A jegyzet témái közt helyet kapnak az orvosi szociológia klasszikus területei (a betegségek történelmi-társadalmi hátterének leírása, az egészségügyi intézményrendszer szerepelméleti és szervezetszociológiai jellemzése), így megőriz egyfajta klasszikus, elsősorban makroszociológiai szemléletet.
Ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a mikroszociológiai és tudásszociológiai megközelítés, valamint a szociálpszichológia is, és ezzel együtt az ezekhez kapcsolódó kérdéskörök: az, ahogy a betegségről az orvosok és a betegek gondolkodnak; az egészséggel és betegséggel kapcsolatos nézetek és tudások szerveződése; a gyógyítók és gyógyítottak közötti kommunikáció kulturális és nyelvi sajátosságai; a hétköznapokba ágyazott, testfelfogásban, higiénében, táplálkozásban megjelenő egészségmagatartás.
Röviden: ez a munka a korábbi jegyzeteknél multidiszciplinárisabb (szociológiai, történelmi, antropológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti), és ebből következően tematikailag is átfogóbb.
A család egészséghez kötődő szerepeit tekintve aligha szakadhatunk el a fent bemutatott változásoktól. Lássuk, hogyan alakítják át ezek a jelenségek a család egészségvonatkozású teendőit!
A tanulási akadályozottság kialakulása és szociális tényezői
A tanulási akadályozottság kialakulása hosszú folyamat. A gyermekek optimális fejlődésének akadálya nem pusztán a gyermekek biológiai, pszichológiai sajátosságaiból fakadnak, hanem gyakori a családi, iskolai szociális, és kulturális tényezők kedvezőtlen hatása is.
A sokféle ok eredményeképpen nagyon változatos tanulási problémák alakulnak ki. A hátrányos szocio-kulturális környezet és a tanulási eredménytelenség esetén gyakori, hogy a gyermekek tanulási motivációja jelentős mértékben, tartósan csökken (Mesterházi, 2001).
A hátrányos környezetben élő gyermekek hamar eltávolodnak sikeres társaiktól. Eltérő külső megjelenésük, életmódjuk a többi gyermek előítéletességét hamar kiváltja, ami fokozza az iskolai sikertelenséget (Szabóné, 2003).
Wittmann és Probst (1976) a hajdani NSZK több szövetségi tartományában végeztek vizsgálatokat, melyek során megállapították, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek 85-90%-a a szociális szempontból legalsóbb társadalmi rétegekből kerül ki.
Az iskolai teljesítmények szoros összefüggésben vannak a család lakáskörülményeivel, az apa foglalkozásával, a családtagok iskolázottságával (idézi Szabóné, 1998).
Mesterházi (1989) szerint „a tanulásban akadályozottak iskolájába járó gyermekek közül az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozóknál sokkal kisebb arányban fordult elő organikus idegrendszeri sérülés, mint a középső társadalmi rétegek ugyancsak ebben az iskolatípusban tanuló gyermekeinél. A legalsó rétegekbe tartozó gyermekek döntő többségénél a gyenge tanulás az extra-intellektuális tényezőkkel (agresszív konfliktusfeloldás, alulmotiváltság stb.) is összefügg (Szabóné, 1998).
A pedagógiai és szociális beavatkozások hatékony kialakítása érdekében szükséges a tanulásban akadályozott tanulók szocializációjának vizsgálata.
A családi háttér hatása a gyermekek fejlődésére
A gyermekek optimális fejlődésének akadálya nem pusztán a gyermekek biológiai, pszichológiai sajátosságaiból fakadnak, hanem gyakori a családi, iskolai szociális, és kulturális tényezők kedvezőtlen hatása is.
A hátrányos szocio-kulturális környezet és a tanulási eredménytelenség esetén gyakori, hogy a gyermekek tanulási motivációja jelentős mértékben, tartósan csökken (Mesterházi, 2001).
A hátrányos környezetben élő gyermekek hamar eltávolodnak sikeres társaiktól. Eltérő külső megjelenésük, életmódjuk a többi gyermek előítéletességét hamar kiváltja, ami fokozza az iskolai sikertelenséget (Szabóné, 2003).
Yuko Munakata: A szülők gyermekfejlődésre gyakorolt hatásának tudománya | TED
Wittmann és Probst (1976) vizsgálatai kimutatták, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek 85-90%-a a legalsó társadalmi rétegekből kerül ki.
Az iskolai teljesítmények szoros összefüggésben vannak a család lakáskörülményeivel, az apa foglalkozásával, a családtagok iskolázottságával (idézi Szabóné, 1998).
Mesterházi (1989) szerint a legalsó társadalmi rétegekbe tartozó gyermekeknél a gyenge tanulás gyakran extra-intellektuális tényezőkkel, például agresszív konfliktuskezeléssel vagy alacsony motivációval függ össze (Szabóné, 1998).
| Társadalmi réteg | Tanulási nehézségek aránya (kb.) | Lehetséges okok |
|---|---|---|
| Legalsó | 85-90% | Extra-intellektuális tényezők (agresszió, alacsony motiváció), hátrányos szocio-kulturális környezet |
| Középső | - | Nagyobb arányban organikus idegrendszeri sérülések |
A pedagógiai és szociális beavatkozások hatékony kialakítása érdekében szükséges a tanulásban akadályozott tanulók szocializációjának vizsgálata.
tags: #fogyatekos #kisgyermekek #szocializaciojanak #jellemzoi