Az I., II. és III. szennyezettségi fokozatba sorolt textíliáknál a köztes öblítés elmarad.

Miután fertőtlenítő hatású mosószer segítségével alacsonyabb hőfokon is lehetséges a textíliák fertőtlenítése, valamennyi szennyezettségi fokozatba tartozó textília mosását a feltüntetett mennyiségű fertőtlenítő hatású mosószer készítménnyel kell végezni. Erre a célra jelenleg pl. a FLÓRASZEPT, a CLARACTÍV, CLAX-personril valamint az OZONIT elnevezésű fertőtlenítő hatású mosószer engedélyezett. Amennyiben ezek a készítmények nem állnak rendelkezésre, úgy a mindenkor erre a célra engedélyezett fertőtlenítő hatású mosószerrel kell ezt a mosási technológiát végezni. Fertőtlenítő hatású mosószer hiányában a termodezinfekciós mosási technológiát kell alkalmazni.

Poliuretán habszivacs ágybetétek fertőtlenítő mosása

Ezen műszaki irányelvek alapján a habszivacs ágybetétek mosása olyan egészségügyi intézmények mosodáiban ajánlott, ahol egyedi fürdőváltásos mosógépek, vagy ipari mosó-centrifugák üzemelnek. A mosásra kerülő habszivacs ágybetéteket szennyeződésük mértéke alapján nem különböztetjük meg egymástól; valamennyi szennyezettség esetén azonos mosási eljárást kell alkalmazni. A mosást fertőtlenítő hatású mosószerrel kell végezni. Erre a célra jelenleg a FLÓRASZEPT, CLARACTÍV, CLAX-personril vagy OZONIT elnevezésű fertőtlenítő hatású mosószer engedélyezett. Amennyiben ez a készítmény nem áll rendelkezésre, úgy a mindenkor erre a célra engedélyezett fertőtlenítő hatású mosószerrel kell ezt a mosási technológiát végezni.

Állattartó telepek fertőtlenítése

Az állattartó telepeken a tisztítás célja, hogy szabad szemmel láthatóan tiszta legyen minden felület és lehetőleg még a nehezebben hozzáférhető helyeken se legyen szennyeződés. A fertőtlenítőszerek hatékonyságáról csak közvetve szerezhető információ, mivel szabad szemmel nem látható a hatása. A cél elérése, hogy használatuk következtében ne forduljon elő betegség vagy termelés csökkenés, csak később derül ki.

A fertőtlenítés hatékonyságát befolyásoló tényezők

A fertőtlenítés eredményét számos tényező befolyásolja, nem egyedül a fertőtlenítőszer hatásától függ a siker:

• A felületeken lévő kórokozók milyensége, száma.
• Kórokozók beágyazódása a felületekre tapadó, szemmel nem látható ún. biofilm rétegbe.
• Hőmérséklet.
• A fertőtlenítőszer laboratóriumi hatékonyságán kívül egyéb, a gyakorlat szempontjából fontos tulajdonságai.
• A felületek porozitása: minél porózusabb egy felület, annál nehezebb azt kiszárítani a mosás után és a fertőtlenítés előtt. Emiatt a mosás után felvitt fertőtlenítő oldat vagy be sem jut a vízzel megtelt pórusokba, vagy erősen felhígul, hatástalanítva azt.

Jobb tehát, ha a pórusokat, réseket, repedéseket még a vizes mosás előtt fertőtlenítő oldattal töltjük fel. A tisztítást megelőző fertőtlenítés mellett a fő fertőtlenítést követő, az állatok visszatelepítését megelőző ún. végfertőtlenítésnek is jelentős, hatékonyságot javító hatása van. Járványhelyzetben az állategészségügyi hatóság részletesen is meghatároz több, hatékonyságot növelő intézkedést, amikor ún. szigorított fertőtlenítést ír elő.

Kiemelten szennyezett felületek fertőtlenítése

Elhullott állatok tetemeinek szállítása és tárolása

Az elhullott állatok tetemének szállítására és tárolására szolgáló edények, szállító eszközök, járművek, tároló helyiségek és konténerek, szennyezett utak és egyéb felületek kiemelt figyelmet igényelnek. Minden telepen belüli hullaszállítás után a hullával és váladékaival érintkezésbe lépett összes felületet először fertőtlenítsük, ne mossuk és így terítsük szét a kórokozókat a környezetbe. Kb. 30-60 perc hatásidő után következhet a meleg vizes (60°C az ideális hőmérséklet ehhez) mosás, majd a száradás után klóros fertőtlenítő tisztítószerrel egyben szagtalaníthatjuk is a felületeket. A munkaruhák mosását és fertőtlenítését is erre alkalmas ruhatisztító- és fertőtlenítőszerekkel kell elvégezni.

