A babák hozzátáplálásával kapcsolatban gyakran hallom azt a kérdést, hogy ez vagy az az étel vajon adható-e reggelire vagy vacsorára. Nézzük tehát, mi mikor adható!
Az új étel bevezetése
Azok az új ételek, amiket korábban még nem kapott a kicsi, és most elsőként próbáljátok ki, a délelőtti (tízórai vagy két szoptatás közötti) időpontban kerüljenek kipróbálásra, így nem ébresztik fel éjszaka már a babát, ha esetleg pocakfájást okoznának. Az első 3 napban, amíg kapja a kicsi, addig csak a délelőtt kapja, ha nem okoz gondot, akkor lehet egy későbbi étkezéskor bevezetni.
A hozzátáplálás megkezdésénél legyen türelmes. Előfordul, hogy a baba az első kanál pépet kiköpi. Először meg kell tanulnia a pép lenyelését és hozzá kell szoknia az új állagú és ízű táplálékhoz, ezért kezdetben csak néhány kanálnyi gyümölcspépet adjon a babának, majd fokozatosan növelje az adagot.
Az anyatejes táplálás kiegészítéseként a szilárd táplálék bevezetésére elsősorban a délelőtti, majd a déli órák a legalkalmasabbak, majd a délutáni étkezésnél és a vacsoránál folytassuk.
Mindenképp csak natúr kukoricapelyhet vegyünk. Nézzük meg csomagolást, nehogy gabonarosttal dúsított legyen. Ha egy kicsit édesíteni szeretnénk a pépet, akkor két-három cikk almát rakjunk bele vagy fruktózt használjunk. Fruktózból nagyon keveset kell használni.
A gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Kérdezni szeretnél?
Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után, következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap.
A HiPP gyümölcsökkel egyszerű a hozzátáplálás megkezdése. A szilárd ételek közül elsőként lehetőleg az egy összetevős gyümölcspépeket válasszuk.
Gyümölcs kóstoltatás mindig délelőtt, két étkezés között történik, minden nap emelve az adagot egészen akkora mennyiségig, amennyit átlagban elfogyaszt tápszerből vagy anyatejből durván. Szoptatásnál ne kezdjünk méricskézni, hogy belőjjük az adagját a gyereknek. Ha ízlik neki alma, barack, akkor kb. 5 nap után 100 gr-t adhatunk neki simán. A gyümi csak desszert, inkább csak meghozza az étvágyat (alma). Ha ezt így megtartjuk x hónap múlva se tudjuk a tízórait kiváltani - szerintem -, mert csak desszert marad a gyümi, de jól lakni nem fog tőle a baba. Én addíg csináltam így Mazsolánál, amíg nem ismert meg min. 3 féle gyümit (alma, barack, sütőtök).Mivel a sütőtök energia bomba, onnantól kezdve délelőtti étkezésnél egyből adtam neki gyümi kombinációkat rizspéppel, rizspehellyel, kölessel, natúr kukoricapehellyel tápszer helyett.
Tízórai szoptatás/tápszeres étkezés előtt kínáljuk a gyümit és fokozatosan emeljük az adagokat. Ha megeszik a baba már 100-125 gr-t. Nyugodtan készítsük el rizzsel, kölessel, kukoricapehellyel. Ezekből durván 4 púpozott evőkanálnyi mennyiség bőven elég. Ezek nem tartalmaznak glutént, hiába kapható gabonapépek nagy tárháza akár 4 hónapos kortól. Ne adjunk a babának, várjünk vele min. 8 hónapig. Zabpelyhet is ekkortól adjunk.
A hozzátáplálás kezdetén (4.-6. hónap) rá kellett jönnöm, alapvetően két nagy irányba terelgetik az anyukákat.
