A kisgyermekek híg széklete vírusfertőzés után: okok, tünetek és kezelés

A hasmenés az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban. Minden gyermek legalább egy alkalommal átesik hasmenést okozó betegségen. Annak ellenére, hogy a legtöbb ilyen megbetegedés enyhe lefolyású, fontos tudni, hogy mik az otthoni teendők, illetve mikor kell mielőbb orvoshoz fordulni. A szülők számára aggodalomra adhat okot, ha gyermekük hány vagy hasmenése van. A hányás a legtöbb esetben 1-2 napig tarthat, míg a hasmenés hosszabb ideig, akár 10 napig is fennállhat. A legtöbb gyermeknél előfordul lazább széklet, különösen az anyatejes csecsemőknél.

A hasmenés, vagy akut gastroenteritis egy olyan állapot, amely a gyomor-bél traktus gyulladásához vezet, és általában különböző vírusok okozzák. Ezek a vírusok a bélrendszerbe jutva irritálják és gyulladást okoznak a bélfalakban. A fertőzés megelőzésében fontos a higiénia, kézmosás, de tünetmentes állapotú emberek is terjeszthetik a vírust, a fertőzésen átesettek pedig a tünetek megjelenése előtt és a gyógyulás után is megfertőzhetnek másokat. Ebből kifolyólag egy olyan gyermeket közösségbe vagy újszülött, csecsemő közelébe vinni, akinek már tegnap óta nincs hasmenése, helytelen: hiszen még ekkor is megfertőzheti a gyermeket. Pontos adat nincs, hogy hány napig fertőzhet még a hasmenés megszűnése után, ez sok tényezőtől függ és sok vírus is létezik. Egy biztos: 1-2 napja befejeződött hasmenés esetén még ne vigyük újszülött közelébe, látogatóba a gyermeket, hiszen egy újszülött nagyon esendő, számára nagyon veszélyes lehet egy ilyen fertőzés.

Mi a hasmenés?

Hasmenésként a gyakori és híg székletürítést definiáljuk. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mit értünk gyakori székletürítés alatt. A gyermek életkorától, táplálkozásától nagymértékben függ a normális székletek állaga és száma. Fiatal csecsemőknek naponta átlagosan 3-10 alkalommal van széklete. Anyatejes táplálás mellett a székletürítések száma széles skálán változhat, előfordulhat a két-három naponta történő székletürítés vagy az akár napi 10, kenőcsös, laza és nem bűzös széklet. Fontos kiemelni, hogy az anyatejes csecsemő a gyakori székletek mellett is jól táplálható, tünetmentes, jó kedélyű és a súlyfejlődése zavartalan. Kórosnak, vagyis hasmenésnek tekintjük, ha a csecsemőkorban a megszokott székletszám megduplázódik, vagy idősebb életkorban 3-szor vagy annál gyakrabban van naponta széklet, mely jellemzően tömeges, állagában laza, vizes, nyákos, esetleg gennyes, bűzös.

A hasmenésnek a legtöbb esetben valami egyértelmű, banális oka van, ami néhány nap alatt rendeződik. A tünetek időtartama alapján megkülönböztetünk heveny (akut), általában 5-7 nap alatt lezajló és idült, 4 hétnél tovább fennálló hasmenést. A lefolyás tartama szerinti elkülönítést a háttérben álló kiváltó okok különbözősége indokolja.

A hasmenés okai

A hányás-hasmenés hátterében leggyakrabban vírus áll, de baktériumok is okozhatnak hasmenést (ilyenkor jellemzően vér és/vagy nyák van a székletben), illetve egyéb ritka kórokozók is állhatnak a háttérben. Középfülgyulladás, tüdőgyulladás és húgyúti fertőzés is tud hasmenést okozni, sőt: „vakbél”gyulladás (helyesebben: appendicitis, féregnyúlvány-gyulladás) esetén kb. 30%-ban jelentkezhet kis mennyiségű, nyákos, hasmenéses széklet.

Vírusos eredetű hasmenés

Az akut hasmenések leggyakoribb okai vírusok, melyek a téli hónapokban, kora tavasszal okoznak halmozottan megbetegedéseket. A betegséget a gyakori hányások és gyakori híg, nagy mennyiségű, vizes hasmenés, láz, étvágytalanság, hasi fájdalom jellemzi. A legsúlyosabb, gyakran jelentős folyadékveszteséggel és anyagcserezavarral járó klinikai képet a rotavírus okozza. A norovírusokra a rövidebb kórlefolyás és a hányások dominálása a jellemző. A tünetek a kórokozó bejutását követően fél-öt napon belül kezdődnek és a betegség általában 3-7 nap alatt gyógyul.