Földes padlójú ólak, kifutók fertőtlenítése

Ha már az útmelletti talaj is szennyeződött, vagy maga az út is földes, először fertőtlenítőoldattal beáztatják (3 liter/m2), azután eltávolítják a felső 10 cm vastagságú réteget, majd ismét fertőtlenítenek. Ezt követően friss talajréteget hordanak rá, amit alaposan ledöngölnek. Nedves, különösen vízzel telítődött földes talaj szennyezettsége végső soron égetett mész kiszórásával is kezelhető, felitatható. Ez erősen nedvszívó hatású por, amely vízzel érintkezve hő-fejlődés mellett ún. oltott mésszé, később a levegő CO2 hatására mészkővé alakul. Műtrágyaszóró géppel olyan mennyiségben lehet kiszórni, hogy a felületet a fehér por teljesen befedje (1-3 kg/m2). A burkolt utakról 30-60 perc után lemosható. Balesetveszélyes megoldás, csak megfelelő védőruhában, védőszemüvegben végezhető.

Trágyával szennyezett felületek tisztítása és fertőtlenítése

Állattartó épületek padozata, trágyacsatornája, lagúnái (hígtrágyás rendszer), állatok felhajtására szolgáló utak, állatfelhajtó állványok padozata, állatszállító járművek platója, gondozók keze, ruhája, lábbelije rendszeresen szennyeződik az állatok bélsarával. Az elhullott állatok tetemei mellett a bélsár az a közeg, amelyben a kórokozók igen sokáig életképesek maradnak a külső környezetben. Jellemzője, hogy a felületekre erősen képes rátapadni, amelyet célszerű először több órás áztatással fellazítani. Mivel nemcsak vízben oldódó összetevői vannak, a megfelelő tenzideket tartalmazó tisztító- és fertőtlenítőszerek ennél a feladatnál előnyben vannak. Fertőzésveszély esetén nem tisztítószerrel, hanem már fertőtlenítőszerrel kell a beáztatást végezni, majd a felületet erős mechanikus hatás, pl. magasnyomású mosó segítségével megtisztítani. Ezután következik a leggyakrabban lúgos, tenzidekkel célszerűen ellátott tisztítószer, amely feloldja a szemmel nem látható film-szerű szennyeződéseket is. Újabb öblítés és száradás után pedig spray-, hab-, és/vagy köd-fertőtlenítés következik, ahol szintén előny, ha a fertőtlenítőszer is képes behatolni a még esetleg nyomokban fellelhető szennyező filmrétegekbe, hogy az ott megbúvó kórokozókat is elérje és elpusztítsa. A trágyával szennyeződött külső felületek (járművek, eszközök, utak, talaj), valamint a munkaruha tisztítása és fertőtlenítése ugyanolyan módszerrel történhet, mint amit egyéb szennyeződések esetében is leírtunk. Egyes vélekedésekkel szemben szükség esetén a trágya maga is fertőtleníthető, de csak nagyon indokolt esetben, hatósági, járványvédelmi intézkedések részeként, mert igen költséges és nagy mennyiségű fertőtlenítőszer felhasználást igényel.

Szellőzőrendszerek és padlások tisztítása, fertőtlenítése

A ventillációval bejutó levegő magával sodorhatja az itt lerakódott szennyezőanyagokat és kórokozókat, és gyorsan befertőzheti a nemrég kitisztított és fertőtlenített ólat. A fentebb leírt általános tisztítási és fertőtlenítési módszerek itt is alkalmazhatóak, de a változatos és ötletes mérnöki technológiák gyakran nem foglalkoznak a berendezések könnyű tisztíthatóságával és fertőtleníthetőségével (pl. padlás-szellőzés, megközelíthetetlen padlással).

Hűtőpanelek tisztítása és fertőtlenítése

A nagy felületű hűtőpaneleken gyorsan lerakódó por, szerves- és szervetlen (vízkő) eltömődések eltávolításához kifejezetten erre a célra kifejlesztett tisztító- és fertőtlenítőszerek szükségesek: oldaniuk kell mind a szerves, mind a szervetlen lerakódásokat, nem szabad tönkretenniük a kényes papír-elemeket, gátolniuk kell a habzást, és nem szabad a párologtatással együtt elillanniuk.