A baba születése után az első hetek nehézségeit ripsz-ropsz felváltja az aggodalom: mit ehet a baba, mivel kezdjük a hozzátáplálást és milyen lépésekben, adagokban kezdjük az egyes allergének bevezetését? Noha számos hagyományosnak tekinthető gyakorlat tartja magát a mai napig - és öröklődik nagymamáról anyukára-, a hozzátáplálás irányelvei az utóbbi években jelentős változáson estek át.
Milyen víz legyen? Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.
A hivatalos, nemzetközi állásfoglalások „6 hónapos kor körüli” időt írnak (amennyiben a baba rendelkezik ekkorra már a fejlettségi jelekkel-általában már igen), nem véletlenül. 6 hónapos körüli, nem napra pontosan 6 hónaposan. Egy 2024-es metaanalízis (268 tanulmányt néztek át!) több korábbi szakirodalmat, tanulmányt átvizsgálva azt találta, hogy 6 hónapnál korábban elkezdett hozzátáplálás növelheti a testtömegindex (BMI) pontszámát, túlsúlyt/elhízást okozhat. A túl kései hozzátáplálás eszerint (6 hón túli) növelheti a vérnyomást, csökkentheti a testmagasságot, a BMI-t, és a nagyon kései (8 hón túli kezdés) szintén az életkori magasságot csökkentheti. Az alap a megfelelő időpont választása a hozzátáplálás megkezdésére. Ezt nem csak a legfrissebb ajánlások alapján lehet tudni, hanem onnan is, ahol a baba éppen tart, milyen készségekkel, fejlettséggel rendelkezik. A kettőt összevetve kapjuk meg a legjobb, legideálisabb időpontot. Nem kell korán kezdeni rutinból, csak nagyon ritka esetben, akkor is orvosi indok miatt (bővebben a kezdésről).
A tejtermékek bevezetése a kisbaba étrendjébe körültekintő szülői magatartást igényel. A táplálékallergiák, a laktózintolerancia, a kazein-, vagy más néven tejfehérje-allergia egyre több felnőttet érintenek. Mára számos hosszú távú kutatás eredménye bizonyítja, hogy az ételallergia hátterében az allergénnel való korai találkozás hiánya állhat. A tej és tejtermékek napjainkban szinte közellenségnek számítanak, miközben ennek az ételcsoportnak a fogyasztása is számos előnnyel jár a kicsik és nagyok számára egyaránt. A tejtermékek bevezetésével a baba egyre többször eheti ugyanazt, amit a család többi tagja, így egyszerűsödik a menü tervezése és a napi logisztika is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást kb. Amennyiben a gyermek nem lakik jól az anyatejjel, vagy ennek hiányában a tápszerrel, a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsa alapján kezdje meg.
Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének félépítését.
A gyümi csak desszert, inkább csak meghozza az étvágyat (alma). Ha ezt így megtartjuk x hónap múlva se tudjuk a tízórait kiváltani - szerintem -, mert csak desszert marad a gyümi, de jól lakni nem fog tőle a baba.
Az 5-6 hónapos kor körül áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ezidő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is.
A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.
A hozzátáplálás során, rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogy hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják.
A baba által vezetett elválasztás (BLW) azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet.
A pépes, majd később a darabos ételre való átállás erősíti a száj körüli izmokat.
Az ételallergia hátterében az allergénnel való korai találkozás hiánya állhat.
A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét. Az allergénekkel való találkozásnak ekkor, szájon át van itt az ideje.
A baba öt-, ill. hathónapos kora után az evés valójában már tanult viselkedés. A szülő segíti vagy éppen hátráltatja ebben, ő a kapocs.
Az új ételcsoportok bevezetésénél mindig figyeljünk arra, hogy az újdonságot elsőként kis mennyiségben, közvetett módon, akár hőkezelve kínáljuk a babának. A joghurtból például először egy kiskanálnyi mennyiséget keverjünk el a már megszokott délelőtti gyümölcspürében vagy kásában. Figyeljük a reakciókat! Ha a kicsinél nem jelentkezik bőrtünet, nyugtalanság vagy emésztési panasz, folytathatjuk az allergén bevezetését és idővel már akár közvetlen módon, kis étkezésre fogyasztott natúr joghurttal is próbálkozhatunk.