• Rotavírus: 5 éves korra szinte minden gyermek átesik rajta. Terjedése többnyire a fertőzött széklet szétkenésével történik (kézen, tárgyakon, de a levegő porszemcséire tapadva és belélegezve is fertőz!). A Rotavírus nem okoz véres hasmenést. A nemzetközi szakirodalom javasolja a Rota elleni védőoltást - a Rota egyébként az egyik legsúlyosabb hasmenést okozó vírus, a hasmenés miatt kórházba kerülő esetek nagy részét ez a vírus okozza.
• Norovírus (Calicivírus): A vírus okozta gasztroenterális megbetegedések 30-40 százalékáért, az ilyen járványoknak pedig 75-89 százalékáért a calicivírus felelős. A tényleges előfordulás nem ismert, mert az enyhe és gyorsan szűnő panaszok miatt a betegek nagy része nem fordul orvoshoz. Tartós védettség a betegség elszenvedése után sem alakul ki, mert a vírus nagyon gyorsan és gyakran mutálódik, ennek következtében megváltozik az antigén szerkezet. Minden korosztály évről-évre ki van téve a fertőzés veszélyének. A fertőzés forrása az ember. A beteg ember székletével és hányadékával üríti a vírust. A kórokozó a fertőzött széklettel szennyezett ételek, valamint a víz útján terjed, de a beteg hányadékából elpárolgó, vírussal szennyezett aeroszol is továbbíthatja a fertőzést. A calicivírus fertőzésre jellemző a rövid (24-36 óra) lappangási idő.

Bakteriális eredetű hasmenés

A baktériumok okozta hasmenéseket a tünetek alapján időnként nehéz elkülöníteni a virálistól. Elhúzódóbb, magas láz, étvágytalanság, hányás és nyálkás, bűzös, esetenként gennyes vagy vért tartalmazó székletek jellemzik a kórképet. Nem ritka a székelés során kifejezett alhasi fájdalom. A fertőzés forrása lehet a beteg személy, aki székletével vagy hányással ürítheti a kórokozót, ami a levegő útján vagy kézzel, tárgyakkal továbbítva közvetlenül vagy közvetve, a táplálékba kerülve okozhat fertőzést. Egyes megbetegedések (Salmonella, Campylobacter) forrása jellemzően az állatvilág, ilyenkor a nem kellően hőkezelt élelmiszerek (tojás, szárnyashús, stb.) útján fertőződünk meg.

• Salmonella: Híg, zöldes, „borsólészerű”, záptojásszagú lehet a széklet. A Salmonella az állatok, szárnyasok és emberek bélrendszerében szaporodik. A legtöbb fertőzés szennyezett élelmiszerrel történik. A fertőzött étel általában normál kinézetű és normál illatú és legtöbbször állati eredetű (pl. szarvasmarha, szárnyasok, tej, vagy tojás), de más ételek (pl. zöldségek) is fertőzöttek lehetnek. A Salmonella sokszor úgy kerül bele az ételbe, hogy az ételt árusító, vagy készítő egyén nem mos megfelelően kezet a mellékhelyiség használatát követően. A fertőzést azonban állatok simogatásával is el lehet kapni, sok háziállat, szárnyas (különösen fiatal egyedek pl. kiscsibe, kiskacsa), de hüllők (pl. teknős, kígyó stb.) is hordozhatják a Salmonellát, érdemes ezért az ilyen állatok simogatását követően azonnal kezet mosni (pl. állatkerti simogató). Lényeges tudni, hogy a hőkezelés megöli a Salmonellát, ezért pasztörizálatlan tejet, vagy nyers tojást tartalmazó ételt ne fogyasszunk.
• Campylobacter jejuni: Leggyakrabban nem kellően átsütött csirkehús fogyasztása után lehet elkapni.

Parazita fertőzések

A fejlett országokban hasmenések hátterében ritkán igazolódik parazitás fertőzés, a tünetek alapján nem különböznek a virális vagy bakteriális formáktól. Esetenként elhúzódó betegséget okoznak. Ilyen lehet például a Giardia lamblia fertőzés, ami fogyással, alultápláltsággal jár, és székletvizsgálattal mutatható ki.

