A macskák bélgyulladása: Átfogó útmutató és a FIP, mint halálos fenyegetés

A macskák emésztési problémái, különösen a hasmenés és a bélgyulladás, komoly aggodalomra adhatnak okot a gazdik számára. Ezek az állapotok nemcsak a cica közérzetét rontják, hanem hosszabb távon súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Ebben a cikkben átfogóan foglalkozunk a macskák bélgyulladásával, kitérve a gyakori okokra, tünetekre, diagnosztikai módszerekre és kezelési lehetőségekre, különös hangsúlyt fektetve a fertőző hashártyagyulladásra (FIP), amely egy ritka, de rendkívül veszélyes betegség. Megismertetünk egy új, kecsegtető kezelési lehetőséggel is, amely reményt ad a FIP-es cicák gazdáinak.

A macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP) - Reményt adó kezelési lehetőségek

A FIP (Feline Infectious Peritonitis) a cicák fertőző hashártyagyulladása, amelyet a macska koronavírus (FCoV) egy mutálódott változata okoz. Ez a betegség sajnos sok gazdi számára ismeretlen, amíg nem szembesülnek vele. Fontos tudni, hogy a FCoV nagyon gyakori, és általában enyhe hasmenést okoz, vagy tünetmentesen zajlik. Azonban az RNS vírus lévén hajlamos a mutációkra, és sajnos néhány mutáció létrehozhatja a halálos FIP vírust - tehát ez az egész az állaton belül zajlik le. A fertőzést nagyon gyakran diagnosztizáljuk fajtatiszta, 2 évesnél fiatalabb állatban. A FIPV már nem csak az emésztőrendszer sejtjeiben replikálódik, hanem a monocytákban/macrophag sejtekben, így nagyobb számban jut a keringésbe. A fertőzés kapcsán a vérerek gyulladása jön létre, emiatt látható a FIP tüneteként hasüregi és/vagy mellüregi folyadékfelhalmozódás (ún. nedves forma) vagy különböző szervek elégtelen működése granulomaképződés miatt (ún. száraz forma).

A FIP tünetei és felismerése

Általánosságban elmondható, hogy a FIP-nek nincsenek specifikus tünetei: jelentkezhet láz, étvágytalanság, levertség, fogyás. Nedves forma esetén hasüregi és/vagy mellüregi folyadékgyülem, sárgaság, vagy a korábban említett szervi elégtelenségek. Mivel nincsenek specifikus tünetek, így nincs olyan, amit ki tudnék emelni, hogy ezzel biztos rohanni kell az állatorvoshoz, mert erősen felveti a FIP gyanúját. Amik mégis esetleg gyanút kelthetnek: 2 évnél fiatalabb vagy éppen idős macska levert, étvágytalan, esetleg hány, a hasa elkezd kitelni (ún. "pocakos has").

Diagnosztika és megelőzés

A szűrést, illetve diagnosztikát ketté kell bontanunk. Szűrni lehet a macska coronavírus jelenlétére (tenyészetben akár rutinszerűen, vagy hasmenéses tünetek esetén bármikor), ilyenkor a bélsárból végeznek gyorstesztet - ez akkor lesz pozitív, ha az állat éppen üríti a vírust. Lehet még szűrni ellenanyagvizsgálattal is, ha ez pozitív, az azt jelenti, hogy az állat átesett a fertőzésen valamikor. Sajnos az ellenanyagszint nem mutatja egyértelműen, hogy az állat FIP-es vagy sem.

Mivel a FIP egy macskán belül történő mutációról van szó, megelőzni elég nehéz. Ha FCoV-negatív macskát hoztunk haza, megpróbálhatjuk elkerülni a fertőződést szigorú higiéniai intézkedésekkel. Ha egy, már coronavírussal fertőzött állatról beszélünk, akkor a legfontosabb azt elkerülni, hogy a vírus sokszor replikálódjon a szervezetben. Próbáljuk minél stresszmentesebb környezetben és módon tartani a cicánkat, adjunk neki minőségi, teljes értékű eledelt, védjük őt az egyéb betegségektől, ügyeljünk a környezetgazdagításra.