Fokozatosan növeljük az új étel mennyiségét! Egy-egy új allergén bevezetésére minimum két-három hetet szoktunk javasolni, mert ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a fokozatosság elvét követve szoktassuk hozzá a kicsit az új ízhez, illetve állaghoz, alapanyaghoz. Legyen szó natúr joghurtról, kefirről vagy éppen túróról, sajtról, fontos, hogy elsőként mokkáskanálnyi vagy kiskanálnyi mennyiséggel indítsunk és lassan jussunk el a teljes étkezés adott alapanyaggal történő kiváltásáig. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekünk szervezete adaptálódik az allergénhez és az ételcsoport a továbbiakban sem okoz problémát.
Egyszerre csak egy újdonságot vezessünk be! Természetes, hogy szülőként a legjobb minőségű, változatos étrendet szeretnénk biztosítani gyermekünknek. Fontos tudnunk azonban, hogy a hozzátáplálás szabályainak áthágása problémát okozhat. Nem mintha a kicsi gyomra ne tudna egyszerre többféle ételcsoporttal is ismerkedni! A gond sokkal inkább az, hogy ha egyszerre több különféle alapanyaggal is kísérletezünk, egy esetleges allergiás reakció esetén nem tudjuk majd, pontosan melyik allergén ludas a tünetekért.
Rögzítsük az elfogyasztott mennyiségeket és a baba esetleges reakcióit a hozzátáplálás első évében! Sokat segíthetünk önmagunknak - és allergiás reakció esetén a babánknak, valamint a kezelőorvosnak -, ha a kicsi első életévében táplálkozási naplót vezetünk az általa elfogyasztott élelmiszerekről és azok tapasztalt hatásairól. Így mindig pontosan tudjuk majd, mely ételek, milyen mennyiségben és mértékben okoztak gondot a gyerekeknek.
Próbáljunk ki többféle márkát, de törekedjünk a cukormentes, természetes alapanyagokból készült termékekre! Bár a babáknak is megvannak a maguk jellemzői - pl. hogy alapvetően előnyben részesítik az édes ízeket, szeretnének mindent taktilisen is érzékelni, vagy hogy evolúciós okokból bizalmatlanok az újdonságokkal szemben -, nem minden kisbaba egyforma. Épp ezért ha a kicsi elutasít egy-egy tejterméket, nem szabad azonnal feladni! Érdemes lehet néhány nappal, vagy héttel később újra próbálkozni az adott ételtípussal, de egy másik márka azonos terméke is jó választásnak bizonyulhat.
A natúr, cukormentes és gyümölcsmentes joghurt az első olyan tejtermék, amit biztonsággal bevezethetünk a baba étrendjébe már a hatodik-hetedik hónapban. Kezdjük kis mennyiségekkel! A joghurthoz hasonlóan a kefir bevezetése is a hatodik és nyolcadik hónap közötti időszakban, hasonló módon történhet. A túró és a tejföl bevezetése a baba étrendjébe a kilenc-tizedik hónap környékén, elsősorban közvetett módon, hőkezelve ajánlott. A sajtok elkészítésének alapja ugyan a folyékony tej, a hosszadalmas és sok lépésből álló előállítási folyamat következtében azonban a késztermék már a hozzátáplálás korai szakaszában is biztonsággal adható. A tej, a tejszín és a kemény sajtok bevezetése először hőkezelve, ételekhez adagolva a tizenegyedik-tizenkettedik hónap környékén esedékes.
A hozzátáplálás mindent összevetve nem olyan bonyolult dolog, csak annak tűnik, mert a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. Próbáljunk meg olyan könnyedén gondolni a baba táplálására, mint a saját étkezésünkre.
Hogyan tápláljuk a babát?
