Védőnői etikai irányelvek: Bizalom és felelősség a családok támogatásában

Az orvosi hivatás gyakorlásának célja az emberek életének, egészségének és jóllétének megőrzése, védelme, helyreállítása. Másokhoz hasonlóan az orvos is a foglalkozás gyakorlásának szakmai és jogi szabályai szerint végzi munkáját, azonban ezeken túlmenően tevékenységét, viselkedését és magatartását etikai vonatkozások is alapvetően meghatározzák. Az etikus orvosi magatartás alapja csak a „Salus aegroti suprema lex esto” (A beteg üdve legyen a legfőbb törvény) elvének megfogalmazása lehet.

Az orvosi munka során követendő szakmai és etikai szabályok és elvek szorosan összefonódnak és egymástól nehezen szétválaszthatók. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Orvosetikai Kódexe (a továbbiakban: Kódex) az orvosi magatartást meghatározó, évezredek alatt felhalmozódott tudásból és tapasztalatból kialakult etikai szempontokat foglalja össze. A Kódex egyrészt a magyar orvostársadalom tapasztalataira, hagyományaira, korábbi kódexére, valamint a nemzetközi szakirodalomra épül, másrészt az új szakmai és társadalmi kihívásokból adódó feladatoknak való etikai megfelelés kötelezettségét is szolgálni kívánja.

A védőnői hivatás etikai alapjai

A védőnők esküjükhöz híven, a szakma szabályait és az általános, valamint a közszolgálatokra jellemző etikai normákat megtartva gyakorolják hivatásukat. A Magyar Védőnők Egyesülete Etikai Bizottságán keresztül figyelmet fordít a védőnői hivatás tisztaságára, mindenek előtt védelmezi azokat, akik az érvényben lévő jogszabályokat, szakmai szabályokat, módszertani ajánlásokat és erkölcsi normákat betartva végzik tevékenységüket. Ugyanakkor elmarasztalja - az esetek körültekintő mérlegelése után - azokat a védőnőket, akik nem esküjüknek, a szakmai és etikai követelményeknek megfelelően látják el feladatukat.

A védőnői tevékenység alapelvei a következők:

