Amikor egy kisbaba a vártnál korábban érkezik, minden megváltozik. Más lesz a tempó, más lesz a figyelem, és sok lesz a félelem. És akkor elhangzik a mondat: „A baba idegrendszere még éretlen”. De mit is jelent ez pontosan? Mit jelent ez a mindennapokban, és hogyan segíthetsz abban, hogy a gyermeked (akármilyen kis súllyal, akármennyi hetesen érkezett is) megkapja azt a támogatást, amiben az idegrendszere megerősödhet?
Pszichológusként és anyákat kísérő szakemberként húsz éve találkozom ezekkel a kérdésekkel. A magzati idegrendszer fejlődése egy nagyon összetett, érzékeny folyamat. Koraszülöttnek számít minden baba, aki a 37. hét előtt születik - de nagy különbség van egy 36 hetes és egy 28 hetes baba között. Ez mind nem rendellenesség - hanem egy más fejlődési tempó.
A koraszülötteknél nem mindig a születés után, hanem inkább az első év során látszik, hogyan haladnak a fejlődési mérföldkövek felé. Ezek az eltérések nem minden esetben jelentenek hosszú távú problémát, de jelzésértékűek lehetnek, hogy az idegrendszer még nem állt össze úgy, ahogy egy érett újszülöttnél.
A koraszülött baba idegrendszere számára minden kapcsolódás, minden tapintás, ringatás, figyelem valóságos „fejlesztés”. A koraszülöttek számára különösen fontos az anyai test közelsége.
A 37. terhességi hét előtt született újszülöttet tekintjük koraszülöttnek. Ezen belül extrém kis súlyú (1000 gramm), igen kis súlyú (1500 gramm), valamint kis súlyú (2500 gramm alatt született) csoportokat különböztetünk meg. A koraszülöttséget többféle ok idézheti elő, többek között a méhen belüli fertőzések, az anya tápláltsági állapota, gyógyszerszedése, a várandósság alatt őt ért trauma. Az adott várandóssági korhoz képest való kis súllyal születés is hasonlóan speciális rizikót képvisel. Minden koraszülött kisbabát rizikóújszülöttként tartunk számon.
A koraszülött gyermekek a megszületést követően az újszülöttellátásban speciális szerepet játszó perinatális, neonatális intenzív centrumba (PIC/NIC) kerülnek, ahonnan állapotuk stabilizálását követően koraszülött osztályon helyezik el őket. A csecsemők csak megfelelő érettség és állapot, illetve biztos otthoni táplálhatóság esetén adhatóak haza a szüleiknek. A hazaadáskori teendők között fejlődésneurológiai státuszvizsgálat, szemészeti és hallás-kontrollvizsgálat, valamint koponya UH képalkotó vizsgálat javasolt. Várható a személyes, szóban történő előzetes konzultáció, zárójelentés, valamint készülhet gondozási terv is a további tennivalókról.
A hazaadásig a kórházban töltött hosszabb periódus alatt az újszülött keringésének és légzésének támogatása zajlik, fokozott lehűlés elleni védelemben (inkubátorban), állandó figyelem és a szakorvosok (kardiológia, szemész stb.) folyamatos vizsgálatai mellett.
Egy éretlenebb szervezettől természetszerűleg csak később várható el a fejlődési mérföldkövek teljesítése, mint az időre született, egészségesen fejlődő társaitól. Mindezek miatt a szakemberek a koraszülött kisbabánál korrigált életkorral számolnak. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége, így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.
Az idegrendszeri fejlődés és a koraszülöttség
Az intrauterin időszakban, a szülés folyamán és az extrauterin fejlődés korai szakaszában érvényesülő biológiai rizikófaktorok kihatása a gyermek értelmi fejlődésére az irodalmi adatok tükrében meglehetősen ellentmondásos. Egyes szerzők szerint szinte egyenes összefüggés tételezhető föl az ártó hatás orvosi paraméterekkel mérhető súlyossága és a fejlődési perspektíva beszűkülése, illetve zavarok megjelenése között ("continuum of reproductive casualty", Pasamanick és Knobloch, 1966). Az újabb kutatási eredmények ismeretében azonban mind többen hangoztatnak ezzel ellentétes nézetet, amely szerint a pre- és perinatális biológiai információk nem adnak elegendő alapot arra, hogy hosszabb távra megbízhatóan előre lehessen jelezni a gyermek értelmi képességeinek alakulását.
Amint a hosszútávra tervezett követő vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak, egyre több olyan adat vált hozzáférhetővé, amely szerint a biológiailag veszélyeztetettnek minősített újszülöttek (az ún. "rizikógyerekek") - mint csoport - iskoláskorban mért intelligenciaszintje már nem is különböztethető meg azon társaikétól, akiknek a korai fejlődése biológiai kockázati tényezőktől mentes volt. Ez utóbbi tapasztalatok meglehetősen megrendítették a bizalmat az "enyhe agykárosodás" vagy MCD (minimális cerebrális diszfunkció) könnyű magyarázó elvnek ígérkező fogalmában (Kopp és McCall, 1982; Rutter, 1982).
