2023. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 100. számában.
Az eddigiekben a köznevelésben dolgozó pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalók vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaviszonyban végezhették nevelő-oktató munkájukat.
Az állami, tankerületi vagy települési önkormányzati fenntartásban működő intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban álltak.
Az egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és más munkavállalók nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban végezték napi feladataikat.
2023. december 31-én az állami, tankerületi vagy települési önkormányzati fenntartásban működő intézményekben foglalkoztatott közalkalmazott munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, így a Kjt. korábban rájuk vonatkozó rendelkezései is hatályukat vesztik.
A 2023. március 2-án napvilágra került eredeti tervezet szerint a Státusztörvény 2023. június 1. napján lépett volna hatályba, és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalók is ezen a napon kerültek volna át a törvény által deklarált köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény hatályba lépésének dátuma 2023. július 15. napja, az érintettek új jogviszonya pedig csak 2024. január 1.
A jogviszonyok átalakulása 2024. január 1-jétől
Most foglalkozzunk azzal a fontos kérdéssel, hogy 2024. január 1-jén hogyan alakul át a pedagógusok és más köznevelésben foglalkoztatott munkavállalók korábbi közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá.
A törvény 158. §-ában megjelenő átmeneti rendelkezések az alábbiakat tartalmazzák.
A pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakul át.
A törvény 158. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az előző bekezdésben leírtaktól eltérően az érintett közalkalmazott vagy munkavállaló korábbi jogviszonya nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá, ha 2024. január 1. előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél 2024. január 1. előtt közölt egyoldalú jognyilatkozata alapján 2024. január 1-jét követően szűnik meg a jogviszony.
Tehát ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony 2024. január 1-jei keletkezése előtt megkezdődött egy közalkalmazott felmentési eljárása vagy egy egyházi/magán fenntartású intézményben a felmondási ideje, és a felmentési/felmondási idő 2024. január 1. után jár le, akkor a szóban forgó közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony a törvény jogállásra vonatkozó rendelkezéseinek 2024. január 1-jei hatályba lépése után szűnik meg, és nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá.
Például ha egy közalkalmazott pedagógus felmentési ideje 2023. szeptember 1-jén kezdődött meg, és a nyolc hónapos felmentési ideje 2024. április 30-án fejeződik be, akkor közalkalmazotti jogviszonya 2024. január 1-jén nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, hanem a közalkalmazotti jogviszony 2024. április 30-i megszűnéséig megmarad közalkalmazotti jogviszonynak.
A felmentés/felmondás munkáltató részéről történő közlése ugyanis a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatának számít.
Ugyanígy ha egy az egyházi- vagy magánfenntartásban működő intézmény pedagógusának 2023. november 1-jén megkezdődik a felmondási ideje, és a felmondási idő vége 2024. január 31., akkor a munkáltató egyoldalú felmondó nyilatkozata miatt jogviszonya nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, hanem munkaviszony marad annak megszűnéséig.
Másik tipikus eset lehet, amikor a munkáltató és a munkavállaló 2024. január 1. előtt írásban megállapodnak a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről úgy, hogy a jogviszony pl. 2024. március 10-i dátummal szűnik meg.
A megállapodás létrejötte miatt a szóban forgó munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony nem szűnik meg 2023.
A törvényt értelmezve megállapíthatjuk, hogy a korábbi jogviszony 2024. január 1-jével történő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakulásakor a munkáltatónak csupán tájékoztatási kötelezettsége van, valamint el kell készítenie a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő kinevezést, amelynek részeként meg kell állapítania az új jogviszonyban járó illetményt.
A jogszabályok alapján azonban nem szükséges a munkavállaló szándéknyilatkozatának vagy egyetértő nyilatkozatának beszerzése, a korábbi közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony további nyilatkozatok beszerzése nélkül alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá.
A törvény 157.§ (3) bekezdése alapján a munkáltató 2023. szeptember 15.
Amennyiben az érintett munkavállaló nem vállalja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, akkor erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozhat.
A törvény 158. § (6) bekezdésének rendelkezése szerint, ha az érintett a jogviszonyváltást a fenti nyilatkozata alapján nem fogadja el, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával megszűnik.