Itatórendszerek tisztítása és fertőtlenítése

Az állatok itatórendszere általában kevésbé zárt, mint a humán vízellátó rendszer, hiszen gyakran adagolunk bele vitaminokat, probiotikumokat, gyógyszereket, itatható vakcinákat stb. A beadagolással a levegőből por, azzal pedig baktériumok, vírusok is bejuthatnak az itatócsövek belsejébe. Amikor meleg van és a vízáramlás is lassú (pl. éjszaka) a mikróbák sajátos biofilm réteget hoznak létre az itatócsövek belső falán, amelybe beágyazódnak, és még szaporodni is tudnak. Amikor ez a filmréteg elér egy bizonyos vastagságot, a leszakadó részek belejutva az állatok itatóvizébe, betegségeket okozhatnak. A biofilmek leoldását legjobban olyan hidrogén-peroxid alapú fertőtlenítőszer készítménnyel lehet elérni, amely a gyors lebomlás ellen védett. A kellően stabilizált termék korrozivitása is elenyésző. Ha nincs állat az ólban, 2%-os koncentrációval is fel lehet tölteni az itatórendszert, majd egy nap állás után kiöblíthetővé válik a letapadt belső szennyeződés. Feltöltéskor és kiöblítéskor is meg kell nyomni az összes itatószelepet, hogy odáig is eljuthasson, illetve onnan is kiürülhessen a hatóanyag. A hatásidő alatt pedig gondoskodni kell a képződő oxigén gáz eltávozásáról, különben szétnyomhatja a vezetékeket. Egyes készítményeket nagyon alacsony koncentrációban (20-40 ppm) itatni is lehet, amellyel egy folyamatos védelmet, konzerváló hatást biztosítunk az itatóvíznek. Egészséges tiszta itatóvíz nélkül nem lehet gazdaságosan állatokat nevelni. Az évenkénti vízvizsgálatokat ne csak a telepre bejövő vízmintából, hanem az állatok itatóhelyeiről is végeztessük el. Az utóbbi helyekről vett vízminták rendszeres karbantartás és vízkezelés nélkül mikrobiológiai szempontból igen gyakran kifogásoltak.

Takarmánykeverők és silók tisztítása, fertőtlenítése

A modern takarmánykeverők mindent megtesznek a takarmány mikrobiológiai tisztaságáért (mechanikai, hő, és kémiai kezelések, reprezentatív mintavételek, rendszeres laboratóriumi ellenőrzések), mégis előfordulhat, hogy baktériumok, gombák gócokban megmaradnak és szaporodhatnak benne. A szaporodást a nedvesség különösen elősegíti, ez történhet a takarmánysilókban, ha a külső és belső hőmérséklet különbözősége miatt kondenzvíz képződik. A silók és a takarmányszállító csövek hajlataiban a nedves takarmány összetömörödik, és igen nehezen eltávolíthatóvá válik. A mikrobiológiai szennyeződések ellen a takarmányt különböző szerves savakkal konzerválhatjuk. Évente legalább kétszer azonban érdemes belülről is kitakarítani és fertőtleníteni a rendszert. A balesetveszély miatt a silókat darus kosárból lehet biztonságosan fölülről kimosni magasnyomású vízsugárral, majd kiszáradás után melegködképző géppel lehet alulról fertőtleníteni. Az etetővezetékeket mosni és fertőtleníteni csak a csiga kiszerelése és kihúzása után lehet tökéletesen, ún. „csőgörény” segítségével. Egyszerűbb, de kevésbé tökéletes, ha 0,5-1%-ban fertőtlenítőszert tartalmazó, durva, éles-szemcsés, ún. mosótakarmánnyal átjáratjuk az etetőrendszert, hogy lesúrolja a lerakódásokat a cső belső faláról. Az oxidáló, gyorsan lebomló fertőtlenítőszerek erre nem alkalmasak. Utána tiszta takarmánnyal addig kell járatni a rendszert, amíg már nem tartalmaz határérték feletti fertőtlenítőszer maradékanyagot a takarmány-minta.

Járművek fertőtlenítése

Az egyszerű kerékfertőtlenítő medencéket felváltják a modern fertőtlenítő kapuk, ahol nemcsak a kerekeket, hanem a kerékjáratokat, alvázat, és körbe az egész járművet szelepeken át fertőtlenítik. A szerekkel szemben itt elsődleges fontosságú a hatékonyság mellett, hogy ne okozzon korróziót, különösen a jármű érzékeny fékrendszerében. Meleg és szeles időben itt előnyt jelenthet a fertőtlenítő hatás gyorsasága, de sajnos a legtöbb ilyen szer egyben korrozív is. Mivel a fertőtlenítőkapuk általában csak alacsony nyomású fertőtlenítő spray kijuttatására képesek, fontos lenne, hogy a járművekről a szennyeződéseket előtte le tudják mosni és megszárítani. Sáros, vastagon szennyezett felületek fertőtlenítése itt nem lehetséges.