Ugyanakkor tény, hogy teljesítményproblémával - kiváltképp iskolai tanulási nehézségekkel - küszködő gyerekeknél mégis az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő az anamnézisben pre- vagy perinatális idegrendszeri ártalomra utaló tényezők.
A koraszülött gyermekeknél jó intelligencia mellett is, iskolás korban tanulási zavarokkal küzdhet a gyermek. Ez abban nyilvánul meg, hogy nehezen megy az írás, olvasás, számolás, majd később a kémia, fizika stb. A legtöbb extrém koraszülöttnek nincsen tipikus idegrendszeri fejlődési elmaradása. Fontos megértenünk, hogyan befolyásolhatja iskolás korban a gyerekek fejlődését a koraszülöttség, és ahogy Alexandra is írta, ezt a tanároknak is figyelembe kell venniük. Juliette gondoskodik róla, hogy a felnőttorvosok is tisztában legyenek a koraszülöttség későbbi lehetséges következményeivel, hiszen ez is nagyon fontos.
A koraszülöttség egyik következménye, hogy gyermeknek nagy valószínűséggel sajátos nevelési igényei lesznek. Az egészségre és a fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatások miatti aggodalom óriási. Nehéz ehhez segítséget találni. A barátok, akik mit sem tudnak a koraszülöttségről, azt mondják, hogy „két éves korukra utolérik a többi gyereket”, a család igyekszik megnyugtatni, hogy „már olyan sokat fejlődött”. A szülők megint olyan helyzetben találják magukat, amire a normál szabályok nem vonatkoznak. Segítség nélkül maradnak a programból való kilépésük és az iskolakezdés között. A kétéves korig tartó támogatás arra jó, hogy csak a fizikai problémákkal küzdő gyerekek maradhassanak a rendszerben. Megdöbbentő belegondolni, hogy hány család tapasztalja meg ezt, segítség és útmutatás nélkül. Ha az újszülött intenzív osztályon töltött időszak engem, mint anyát sokáig befolyásol, akkor nagy az esélye, hogy a gyermekre is sokáig, minden bizonnyal kétéves korán túl is hatással lesz. De még nem említetted a gyerek tanárainak, hogy a gyerek koraszülött.
A koraszülött gyermekek motoros fejlődése egyedi tánc, ahol a türelem és a megfelelő támogatás a legfontosabb koreográfusok. A koraszülött babák agya még éretlenebb a születéskor, ami befolyásolja a kognitív és szenzoros fejlődésüket is. A látás fejlődése lassabb lehet. Kezdetben a baba csak a közeli tárgyakra fókuszál, és a kontrasztos színeket kedveli. A fekete-fehér képek, könyvek, játékok segíthetik a vizuális stimulációt. Figyeljük meg, hogyan követi tekintetével a mozgó tárgyakat, az arcunkat. A hallás is folyamatosan élesedik. A baba felismeri a szülők hangját, reagál a zajokra, megfordul a hang irányába. A tapintás érzéke rendkívül fontos. A bőrkontaktus, a masszázs nemcsak a kötődést erősíti, hanem segíti az idegrendszer érését is. Kínáljunk változatos tapintású játékokat, anyagokat, hogy felfedezhesse a textúrákat. A szaglás és ízlelés is fejlődik, különösen a táplálás során.
A kognitív fejlődés jelei közé tartozik a figyelem időtartamának növekedése, az érdeklődés a környezet iránt, a tárgyak megvizsgálása, a hangokra és arcokra adott reakciók. A baba fokozatosan megtanulja az ok-okozati összefüggéseket, például, hogy ha megüt egy csörgőt, az hangot ad.
Támogatás és fejlesztés otthon
A koraszülöttség esetén a türelem, a figyelem, a gyengédség még fontosabb, mint bárhol máshol. Itt nem lehet siettetni a fejlődést, de minden nap lehetőséget ad arra, hogy épüljön valami: egy apró mozdulat, egy szemkontaktus, egy mosoly. Nem az számít, hány hetesen született a kisbabád - hanem hogy mit kap attól a világtól, amibe érkezett.
Ahogy nő, és egyre többet mozog, erősítsd meg a testtudatát, egyensúlyát és koordinációját. Ne hasonlítgasd: mások gyereke más utat jár.
Mozgással, mozgatással: az egészséges csecsemő és kisgyermek minden különösebb késztetés nélkül sokat mozog és sokféle mozgást végez. Csecsemőkorban nagy teret biztosítunk, hogy legyen helye forogni, kúszni, mászni. A kisgyermeket motiválhatjuk a mozgásokra épülő dramatikus játékokkal. Alkalmazhatjuk az énekes, mondókás, páros vagy körjátékokat, vagy a mozdulatokat utánzó játékokat is.
