Az embrionális szakasz a méhen belüli fejlődés legkritikusabb időszaka, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. Ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei, mint az agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás és az emésztőszervek. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, és ha külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek, Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint, és sokan közülük maradandó károsodással élnek. A veleszületett rendellenességeket a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.
Mi történik veled a 6. héten?
A terhesség 6. hete az első trimeszter része, ekkor még 34 hét van hátra. Ebben az időszakban a növekvő baba agya, idegrendszere, szíve és egyéb szervei gyorsan fejlődnek. A baba fejlődésével egyre több ösztrogén és hCG hormon termelődik a szervezetedben. A hCG szintje 2-3 naponta megduplázódik, mennyisége a 10. héten éri el a csúcspontját. Ez a terhes nők 80%-ánál émelygést és hányást okoz.
A reggeli rosszullét elnevezés kissé megtévesztő, hiszen egyeseknél délután, éjszaka vagy akár egész nap jelentkezhetnek a kellemetlen tünetek. A legtöbb várandósnál a 14. hét után elmúlnak ezek a panaszok. Azonban minden 300. várandós nőnél jelentkezik az úgynevezett vészes terhességi hányás (hyperemesis gravidarum), ami hosszú ideig tartó émelygést és hányást jelent, kevés tünetmentes időszakkal. Ha erre gyanakszol, fontos orvoshoz fordulni a kiszáradás veszélye miatt.
A mellérzékenység, a gyakori vizelési inger és a kimerültség is megviselhet. Az émelygés és hányás nem az egyedüli ok, ami miatt gyakrabban látogatod a mosdót. A várandósság ideje alatt a szív által pumpált vér mennyisége 30-50%-kal nő. Ez a növekedés a 6. héten kezdődik, és a 16-28. hét között éri el a csúcsát. A vesékbe érkező megnövekedett vérmennyiség miatt gyakrabban kell pisilned, ráadásul a méh, ahogy nő, egyre inkább nyomja a húgyhólyagot, ami gyakori vizelési ingert okoz.

Mi történik a babával a 6. héten?
Noha az embrió a terhesség 6. hetében még alig több mint 1 cm, és még nem hasonlít egy babához, már két különálló fekete folt található a gyorsan fejlődő fej két oldalán. Ezek az optikai hólyagok, melyekből később a szemek lesznek. Ezzel egyidejűleg az orr, a fül, az állkapocs is formálódni kezd, a kezek és lábak csírája is megjelenik, valamint az emésztőrendszer és a légzőrendszer kialakulása is kezdetét veszi.
A legizgalmasabb fejlődés ezen a héten, hogy egy vaginális ultrahang vizsgálat valószínűleg képes felismerni a magzati pólust, amely a magzati sejtek gyűjteménye, a fejlődő baba legkorábbi vizuális bizonyítéka. Ezen a héten kezd dobogni a baba szíve, fejlődik vérkeringése, megjelennek kezei, lábai. Formálódik a baba arca, orra, szemei, fülei, álla, orcája. Az embrió már egyértelműen látható az ultrahangon, a magzatburokban található, amely úgy néz ki, mint egy jól elhatárolható fekete védőburok. A velőcső a nyaktól a kialakulóban lévő lábakig ér és egy rövid faroknyúlványban végződik, amely később eltűnik. Az ultrahang az ikerterhességet is kimutatja, ebben az esetben két szív látható az ultrahangon.
A várandósság első heteiben a fej nagy méretű a test többi részéhez képest, hiszen itt található az agy, amely a fejlődés további részét irányítja. A megtermékenyülés pillanatában előre pontosan meghatározott minden olyan lépés, amelyeken az embrió (majd később a magzat) a fejlődése során végigmegy. Mivel a várandósság első heteiben fejlődnek ki a leendő gyermek legfontosabb szervei, ezért ebben az időszakban nagyon sérülékeny. A várandósság kezdetén az embriót ért negatív hatások tartós károkat okozhatnak, éppen ezért a vetélés veszélye ebben az időszakban még fennáll.

A teratogének és a fejlődési rendellenességek
Az embrió a 6. héten fokozottan érzékeny a teratogénekre, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ide tartoznak a vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés.