Ekkor csupán harminc napos felmentési idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől november 30-ig tart, ennek időtartama alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni és a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult.
Azok tehát, akik - akár tiltakozásként akár más okból - fontolgatják a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő további foglalkoztatásuk elutasítását, arra figyeljenek kiemelten, hogy csupán harminc napos felmentési időre jogosultak, a jogviszony megszüntetésekor pedig legfeljebb háromhavi illetményüknek megfelelő végkielégítésre jogosultak.
Annak a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak vagy tankerületi központ által köznevelési intézményben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül, azaz 2023. július 15. és augusztus 1.
A szabadságok rendszere a pedagógusoknál
Az alapszabadság azonban naptári évenként - az eddigi alapszabadság + pedagógus pótszabadság összesen 46 napjától eltérően - 50 napra emelkedik.
A törvény 2023. június 1. napjára tervezett bevezetése esetén az érintett a 2023. naptári évre a korábbi 46 nap és a Státusztörvény rendelkezései szerinti 50 nap szabadság időarányos részére lett volna jogosult, de a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony 2024. január 1-jei hatályba lépése miatt ez a probléma már nem áll fenn.
2023-ban tehát a pedagógus alapszabadsága és pótszabadsága 46 nap, 2024-ben pedig a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók alapszabadsága 50 napra emelkedik.
2024. január 1-jétől tehát a pedagógusok és a Státusztörvény 3. § 24.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatályba lépő új jogszabállyal a szabadság alapszabadság és pótszabadság kategóriái módosultak.
Az eddigiekben a pedagógusoknak és egyes nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltött munkavállalóknak munkakörük jogán évi 25 nap pedagógus pótszabadság járt, ez most beolvadt az alapszabadság kategóriájába.
Pótszabadság jár a munkavállalónak első házasságkötése alkalmából, a nagyszülőnek unokája születése esetén, valamint a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőnek.
A szabadság kiadásának szabályai
A Púétv. 91. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a szabadság kiadási időpontját a munkáltató határozza meg, de döntése előtt meg kell hallgatnia a foglalkoztatottat.
Ez azt jelenti, hogy téves az a gyakori szóhasználat, amely a „kiveszem a szabadságot” fordulatot alkalmazza, hiszen a szabadság kiadásának joga egyértelműen a munkáltatót illeti meg.
A foglalkoztatott meghallgatásának kötelezettsége azonban lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett előre jelezze azt, hogy mely időszakban szeretné a szabadságát vagy annak egy részét igénybe venni.
Ha a kérés teljesítésére van reális lehetőség, a munkáltatónak feltétlenül érdemes a kérésnek megfelelő időpontban biztosítani a szabadság kiadását.
Fontos szabályt rögzít azonban még a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 35. § (1), amely elrendeli, hogy a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérelmére kiadott szabadságnál ennél rövidebb határidő alkalmazható.
A pedagógusok szabadságának kiadása számos probléma forrása.
Egy pedagógus kérdése: évek óta motoszkál bennem a pedagógusok szabadságával kapcsolatban az alábbi probléma.
Hogy lehet az, hogy ahányszor a szabadságomat firtatom az iskolában, azt a választ kapom, hogy a jogszabály szerint előírt szabadság (ha nincs pótszabadságom vagy anyanapom) még arra sem elég, hogy az iskolai szüneteket fedezze.
Állítólag, ha az éves, rendes szabadságra járó napokból levonják a nyári, az őszi, a téli és a tavaszi szünetet, akkor bizony mínuszba kerülünk!
Ezért az iskola valahogy „kiügyeskedi”, hogy legalább az iskolai szünetek idejét lefedje.
Ennek az a következménye, hogy akinek nincs gyermeke, az egy árva napot sem tud kivenni a saját döntése szerint - például júliusban vagy augusztus végén, amikor már/még nem tanítunk, de még/már kötelező bejárni.
Sőt, akinek van egy vagy két gyermek után járó pótszabadsága, azt a néhány plusz napot is természetesen „elviszik” az iskolai szünetek.