Egyéb okok

• Ételallergia, étel-intolerancia: Tejfehérje allergia, tojás-, szója allergia, tejcukor intolerancia, lisztérzékenység, fruktóz intolerancia. Ezek elhúzódó hasmenést is okozhatnak.
• Gyógyszerhatás: Számos antibiotikum szedése során alakulhat ki hasmenés, amely azonban általában enyhe, folyadékveszteséget nem okoz és az antibiotikum abbahagyása után egy-két nappal megszűnik.
• Gyulladásos bélbetegségek: Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa.
• Irritábilis bél szindróma (IBS): Amit pszichés stressz okoz, és a „tipegők” hasmenése is ide sorolható.
• Bármilyen fertőzés gyermekkorban: Pl. középfülgyulladás, vakbélgyulladás, húgyúti fertőzés.

Tünetek és diagnózis

A hasmenés fő tünetei közé tartozik a gyakori, híg vagy vizes székletürítés, hasi görcsök, puffadás, sápadtság, elesettség és folyadékveszteség. A széklet színe is változó lehet a barnától egészen a zöld színig. Társulhat lázzal és hányingerrel is.

Speciális tünetek

• Véres széklet: Campylobacter, Salmonella, E. Coli O157:H7, tejfehérje allergia. Kis csecsemőknél haladéktalanul orvosi vizsgálat szükséges!
• Nyákos, nagy mennyiségű széklet: Rotavírus.
• Bűzös széklet: Calici fertőzés.
• Zöld, habos széklet, puffadás: Tejcukor-érzékenység.
• Málnazselé szerű véres széklet: Bélösszecsúszás (invaginatio) - azonnali orvosi beavatkozást igényel!
• Zsíros, nagy tömegű széklet: Cystas fibrosis, hasnyálmirigy betegségek.
• Habos, bűzös széklet: Giardia lamblia parazita fertőzés.
• Vizes, savanyú széklet: Cukorlebontási zavarok.

Mikor forduljon orvoshoz?

Egy hasmenés otthon is kezelhető, ha a gyermek fogyaszt folyadékot, nem csökken jelentősen a pisis pelenkák száma. Hét napnál tovább fennálló hasmenés, rosszabbodó állapot, egy újszülött/csecsemő jelentős hasmenése esetén mielőbb forduljon orvoshoz!

Az alábbi esetekben feltétlenül keressék fel az orvost:

• 6 hónapnál fiatalabb csecsemő hányása, hasmenése esetén.
• Ha a gyermek nem fogyaszt elég folyadékot.
• Ha a hányás 1-2 nap után, a hasmenés pedig 5-7 nap után sem szűnik.
• Ha olyan mértékű a hányás, hogy szájon át nem képes pótolni a folyadékot.
• Ha a megfelelő folyadékterápia ellenére is fennállnak a kiszáradás tünetei.
• Erős hasi fájdalom társul a hányáshoz vagy hasmenéshez.
• Ha véres a széklet.
• Ha a hányadék zöld.
• 39°C vagy magasabb láz esetén.
• Ha a gyermeke általános állapota aggasztó.
• Súlyos alapbetegség esetén (pl. cukorbetegség, veseelégtelenség, bélrendszeri társbetegségek).

Diagnózis

Az orvosi ellátás során az orvos informálódik a tünetekről (kezdet, székletek száma, mennyisége, hányások illetve egyéb panaszok, esetleges alapbetegség), a vizsgálat során felméri a folyadékveszteség mértékét valamint az egyéb betegségek jeleit keresi. A vírusos bélgyulladás diagnózisa általában klinikai alapon történik, azaz az orvos a beteg tüneteit és kórtörténetét veszi figyelembe.

Az ajánlások alapján rutinszerű székletvizsgálat (széklettenyésztés) nem szükséges - bár sok szülő kéri hasmenést okozó vírus, baktérium laboratóriumi kimutatását és várja a széklettenyésztéstől a megváltást, az esetek elsöprő többségében ez teljesen felesleges vizsgálat.

Mikor kell tenyészteni a székletet?