Az ételkészítéshez, fagyasztáshoz, porciózáshoz, valamint az etetéshez, evéshez is szükségünk lesz néhány eszközre. Például: botmixerre, turmix gépre, pároló gépre (ennek hiányában esetleg egy külön edényre és pároló betétre), előkére, kanalakra, műanyag tányérra, pohárra, megfelelő etetőszékre és természetesen friss alapanyagokra.
Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5. Azért, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen / tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon.
A baba nem lakik jól az anyatejjel, vagy ennek hiányában a tápszerrel, a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsa alapján kezdje meg.
A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani. A már említett vasraktár kiürülés miatt, érdemes minél hamarabb vasban gazdag élelmiszerekkel kínálni a babát.
A baba nem ül, jöhet ekkor még az ölben táplálás (baba talpát anya combja megtámasztja), vagy ha már ügyesen négykézlábazik a baba, a Cosy betétes Hauck szék.
A kanalat ne dugd bele a baba szájába. Finoman érintsd a FELSŐ ajkaihoz (alsóhoz érintve nyelvkilökést okozhat), és hagyd, hogy ő „kapja be”, és fogyassza el róla a falatot.
A püréket kínálj először, így a baba megtanul először nyelni, aztán jön majd a rágás tanulása. Püréket enni más technikát igényel tőle, mint a szopizás vagy a cumisüvegből történő evés. Evésnél a nyelv segít a falatképzésben, úgy, hogy az étel mozgatását a száj elejéről hátrafelé segíti.
Hagyd, hogy a baba maszatos legyen, nem kell törölgetni (főleg nem popsitörlővel az arcát!). ne használj nehéz, mozgásban akadályozó előkéket. Ez nem egy műtét ahol mindent le kell takarni, hanem a való világ, nem kell megvédeni a babát a maszatoktól.
Az ételeknek, italoknak nem csupán ízük van: egy őszibarack például virág-illatú, édes, szőrös, belül puha és más színű esetleg, levet ereszt, ha beleharapunk roppan a héj, elolvad a szájban, stb.
Figyelj a hőmérsékletre, ami sósabb jellegű (nem sós, de pl. húsos-zöldséges menü)- legyen meleg de NE forró. Ami gyümölcs, az lehet szobahőmérsékletű, ami tejtermékes az lehet hűvös (nem jéghideg).
Vannak szuperérzékelő gyerekek (keserű), de elég ritka. ne ijedj meg, ha grimaszol. Neki ízrobbanás az őszibarack is! 🙂 Egyértelmű lesz, ha nem ízlik neki valami vagy valamiért nem nyeri el a tetszését: ki fogja köpni és tiltakozni fog.
Olyan étel-kombinációk legyenek, amit mi is megennénk (pl. szuper, ha az ingerek összeillenek, ezért a módosított családi menü szuper (pl. ha fokhagyma illat van a családi ebéd miatt és erre ő körtét kap, az nem passzol számára.. ez ált. Nem az étel mennyisége, hanem az összetétele a döntő, a fontos. Nem gyümilé, nem krumpli hetekig, hanem fehérjék (húsok, tejtermékek, hal, tojás), vas (húsokban lévő szívódik fel jobban, a cékla-spenótból erre kevésbé építsünk!), kalcium (anyatej/tápszer mellett tejtermékek), vitaminok, rostok, ZSIRADÉKOK (olívaolaj, kókuszzsír, zsíros sajtok, vaj, avokádó, krémesen-összetörve és keverve valamibe: dió, mandula, stb.).
