A gyermekáldás vágya az egyik legmélyebb emberi ösztön, amely sokszor természetes módon, szinte észrevétlenül teljesedik be, máskor viszont rögös utakra tereli a leendő szülőket. Amikor a várt fogantatás késik, a legtöbb pár először az alapvető életmódbeli tényezőkre vagy a stresszre gyanakszik, ám a háttérben gyakran egy apró, de annál befolyásosabb szerv, az agyalapi mirigy zavara áll. Ez a borsószemnyi mirigy a hormonrendszer karmestereként irányítja testünk legfontosabb folyamatait, így ha itt egy jóindulatú daganat, úgynevezett hipofízis adenóma alakul ki, az egész zenekar elnémulhat vagy hamis hangokat kezdhet játszani.
Az agyunk alapzatán elhelyezkedő agyalapi mirigy, bár méretét tekintve elenyészőnek tűnhet, valójában a szervezetünk egyik legkomplexebb irányítóközpontja. Olyan hormonokat termel, amelyek közvetlenül befolyásolják a pajzsmirigy működését, a mellékveséket, a növekedést, és ami a legfontosabb a családalapítás szempontjából, a petefészkek és a herék aktivitását.
A meddőség csaknem fele-fele arányban érinti mind a nőket, mind a férfiakat. Mindkét nem képviselőinél gyakori ok az agyalapi mirigy daganata következtében fellépő prolaktin túltermelés. A hipofízis jóindulatú daganata első hallásra igen veszélyesnek és ritka problémának tűnhet, ám valójában igen sokaknál alakul ki, és szerencsére az esetek legnagyobb részében teljes felépülés vár a betegre. Az agyalapimirigy-daganatok (hipofízisdaganat) abnormális szövetszaporulatok a hipofízisben. Jellemzően jóindulatúak, vagyis nem terjednek át más szervekre, szövetekre a szervezetben, de hatásukra a hipofízis hormontermelése megváltozhat: túl sokat vagy túl keveset termelhet az adott hormonokból, így megbillen az agyalapi mirigy által pontosan szabályozott hormonális egyensúly a szervezetben.
A prolaktin és a termékenység
A hipofízis adenómák leggyakoribb típusa a prolaktinóma, amely a prolaktin nevű hormon túltermeléséért felelős. Normális körülmények között a prolaktin szintje a várandósság alatt és a szoptatás idején emelkedik meg, hiszen elsődleges feladata a tejtermelés beindítása és fenntartása. Probléma akkor adódik, ha ez a hormon akkor is magas szinten van jelen, amikor a nő nem várandós és nem is szoptat. Ilyenkor a szervezet azt a hamis jelzést kapja, hogy a reproduktív funkciókat szüneteltetni kell. Ez anovulációhoz, vagyis a peteérés elmaradásához vezet. A prolaktinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat.
A prolaktin legfontosabb hatása a tejelválasztás serkentése, azaz igazi jelentősége a szoptatás alatt érvényesül. A prolaktin túltermelés gátolja a hypothalamusban a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) élettani elválasztását, következésképpen gátlódik az agyalapi mirigyben képződő folliculus-stimuláló hormon (FSH) és luteotrop hormon (LH) szintézise. Az FSH és LH szabályozza petefészek és here hormontermelését és az ivarsejt képződést, ezért csökkent képződésük esetén a nemi mirigyek hormonképződése csökken, kórossá válik.
Tünetek és diagnózis
A prolaktinóma egyik legárulkodóbb, de egyben legkellemetlenebb tünete a galactorrhea, vagyis a mellekből történő spontán tejcsorgás. Ez nemcsak fizikai diszkomfortot okoz, hanem komoly pszichés terhet is jelent, hiszen a szervezet „anyai üzemmódba” kapcsol anélkül, hogy valójában baba lenne a láthatáron. Nőkben a menstruációs ciklus szabálytalanná válását vagy teljes leállását okozhatja, mellérzékenységhez, libidócsökkenéshez vezethet, valamint tejelválasztást indukálhat nem terhes nők esetében is.