• Védőnői tevékenység az érvényben lévő jogszabályok alapján végezhető.
• A védőnő a gondozott egyének, családok, illetve közösségek méltóságának, személyiségi jogának illetve identitásának tiszteletben tartásával gyakorolja hivatását.
• A védőnő küldetése: az egészségi állapot támogatása, fejlesztése, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, az egészség visszaszerzésének elősegítése, a további egészségi állapot romlásának megakadályozása, a gondozottak lelki és szociális támogatása.
• A védőnői szolgáltatás kiterjed egyénre, családra, közösségre.
• A védőnői ellátás megkülönböztetés nélkül végezhető.
• Titoktartás: A védőnő kötelessége a tevékenysége során szerzett információk megőrzése, az adatok jogszabályokban rögzített módon történő kezelése. Különös figyelmet igényel a védőnői gondozásban az egyének és családok intimitásának megőrzése.
• Tájékoztatás: A védőnő kompetenciáján belül egyéniesített formában tájékoztatja gondozottait, és azok hozzátartozóit, a családokat és közösségeket különös tekintettel életkorukra, iskolázottságukra, ismereteikre, lelki állapotukra.
• Dokumentációs kötelezettség: A védőnő eleget tesz dokumentációs kötelezettségének a jogszabályokban meghatározott módon, és biztosítja a jogszabályban előírt jogok érvényesülését.
• Gondozási terv: A védőnő gondozási terv szerint végzi a munkáját, figyelembe véve a gondozott testi-, lelki-, szellemi- és szociális szükségleteit.
• Kompetencia: A védőnő munkája során csak olyan feladatokat lát el, amelyek képzettségeihez kötöttek és kompetencia körébe tartoznak.
• Felelősség: A védőnő a szakmai kompetenciájába tartozó feladatokat teljes felelősséggel végzi.
• Együttműködés: A védőnő hivatása gyakorlása során együttműködik a társszakmák képviselőivel, méltányolja és tiszteletben tartja tevékenységüket.
• Szakmai követelmények: A védőnő eleget tesz az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai követelményeknek.
• Folyamatos továbbfejlesztés: A védőnő jogosult és köteles szakmai ismereteinek folyamatos továbbfejlesztésére.
• Magatartás és megjelenés: A védőnő magatartásában, megjelenésében is tükrözi közszolgálati tevékenységét.
• Adatvédelem: A védőnő magánéleti céljai megvalósításához nem használhatja fel a gondozottak adatait, illetve kapcsolatrendszerét.
• Közéleti tevékenység: A védőnő olyan közéleti tevékenységet vállalhat, amely nem akadályozza szakmai tevékenységének gyakorlását és nem áll ellentétben a védőnői hivatásról szóló etikai elvekkel.
• Kutatási tevékenység: Kutató tevékenységnél vagy tudományos munkánál a kutatásban résztvevők önkéntességét, döntési szabadságát, személyes érdekeit előtérbe kell helyezni.
• Szakmai közlés: Szakmai, tudományos közlésnél a szakmai felügyeletet gyakorló egyetértése, a résztvevők előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges.
• Nyilvános szereplés: Nyilvánosság előtti szereplés esetén előzetesen tájékoztatni kell az illetékes szervet, szervezetet, vezetőjét.
• Tájékoztatás: A védőnői tevékenységről és szolgáltatásokról a tárgyilagosság és tényszerűség mértékéig tájékoztatás adható.
• Kereskedelmi tevékenység: A védőnő munkaidejében nem folytathat kereskedelmi direkt reklámtevékenységet.
• Termékek és szolgáltatások: A védőnő a munkájához kapcsolódó termékekről és szolgáltatásokról szakmai tájékoztatást adhat, de nem befolyásolhatja gondozottait a kiválasztásnál.
• Önálló döntéshozatal: A védőnő olyan módszereket alkalmazhat, amelyek hozzásegítik a gondozottakat az önálló döntéshozatalhoz.
• Problémamegoldás: A védőnői munkával kapcsolatos észrevételeket, hiányosságokat, szakmai hibákat elsősorban a szakmai felügyeletet ellátó vezető védőnőkkel kell körültekintően mérlegelni.

A szabályozás és a gyakorlat ellentmondásai

Az alapvető jogok biztosa is egyetért azzal, hogy a nem elég egyértelmű a szabályozás, egyes védőnők pedig túl keményen léptek fel a kismamákkal szemben. Székely László ombudsman arra kérte a humántárca vezetőjét, hogy fontolja meg az alapellátási törvény és a várandósgondozásról kiadott rendelet pontosítását. Ma ugyanis a nem egyértelmű szabályozás miatt akár az is előfordulhat, hogy kiemelnek a családból egy újszülöttet pusztán azért, mert édesanyja nem vett részt olyan szűrővizsgálatokon, amelyekre a hatályos törvények valójában nem is kötelezik.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly év végén fordult az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja meg, kötelező-e például az ultrahang vizsgálat vagy a vérvétel minden gyermeket váró kismamának, vagy sem, mert a jogvédő szervezethez érkezett panaszok egészen szélsőséges megítéléseket is bemutattak. A TASZ bejelentése szerint előfordult, hogy a védőnők azonnal súlyos veszélyeztetettséget kiáltottak, és jeleztek a gyermekjóléti szolgálatnak, ha a várandós nő nem ment el egyes vizsgálatokra.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálatot indított és a szeptember elején elkészült jelentés igazolta a jogvédő szervezet aggályait. Az ombudsman értelmezése szerint a hatályos jogszabályok szerint a nő a terhesség 24. hete előtt nem köteles ilyen vizsgálatokon megjelenni, és ezt követően is csak akkor, ha „annak elmaradása a magzat életét vagy testi épségét veszélyeztetné”. Az rendben van, hogy az elutasítást a védőnő rögzítse és jelezze a gyermekjóléti szolgálatnak és a háziorvosnak, de ezt ne tekintsék súlyos veszélyeztetettségnek, csak alapnak a család vizsgálatához - hangzik a biztos véleménye, amivel a jogvédők is egyetértenek.