A kistelepüléseken élő gyermekeknél nem a kiépített játszóterek segítik a mozgás egyre ügyesebbé tételét, hanem maga a természetes terep. A kupac, a kavics, az árok, a fű, a domboldal, a völgy, a tuskó, a fahasáb, a gerenda, a tócsa. Egyetlen hely- vagy helyzetváltoztató mozgás sem végezhető el az egyensúly érzékelése nélkül. Ezért csecsemőkortól minden egyes funkció kialakulásával párhuzamosan az egyensúly is fejlődik, vagyis az akaratlagos, célirányos, pontos mozdulatnak a feltétele. A falvakban élő kisgyermekeknél nem a játszótér lesz a meghatározó játszó eszközpark, de a természetes környezet legalább olyan ügyessé teszi a gyermeket, mint a mesterséges eszközök (pl. Társas összejöveteleken (születésnap, nyaralás, telelés stb.) a kisgyermekek szeretik, ha egy felnőtt vagy nagyobb gyermek játékot vezet nekik. A játékot lehet dramatikus környezetbe is helyezni, mint pl. "élet az állatkertben". Az állatok mozgását utánozhatják, lábujj, sarok, külső-belső talpél járással. Akadályversennyel a kilépés-mellézárás, fellépés, lelépés, átlépés, lépcsőn, lejtőn járás, fél lábon állás, átbillenés, ugrás, átugrás, leugrás gyakorolható. Páros játékok kézfogással, énekes társas körjátékok, hullámvonat. Árokcica, fogócska, szembekötősdi, tánc, labdajátékok...
Csecsemőkorban arra kell ügyelni, hogy legyenek olyan helyek a lakásban, ahol biztonsággal fel tud állni, le tud ülni, oldalra, majd előre tud lépegetni. Ne ijedjünk meg az esésektől, ha a gyermeknek jó az egyensúlyérzete, akkor könnyen és biztonságosan tud elesni. Először biztonságos helyen figyeljük meg az elesését. Ha rosszul esik, pl. Fontos: a csecsemőt ne járassuk, várjuk meg, amíg ő egyedül feláll és jár!!! A nehezített mozdulatokat 2,5- 3 éves kor előtt ne gyakoroltassuk. A gyermekek addig az alapvető mozgásokat sajátítsák el.
A kéz és az ujjak differenciált működéséhez nélkülözhetetlen az ingergazdag környezet. Csecsemőkre jellemző, hogy mindent a szájukkal tapogatnak le, ezért vigyázzunk, olyan tárgyakat adjunk csak a kezébe, amit szájba is vehet. Figyeljünk az apró tárgyakra! Törekedjünk arra, hogy ne csak az üzletekből, elsősorban műanyag játékokat kapjon, hanem minden anyagból lehet a csecsemőnek játékot adni. Élvezik a színes kendőket, mindenféle anyagból állatkákat, babákat, fajátékokat, párnákat stb. Taktilis ingereket minden megérintett dolog biztosít. Csak néhány olyat kiemelve, amelyek jól alkalmazhatók a gyermekjátékokban: kavics, homok, agyag, fa, vessző, falevél, virágszirom, nád, kukoricacsuhé, vagy kukoricahaj, termények közül a magok: dió, mogyoró, gesztenye, makk, mandula, gabonafélék. A kereskedelmi forgalomban számos variációban van úgynevezett "tapogatható" játék, azaz tapintással kell felismerni egy-egy felületet, vagy egy-egy formát. A tapintható játékeszközhöz nem ritkán valamilyen szabályjátékot is ajánlanak, lehet ez rulett, memória, dominó, párkereső.
A gyermek fejlődéskövetése mellett nem elhanyagolható az édesanya támogatása sem, akinek komoly lelki megpróbáltatással jár az idő előtt született gyermek gondozása. Emiatt az anya-csecsemő kapcsolata is nehezített körülmények között bontakozik ki. Az anyának a csecsemő iránti aggodalom, az átélt stressz feloldásához szüksége lehet szakember segítségére. De gyakran az is elegendő támogatást nyújt a számára, ha a védőnővel beszélhet ezekről a problémákról.
A koraszülött gyermekek esetében kimondottan javasolt otthon légzésfigyelő monitort (apnoe alarm) használni, ehhez a szülőknek segítséget nyújt a laikusoknak szóló újszülött-újraélesztési tanfolyam. A légúti fertőzések iránti fokozott érzékenység miatt fontos, hogy az ilyen természetű betegségeknél minél hamarabb felkeressék a házi gyermekorvost/háziorvost.
Minden koraszülöttnél szükséges a rendszeres szemészeti vizsgálat a szemészeti megbetegedések, kancsalság és a hályog kialakulásának kockázata miatt. Bár hallásszűrésre már a kórházban sor kerül, a szülőknek különösen figyelniük kell a gyermek érzékszerveinek fejlődését, esetleg eltérését. Észrevételeikről a házi gyermekorvossal/háziorvossal konzultáljanak, aki, ha indokoltnak látja, szakorvosi vizsgálatot kezdeményezhet. Érzékszervi vizsgálatokra a védőnő is továbbirányíthatja a gyermeket. Az akusztikus észlelés korai fejlesztése akkor igazán eredményes, ha minél korábban, 6 hónapos kor előtt felfedezik.