A férfiak sem mentesek a prolaktinóma hatásaitól. Náluk a magas prolaktinszint elnyomja a tesztoszteron termelődését, ami libidócsökkenéshez, merevedési zavarokhoz és a spermiumok számának, illetve minőségének romlásához vezet. Férfiakban csökken a tesztoszteron, spermium képződés, megritkul a testszőrzet, merevedési zavarok, impotencia, nemzőképtelenség jelentkezhet. Mindezek miatt a férfiak gyakran először urológushoz fordulnak, és a kórosan alacsony tesztoszteron szint hátterében derülhet ki a magas prolaktin-szint. Férfiaknál megváltoztatja az LH/FSH szintet, mérsékli a tesztoszteron termelődést, így csökkenti a szexuális vágyat, merevedési zavarokat, impotenciát, meddőséget okozhat. Ez utóbbinak lehet az oka a spermiumok számának és minőségének csökkenése. A tünetek közt a férfiaknál a meddőségen túl megjelenhet még a mellek megnagyobbodása, tejcsorgás (igen, férfiaknál is!), túlsúly, fáradtág, libidóhiány, merevedési zavar, testszőrzet megritkulása, csökkenő izomerő, az izomzat sorvadása.
A prolaktin szintje természetes okok miatt is megemelkedhet, hiszen ilyen hatással jár például a szoptatás. Szülés utáni héten a prolaktin-szint csökkent, de a szoptatás ideje alatt magasabb marad. Ugyancsak van ilyen hatása az alvásnak, a terhességnek, a szexuális érintkezésnek, az orgazmusnak, a nagyobb fizikai aktivitásnak, a stressznek. A vérvételi stressz által okozott prolaktin-emelkedés gyanúja esetén 2-3 vérvétel javasolt 30 perces különbséggel. Alacsony pajzsmirigyműködés (hypothyreosis) is okozhat prolaktin emelkedést.
A diagnózis felállítása szerencsére viszonylag egyszerű: egy célzott vérvétellel meghatározható a prolaktin szintje. Amennyiben az érték tartósan magas, és egyéb okok - például bizonyos gyógyszerek szedése vagy pajzsmirigy-alulműködés - kizárhatóak, a következő lépés az agyi MR-vizsgálat. A hipofízis adenómákat képalkotó vizsgálatokkal (CT: számítógépes rétegvizsgálat és MRI: mágnesrezonanciás rétegvizsgálat) diagnosztizálják. A magas prolaktin szintje miatt úgynevezett sella MR vizsgálat elvégzése szükséges. Az MR során nemcsak a daganat méretét és elhelyezkedését nézik meg, hanem azt is, hogy mennyire érinti a szomszédos képleteket. Vizsgálják a sinus cavernosus területét, ahol fontos erek és idegek futnak, valamint a már említett látóidegeket. A prolaktint termelő macroadenomák esetén azonban a daganat terhesség alatti növekedése (esetek 25%-a) látászavart, más súlyos szövődményt idézhet elő (pl. agyideg bénulást). Célszerű ezért gyógyszeres kezeléssel csökkenteni a daganat méretét vagy esetleg műtéti úton beavatkozni. Macroprolaktinoma esetén indokolt a három havonta elvégzett szemészeti (látótér) vizsgálat, a tumor növekedése esetén havonkénti vizsgálat javasolt.
A hipofízis adenómák típusai és kezelése
Az orvosi szakirodalom két fő csoportra osztja a hipofízis adenómákat a méretük alapján. A 10 milliméternél kisebb elváltozásokat mikroadenómának, az ennél nagyobbakat pedig makroadenómának nevezzük. Ez a különbségtétel nem csupán technikai jellegű, hanem alapjaiban határozza meg a várható tüneteket és a kezelési stratégiát is.