Az kérdéses, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lép-e bármit az ügyben, a tárca a szabályozással kapcsolatban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, de a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke megkeresésünkre maga is túl szigorúnak ítélte a jelenlegi szabályokat. Valójában tehát jó magyar hivatali szokás szerint átestünk a ló másik oldalára. Amikor ugyanis néhány éve kiderült, hogy a teljes gyermekvédelmi ellátórendszer csődjeként egy agárdi, majd egy gyöngyösi kisgyereket is halálra éheztethettek a szüleik anélkül, hogy bárki lépett volna a rendkívül rossz állapotban lévő gyerekek érdekében, az egészségügyi és szociális ellátásokat felügyelő minisztériumban összeállítottak egy kötelezően kitöltendő űrlapok tucatjait is tartalmazó feladatlistát a védőnőknek. A csomag betartása tavaly augusztus óta kötelező. A tárca vezetői állítják, hogy a kismama nem utasíthatja vissza a szűréseken való részvételt, holott a napi gyakorlat alapján a családokkal dolgozó szakemberek többször is jelezték, hogy indokolatlan a túlzott szigor.

A Magyar Védőnők Egyesületének szerepe

A Magyar Védőnők Egyesülete azzal a szándékkal jött létre, hogy szakmai közösségbe szervezze a védőnőket, képviselje érdekeiket, és támogassa őket a folyamatos szakmai megújulás útján. Különösen fontosnak tartjuk a védőnők társadalmi megbecsülésének növelését. Meggyőződésünk, hogy a védőnők munkája olyan értéket képvisel, amely nélkülözhetetlen a családok támogatásában, az egészségmegőrzésben és a jövő generációinak jólétében.

A MESZK védőnői tagozatát a 2004. év november 11-én megtartott országos taggyűlés határozata alapján az országos tagozatvezető képviseli. A tagozat tagja lehet minden olyan, a területi szervezetnél nyilvántartott kamarai tag, aki a tagozatba felvételét kéri, és a tagozat tagsági feltételeit teljesíti. A tagozat feladata a védőnői tevékenység szakmai követelményeinek és érdekeinek, valamint általános és etikai szabályainak megfogalmazása mellett a kamarán belüli és kívüli képviselete.

A tagozat tagjainak szakmai, jogi, etikai tanácsadást nyújt, és szakmai véleményt alakít ki, amelyet továbbít az érintett kamarai döntéshozó testületekhez. Kapcsolattartást tart a szakterülettel és más tagozatokkal, szervezetekkel, egészségügyi minisztérium képviselőivel, együttműködést alakít ki társszakmákkal. Részt vesz konferenciákon, és szakértői jogkörében ellenőrzi a kötelező szakmacsoportos továbbképzéseket.

Etikai kérdések a mindennapi gyakorlatban

A védőnői munka legnagyobb értéke a személyesség, az empátia és a magas szintű szakmai felkészültség harmonikus egysége. Ezek azok az alapelvek, amelyek a mindennapi gyakorlatban irányt mutatnak, és amelyek mentén a jövőben is kívánjuk erősíteni a védőnői hivatás szakmai rangját.

Felmerülnek etikai kérdések a családok otthonában tett látogatások során is. Például, hogy milyen kritériumrendszer szerint és milyen skálán értékelendő adott család, lakás és gyermekek állapota? Milyen jogilag független szerv vizsgálja ki a védőnők által elkövetett jogsértő magatartást? Nyerhet-e betekintést a szülő a látogatások során készült védőnői jelentésekbe? Hol és milyen eljárásrend szerint fellebbezhet, ha úgy ítéli meg a szülő, hogy a védőnő elferdíti az igazságot?

A védőnők jogi képzést kapnak-e betegjogok, az Alaptörvényben foglalt jogok és nemzetközi gyermekvédelmi egyezmények tekintetében? Mi a szakmai indoklása a kötelezően igénybe veendő védőnői szolgáltatásnak? Miért nézik az összes anyát alkalmatlannak arra, hogy védőnő közbenjárása nélkül képes lenne ellátni a gyermekét?

Az etikai kódex célja, hogy iránymutatást adjon a védőnőknek, és biztosítsa a hivatásuk gyakorlásának etikai alapelveit. A védőnői munka során a bizalom, az odafigyelés és a folyamatos szakmai felelősségvállalás elengedhetetlen a családok támogatásához.

tags: #vedonoi #etikai #iranyelvek