Ez nekem nagyon bizarrul hangzik, és igen megalázó, hogy ha például augusztus végén - amikor nincs tanítás, és otthon vannak a gyerekeim, de már be kell járni az iskolába - a családdal elmennénk néhány napra nyaralni, akkor szívességből valahogy „megoldja” az iskola vezetése, hogy kapjak két-három napot.
A pedagógusok éves szabadsága - a pedagógus-pótszabadsággal együtt - 46 nap, amelyben nincs benne a gyermekek után járó pótszabadság.
A tavaszi, őszi és téli szünet munkanapjainak száma tehát 2020-ban összesen 17 nap.
Legföljebb egy-két nap eltéréssel ugyanerre az eredményre jutnánk, ha bármelyik tanév szüneteinek hosszát számolnánk ki.
Mivel azonban a szabadság kiadása a naptári évhez igazodik, számolásunkat is a naptári évhez igazítva végezzük tovább.
Tehát 2020-ban a téli, tavaszi és őszi szünetek összesen 17 munkanapot érintenek.
Ha a nyári szabadságot a munkáltató - például - július 1-jétől augusztus 21. (pénteki) napjával bezárólag kívánja kiadni, akkor a nyári szünet ilyen kiadása 36 munkanapot igényel.
Számításunkkal azt kaptuk, hogy ha a munkáltató a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetek munkanapjait mind szabadság formájában kívánná kiadni, akkor ez 2020-ban összesen 17+36, azaz 53 napot igényelnének, ami a pedagógusok 46 napos szabadságát hét nappal haladja meg.
Úgy is számolhatunk, hogy a munkáltatónak az előző bekezdésben említett időintervallumok valamelyikéből még hét napra munkanapot kell elrendelnie a pedagógusok számára.
Az intézményvezető részéről tehát a szabadság kiadását - amint az előzőekben erről meggyőződhettünk - gondos tervezőmunkának kell megelőznie, amelyhez alapvető a szóban forgó tanév rendjének ismerete.
A szabadságolás tervezését az úgynevezett szabadságolási tervben szokás elkészíteni, amelynek kiadási ideje - értelemszerűen - a naptári év első napjaira esik.
Jogszabály azonban nem rendeli el szabadságolási terv kötelező készítését, de a racionális szervezés és pedagógusaink szabadidejének tervezhetősége feltétlenül szükségessé teszi azt.
Az alábbiakban példát mutatunk be a 2021. évi szabadságolási terv elkészítésére.
Ha 2021 elején fogjuk megtervezni a 2021.
Tehát 2021-ben a fenti kimutatás szerint 51 munkanapot venne igénybe a szabadságok fenti - a pedagógusok szempontjából racionálisnak tűnő - kiadása, de csak 46 nap áll rendelkezésre.
Ezért döntenünk kell arról, hogy az őszi, téli, tavaszi szünet napjai közül öt napra munkavégzést rendelünk el, vagy meghagyjuk ezeket a szüneteket (hiszen valóban ráfér a pedagógusokra a pihenés), azonban a fentiekhez képest öt munkanappal lerövidítjük a nyári szünetet.
Az előbbi változatot követve mutatjuk be az így elkészített 2021. évi szabadságolási tervet, mert a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 30. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógusok szabadságát elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 2021/2022-es tanév rendjét természetesen még nem ismerhetjük, de feltételezzük, hogy a tanév szervezése az eddigi elvek alapján fog működni.
Ennek figyelembe vételével úgy számítottunk, hogy az utolsó tanítási nap 2021.
Különleges szabadságtípusok és a gyermekek után járó pótszabadságok
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult.
A Púétv. 106. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az apasági szabadság első öt napjára a Púétv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a távolléti díj, hatodik napjától a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.
A 106. § (4) bekezdésének elrendelése alapján pedig a szülői szabadság tartamára a szülő a távolléti díj tíz százalékára jogosult.
A (5) bekezdés c) szakaszában szereplő rendelkezésre, mely szerint a 90. § (11) bekezdésében meghatározott szülői pótszabadságot (egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, ennél több gyermek után hét nap) az érintett kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ha azt legalább tizenöt nappal korábban (írásban) kérte.
Tehát a gyermekek után járó pótszabadság kiadásának időpontját - az alapszabadságtól eltérően a foglalkoztatott jogosult meghatározni.
