A várandósság alatt ma már számos vizsgálatot végzünk el a kismamán, illetve magán a magzaton is, hogy minél inkább meggyőződhessünk róla, hogy a baba egészséges és ez édesanyával és minden rendben van.
Bár a vizsgálatok biztonságot adnak, időről időre azért felmerül laikusokban a kérdés, hogy a babának vajon jó-e, hogy ennyit vizsgálgatjuk, nem árt-e neki, hogy már a pocakban is nézegetjük.
Kockázat és haszon
Alapvetően minden vizsgálat, amit elvégzünk, azzal kezdődik, hogy felmérjük a kockázatot, illetve a várható hasznot. Azaz, terhességtől függetlenül is, bármilyen vizsgálatot akkor végzünk kell, ha annak a diagnosztikai értéke nagyobb, mint a kockázat, amit hordoz.
Tudjuk például, hogy a röntgen, illetve a CT jár némi sugárterheléssel a szervezet számára, mégis végzünk röntgen, valamint CT-vizsgálatokat, ez a sugárterhelés ugyanis elenyésző a vizsgálat diagnosztikai értékéhez képest. Azaz rosszabb lenne, ha nem végeznénk el a vizsgálatot és nem derülne ki pontosan, hogy mi a probléma.
A várandósság során még inkább mérlegelünk, hiszen az anya szervezete mellett ott van még a fejlődésben lévő magzat is, akinél sokszor más következményei vannak az egyes behatásoknak. A terhesség során többnyire ultrahangvizsgálatot alkalmazunk a magzat állapotának felmérésére, de ezzel kapcsolatban is gyakran merül fel a kérdés a leendő édesanyákban, hogy vajon biztos nem lesz-e ettől baja a babának.
A legártatlanabb vizsgálat az ultrahang
Jelenlegi tudásunk szerint az ultrahang a legártalmatlanabb képalkotó diagnosztikai eljárás. Több évtizedes tapasztalatunk van már a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatokkal kapcsolatban is, és semmi sem utal arra, hogy ez bármilyen módon ártalmas lenne a babák számára.
Hogyan is működik az ultrahang?
Az ultrahangvizsgálat úgy működik, hogy hanghullámok segítségével alakítjuk ki a képet. Ezek a hanghullámok semmiféle káros sugárzást nem tartalmaznak, nem okoznak sejtkárosodást, nem melegítik fel a szöveteket, így nem jelentenek veszélyt sem az anya, sem a baba számára. Éppen ez az oka annak, hogy a várandósság során ez a legelterjedtebb vizsgálat.
Kockázat tehát gyakorlatilag nincs, a haszon viszont elég nagy, hiszen a modern gépekkel ma már nagyon alaposan fel tudjuk mérni a magzat állapotát, és nagyon sok betegséget tudunk már méhen belül, a terhesség viszonylag korai szakaszában kiszűrni.
Indokolt és indokolatlan ultrahangvizsgálatok
Az ultrahangvizsgálat a terhesség alatt tehát nem árt, így a szükséges ellenőrzések nyugodtan elvégezhetők. De mi a helyzet az indokolatlan ultrahangvizsgálatokkal, amik gyakorlatilag a szülők megnyugtatása végett történnek? Gondolunk itt elsősorban a babamozira, ami nem annyira a magzat állapotának felméréséről szól, mint arról, hogy a szülők olyan formában láthassák a pocakban lévő gyermeküket, amelyben már számukra is felismerhető.
A babamoziról
A babamozi során valós időben tudunk képeket mutatni a kisbabáról, amik egészen valósághűek.
A terhesség korai szakaszának fontossága és a fejlődési rendellenességek
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulnak ki.
Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.
Ha az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulnak ki. A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.
Példák teratogén ártalmakra és hatásaikra:
- Rózsahimlő (Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
- Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
- Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
- Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is.
- Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
- Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
- HIV: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
- Paraziták (pl. Toxoplazmózis): az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
- Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
- Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
- Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
- Keringési zavarok: például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.
A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak.
Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is.