A különböző lélegeztetési módozatok (légcsőbe helyezett tubus, szájmaszk, orrszonda) befolyásolhatják a gyermek szájpad fejlődését, ezért kialakulhat később a száj- és az orrüreg, valamint a fogak fejlődési rendellenessége. Ezek korai felismerésében segítenek a kötelező szűrővizsgálatok. Gyanú esetén gyermekfogász szakorvoshoz kell fordulni.
A koraszülött babák jelzéseinek értelmezése kulcsfontosságú. Mivel még nem tudnak beszélni, testbeszédükkel, sírásukkal, alvásmintájukkal kommunikálnak. Figyeljük a sírás különböző típusait: éhes sírás, fájdalom sírás, fáradtság sírás. Idővel megtanuljuk megkülönböztetni őket. A testbeszéd is sokat elárul: a feszült izmok, a rángatózó mozdulatok, a kéz ökölbe szorítása stresszre utalhat. Kerüljük a túlstimulációt. A koraszülött babák idegrendszere még éretlen, könnyen elfáradnak a túl sok zajtól, fénytől, érintéstől. Teremtsünk nyugodt környezetet, csökkentsük a zajszintet, és figyeljünk a baba jelzéseire, ha elege van az interakcióból.
A játék és a fejlesztés otthon is kulcsfontosságú. Válasszunk életkornak megfelelő játékokat, mindig a korrigált életkort figyelembe véve. Eleinte a kontrasztos képek, a puha tapintású tárgyak, a csörgők ideálisak. Ahogy fejlődik, kínáljunk neki olyan játékokat, amelyek segítik a szem-kéz koordinációt, a finommotoros mozgásokat (pl. rágókák, puha építőkockák). A könyvek olvasása, éneklés, mondókázás nemcsak a nyelvi fejlődést támogatja, hanem a kötődést is erősíti. A baba imádja hallgatni a szülei hangját, és élvezi a ritmusos, dallamos beszédet. Teremtsünk napi rutint, ami tartalmazza a játékot, a pihenést és az etetést.
Az alvási szokások kialakítása a koraszülötteknél különleges figyelmet igényel. Gyakran többet alszanak, mint a terminusra született babák, de alvásuk felszínesebb lehet. A biztonságos alvási környezet fenntartása (háton fektetés, üres kiságy) továbbra is prioritás. Próbáljunk meg egy rendszeres alvási rutint kialakítani, ami segít a babának megkülönböztetni a nappalt az éjszakától. Ne feledjük, hogy minden baba egyedi, és az alvásigényük is változó.
A koraszülött babák útja hosszú lehet, és a fejlődésük során felmerülhetnek kihívások. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a legtöbb koraszülött baba ut...
A koraszülött baba érkezésekor az elsődleges helyszín a Neonatális Intenzív Osztály (NICU), ahol speciálisan képzett orvosok és ápolók gondoskodnak a legkisebbekről. Itt az inkubátorok, monitorok és gépek világa fogadja a szülőket, ami eleinte ijesztő lehet. A NICU-ban töltött idő alatt a baba alapvető funkcióit, mint a légzés, a szívverés, a testhőmérséklet és a vércukorszint, folyamatosan monitorozzák. A táplálás kezdetben intravénásan vagy szondán keresztül történik, majd fokozatosan áttérnek a szájon át történő etetésre.
A szülők számára ez az időszak tele van érzelmi hullámvasúttal: a remény és a félelem váltakozik, a tehetetlenség érzése gyakran felülkerekedik. A bőrkontaktus, vagy más néven kenguru-módszer, rendkívül fontos szerepet játszik a koraszülött babák fejlődésében. Ez a gyengéd érintés nemcsak a baba testhőmérsékletét stabilizálja és a légzését segíti, hanem erősíti a szülő-gyermek kötődést, csökkenti a stresszt, és hozzájárul a baba súlygyarapodásához is. A kenguru-módszer nem csupán egy technika, hanem egy mélyreható élmény, ami a koraszülött baba és szülei közötti köteléket a legnehezebb időkben is megerősíti.
A koraszülött babák fejlődésének megértéséhez elengedhetetlen a korrigált életkor fogalmának ismerete. Ez nem más, mint a baba tényleges életkora, amelyből levonjuk azt az időt, amivel korábban született. Például, ha egy baba a 32. héten született (8 héttel korábban), és most 4 hónapos, akkor a korrigált életkora 4 hónap mínusz 8 hét, azaz 2 hónap. Ez a korrekció általában addig szükséges, amíg a gyermek el nem éri a 2-3 éves kort. A korrigált életkor figyelembe vétele segít elkerülni a felesleges aggodalmat és a téves összehasonlításokat a terminusra született babákkal. Egy 6 hónapos, de 3 hónapos korrigált életkorú koraszülött baba nem „késik” a fejlődésben, ha még nem forog önállóan, hiszen a 3 hónapos babák sem szoktak. A korrigált életkor nem csupán a motoros és kognitív fejlődés szempontjából releváns, hanem az oltási rend, bizonyos orvosi vizsgálatok időzítése, sőt még a táplálási igények felmérésénél is figyelembe veszik.