A mikroadenómák gyakran rejtve maradnak éveken át, és csak akkor kerülnek felismerésre, amikor a hormonális zavar tünetei - mint például a teherbeesési nehézség - már tarthatatlanná válnak. Ezek a kis daganatok ritkán nőnek tovább, és sok esetben gyógyszeres kezeléssel teljesen kordában tarthatók, sőt, akár vissza is fejleszthetők. Ezzel szemben a makroadenómák már komolyabb odafigyelést igényelnek. Méretükből adódóan nyomást gyakorolhatnak az agyalapi mirigy egészséges szöveteire, ami más hormonok termelésének kieséséhez vezethet. Emellett a legkritikusabb pont az úgynevezett chiasma opticum, vagyis a látóideg-kereszteződés közelsége. A fejfájás szintén gyakori kísérője a nagyobb méretű adenómáknak. Ez a fájdalom jellemzően tompa, feszítő jellegű, és nem feltétlenül reagál a hagyományos fájdalomcsillapítókra. A páciensek sokszor írják le úgy, mintha egy állandó nyomás lenne a szemük mögött vagy a halántékuk táján.
A prolaktinómák kezelésében az első választandó módszer szinte mindig a gyógyszeres terápia. Erre a célra úgynevezett dopamin agonistákat alkalmaznak. Ezek a szerek a szervezet természetes dopaminjához hasonlóan hatnak: gátolják az agyalapi mirigy prolaktintermelő sejtjeit. A leggyakrabban felírt hatóanyagok a bromokriptin és a kabergolin. A bromokriptin a régebbi fejlesztésű gyógyszer, amelyet naponta kell szedni, és gyakrabban okozhat mellékhatásokat, mint például hányinger, szédülés vagy orrdugulás. Ezzel szemben a kabergolin modernebb készítmény, amelyet elegendő hetente egyszer vagy kétszer bevenni, és a páciensek többsége sokkal jobban tolerálja. A dopamin agonista szerek nemcsak a prolaktin képződést, hanem a daganat nagyságát is képesek csökkenteni. Az esetek döntő hányadában a prolaktint termelő daganat gyógyszeres kezeléssel meggyógyítható.
Az agyalapi mirigy adenomáinak diagnosztizálása és kezelése
Gyógyszeres kezelés terhesség alatt
A gyermekvállalás előtt álló nők számára kritikus kérdés a gyógyszerszedés biztonságossága. A szakmai protokollok szerint amint a terhességi teszt pozitív lesz, a gyógyszer szedését általában fel kell függeszteni. Vannak azonban olyan speciális esetek - például nagyméretű daganat esetén -, amikor a gyógyszeres kezelést a várandósság alatt is folytatni kell, hogy megakadályozzák a daganat növekedését és a látóidegek kompresszióját. Terhesség alatt élettani körülmények között is jelentősen emelkedik a prolaktin-szint, ezért annak meghatározása nem informatív. Teherbeesés igazolása után célszerű a kezelést fokozatosan felfüggeszteni.
Terhesség alatt az agyalapi mirigy mérete ép körülmények között is megnő, a prolaktin termelés mértéke hasonlítani kezd a prolaktin termelő daganatra. A mikroadenoma azonban méreténél fogva az esetek döntő többségében nem növekszik meg annyira, hogy látászavart vagy egyéb nyomási hatást fejtsen ki környezetére. Makroadenómák esetén a daganat növekedési esélye akár a 20-30%-ot is elérheti. Ezért ezekben az esetekben a szakorvosok gyakran javasolják a műtéti eltávolítást még a teherbeesés előtt, hogy „tiszta lappal” indulhasson a babavárás. Terhesség alatt a CT vizsgálat ellenjavallt a sugárártalom miatt, és az MRI csak kivételes esetekben indokolt.
Bár a magas prolaktin-szint csökkenti a termékenységet, a prolaktin képződés normalizálásával a női nemi működés helyreáll, a termékenység visszatér.