A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
A terhesség alatti aggodalmak és a valóság
A család legtöbbször nagy szeretettel, tervekkel és reményekkel várja a gyermek érkezését. Azonban előfordul, hogy a piciről kiderül: valamilyen fejlődési rendellenességgel érkezik.
A várandósság kilenc hónapja alatt meghatározott időközönként ultrahangos genetikai vizsgálatokat is végeznek. Ezek arra szolgálnak, hogy kiszűrjék azokat a kisbabákat, akiknek fejlődési eltérése lehet. Legkésőbb a várandósság félidejére így kiderülhet, hogy a pici egészséges lesz-e, vagy valamilyen problémával fog érkezni. Amennyiben az orvosok eltérést találnak, tovább vizsgálódnak, és a kismamát végül magzatvíz-vizsgálatra, aminocentézisre küldik.
A genetikai paraméterei nem a fogantatáskor, hanem születésekor lesznek véglegesek.
A legtöbb nőnél a 2. harmad végefelé már előfordul, hogy megrövidül a méhnyak (2000 vagy 2100 értéket írnak a kiskönyvbe). Ez egyáltalán nem jelent problémát, ettől még nem fog korábban születni a baba, általában csak a baba nagy súlya okozza, ezért nincs szükség arra, hogy emiatt egész nap feküdnöd kelljen.
Az AFP magas vagy éppen alacsony értéke önmagában nem jelent semmit. Ez a lelet önmagában nem diagnózis értékű, hanem csak utalhat egyes rendellenességek meglétére. Ha az AFP értéke nem az ideális értékek között alakul, akkor további vizsgálatokra van szükség és ezek alapján mondják ki a rendellenesség valószínűségét az orvosok.
A baba mozgásában lehetnek változások. Kezdetben csak apró simogatásokat érezhetsz, utána erőteljesebb gyors mozgásokat, a 3. harmad vége felé haladva pedig egyre inkább csak helyezkedik a baba. Az utolsó 8 hétben érdemes figyelned a baba mozgását és feltétlenül orvoshoz fordulnod, amennyiben 24 órán belül nem érzel mozgást vagy csak nagyon enyhe mozgást érzel. A magzatmozgást úgy tudod megfigyelni, hogy lefekszel az oldaladra (vagy a hátadra, mert ettől általában élénk mozgásba kezdenek a babák) és 1 órán keresztül számlálod a mozgásokat. Ha nincs mozgás, akkor sem kell még aggódni, lehet, hogy éppen csak alszik a baba, 1-2 óra múlva próbálkozz megint.
Az embrió nagysága a 6. Az embrió már egyértelműen látható az ultrahangon. A magzatburokban található, amely úgy néz ki, mint egy jól elhatárolható fekete védőburok. Az embrió hétről hétre fejlődik, mostanra már kb. A velőcső a nyaktól a kialakulóban lévő lábakig ér és egy rövid faroknyúlványban végződik, amely később eltűnik. Az ultrahang az ikerterhességet is kimutatja. Ebben az esetben két szív látható az ultrahangon. A várandósság első heteiben a fej nagy méretű a test többi részéhez képest, hiszen itt található az agy, amely a fejlődés további részét irányítja.
A megtermékenyülés pillanatában előre pontosan meghatározott minden olyan lépés, amelyeken az embrió (majd később a magzat) a fejlődése során végigmegy. Mivel a várandósság első heteiben fejlődnek ki a leendő gyermek legfontosabb szervei, ezért ebben az időszakban nagyon sérülékeny. A várandósság kezdetén az embriót ért negatív hatások tartós károkat okozhatnak, éppen ezért a vetélés veszélye ebben az időszakban még fennáll.
A várandósság alatti megfelelő tápanyagellátást szolgálja a placenta és a köldökzsinór. A köldökzsinór köti össze az embriót a placentával és minden fontos tápanyaggal ellátja, ami a fejlődéséhez szükséges. A köldökzsinór csatlakozik az embrióba, amelyet a baba megszületése után elvágnak. A köldök egy olyan heg, amelynek helye a szülés után megmarad.