A NICU-ból való hazatérés egy hatalmas mérföldkő, de egyben újabb kihívásokat is tartogat. Az otthoni környezet kialakítása során a legfontosabb szempont a biztonság és a nyugalom megteremtése. A szoba hőmérséklete legyen stabil, ideálisan 22-24 Celsius-fok körül. Fontos a megfelelő páratartalom is, különösen télen, amikor a fűtés szárazzá teheti a levegőt. Egy párologtató segíthet ezen. Ügyeljünk a higiéniára is: a koraszülött babák immunrendszere még éretlen, ezért könnyebben kapnak el fertőzéseket.
Az alvásbiztonság kiemelten fontos. A koraszülött babáknál fokozottabb a bölcsőhalál (SIDS) kockázata, ezért mindig háton fektessük őket aludni, kemény, sík felületre. Ne használjunk puha matracot, párnát, plüssjátékokat a kiságyban, és kerüljük a túlöltöztetést. A szülői ágyban való alvás sem javasolt az első hónapokban.
A táplálás az egyik legkritikusabb terület a koraszülött babák fejlődésében. Az anyatej a legjobb táplálék, hiszen tartalmazza azokat az antitesteket és tápanyagokat, amelyeket a koraszülött babák immunrendszere és fejlődő szervei a leginkább rászorulnak. Azonban a szoptatás kihívásai jelentősek lehetnek. Ebben az esetben a mellszívó használata elengedhetetlen. Az anya lefejheti az anyatejet, amit aztán szondán, cumisüvegből vagy pohárból adhatnak be a babának. A bőrkontaktus a szoptatás során is rendkívül hasznos, hiszen stimulálja a baba szopóreflexét és elősegíti a tejtermelést. Legyünk türelmesek, kérjünk segítséget szoptatási tanácsadótól, védőnőtől. Ha az anyatej valamilyen okból nem elegendő, vagy nem elérhető, speciális koraszülött tápszerek állnak rendelkezésre, amelyek magasabb kalória- és tápanyagtartalommal rendelkeznek, mint a standard tápszerek. A súlygyarapodás nyomon követése létfontosságú. A rendszeres mérés és a növekedési görbék vezetése segít abban, hogy lássuk, a baba megfelelően fejlődik-e. Ne feledjük, hogy itt is a korrigált életkorhoz viszonyított görbéket kell figyelembe venni. Ha a súlygyarapodás lassú, vagy a baba nem eszik elegendő mennyiséget, azonnal konzultáljunk a gyermekorvossal. A táplálás nem csak a fizikai fejlődésről szól, hanem a kötődés erősítéséről is. Minden etetés egy lehetőség a simogatásra, a beszélgetésre, az intimitásra. A súlygyarapodás minden egyes grammja egy győzelem, egy bizonyíték arra, hogy a kis harcosunk ereje napról napra nő.
A koraszülött babák esetében az első hónapokban, sőt években, a rendszeres orvosi felügyelet kiemelten fontos. A gyermekorvos szerepe kulcsfontosságú, ő koordinálja a baba ellátását, nyomon követi a fejlődését, és szükség esetén beutalja a megfelelő szakrendelésekre. Számos szakorvosi konzultációra lehet szükség. A neurológus a baba idegrendszeri fejlődését vizsgálja, az izomtónust, a reflexeket, a mozgáskoordinációt. A koraszülötteknél nagyobb az esély bizonyos neurológiai eltérésekre, de a korai felismerés és a megfelelő fejlesztés segíthet a problémák minimalizálásában. A szemész a Retinopathia Prematurorum (ROP) szűrését végzi, ami egy koraszülöttnél előforduló szembetegség. Az időben történő felismerés kulcsfontosságú a látás megőrzéséhez. Az audiológus a hallásvizsgálatokat végzi, hiszen a koraszülötteknél gyakrabban fordul elő hallásprobléma.
A gyógytorna és a korai fejlesztés rendkívül fontos szerepet játszik a koraszülött babák optimális fejlődésében. Ha a gyermekorvos vagy a védőnő bármilyen elmaradást vagy eltérést észlel a motoros, kognitív, nyelvi vagy szociális fejlődésben, javasolhatja a korai fejlesztő központok felkeresését. A szülők aktív részvétele a fejlesztésben elengedhetetlen. A gyógytornászok és fejlesztőpedagógusok gyakran mutatnak be otthon is végezhető gyakorlatokat, amelyekkel a szülők naponta támogathatják gyermekük fejlődését. Ne féljünk kérdezni, és ne habozzunk segítséget kérni, ha úgy érezzük, szükségünk van rá.