• Véres széklet esetén javasolt vizsgálatok: széklet humán hemoglobin, széklettenyésztés alapvizsgálat (Salmonella, Campylobacter, Shigella, Yersinia), egyes esetekben széklet kalprotectin.
• Elhúzódó panaszok (›7 nap) esetén 3 különböző székletből (egymást követő nap 1-1 széklet) széklet Giardia vizsgálata is szükséges, illetve teljes vizelet üledék vizsgálata javasolt.
• Magas láz, elesett állapot és/vagy véres-nyákos széklet esetén a széklet bakteriológiai vizsgálata szóba jön, ilyenkor feltételezhető olyan baktérium a székletben, amit gyógyszeresen kell kezelni, esetleg gyulladásos bélbetegséget kell kizárni.
• 3 hónapos kor alatt megjelenő véres széklet esetén is szükséges orvosi vizsgálat és a széklet tenyésztése!

Fontos: A véres székletet felesleges Rota vizsgálatra küldeni, mert a Rota vírus nem okoz véres székletet, ellenben álpozitív eredményt adhat a véres széklet vizsgálata. Csecsemőkorban a Clostridium difficile 2 hónapos korig a normál bélflóra része lehet, panaszt nem okoz, tehát nem kell sem tenyésztést kérni, sem kórokozóként tekinteni rá!

Kezelés

A hasmenés a legtöbb esetben néhány nap alatt spontán szűnik, nem szükséges kezelés, azonban néhány esetben szükséges lehet gyógyszer használatára. A vírusos bélgyulladás kezelésének célja a tünetek enyhítése, a hidratáció fenntartása és a szervezet megerősítése. A fertőzések továbbvitelét a higiénés óvintézkedések jelentősen mérsékelhetik.

Folyadékpótlás

A híg széklettel jelentős folyadék-, ásványi só (elektrolit) veszteség alakulhat ki, amely súlyos, akár keringés- és anyagcserezavart okozó állapotot hozhat létre. Legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok igazolják: speciális, ionokat meghatározott mennyiségben tartalmazó oldattal kell pótolni a gyermek folyadékigényét, ez az orális rehidráló folyadék (ORF), oral rehidration solution (ORS). Hazánkban a speciális rehidráló folyadékokat megvehetjük kész italként vagy ionokat, sókat tartalmazó porok formájában a gyógyszertárban, utóbbiakat vízben kell feloldani. A hiedelemmel ellentétben a gyermekek többsége megissza ezeket az enyhén sós ízű, vagy aromával ízesített rehidráló folyadékokat.

A klasszikus húsleves, cukros tea, üdítő, kóla stb. nagyfokú itatása legtöbbször RONT a helyzeten, fokozhatja a hasmenést, nem pótolja megfelelő mértékben az ionokat, ezért használatuk egyértelműen NEM AJÁNLOTT. A porok feloldásakor a keverési arányt szigorúan be kell tartani, és nem szabad pluszban sót vagy cukrot tenni hozzá!

Ajánlott rehidráló folyadékok:

• Normolyt-por: Születéstől kezdve adható bármilyen életkorban, receptköteles, a legújabb ajánlásoknak kiválóan megfelel. Egy tasakot 2 dl vízben vagy cukrozatlan teában kell feloldani.
• BioGaia ProTectis® Baby/Junior ORS: Születéstől kezdve adható bármilyen életkorban, az ionok mellett a hasmenés kezelésében igazoltan hatásos Lactobacillus reuterii DSM 17938-as baktériumtörzset, probiotikumot is tartalmazza. Recept nélkül kapható, semleges ízű, egy tasakot 2,5 dl-ben kell feloldani.
• Hipp ORS 200 ALMÁS verzió: Előre kevert, palackozott ital, 4 hónapos kortól adható, recept nélkül kapható. A répás ital ionösszetétele kissé rosszabb, ne azt vegyük!
• HUMANA Elektrolyt banánízű por: 1 éves kortól adható, recept nélkül is kiadják. Az elektrolitport 2,5 dl vízben kell feloldani.

Hasmenés-hányás után, már kialakult folyadékhiány pótlására kb. 5 óra alatt 50-100 ml/kg rehidráló folyadékot adjunk a gyermeknek (azaz egy 8 kg-os csecsemőnek 2-4x 200 ml-t). Egy-egy jelentősebb hasmenés vagy hányás után pedig további kb. 1 dl rehidráló folyadék adása javasolt. Az optimális étrendet illetően még manapság is sok a berögzült tévhit.

Hogyan alkalmazzuk az ORS-t?

1. Enyhe fokú folyadékveszteség (szárazabb nyelv, fokozott szomjúság, kissé megcsökkent vizelet - 6 órán belül egy vizeletürítés) esetén a kezdeti lépés a kialakult veszteség pótlása.
2. Ezt követően térjünk vissza a normális táplálásra, ha ezt a gyermek elfogadja.