A kerékfertőtlenítésnél a medence lecsapolásánál ne a környezetbe engedjük szét a potenciálisan szennyezett vizet: vagy legyen eleve egy leeresztő csatorna és tartály a medence alatt, vagy búvárszivattyúval zárt tartályokba (pl. ibc tartályok) lehet a szennyvizet kiszivattyúzni, majd elszállítani. A medence alján összegyűlt szennyeződést az újrafeltöltés előtt el kell távolítani, és a medence alját tisztára mosni.

Fertőtlenítés hideg időben

Bár a hőmérséklet csökkenésével a fertőtlenítés hatékonysága is csökken, sokszor megkerülhetetlen a külső kerék- és lábfertőtlenítők használata, valamint a szennyeződött külső utak, gépek, szállító eszközök, felhajtók stb. fertőtlenítése a fagyos időjárás ellenére. Ilyenkor először elkészítjük a hőmérséklettől függően a fagyálló oldatot: -5°C-ig 15%-ban, -10°C-ig 25%-ban, -20°C-ig 40%-ban tartalmazzon propilén-glikolt. Ez nem veszélyes az emberi egészségre és nem illékony, hosszabb idő alatt sem változik a koncentrációja. Ebbe a fagyálló oldatba kell belemérni a fertőtlenítőszer törzskönyvi engedélyében szereplő legnagyobb koncentráció dupláját, vagy amennyiben van a szernek 4°C-on elvégzett tesztje, annak a koncentrációját. A modern, vegyészek által több komponensből összeállított fertőtlenítőszerek hideg körülmények között is hatékonyak, azonban a szükséges koncentrációt meg kell emelni.

Az állattartás körülményei között nem kell a fertőtlenítőszert a fertőtlenítés után a felületekről lemosni (mint pl. az élelmiszeriparban). Ezért a nagyobb hatékonyság elérése érdekében a fertőtlenítőszer hatásideje lehet hosszú (pl. aldehid- és/vagy quaterner ammóniumsó-típusú szerek), szemben a gyorsan ható, de hamar lebomló szerekkel. Az is jellemző az állattartási körülményekre, hogy még alapos tisztogatás után is maradhatnak szerves és szervetlen szennyeződések a felületeken, sokszor már szabad szemmel nem is látható, „biofilm-réteg” formájában. Az úgynevezett gyors hatású szereket (klór, peroxidok, alkoholok) ezért csak ott érdemes használni, ahol a fertőtlenítőszer nem maradhat tartósan (legalább 30 percig) a felületeken, de ezeknél nagy a veszély, hogy még mielőtt a kellő számú patogén mikroorganizmust el tudnák pusztítani, elbomlanak vagy elillannak. A fentiekből az is következik, hogy érdemes a fertőtlenítés alatt és után, a behatási idő leteltéig az épület ablakait és ajtóit bezárni, a ventillációt leállítani, hogy a fertőtlenítőszer a felületeken minél hosszabb ideig nedves és hatékony maradhasson.

Lábfertőtlenítés és munkaruha

A lábbeli fertőtlenítésére használt oldatokkal ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a kerékfertőtlenítésnél: gyorsan elszennyeződik, vagy/és elpárolog, vagy/és felhígul a csapadék beleesése miatt. Ezeken itt könnyen lehet segíteni, ha nyitható fedéllel is ellátjuk a lábfertőtlenítő ládát. A lábbelik közül a simatalpú (de legalább minél ritkábban rovátkált talpú) magas szárú gumicsizma a legjobban tisztítható és fertőtleníthető. A gumicsizma száránál lejjebb érő, időben tisztított és fertőtlenített köpenyt érdemes ólanként vagy/és termelési csoportonként cserélni. Az ólakba ugyanúgy, mint egy műtőbe belépve nemcsak a kezeket kell fertőtleníteni, de a hajat, szájat, és az orrot is el kell fedni.

Máltai Szeretetszolgálat Fertőtlenítő Fürdető Állomás

A Máltai Szeretetszolgálat 2013. áprilisában újra megnyitotta a Gyáli úti fertőtlenítő állomást, amelyet korábban az ÁNTSZ működtetett, de 2012-ben bezárt. Az állomás megszűnése jelentős nehézségeket okozott a hajléktalan embereket ellátó szervezeteknek, az intézmény újbóli megnyitásával a Máltai Szeretetszolgálat hiánypótló szerepet tölt be. A korábbi tapasztalatok alapján az utcákon élő hajléktalan emberek fele igénybe veszi a fürdő és fertőtlenítő szolgáltatásait, de a szállón lakók közül is sokan megfordulnak itt. Van, aki magától jön, van akit a krízisautó vagy a mentő hoz be. A Fertőtlenítő Fürdető Állomás szolgáltatásai az ország egész területéről bárki igénybe veheti.

tags: #fertotlenito #furdeto #allomas