Vírusfertőzések
- Rózsahimlő (Rubeola): A vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
- Mumpsz (Parotitis): A terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
- Parvo B19 vírus: Vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
- Herpesz: Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
- Cytomegália vírus (CMV): Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során, ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
- Bárányhimlő (Varicella): Többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
- HIV: A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.

Parazita fertőzések
Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
Egyéb károsító tényezők
- Röntgensugárzás: Közvetlen besugárzás esetén mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit.
- Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
- Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. Például a thalidomid, amelyet az 1950-60-as években alkalmaztak, súlyos rendellenességeket okozott: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
- Keringési zavarok: Például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe, ami szintén káros lehet.
Hogyan befolyásolja az alkoholfogyasztás a fejlődő babát
Praenatalis diagnosztika és megelőzés
A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat.
Fontos, hogy az anyát is kikérdezzék, volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével.
Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi.
Gyakori aggodalmak és tévhitek a 6. héten
Számos olyan probléma merülhet fel a terhesség folyamán, ami miatt aggódnak a kismamák. Fontos tudni, hogy gyakran fölösleges az aggodalom:
- Méhszáj érték: Alaphelyzetben a méhszáj értéke 3000 (3 ujjnyi, teljesen zárt). A méhnyak már a 2. harmad végén elkezdhet megrövidülni, ilyenkor előfordulhat, hogy 2000 vagy ritkábban 1000 az értéke. Ez nem jelenti azt, hogy koraszülésre lehet számítani, okozhatja a baba súlya, vagy lehet szimplán alkati kérdés. Ha a 2.-3. számjegy értéke 1-es, az azt jelenti, hogy a méhszáj elkezdett kinyílni, de még nincs kinyílva teljesen. Ha mindhárom utolsó számjegy értéke 1-es (3111, 2111, 1111), az azt jelenti, hogy a méhszáj teljesen kinyílt. A 36. hét után ez nem gond, előtte koraszülésre utalhat, és ilyen esetekben állandó fekvést javasolnak.
- Folyás: Átlátszó vagy fehér és szagtalan folyás a terhesség folyamán teljesen normális, a vége felé ijesztően nagy mennyiségű lehet, de aggodalomra ekkor sincs semmi ok. A színes és szagos folyás viszont fertőzésre utalhat, amit kenőccsel vagy antibiotikummal kell kezelni.
- Megfázás: Egy szimpla megfázástól semmi baja nem lesz a babának, akkor sem, ha hetekig elhúzódik az orrfolyás. Nem kell aggódni a köhögés miatt sem. Az orvossal egyeztetett gyógyszerek sem okozhatnak gondot, egyedül a láztól kell tartani, a magas lázat mindenképpen le kell nyomni, mert a tartósan magas láz kárt okozhat a magzatban.
- Alkohol és gyógyszerek: 6 hetes kor alatt nem okoznak ezek a dolgok kárt a magzatban. 6 hetes kor után is elmondható, hogy egyszeri ivástól nem lesz semmi baj, csupán az a gond, ha folyamatosan iszol, vagy az orvossal nem egyeztetett gyógyszert szedsz.
- Hízás: Az átlagos terhesség alatt a hízás 12 kiló körül van. Valójában elsősorban alkati kérdés, ki mennyit hízik. Semmi baja nem lesz a babának sem a túl nagy (20 kiló feletti), sem a túl kevés (8 kiló alatti) hízástól. Ha valaki már eleve túlsúlyos, teljesen normális az is, ha csak 2-3 kilót hízik (tehát kvázi fogy a terhesség alatt). Az első harmadban gyakori gond, hogy nagyon sokat hány vagy émelyeg az anyuka, emiatt nem eszik vagy csak nagyon egyoldalúan táplálkozik, emiatt sem kell aggódni.
- Baba mozgása: Ma már semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy a 20. héten érzed-e már a baba mozgását, bőven elég, ha csak a 22. héten. A kevés mozgás a terhesség utolsó heteiben szokott még gondot okozni. Ilyenkor már kicsi a baba helye odabent, ezért élénk rugdalózás helyett inkább csak helyezkedik és egyre többet alszik. Alapszabály, hogy ha nem mozog, akkor 1 órán át figyeld meg a mozgását. Ha nem, akkor mozogj egy kicsit, hátha az felébreszti. A sok mozgás nem probléma.