A koraszülés traumája mély nyomot hagyhat a szülőkben. A félelem, a bizonytalanság, a bűntudat, a szorongás és a tehetetlenség érzése gyakran kíséri ezt az időszakot. A gyászfeldolgozás is része lehet a folyamatnak, hiszen a szülőknek el kell gyászolniuk azt a „normális” terhességet és születést, amit elképzeltek maguknak. A támogató környezet kulcsfontosságú a szülők lelki egészségének megőrzésében. A család és a barátok segítsége felbecsülhetetlen értékű lehet, legyen szó akár a háztartás körüli teendőkről, a nagyobb testvérek felügyeletéről, vagy egyszerűen csak egy meghallgató fülről. Számos támogató csoport és online közösség létezik a koraszülött babák szüleinek, ahol hasonló élethelyzetben lévő emberekkel oszthatják meg tapasztalataikat, félelmeiket és örömeiket. Ezek a közösségek hatalmas erőt adhatnak, és segíthetnek abban, hogy a szülők ne érezzék magukat egyedül. Ha az érzések túlterhelővé válnak, vagy a szorongás, depresszió jelei mutatkoznak, ne habozzunk szakember segítségét kérni. Az önmagunkra való odafigyelés nem luxus, hanem szükséglet. A pihenés, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők fizikailag és lelkileg is erősek maradjanak. Ne feledjük, hogy egy kimerült, kiégett szülő nehezebben tud gondoskodni a babájáról. A párkapcsolat ápolása is kiemelten fontos. A koraszülés hatalmas stresszforrás lehet, ami próbára teheti a kapcsolatokat.
A koraszülöttek növekedése gyorsabb, mint az időre született gyermekek magzati fejlődése. Ezért a koraszülöttek súlyhoz viszonyított tápanyag- és energia-szükséglete nagyobb az első hetekben és hónapokban, az időre született gyermekekéhez képest. A kiegyenlítő növekedés, melynek során gyorsabb növekedés látható és a gyermek behozza lemaradását fokozott tápanyag- és energia felhasználással jár. A nagyon koraszülött gyermekeknél speciális táplálásra van szükség: a kórházban és a hazabocsátást követően a "terminus" (kiírt születési idő), illetve 300-3500 g eléréséig az anyatejet fehérjékkel és ásványi anyagokkal, vagy speciális koraszülött tápszerekkel kell dúsítani, melyek több energiát, fehérjét és nyomelemet tartalmaznak, mint a hagyományos tápszerek. Ezeket a tápszereket pótláshoz is használhatjuk anyatejes táplálás mellé. E tápszerek alkalmazásához a kórházban kell a szülőknek eligazítást kapniuk.
A gyermek 4-6 hónapos korában kapjon más ételeket, az időre született gyermekekhez hasonlóan. A megfelelő táplálás biztosításához a nagyon koraszülött gyermekek, különösen az 1000 g-nál kisebb súllyal születettek számára, korábban, már 3-3,5 hónaposan (születési időpont) kezdjünk el más ételeket kóstoltatni.
A születéskor 1500 g-nál nagyobb súlyú gyermekek egyenletesen növekednek a születési súly elérése után is (10-14. napon).
A nagyon koraszülött gyermekek testi fejlődése szinte mindig elmarad a születés utáni terhelő körülmények miatt. Amint a koraszülött csecsemő megfelelően táplálhatóvá válik, kiegyenlítő növekedés indul meg náluk, mint ahogy az intrauterin fejletlen ("smallfordate") gyermekeknél is.
A koraszülöttek ellátásának történetébe is bepillanthatunk, kezdve Kennedy elnök 1963-ban született, mindössze két napot élt fiával, akinek világra jötte először irányította a társadalom figyelmét a problémára, majd bemutatjuk az orvosi és műszaki-technikai fejlődést, amelynek következménye, hogy a kis súlyú koraszülöttek életben maradási esélye az utóbbi években rengeteget javult. Bár a dokumentumfilm a műszerfejlesztésen, az egyre javuló életkilátásokon keresztül pozitív példát mutat a koraszülött-ellátás folyamatos fejlődésére, célja, hogy a személyes történeteken keresztül, az osztály életének mindennapjait, küzdelmét adatokkal alátámasztva tájékoztassa a széles körű lakosságot a probléma nagyságáról, a veszélyekről, a prevenció módjáról.
Magyarországon évente nyolcezer baba jön idő előtt a világra, közülük 1500-an kritikusan alacsony súllyal, kevesebb, mint egy kilogrammal. A magyarországi arányok magasan meghaladják a nyugat-európai, és a közép-európai régióra jellemző adatokat. A svéd újszülöttek 4,7 százaléka, a francia csecsemők 6 százaléka és az osztrák babák 5,5 százaléka koraszülött. A koraszülöttek aránya Magyarországon semmit nem javult az elmúlt 15-20 évben, az életesélyek viszont igen.