A kismama testi és lelki állapota a terhesség alatt
Így érzi magát a kismama a 6. hétben. A kismama érzelmi hullámvasúton ül, hiszen ami jelenleg a szervezetében zajlik, alig felfogható. A 6. héten nagyon sok gondolat cikázik a kismama fejében a várandóssággal és a születendő gyermekkel kapcsolatban és még nem világos, mi minden fog történni a várandósság alatt és után.
A hormonális változások miatt fellépő panaszok a az első trimeszter végéig elkísérik a kismamát. Például a reggeli émelygés, keringési zavarok, mellfeszülés, fáradtság és gyengeség. Három hónap elteltével a szervezet stabilizálódik és ezek a tünetek megszűnnek. Néhány kismamánál ezek a tünetek nagyon erőteljesek, néhánynál alig fordulnak elő vagy szinte semennyire sem. Ez függ a kismama pszichés állapotától is.
A várandósság miatt az első hetekben alhasi fájdalmak előfordulhatnak. Ez diffúz hasi fájdalomként is felléphet. Az anyaméh mérete és a súlya a várandósság előrehaladtával megnő és ezzel együtt megvastagodnak a tartó szalagok is. Hirtelen mozdulat vagy megerőltetés miatt a szalagok megnyúlása fájdalmat okozhat. A méh a környező szövetekre is nyomást gyakorol. A kismamáknak ajánlott melltartók csökkentik a mellek feszülését.
A sok friss gyümölcs és zöldség fogyasztása a várandósság teljes időtartama alatt ajánlott.A legfontosabb vitaminok a B6, B12, folsav, valamint a vas, cink és a magnézium.
Minden kismamának más illat tetszik. Válasszon olyan illatot, amely kellemes érzésekkel tölti el.
Annak ellenére, hogy a hasi fájdalmak a várandósság velejárói, nem mindegy, mekkora fájdalmakról van szó. Ha többszöri és rendszeres fájdalmat vagy intenzívebb vérzést tapasztal a kismama, mint a normál menstruáció esetén, az utalhat a vetélés kockázatára.
A magzat elhelyezkedése és a szülés várható ideje
Minden kismama izgul azért, hogy a születendő kisbabája időben beforduljon a méhben. Ez ugyanis előfeltétele annak, hogy a szülés zavartalanul folyjon. Az ún. medencevégű hosszfekvésről akkor beszélhetünk, ha a magzat koponyája a 37. Az, hogy a baba farosan helyezkedik el az anyaméhben, a várandósságok közel 4%-ában fordul elő. A baba feje ilyenkor nem illeszkedik a szülőcsatornába, ehelyett a medencéje, vagy valamelyik lába fordul lefelé, a „kijárat” felé.
A babának elegendő helye van a méhben a várandósság 34-37. hetéig. Ha a 37. hétig nem veszi fel a fejvégű testhelyzetet, akkor magától már nagyon nehezen tud befordulni. A befordulás többnyire magától bekövetkezik, hiszen a fizika törvényei a legnehezebb testrészt, azaz a fejet kényszerítik alulra. Ha túl sok a magzatvíz, túl tág a méhűr, akkor faros pozícióba mozdulhat a baba. Ha ezek az eshetőségek nem állnak fenn, a baba mégis faros, akkor valami más gátolta abban, hogy beforduljon. Szakértőnk, Dr. A másik eshetőség, amikor a méh osztott, ilyenkor a méh üregét megosztó sövény lehet az akadálya a befordulásnak. (A méh fejlődéstanilag két félből fejlődik kb. Előfordulhat, hogy az orvosod úgy véli, érdemes megpróbálni a babát külső fordítással a megfelelő pozícióba helyezni. Te magad is próbálkozhatsz azzal, hogy a babád magától beforduljon. Használd ki a gravitációt. Szép, kellemes hangok. A babád imádja a hangod. Beszélj egy CD-re vagy énekelj, és a fülhallgatót tedd a szeméremcsontod közelébe. A babák szeretik a meleget. Ne feledd, a faros testhelyzet nem a legoptimálisabb a baba számára, és sok oka lehet.
Babanevelés: Az első két hét