Terhességi diabétesz és pajzsmirigyzavar
A terhesség során kialakulhat szénhidrát-anyagcsere zavar, az úgynevezett terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz), amely főként a terhesség második és harmadik trimeszterében jellemző. Nagyon fontos időben felismerni és kezelni, mert a magas vércukorérték, a kezeletlen diabétesz az anyát és a magzatot egyaránt veszélyezteti.
Megnőhetnek a szülési komplikációk (koraszülés, szülésbefejező hüvelyi műtétek, szülőutak sérülésének lehetősége, a császármetszés) kockázata, a baba nagyobb súllyal jöhet világra, sérülhet a szülés kapcsán. A szülést követően 6 héttel javasolt elvégezni a cukorterheléses vizsgálatot (OGTT), hogy igazolódjon a cukorbetegség vagy annak előállapota, a prediabétesz jelenléte, ebben az esetben a betegség kezelése folyamatos szakorvosi és háziorvosi gondozást igényel.
A kismamának hatványozottan figyelnie kell a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, amelyet a cukorbeteg étrend irányelvei alapján állít össze a dietetikus. Fontos a pajzsmirigy követése is, mivel a terhesség során megnövekedik a pajzsmirigy hormonjainak metabolizmusa, kiürül a jód a szervezetből, ezért annak pótlására van szükség. Nagyon fontos a TSH szint folyamatos, három havonta történő ellenőrzése, akár fenn állt korábban pajzsmirigyzavar, akár nem, ugyanis a kezeletlen betegség esetén megnő az esély a vetélésre, koraszülésre vagy a születési rendellenességre.

Vérzési zavarok és sport a terhesség alatt
A terhesség élettanilag fokozott alvadékonysággal járó állapot. Többféle eredetű és különböző súlyosságú vérzékenység létezik, például az öröklődő Von Willebrand betegség. A vérzékenységre hajlamos kismamáknak nem csak rendszeres nőgyógyászati kontrollra, hanem gyakori hematológus szakorvosi gondozásra is szükségük van.
Napi 30 és 60 perc közötti fizikai aktivitás javasolt a kismamának, állapotának megfelelő mozgásformával, elegendő folyadékbevitellel. Ajánlott a kisebb súlyokkal való edzés, az úszás, kocogás, szobakerékpározás, könnyített aerobic, módosított pilates, módosított jóga, Nordic Walking. Fontos a megfelelő légzéstechnika, a bemelegítés, a mozgás közbeni pihenés, valamint kerülni kell az olyan mozgásformákat, amelyekhez hason vagy háton kell feküdni.
Vetélési kockázat a terhesség heteiben
A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének. A vetélések mintegy 80%-a az első trimeszterben következik be, a betöltött 12. terhességi hétig.
Az alábbi táblázat az átlagos vetélési kockázatot mutatja be:
| Terhességi hét | Vetélési kockázat |
|---|---|
| 3-4. hét | 50-75% (mielőtt a terhességi tesztet elvégeznék) |
| 5. hét | Átlagosan 21,3% |
| 6-7. hét | 5% (miután látható a szívműködés) |
| 8-13. hét | 2-4% |
| 14-20. hét | Kevesebb, mint 1% |
Fontos megjegyezni, hogy ezek a genetikai rendellenességek az élettel össze nem egyeztethető betegségeket okoztak volna, a legtöbb esetben a következő terhesség során nem kell az eltérés ismétlődésétől tartani, és jó eséllyel a következő terhesség egészséges lesz. Az embriók fejlődésük során nagyon érzékenyek a károsító külső hatásokra, például az alkoholfogyasztásra. Ahogy erősödik, fejlődik a magzat, annál kevésbé lesz kitéve a környezete káros hatásainak. Ezért is fontos, hogy amikor egy nő megtudja, hogy terhes, mihamarabb változtasson a potenciálisan terhességre ártalmas szokásain.