Minél korábban születik egy baba, annál valószínűbb, hogy számos súlyos, akár életveszélyes szövődménnyel kell megküzdenie. A szülés körüli halálozás 80 százaléka, és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki. A túlélés esélye a születési súllyal együtt növekszik. Az OGYEI 2005-2009 statisztikái alapján az 500 gramm alatti csecsemőknek is van esélyük az életre, az 500-750 grammos súllyal születettek majdnem fele, a 750-1000 grammal születettek 80 százaléka, a 1000-1250 grammos csoport 90 százaléka, míg 1250g fölött az újszülöttek 95 százaléka túlél.
Ugyanebből a statisztikából kiderült az is, hogy a koraszülöttek túlélési esélye akkor a legnagyobb, ha a szülőszoba és a koraszülött-intenzív osztály egy épületen belül van. Az 500 és 750 gramm közötti gyermekeknek például több mint fele életben marad, ha a szülőszoba és az intenzív osztály egy épületben van, míg ha városok között kénytelenek szállítani az extrém kicsi koraszülöttet, ez az arány mindössze 27 százalék.
Fenyegető koraszülés esetén az édesanyák mindössze negyede kapja meg legalább egy nappal a szülés előtt azt a tüdőérlelőt, amely szintén drámai hatással van a túlélésre. Azok a 34. hét előtt született gyermekek, akiknek édesanyja nem részesül ebben a kezelésben, 50%-kal kisebb valószínűséggel maradnak életben. A túlélési esély a korral és a születési súllyal is szorosan összefügg. 7 nappal (egy hét) hosszabb terhességi idő 19%-kal, 250 gramm születési súly növekmény pedig 47%-kal emeli a túlélés esélyét.
A túlélés és a szövődménymentes túlélés között azonban hatalmas különbség van. Igen gyakori, hogy születés előtt, alatt és után bizonyos ideig a szervek oxigénellátása nem megfelelő. Az idegrendszer, a vese, a szív különösen érzékeny erre, ennek hosszúságától és mélységétől függ, milyen mértékben károsodnak egyes szervek.
Az 1500 gramm alatti és 32. terhességi hét előtt született koraszülöttek többsége légzési problémával küszködik, tüdejük éretlen, rugalmatlan, nincs elegendő idejük, hogy megszületés előtt teljesen kifejlődjön. Az ilyen újszülöttek esetében nagy valószínűséggel alakul ki respirációs distressz szindróma (a 30. hét előtt születettek háromnegyedénél), amely egy légzészavar, melyben a tüdők léghólyagjai nem maradnak levegővel telve nyitva. Súlyos légzési elégtelenség esetén gépi lélegeztetésre van szükség, amely azonban esetenként további tüdőkárosodást okozhat.
A nagyon éretlen koraszülöttek esetében nagy az agyvérzés kockázata, 1250 gramm alatti súllyal született gyermekek kb. felében lehet kimutatni. Nem minden vérzés egyforma súlyosságú, kiterjedésétől függően az újszülöttek lehetnek tünetmentesek, vagy kialakulhat letargia, görcs vagy tartós eszméletlenség (kóma) is. Kis vagy mérsékelt fokú agyvérzés esetén a fejlődés általában normális. Nagyon nagy kiterjedésű agyvérzés mellett nagyobb a halál vagy a későbbi tanulási, illetve más idegrendszeri rendellenességek kialakulásának a kockázata.
Gyakori a retinophatia, a szem ideghártyájának ereződési rendellenessége, amely legsúlyosabb stádiumában az ideghártya leválásához vezet. A fejlett országokban a kisgyermekkori maradandó látássérülés és vakság leggyakoribb oka. Mindemellett számos más tünet, betegség is jelentkezhet.
Az agy, a tüdők éretlensége olyan állapotot okozhat, amikor a baba „elfelejt” levegőt venni, ezzel együtt a szívműködés is lelassulhat. Éretlen az immunrendszer, így a baba kevésbé védett a fertőzésektől, amelyek kockázatát a kezelések során használt eszközök is növelik. Éretlenek a vesék, az emésztőrendszer, a máj, a nagyon éretlen koraszülöttekben súlyosan károsodhat a belek belső felszíne, gyakran alakul ki sárgaság.
Az igen éretlen koraszülötteknél nagy a kockázata annak is, hogy később krónikus problémák jelentkezzenek, különösen megkésett fejlődés és tanulási zavarok. A legsérülékenyebb csoport, a születéskor legéretlenebb 22-26 hetes koraszülöttek további életét egy angol statisztika / www.epicure.ac.uk/ vizsgálta. Az 1995-ben született 22-26 hetes terhesség után született gyerekeket 11 éves korukig követték nyomon. Két és fél éves korukban a gyerekek negyedének volt súlyos betegsége (látás, hallás, vagy idegrendszeri probléma), negyede kis fogyatékkal élt, 49 százalékuk teljesen egészséges volt. Hat és tíz évesen a vizsgálatot megismételték. A gyerekek mindössze 31 százaléka volt problémamentes, további harminc százalékuk kisebb zavarral (főként kancsalsággal, kisebb szemproblémákkal) küzdött.
