A kisgyermekekkel való foglalkozás nem csupán hivatás, hanem életforma, amely tele van örömteli pillanatokkal és folyamatos kihívásokkal. Szvoboda Marianna, aki kisgyermekgondozó, -nevelőként végzett és közel 9 évig dolgozott családi bölcsődében, bepillantást enged a szakma rejtelmeibe, megosztva tapasztalatait és tanácsait azoknak, akik ezen a pályán szeretnének elhelyezkedni.
Képzési lehetőségek és elvárások
Ha valaki kisgyermekekkel szeretne foglalkozni, több utat is választhat. Létezik kisgyermekgondozó, -nevelő képzés, továbbá dajka, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelő szakma is.
- Kisgyermekgondozó, -nevelő képzés: Érettségi bizonyítvány és egészségügyi alkalmassági igazolás szükséges hozzá. Emeltszintű szakképesítést ad, képzési ideje általában 8-12 hónap (1300 órás tananyaggal).
- Dajka képzés: Jelenleg az új szakmalistában dajka képzésként szerepel, alapfokú végzettséget biztosít, és a jelentkezés feltétele az általános iskolai bizonyítvány. A képzési idő 2-4 hónapot jelent (400 órás tananyag).
- Csecsemő- és kisgyermeknevelő szak: Főiskolai végzettséget ad.
Marianna kiemeli, hogy a képzések során elsajátított elméleti tudás mellett a gyakorlati tapasztalat és a személyes adottságok is rendkívül fontosak.
5 Steps to Becoming a Childminder
Egy átlagos nap a bölcsődében
Marianna szerint „nehéz kérdés, mert egyik nap sem átlagos a kisgyerekekkel.” Azonban ebben a korban (20 hónapostól 3 éves korig) az egyik legfontosabb a napirend és a rendszeresség, ezért bizonyos tevékenységek mindig ugyanabban az időpontban zajlanak.
Napirend a bölcsődében:
- Reggel: A gyermekek bevétele, játéktevékenység biztosítása.
- Közös reggeli: Miután mindenki megérkezett.
- Délelőtti tevékenységek: Étkezés után egyéni fejlettségüknek megfelelően lehetőséget kell adni különböző tevékenységekhez, például mesélés, éneklés, mondókázás, nyomdázás, gyurmázás.
- Ebéd után: Fektetés.
- Gondozási feladatok: Természetesen egész nap el kell látni a gondozási feladatokat, például a pelenkacserét.
- Délután: Amikor a szülőknek átadjuk a gyereket, fontos elmondani, hogy mi történt aznap vele, milyen volt a hangulata, hogyan érezte magát.
Bár Marianna leírása ad egy keretet a képzeletünknek, de ahogy említette ő is, folyamatosan el kell látni a gondozási feladatokat és meg kell oldani az aktuálisan felmerülő problémákat, miközben ugyanolyan figyelemmel fordulunk a gyermekek felé.
Kihívások a pályán
„A pályám kezdetén az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy amikor a gyermekek próbálkoznak önállóan elsajátítani például az evést, öltözködést, akkor ne tettekkel, inkább csak szavakkal segítsem, bíztassam, dicsérjem őket, és ne akarjam helyettük megcsinálni.” Mostanra viszont Marianna számára inkább az a kihívás, hogy minden kisgyermekre ugyanannyi időt tudjon szánni és a nap végére is képes legyen aktívan és türelmesen bánni velük, teljes odafigyeléssel.
A szülőkkel való kommunikáció is jelentős kihívást jelent. „Úgy érzem, számomra a szülőkkel, felnőttekkel való kommunikáció is elég nagy kihívás.” Marianna beszámolójából jól látszik, hogy mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznünk a gyermeknevelői szakmában, hiszen ahogy fejlődünk és túljutunk egy-egy problémakörön, úgy jön a következő, kifejezetten akkor, ha folyamatosan fejlődni szeretnénk.
A hivatás szépsége
Ahogy minden szakmának, úgy ennek is megvan az az oldala, ami különlegessé teszi és amiért megéri csinálni. „A gyerekek őszinte megnyilvánulásai. Az, hogy látom, hogyan ‘nyílik’ meg előttük a világ és szereznek újabb és újabb tapasztalatot, és válnak önállóvá. Ahogy elkezdenek járni, beszélni és már szavakkal, mondatokkal is ki tudják fejezni érzéseiket, el tudják mesélni mi történt velük, közösen tudunk énekelni, mesét mondani.” A bölcsődében a játék már nem csak, mint tárgy köti össze a gyermekeket, hanem a közös játék öröme is, ami 3 éves korukra válik igazán nyilvánvalóvá. „Amikor azt mondja az egyik kisfiú, hogy farsangon legyek én a királylány, ő pedig a lovag lesz és majd megment.”
Fontos tulajdonságok és tanácsok
Marianna is egyetért azzal, hogy ha nevelővé szeretnénk válni, a legfontosabb hogy szeressük a gyerekeket, de ez mégsem elegendő ahhoz, hogy jó kisgyermeknevelő legyen belőlünk. Szerinte az is rendkívül fontos, hogy türelmesek és empatikusak legyünk, valamint nyugodtak, de mégis aktívak.
„A bölcsőde egy olyan közösség, ahol fontos a napirend, a rendszeresség és ezt úgy lehet a legjobban elérni, ha a kisgyermekgondozó, a dajka, a szülő, azaz mindenki együtt tud működni.” Marianna egy fontos, de kevésbé tárgyalt témára is felhívja a figyelmet: „úgy látom, hogy a legtöbb nevelőnél eljön az az idő, amikor már nem tud olyan türelmes lenni, mint amit ez a hivatás megkíván. Ezt el kell fogadni és célszerű változtatni a munkavégzés helyszínén, vagy esetleg új szakmában kell elhelyezkedni. Azért tartom ezt fontosnak, mert ezen a területen minden hatással van a kisgyermekre.”
Ha szeretnénk dajkaként vagy bölcsődei pedagógusként elhelyezkedni, érdemes szétnézni a Profession.hu óvoda-, bölcsőde pedagógus és dajka kategóriájában, ha pedig csecsemő- és kisgyermeknevelő munkát keresünk, számos aktuális álláshirdetés található ezen a területen.