Magyarország rendkívül változatos geológiai felépítéssel rendelkezik, amely az évmilliók során zajló tektonikus mozgások, vulkáni tevékenységek és üledékképződési folyamatok eredménye. Az ország különböző régióiban más-más kőzettípusok és formációk dominálnak, amelyek mind a földtörténeti múlt egy-egy szeletét mesélik el.
Vulkáni képződmények
A Kárpát-medence vulkáni tevékenysége jelentős mértékben alakította ki Magyarország mai arculatát. A miocénben (~10-20 millió éve) keletkezett vulkáni képződmények az úgynevezett Belső-Kárpáti vulkáni koszorú részét képezik, amely egészen a Hargitáig húzódik. Ezek a kőzetek a felszín alatt nagy tömegben a Nyírség alatt is megtalálhatók.
Fiatal bazalt vulkanitok és piroklasztitok
Gérce, Sitke (Kisalföld), Szentbékkálla (Balaton-felvidék, Káli-medence), Kapolcs (Déli-Bakony), Karancs-Medves (Nógrád) területein találhatunk fiatal bazalt vulkanitokat és piroklasztitokat. Ezek a kőzetek a vulkáni tevékenység egy későbbi, viszonylag fiatalabb fázisát reprezentálják.
Andezit, riolit és dácit
A Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Tokaj-Eperjesi-hegység területein elsősorban andezit, a Mátrában és a Tokaji-hegységben riolit, a Börzsönyben pedig dácit is előfordul jelentős mennyiségben. A Tokaji-hegységben gyakoriak az üveges változatok, mint az obszidián, perlit és horzsakő. A vulkáni kőzetek mellett ezek törmelékes anyaga is jelen van tufák formájában. Ezek az eocén korú (~35-40 millió éves) andezit kőzetek az országot délnyugat-északkeleti irányban átszelő nagyszerkezeti vonal mentén törtek a felszínre a Velencei-hegység és Recsk (Kelet-Mátra) térségében.
A ProGEO és a Tokaji-hegység - ProGEO podcast S01E01
Metamorf kőzetek
Az alpi hegységképződéshez kapcsolódó polimetamorf folyamatok során metamorfizálódott üledékes és gránitos kőzetek számos helyen megtalálhatók Magyarországon.
Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegységben kvarcfillit, mészfillit, szericitfillit, grafitfillit, metakonglomerátum, zöldpala, metagabbró, szerpentinit, kloritpala és talkpala található.
Soproni-hegység
A Soproni-hegységben csillámpala, gneisz, leukofillit és kvarcit jellemzi a kőzetösszetételt, jellegzetes ásványokkal, mint a kianit, sillimanit, andaluzit és turmalin.
Szendrői- és Upponyi-hegység
A Szendrői- és Upponyi-hegységben fillit, agyagpala és márvány dominál.
Vilyvitányi kristályos rög
A Vilyvitányi kristályos rögben metahomokkő, paragneisz és csillámpala található, jellegzetes ásványokkal, mint a kianit, staurolit és sillimanit.
Polgárdi és Recsk
Polgárdinál és Recsken (csak a felszín alatt) szkarn (márvány) képződött idősebb (triász - Polgárdi) vagy fiatalabb (eocén - Recsk) andezitek mészkőbe nyomulásának hatására.
Üledékes kőzetek
Az üledékes kőzetek jelentős részét képezik Magyarország geológiai felépítésének, amelyek a folyóvizek, tavak és tengerek egykori üledékeiből jöttek létre.
Mecsek
A Mecsekben perm-alsó triász vörös homokkő található, ehhez kapcsolódik az uránércesedés. A Boda környéki agyagkő, valamint a felső triász-alsó jura korú folyóvízi eredetű homokkő (amelyben feketeszén képződött) és a szenes agyagkő is jellemző. Alsó kréta korú sekélytengeri konglomerátum is előfordul.
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegységben, a Balaton-felvidéken a permi vörös homokkő sivatagi, folyóvízi eredetű. A Lábatlan környéki homokköves-márgás összlet kréta idejű. Kréta és eocén korú konglomerátum is előfordul, amely a bauxit és kőszén fedőkőzete, valamint tarkaagyag. Oligocén eredetű homokkő (Hárs-hegy) is megtalálható. Kvarchomok található Fehérvárcsúrgón, amely az üveggyártás alapanyaga.
Északi-középhegység
Az Északi-középhegységben az Upponyi-hegység mészkő alapú konglomerátuma kréta korú. Az oligocén-miocénben keletkezett glaukonitos (zöld) homokkő tengeri eredetű, mellette durvább szemcsés konglomerátum is képződött.
Mészkő és dolomit
A Mecsek-Villányi-hegységben nagy területen triász mészkő található. A Dunántúli-középhegységben a permi törmelékes üledékekre nagy mennyiségben rakódott le sekélytengeri mészkő és dolomit. A jurában magas agyagtartalmú mészkövek keletkeztek, mint például a vörös gumós mészkövek. A Tatai Kálvária-hegy rejti a jura időszaki mélyvizű tengerben keletkezett tűzkőgumós mészkővet és radiolaritot, amelyet már az őskorban is használtak.
Radiolarit
Az Északi-középhegységben triász korú radiolarit is előfordul, például a Darnó-hegyen.
Ofiolit sorozat
Szarvaskő (Nyugat-Bükk) területén az egykori (jura: ~160 millió éves) óceáni litoszféra maradványaként fennmaradt ofiolit sorozat kőzetei, mint az ércperidotit, gabbró, dolerit - mikrogabbró, egyedülálló betekintést nyújtanak a mélytengeri környezet geológiai folyamataiba.