Ezek az adatok a nagyon extrém koraszülöttekre vonatkoznak, de általában elmondható, hogy közvetlen összefüggés van a baba születéskori súlya, kora és hosszútávú kilátásai között. Például ha egy 28. hétre született babánál nem lépnek fel komplikációk, jobbak lehetnek az életkilátásai, mint egy később, nagyobb testsúllyal született babának, akit azonban újra kellett éleszteni, súlyos agyvérzésen esett át, hosszas lélegeztetésre szorult.
A tanulási és koncentrálóképességgel kapcsolatos problémák a gyermekkorban a középsúlyos (25-32. hét között született) koraszülöttek esetében is gyakoribbak. Az agy szociális, intellektuális funkciót ellátó részei a 28-31. terhességi héten érik el kifinomultabb formáikat, ekkor alakulnak ki az idegi kapcsolatok alapjai. A koraszülöttekben még jóval később is kimutathatóan alulfejlettek lehetnek ezek a struktúrák.
Az 5-6 éveseket vizsgálva az 1500 gramm alatti születési súlyú gyermekeknél gyakrabban előfordulhatnak makacs beszédhibák, amelyek óvodáskorban tapasztalhatók. Ezek többsége magától elmúlik, kisebb részüknél, a makacs probléma korrigálása még a szakemberek számára is komoly feladatot jelent.
A koraszülöttség tehát nem fejeződik be azzal, hogy az intenzív osztályokon megmentették a kisbabák életét. Az ezt követő sikeres fejlesztés sem jelent befejezést, hiszen ebből a populációból kerülnek ki azok a felnőttek, akiknél átlag feletti problémát jelent majd a magas vérnyomás, az időskori cukorbetegség vagy a veseproblémák. A közelmúltban figyeltek fel arra, hogy az alacsony súllyal született, ma 35-45 éves felnőtteknél sokkal gyakrabban jelentkezik szívinfarktus, agyvérzés, érelmeszesedés, elhízás, cukorbetegség, mint a legalább 2500 grammal születettek körében.
Egyre több nő vállal idősebb korban gyereket, beleértve azokat is, akik egészségügyi okokból kifolyólag hosszú évekig nem voltak rá képesek, ám a mesterséges megtermékenyítés és a hormonkezeléseknek köszönhetően végül sikerült teherbe esniük. A legáltalánosabb kiváltó okok sem csökkentek: ilyenek például a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás. A magyar kismamák 14,4 százaléka vallja be, hogy dohányzik, 9 százaléka pedig rendszeresen fogyaszt alkoholt. Ezek a számok azonban jelentősen eltérhetnek a valóságtól, amely a szakemberek véleménye szerint akár a duplája is lehet. Az öröklődés és a bakteriális gyulladások, fertőzések szintén kockázati tényezők. Egy több mint ezres mintán végzett kutatás szerint (Case Western Reserve University) például a fogíny-gyulladásban érintett terhes nők 28,6 százalékánál fordult elő koraszülés. A túl korai és késői szülés is növelheti a kockázatot: 18 éves kor alatt és 35 éves kor fölött gyakoribb a koraszülés.
A koraszülött gyermekeknek a tüdeje gyakran fejletlen, így sokszor gépi lélegeztetést igényelnek a megszületést követően. A légzés és keringés szabályozása is még éretlen, így ezek kezdetben állandó monitorizálást igényelnek. Hőszabályozásuk labilis, ezért inkubátorban, megfelelő hőmérsékletet kell nekik biztosítani. Kezdetben - mivel a szopóreflex még nem alakult ki - az édesanya által lefejt tejet szondával vagy kanállal adják nekik oda. Mivel azonban a gyomruk eleinte csak kis adag anyatejet bír el, a tápanyag többi szükséges részét infúzióban kell pótolni, majd óvatosan, napról napra lehet az anyatej mennyiségét növelni és az infúzió adagját csökkenteni, majd végleg elhagyni. Közben - ahogy az újszülöttkori reflexek megjelennek - fokozatosan el lehet kezdeni a szoptatást. Ez nagy türelmet és odafigyelést igényel mind a kórházi személyzet, mind az édesanya részéről. Mivel a koraszülött babáknak az immunrendszere még fejletlen, fokozottan kell őket óvni minden fertőzéstől.
Táplálási nehezítettség a koraszülöttek kb. 40%-nál jelentkezik az első életévben. Ennek oka lehet többféle: az orális motoros koordináció zavara, éretlenség, belső szervek (tüdő, nyelőcső) érintetsége, keringési, szabályozási zavar, traumatizáltság, nehezített anya- gyermek kapcsolat. Ennek következtében a behozó súlynövekedésük elégtelen lesz. Ez magával vonhatja a pszichomotoros fejlődés lassulását is.
Megelőzés: A lehetőség szerinti (állapot stabilizálást követően) minél korábbi szájon át történő táplálás, szoptatás, a szülők pszichés támogatása, Kenguru módszer a koraszülött osztályokon.
tags: #a #fejlodes #kapcsolata #koraszulott #es #idore