Műtéti beavatkozás
Bár a gyógyszeres kezelés rendkívül hatékony, vannak olyan helyzetek, amikor a szike elkerülhetetlenné válik. Ilyen eset, ha a gyógyszer nem hoz eredményt, ha a beteg nem bírja a mellékhatásokat, vagy ha a daganat olyan méretű és elhelyezkedésű, hogy közvetlenül veszélyezteti a látást. A legelterjedtebb eljárás a transzszfenoidális műtét. Ez azt jelenti, hogy a sebész az orrnyíláson keresztül, endoszkóp segítségével éri el az agyalapi mirigyet. Nincs szükség koponyanyitásra, nincsenek látható hegek, és a felépülési idő is lényegesen rövidebb, mint a hagyományos műtétek után.
A műtét sikere nagyban függ a daganat méretétől és típusától. A mikroadenómák teljes eltávolításának esélye igen magas, és sokszor végleges gyógyulást hoz, így nincs szükség további gyógyszerszedésre. A termékenység szempontjából a sikeres műtét igazi megváltás lehet. Amint megszűnik a hormontúltermelés vagy a mirigyre nehezedő nyomás, a reproduktív rendszer újra működésbe lép. Sok nő a műtét után néhány hónappal már komplikációmentes terhességről számol be.
Életmódtanácsok és pszichológiai támogatás
A diagnózis hírét hallva a legtöbb nő sokkot kap. Az „agydaganat” szó, még ha jóindulatú is, félelmet és bizonytalanságot ébreszt. Amikor ez a diagnózis a meddőségi küzdelem közepén érkezik, az érzelmi hullámvasút még intenzívebbé válik. A párok gyakran érzik úgy, hogy a testük elárulta őket, és a vágyott gyermek elérhetetlen távolságba került. A hormonális ingadozások önmagukban is okozhatnak hangulati zavarokat, ingerlékenységet vagy depressziós tüneteket. A prolaktin túlsúlya például „érzelmi ködöt” idézhet elő, ahol az örömérzet csökken, és az állandó fáradtság uralkodik el a mindennapokon. Ez nem jellemhiba vagy gyengeség, hanem a szervezetben zajló kémiai folyamatok közvetlen következménye.
Bár a hipofízis adenóma kialakulását nem lehet diétával megelőzni, a szervezet általános állapota nagyban befolyásolja, hogyan reagálunk a kezelésre és milyen gyorsan áll helyre a termékenységünk. A hormonbarát étrend alapja a stabil vércukorszint. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás kritikus fontosságú. Az agyalapi mirigy hormonjainak jelentős része éjszaka, alvás közben termelődik. A cirkadián ritmus felborulása plusz stresszt jelent az amúgy is terhelt mirigynek. A stresszkezelés nemcsak egy jól hangzó közhely, hanem biológiai szükséglet. A stresszhormonok, mint a kortizol, közvetlen hatással vannak a prolaktinszintre és a nemi hormonok egyensúlyára. A jóga, a meditáció vagy akár a rendszeres séta a természetben segít a vegetatív idegrendszer lecsendesítésében. Vannak bizonyos tápanyagok, amelyek támogatják az agyi funkciókat és a hormonrendszert. Ilyenek az omega-3 zsírsavak, a magnézium, a D-vitamin és a B-vitaminok. A mozgás öröme is sokat segít. Kerüljük azonban a túl intenzív, kimerítő edzéseket, ha éppen a hormonszintek beállítása zajlik, mert a túlzott fizikai megterhelés átmenetileg tovább emelheti a prolaktinszintet.
Gyakori kérdések
- Okozhat-e az adenóma tartós meddőséget? Nem, a legtöbb esetben az adenóma okozta meddőség reverzibilis, azaz visszafordítható.
- Műtét után mennyi idővel próbálkozhatunk újra a babával? Ez egyénfüggő, de általában 3-6 hónap várakozási időt javasolnak az orvosok.
- Öröklődhet-e ez az állapot a gyermekemre? A hipofízis adenómák túlnyomó többsége nem örökletes.
- Veszélyes-e az MR-vizsgálat kontrasztanyaga? A rutin diagnosztikában használt gadolínium alapú kontrasztanyagok biztonságosak, és gyorsan kiürülnek a szervezetből. Fontos azonban jelezni az orvosnak, ha ismert fémallergiája vagy veseproblémája van.