Pürés babánál, picit folyós de nem teljesen (méz-állag, de aztán hamar pürés állag) A PÜRÉBEN NINCS DARABKA, EZ TÖK SIMA!! VAGY ha a baba BLW-zik, puha falat (anya ujjai között könnyen összenyomható: ha BLW-s a baba, kérd szakember segítségét, de én először a pürékkel való tapasztalatszerzést ajánlom, ha csak néhány hétig is! BLW-nél kiemelten figyeld (amúgy is) az étrend összetételét (vasdús ételek, húsok, nagyon puha falatok, jól ülés, megfelelő kalória, stb. napi 1x, max 2x kínáld étellel, szoptatástól és tápszertől független (EZ AZ ALAP, tápszerből ekkor kb. mennyiségek: NE legyen elvárásod, grammod, a baba annyit egyen, amennyit szeretne (akarata ellenére főleg nem etethető). Ha jó az összetétel, a dolgunk az, hogy ellenőrizzük a baba növekedését, ez mutatja, hogy a táplálás megfelelő-e (mindig ugyanakkor, ugyanúgy mérni, jó, ha szakemberre bízzuk ezt, és percentilis görbén vezetni.
Alapanyagok (lásd. Kisokos), tárolás- üveg tárolók, pl. ételkészítés: Tefal Ingenio párolókosár (jobbnak tartom, mint a fémet: nem égeted meg magad vele és könnyű tisztítani), nagy teljesítményű turmixgép (pl. Kitchenaid, azért kell a teljesítmény, mert leginkább így lesz egynemű, krémes a püré, kevés légbuborékkal- ez hasfájást okozhat, pl. botmixer szokott).
A bázisba minden más fontos tápanyag belekeverhető (pl. hús), variálható darabosan is kínálva, hiszen első hetekben biztos, hogy nem üres markapürét kínálunk a babának (szénh. pl.: 1. nap: édesburgonyapüré - 3-4.
Előfordulhat, hogy a hozzátáplálás során nehézségek lépnek fel. Ha a baba nem magas allergiakockázatú, 6 hós kor körül kezdjétek el, jól üljön (öledben talpát támasztva vagy ha nagyon ügyes fejlett akkor a székben a spec. párnával, de NE megdöntve), tápanyagdús ételt kínálj az anyatej/tápszer mellé napi 1-2x, és egyél vele!
A táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.
A gyermek etetőszék helyett gyerekszék 12 évre a kezdetektől (Stokke TrippTrapp/ Hauck Alpha +kis ülőbetétpárna bele Cosy névvel - magas az ára, de évtizedekig jó és tartós- le kell mérni az étkezőasztal magasságát otthon, hogy passzol-e alá! Nem csak a póz miatt kell, az is fontos, hogy a gyermek ezt magától fel tudja venni majd ha ott tart a fejlődése: a lábtartó egy mini lépcső lesz, amelyre rálép, ráhelyezi a testsúlyát és magától felül/leszáll a székből.
A hivatalos, nemzetközi állásfoglalások „6 hónapos kor körüli” időt írnak (amennyiben a baba rendelkezik ekkorra már a fejlettségi jelekkel-általában már igen), nem véletlenül. 6 hónapos körüli, nem napra pontosan 6 hónaposan.
Egy 2024-es metaanalízis (268 tanulmányt néztek át!) több korábbi szakirodalmat, tanulmányt átvizsgálva azt találta, hogy 6 hónapnál korábban elkezdett hozzátáplálás növelheti a testtömegindex (BMI) pontszámát, túlsúlyt/elhízást okozhat.
A túl kései hozzátáplálás eszerint (6 hón túli) növelheti a vérnyomást, csökkentheti a testmagasságot, a BMI-t, és a nagyon kései (8 hón túli kezdés) szintén az életkori magasságot csökkentheti.
Az alap a megfelelő időpont választása a hozzátáplálás megkezdésére. Ezt nem csak a legfrissebb ajánlások alapján lehet tudni, hanem onnan is, ahol a baba éppen tart, milyen készségekkel, fejlettséggel rendelkezik. A kettőt összevetve kapjuk meg a legjobb, legideálisabb időpontot.
Nem kell korán kezdeni rutinból, csak nagyon ritka esetben, akkor is orvosi indok miatt.