A normális étrend mellett is javasolt a folyadékfogyasztásra ORS-t alkalmazni, azonban - mivel a táplálék ásványi sókat tartalmaz - elfogadható a víz, tea, vagy higított szűrt gyümölcslé. Ha viszont nem kielégítő a táplálék, akkor az ORS folytatása az ajánlott. ORS-t túladagolni gyakorlatilag nem lehet.

A napi alapszükséglet folyadékból csecsemőknél a megszokott tápszerigény, 10-20 testsúlykg között 1000-1500 ml, 20-30 kg között 1500-1700 ml, azonban a hasmenés mennyiségétől függően ennél többet kell adni. Kedvezőbb lehet, ha a folyadék hűvösebb. Célszerű jól behűtve, szívószállal adni, úgy szinte semennyire nincs rossz ízük.

Diéta

Nem dehidrált gyermek esetében vagy az orális folyadékpótlást követően mielőbb vissza kell térni a normális, megszokott, teljes értékű étrendre. Az anyatejes táplálás folytatandó. A gyermek fogyaszthat tejet, tejterméket, feltéve, hogy nincs ismert tehéntejfehérje allergiája. Ajánlottak az összetett szénhidrátban gazdag táplálékok (rizs, burgonya), a sovány hús, joghurt, zöldségek, gyümölcsök. A nehezebben emészthető, zsíros ételek kerülése indokolt. Ennél szigorúbb étrendi megszorítás nem javasolt. Régen volt, hogy 24 órán át éheztették a gyermeket - ma a legnagyobb szakmai szervezetek azt mondják, hogy kb. 5 óra alatt pótoljuk a folyadékveszteséget, majd utána kezdjük el a gyermek táplálását olyan ételekkel, amiket egyébként is szokott enni, nem kell fél napot sem koplaltatni, kínozni a gyermeket!

Hasmenés esetén ropi, keksz, pirítós? Szigorú tejmentes, laktózmentes diéta indokolatlan az esetek többségében, viszont a vizsgálatok szerint jelentős, súlyos hasmenés esetén a laktózmentes diéta gyorsíthatja a gyógyulást, ezt tehát masszívabb hasmenés esetén szem előtt kell tartani.

Gyógyszeres kezelés

A hasmenésben alkalmazható gyógyszerek köre korlátozott, számos készítmény ugyanis nem bizonyul hatásosnak (aktív szén, bizmut-só) vagy éppen kockázatos (a „bélfogó” loperamid). Antibiotikum adása csak egyes esetekben és csakis orvosi javaslatra jöhet szóba. A tünetek enyhítésére ajánlható gyógyszerek a diosmektit, Hidrasec és egyes probiotikumok. Elsősorban vírus eredetű akut gasztroenteritiszekben bizonyulnak ezek hatásosnak.

Nem javasolt szerek:

• Loperamid tartalmú gyógyszer (motilitásgátló, „hasfogó”).
• Aktív szén, PREbiotikum.
• Adsztringens bizmut, attapulgit, kaolin-pektin, folsav, glutamin, szója, tannát-zselatin stb.

Ajánlott szerek:

• Diosmectit (Smecta): Vény nélkül kapható, bélnyálkahártya-védő, toxinkötő hatású. Érdemes ételbe vagy italba keverni és apránként adagolni. 2 éves kor fölötti gyermekeknek: naponta 2-4 tasak 2 napig, majd naponta 2 tasak 4 napig orális rehidráló oldattal együtt adva.
• Racecadotril (Hidrasec Baby 10 mg/Hidrasec Junior 30 mg): Vényköteles, csökkenti a víz béllumenbe történő fokozott kilépését és ezáltal gyakran látványosan javítja a hasmenést. 3 hónapos kor felett adható, dózisa napi 3 x 1,5 mg/kg, a gyermek súlya alapján kell nagyjából kiválasztani a kívánt gyógyszerformát, mennyiséget. Nem okoz székrekedést.
• Probiotikumok: Néhány készítmény van, ami a klinikai vizsgálatok szerint igazoltan hatásos.
  • Enterol 250 mg (Saccharomyces boulardii): Betöltött két hónapos életkortól napi 1-2 tasak/kapszula javasolt.
  • BioGaia (Lactobacillus reuterii DSM 17938): 0 hónapos kortól napi 1×5 csepp.
  • Protexin Restore probiotikum: Esetleg napi 1 tasak.