A Púétv. 90. § (1)/b bekezdése, (4) bekezdése, valamint a 91. § (5) bekezdése b) szakaszának rendelkezései szerint szíveskedjék számomra 2024. március 1-jén született gyermekem után a 2027. február 28-ig igénybe vehető 44 munkanap szülői szabadság terhére 2024. március 20-tól április 2-ig tíz munkanap szülői szabadságot a kért időpontban biztosítani.
Tudomásom van arról, hogy a Púétv. 106.
A Púétv. 90. § (1)/c), (5) bekezdése, valamint a 91. § (5) bekezdése a) szakaszának rendelkezései szerint szíveskedjék számomra 2024. március 1-jén született gyermekem után a születését követő második hónap utolsó napjáig, azaz 2024. május 31-ig igénybe vehető tíz munkanap apasági szabadság terhére 2024. március 5-től március 19-ig tíz munkanap apasági szabadságot a kért időpontban biztosítani.
Tudomásom van arról, hogy a Púétv. 106.
A Púétv. 90. § (1)/d) szakaszának, továbbá (6) bekezdésének rendelkezései szerint szíveskedjék számomra 2024. március 6-án született unokám után a születését követő második hónap utolsó napjáig, azaz 2024. május 31-ig igénybe vehető öt munkanap nagyszülői pótszabadság terhére 2024. március 18-tól március 22-ig öt munkanap nagyszülői pótszabadságot a kért időpontban biztosítani.
A Púétv. 90. § (1)/d) szakasza, valamint (7) bekezdésének rendelkezései szerint szíveskedjék számomra 2024. március 2-án történt első házasságkötésem révén a házasságkötést követő második hónap utolsó napjáig, azaz 2024. május 31-ig igénybe vehető öt munkanap első házasságkötés utáni pótszabadság terhére 2024. május 13-tól május 17-ig öt munkanap pótszabadságot a kért időpontban biztosítani.
Szabadság a gyermekgondozás és szülési szabadság ideje alatt
A gyermekeik születése és a gyermekek gondozása miatt a köznevelési intézménytől akár évekig távol lévő, aktív pedagógus jogviszonyukat időlegesen passzív jogviszonnyá alakító foglalkoztatottak szabadságának kiszámítása jelentős módon eltér az eddig ismertetett számítási rendtől.
Az intézményben történő aktív munkavégzéstől több évig elszakadó foglalkoztatottak szabadságának előrelátó tervezése, a számukra járó szabadság kiszámítása és kiadása nagyon fontos tényező a pedagógusok és egyéb köznevelési foglalkoztatottak fizetés nélküli szabadságról történő visszatérésének és tényleges munkába állásának tervezésekor.
Cikkünknek ebben a részében a kisgyermekük/kisgyermekeik születése, majd gondozása miatt szabadságon, szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon tartózkodó foglalkoztatottak szabadságának kiszámítási és tervezési kérdéseivel foglalkozunk.
A Púétv. 93. §-a úgy rendelkezik a szülési szabadságról, hogy az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni.
A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
Tehát a szülési szabadság huszonnégy hetéből (ez nagyjából 5,5 hónap) általában egy hónapot a szülés előtt, a maradék kb. 4,5 hónapot a szülés után kell kiadni az anyának.
A gyermekük születése miatt a munkahelyüktől tartósan távol, az aktív helyett passzív jogviszonyban lévő anyáknak komoly gondot okoz a gyermek születésének évében, illetőleg a születését követő időszakban számukra járó szabadság mértékének meghatározása.
Ez a feladat sokszor próbára teszi a munkáltatókat is.
A kisgyermekük születése miatt tartósan távol lévő foglalkoztatottak és munkáltatójuk számára is kiemelten fontos azonban az édesanyának járó szabadság mértékének pontos kiszámítása és a szabadság kiadásának gondos, előrelátó tervezése.
A két, három vagy több gyermek örvendetes születése miatt valóban nagyon felhalmozódhat a ki nem adott szabadság, amely akár 4-5 hónap jogilag munkavégzésben töltött, de valójában szabadságnapokkal töltött időt is eredményezhet.
A pótszabadságok tekintetében a Púétv. 90. § (11) bekezdés rendelkezései hatályosak, amely szerint minden gyermek után évente két-két nap pótszabadság jár.