Minőségi kiegészítése az anyatejnek/tápszernek (CÉL3). 6 hónapos kor után önmagában ezek már nem nyújtanak elég tápanyagot egy kisbaba táplálására. Nem egyik napról a másikra természetesen, és nem is úgy értve, hogy rosszabbak lesznek. Az anyatej is ugyanolyan jó marad, de a gyermek testsúlykilogrammra vetített igényei változnak meg (pl. folyadékigény).
A vasraktárak ekkorra már terminusra született babák esetében is kimerülnek, éppen ezért nagyon fontos a hozzátáplálás megfelelő összetétele (nem maradva a burgonya-répa-alma szentháromságon, és végképp nem maradva a püréken hónapokig.
Fejlődés (CÉL2). Új készségek, képességek, melyekhez mind tapasztalat kell: azaz evés. 🙂 Hogyan továbbítsa a nyelvével a pürét, majd nyelje le? Hogyan kanalazzon? Hogyan fogjon meg, tegyen a szájába, rágjon meg 1-2-3-4-soksok foggal egy falatot? Mi van, ha nem kellemes, hogyan kell kiköpni?
Egészség, allergiaprevenció (CÉL1). A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét. Az allergénekkel való találkozásnak ekkor, szájon át van itt az ideje. Ez az egyik legfontosabb cél, és ezt nagyon gyakran el szokták felejteni ennél a kérdésnél.
Az életkorilag biztonságos (krém az ételbe keverve/pasztává őrölve és ételbe keverve) formában A BABÁKNAK TALÁLKOZNIUK KELL A FÖLDIMOGYORÓVAL 4-6 hós kortól kezdve. FIGYELEM: nem lehet elkerülni a földimogyoróval való találkozást, hiszen bejuthat a baba szervezetébe belélegzés útján is (egy szobában ha ilyet fogyasztottak akár napokkal korábban, de ilyen a repülő, a busz, az osztályterem, stb. is!), vagy sérült bőrön keresztül is (pl.
Éppen a fenti miatt, ha van egy 6 hónál kisebb babának, aki anya ölében azért támasztva tud ülni, de nagyon csúnya ekcémája van, nagy szakmai hiba azt mondani allergológus nélkül, hogy ráér a hozzátáplálás még, hiszen kicsi. Itt a földimogyoró miatt ügyelni kell, hogy lehet egy hamarabbi időpont a babát védené, de ez csak minimális (anyatejjel/tápszerrel) összekevert földimogyi pasztát (2tk, azaz 2 g protein) jelent, nem igazi evést.
A többi allergén (tojás, hal, tejfehérje, szója, dió, mandula, stb.) és a glutén bevezetése szintén 6 hós kor körül kezdődhet a szakirodalmak szerint (ne a baba legelső falata legyen ezek közül, erre valók a bázisok - ha az allergológus viszont a korai -6hó előtti- bevezetést kéri, előfordulhat hogy első falat étel lesz).
Amikor enni tanul a baba, nem csak a tápanyagok miatt kínáljuk a finom falatokkal. Az evés valójában a legösszetettebb fizikai feladat, amelyet egy ember végezhet. Evés közben felhasználjuk a test összes szervrendszerét: az agyat és a koponyaidegeket; a szív és az érrendszert; a légzőszervi, endokrin és anyagcsere-rendszereket; a test összes izmát és az egész gyomor-bél traktust. Csak a nyeléshez szükséges 26 izom és hat koponyaideg.
Nem ajánljuk rendszeresen: csöpögésmentes poharak, csőrös itatók, olyan szívószálas itatók amelyekben szelep van (nem megfelelő nyelvhelyzet, technika rögzülése). pl. nem gyümölcslé!- lásd Hozzátáplálási Kisokos): kanál a szülő kezében (Start kanál). Kanál nyelének tartása párhuzamosan a talajjal, a gyermeknek a fejét nem kell előre-, vagy hátrabiccentenie, szemben ülünk vele. Pár hét múlva jöhet a NumNum Előkanál szett. Ez a NUMNUM Blw-nél is használható (itt is vannak pürék, pl.