Antibiotikum adása:

Nagyon magas láz, súlyos véres/nyákos hasmenés esetén, 3 hónapos kor alatt lázas hasmenésnél, továbbá egyéb rizikófaktorok esetén szükséges lehet antibiotikum adása.

• Salmonella okozta hasmenés: Csak az alábbi esetekben javasolt: 3 hónapos kor alatt, immundeficiencia, léphiány, szteroid/immunszupresszív terápia, gyulladásos bélbetegség, achlorhydria (gyomorsavhiány) esetén.
• Campylobacter okozta hasmenés: Dysentériás, súlyos lázas, véres hasmenéses formában szükséges, és csak akkor kellően hatásos, ha az antibiotikum adását a hasmenés kezdetét követő 3 napon belül elkezdjük (javasolt gyógyszer: azithromycin 10 mg/kg/nap 3 napig).
• Yersinia enterocolitica: 3 hónapos kor alatt és súlyos fertőzésnél III. generációs cephalosporin adása.

Egyéb tüneti kezelés

Láz- és fájdalomcsillapítók, illetve hányáscsillapítók jöhetnek szóba. Hányáscsillapításra hatékony az ondansetron, azonban ezt a mellékhatások veszélye és az ár miatt fekvőbeteg intézményben alkalmazzuk. Otthoni kezelésre a Daedalon/Daedalonetta használható, azonban hangsúlyozni kell az álmosságot okozó mellékhatását, ami megnehezíti a gyermek táplálását. Fontos arra figyelni, hogy az ismétlődő hányások után a gyermek ne száradjon ki.

Megelőzés

A megfelelő higiénia mellett a hasmenés és hányás előfordulásának gyakorisága csökkenthető. Fontos a megelőzés szempontjából a gyakori kézmosás, a felületek tisztán tartása, a cumisüveg sterilizálása, hányadékkal vagy széklettel szennyezett textíliák, felületek mosása, fertőtlenítése, a hasmenéses beteg elkülönítése. Az alkoholos kézfertőtlenítés önmagában nem mindig elegendő. Érdemes a szennyezett felületeket fertőtleníteni, erre alkalmasak a drogériákban kapható felületfertőtlenítők, a pelenkát elkülönítve eldobni és a szennyezett ruhaneműt is fertőtlenítő mosással tisztítani.

A hányást vagy hasmenést követően 2 hétig tartózkodni kell az uszoda használatától. A nemzetközi szakirodalom javasolja a Rota elleni védőoltást.

Szövődmények

A híg széklettel jelentős folyadék-, ásványi só (elektrolit) veszteség alakulhat ki, amely súlyos, akár keringés- és anyagcserezavart okozó állapotot hozhat létre. A csecsemők esetén a hányás és a hasmenés veszélyesebb, mint nagyobb gyermek esetén, hiszen könnyebben kiszáradnak.

A kiszáradás leggyakoribb tünetei:

• Letargia, irritabilitás.
• Kevesebb nedves pelenka (tehát kevesebb vizelet), a vizelet színe sötétsárga (koncentrált).
• Száraz ajkak és száraz nyelv.
• Aláárkolt szemek, a kutacsok behorpadnak.
• Könnyek nélkül sír.
• Bőrük könnyen ráncolható.
• A vérnyomás csökken, és a pulzus nő.

A hasmenés veszélyei között nem csak a kiszáradást kell megemlíteni, hanem az ún. hemolítikus urémiás szindrómát (HUS) is, ami egy súlyos veseelégtelenséggel járó állapot. Bevezető tünete gyakran a véres, nyákos hasmenés, mely után csökkenő vizeletürítés, ödéma, sárgaság, vérzéses tünetek, elesett állapot jelentkezik. A típusos hemolitikus urémiás szindrómát a bélből felszívódó baktériumok által termelt toxinok okozzák, amelyek a kis ereket, leggyakrabban a vesét károsítják. Ilyen verotoxint (Shiga toxin) termelő baktériumok az Escherichia coli, Shigella dysenteriae, Citrobacter freundii. Leggyakrabban széklettel szennyezett víz, élelmiszer és nem megfelelően átsütött hús, pasztörizálatlan tej okozhatja a fertőzést. A HUS a fertőzésen átesett betegek 5-15 százalékánál alakul ki, 5 éves korosztályban különösen veszélyes.

tags: #virusfertozes #utan #hig #szeklet #kisgyerek