#62 Oecomment / Mennyit ér a pedagógus-béremelés?
A munkáltató mérlegelési jogköre és a rugalmasság
A munkáltatónak azonban lehetősége van arra, hogy az ötven napos alapszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot munkavégzés céljára igénybe vegyen.
Értelmezzük pontosan a fenti rendelkezést!
Az alapszabadság egy részének munkavégzés céljából történő igénybe vételére minden köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetében van lehetőség, tehát mind a pedagógusok, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók esetében élhet ezzel a lehetőséggel munkáltató.
Az így igénybe vett napokra azonban a munkáltató az a) és b) szakaszokban szereplő rendelkezés alapján kizárólag nevelési-oktatási feladatokat vagy továbbképzést határozhat meg, nem lehet például igénybe venni az érintett munkáját szertárrendezés, óvodai eszközök karbantartása, pedagógiai dokumentumok készítése és más, nem a fenti csoportokba tartozó feladatok elvégzésére.
A c) szakasz rendelkezése azonban egészen más természetű, alkalmazása azon pedagógusok esetében lehetséges, akik szabadságuk egy részét - többségében bizonyára saját kérésükre - a szorgalmi időben (tehát nem a tanítási évben), óvodákban a július-augusztusi időszaktól eltérően kapják meg.
Ha tehát egy pedagógus élve a Púétv. 91. § (3) bekezdésében meghatározott jogával hét munkanap, de akár egy munkanap szabadságot a szorgalmi időszakban „vesz igénybe”, akkor számolnia kell azzal, hogy „cserébe” a munkáltató az alapszabadságából akár tizenöt munkanap munkavégzésre is beoszthatja.
Ebben az esetben nem érvényes a 90. § (3) bekezdésének a) és b) szakaszában a tevékenységre vonatkozó korlátozás, tehát az érintett bármilyen - munkakörébe tartozó - szakmai tevékenységre beosztható.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a hét munkanap terhére a szorgalmi időszakban igénybe vett szabadságnapok számától független a munkáltató rendelkezése, tehát már egyetlen nap szorgalmi időszakban igénybe vett szabadság esetében is akár tizenöt munkakapra is beosztható.
Beszéljünk még arról a sokak által felvetett problémáról, hogy milyen mértékben és hogyan veheti igénybe a munkáltató a szóban forgó 15 napot vagy annak egy részét munkavégzés céljából.
Mivel fontos munkajogi lépésről van szó, azt javasolhatjuk, hogy az alapszabadság egy részének igénybe vételét feltétlenül írásban közöljük a foglalkoztatottal az igénybe vett szabadságnapok számának és időpontjának pontos megjelölésével.
Nincs olyan jogszabály, amely előírná azt, hogy minden érintettet ugyanannyi nap munkavégzésre kell/lehet igénybe venni, így a konkrét döntés a munkáltató mérlegelésén, az intézményben elvégzendő feladatok minőségén és mennyiségén múlik.
Tanácsosnak tartom azonban elkerülni azt a döntést, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott összes kollégát egységesen, például tíz vagy akár több napra munkavégzésre osszuk be annak ellensúlyozására, hogy ettől az évtől jelentősen megnövekedett az alapszabadságuk a korábbi időszakhoz képest.
Az intézmény feladatellátását úgy érdemes átgondolni és tervezni, hogy a megnövekedett szabadságot mind a pedagógusoknak, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak ki tudjuk adni.
Azt javaslom az igazgató kollégáknak, hogy alaposan fontolják meg döntésüket, mielőtt bármelyik kollégát az alapszabadságából igénybe vehető munkavégzésre osztanak be.
Mérlegeljék azt, valóban nélkülözhetetlen-e az érintettek munkavégzésének igénybe vétele alapszabadságuk terhére, vajon nem oldható-e meg a feladatok ellátása a feladatok vagy a munkafolyamatban résztvevő személyek átcsoportosításával vagy más eszközökkel.
Helyes lépésnek gondolom, hogy az igénybevételről szóló végleges döntésük előtt konzultáljanak az érintettekkel arról, hogyan lehetne leghatékonyabban ellátni az elvégzendő feladatokat.