Először egy összetevős, majd kettő, aztán törekedj arra minél hamarabb, hogy tápanyagban dús (szénh., feh., zsiradék is rendszeresen ill. kitámasztva ekkor még, hiszen még nem képes megtartani a súlyát és nem is ültetjük.
Általában a legelején az a legjobb, ha a szülő ölében ül a pici baba, a szék még általában ilyenkor nagy neki.
Ha a baba nem ül, jöhet ekkor még az ölben táplálás (baba talpát anya combja megtámasztja), vagy ha már ügyesen négykézlábazik a baba, a Cosy betétes Hauck szék.
A hozzátáplálás legnagyobb veszélye nem is feltétlenül a babára, sokkal inkább az anyukára leselkedik és túlevésnek hívják. Rendkívül gyakori ugyanis, hogy a babák első évében nemcsak a kicsi, hanem a kismama is gyarapszik, hiszen a kezdeti időszakban a hozzátáplálással rengeteg maradék keletkezik.
Sokak édesanyában felmerül, hogy vajon szükség van-e a laktózmentes, bio-organikus, illetve zsírszegény tejtermékek előnyben részesítésére. Szakmai véleményünk szerint akkor indokolt ezeket a speciális élelmiszereket választani, ha a családban ismert allergia vagy ételérzékenység áll fenn és valamely családtag maga is ezeket fogyasztja.
A tej és tejtermékek napjainkban szinte közellenségnek számítanak, miközben ennek az ételcsoportnak a fogyasztása is számos előnnyel jár a kicsik és nagyok számára egyaránt. A tejtermékek bevezetésével a baba egyre többször eheti ugyanazt, amit a család többi tagja, így egyszerűsödik a menü tervezése és a napi logisztika is.
Olyan tejtermékeket tartalmazó receptekre vágysz, melyek a család apraja-nagyját lenyűgözik majd?
Tegyünk különbséget a közvetett és közvetlen kóstolás között!
Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párold brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra, és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni.
Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.
A család által fogyasztott ételekből kínáljuk a babát, kihagyva a pürésített ételeket.
Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet.
A baba ízérzékelése amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké - ami esetleg nekünk olyan „semmilyen ízű”, az nem jelenti azt, hogy nekik nem elég finom.
Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben.
A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezi, pl. cukorbetegség, elhízás.
Bizonyos életkor alatt nem ajánlottak bizonyos nyersanyagok: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.
Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását.
Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb.
Vannak nagyobb étkű babák, és vannak akik szinte csipegetnek, mégis szépen, egyenletes ütemben fejlődnek.
Az alábbi táblázatban a javasolt mennyiségek szerepelnek, de természetesen ha a kisbabád úgy dönt, többet szeretne enni az adott ételből, nyugodtan kínáld tovább őt.
Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga… ezeken a napokon elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd.
Egy teljes étkezés kiváltható (kb.
Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz.
Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség.
4+1 TIPP A HOZZÁTÁPLÁLÁSHOZ
Az ősszel / télen megkezdett hozzátáplálás kicsit hiányos friss zöldségekből és gyümölcsökből.
Vannak, akik a kényelem miatt inkább emellett döntenek, vagy mert nem szeretnek a konyhában sütni-főzni.
Van, hogy 10-15 alkalom is kell, hogy a baba megbarátkozzon az új étellel.
Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.
eszünk reggelire. Akkor se szomorkodjunk, ha eleinte mindent megkóstol, majd egyszer csak valamilyen kedvenc zöldséget visszautasítja. Lesznek ilyen korszakok, de ezen is túl kell lendülni, és pár nap/hét múlva újra megpróbálkozni vele. Ezért fontos, hogy amikor rossz napja van gyermekednek, ne kínáld új ízekkel, vagy ne akkor kezd el a darabos ételek adását.
Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani.
Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel.
Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg.
Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.