A FIP kezelési lehetőségei: Remény a GS-441524

Szerencsére az évek során a széleskörű hatóanyagkutatásoknak hála, fény derült egy szer (remdesivir) származékának kiváló hatására. Ez egy ún. nukleozid-analóg, és GS-441524 néven ismert jelenleg. Sajnos egyelőre nincs állatokra törzskönyvezve, de a kutatási eredmények rendkívül bíztatóak. A korábban szinte biztos halál FIP esetén a kezelés hatására átfordult akár 80%-os túlélésre is. Leghatékonyabbnak a FIP nedves formájában bizonyult a szer, a száraz, és főleg az idegrendszeri formában kevésbé jók az eredmények. A beszerzés egyelőre nem hivatalos úton történik, a gazdik általában egymás között értesülnek a forrásokról, de egyáltalán nem lehetetlen. Ezek után állatorvos segítségével történik a kezelés, illetve a macska állapotának kontrollálása. A szert napi egyszer kell beadni bőr alá, a kúra 84 napos (12 hetes). Amennyiben a kezelés letelte után a tünetek visszatérnek, a kúra megismételhető. Az adagolás függ a FIP megjelenésétől (száraz vs. nedves forma, idegrendszeri érintettség).

Több macska tartása és FIP

A kutatások arra engednek következtetni, hogy a FIP vírusa nem, vagy csak nagyon nehezen terjed egyik állatról a másikra, tehát a betegség kialakulásához elengedhetetlennek tartják a szervezeten belül történő FCoV mutációt. A tenyészetekkel általában az szokott a probléma lenni (ami miatt előfordulhat, hogy nem csak egy, hanem több állat is FIP-es lesz viszonylag rövid időn belül), hogy sok macskát tartanak együtt, így egy esetleges koronavírus fertőzés során az állatok egymást fertőzik oda-vissza, főleg a bélsárral. Ha emellé még némi stressz is társul, akkor halmozottan nő a FIP kialakulásának veszélye. Ha egy FIP-es cica elhullását követően gondolkozunk új macska beszerzésén, akkor érdemes várni pár hónapot, a nem tisztítható (pl. fa) játékoktól megszabadulni, amit lehet, magas hőfokon kimosni, a műanyag eszközöket (pl. alomtálca) pedig alaposan fertőtleníteni.

Macskák egyéb bélgyulladásai és emésztési problémái

A FIP mellett számos más ok is vezethet bélgyulladáshoz és emésztési problémákhoz macskáknál. Ezek megértése elengedhetetlen a megfelelő diagnózis és kezelés kiválasztásához.

Gyulladásos bélbetegség (IBD) és bél-limfóma

A gyulladásos bélbetegség (IBD) és a bél-limfóma rendkívül gyakran fordulnak elő cicákban, és elkülönítésük számos diagnosztikai nehézséggel járhat. Az IBD olyan állapot, amelyben a gyomor-bél traktus krónikusan irritálódik és begyullad. A gyulladásos sejtek beszivárognak a gyomor-bél traktus falába, aminek következtében a bélfal megvastagszik, ez pedig emésztési és felszívódási zavarhoz vezet. Bármilyen korú macskát érinthet az IBD, de a betegség leggyakrabban középkorú és idősebb macskákban fordul elő. Az IBD pontos oka ismeretlen, valószínűleg az immunrendszer, az étrend, a bélbaktériumok és más környezeti tényezők komplex rendellenes kölcsönhatása miatt alakul ki. A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata. Jelenleg a leggyakrabban diagnosztizált limfóma a gyomor-bél traktusban fordul elő, ez az úgynevezett alimentáris forma.

Tünetek és diagnosztika

IBD-nél és bél limfómánál hasonló tüneteket tapasztalunk: legjellemzőbb a testsúly csökkenése, hullámzó vagy rossz étvágy, kedvetlenség, hányás és/vagy hasmenés, véres bélsár ürítése. A tüneteket befolyásolja, hogy a gyomor-béltraktus mely szakasza érintett. A krónikus hányás jellemzőbb tünet, ha a gyomor vagy a vékonybél elülső részei mutatnak elváltozást. Ezzel szemben a vastagbél gyulladása nagyobb valószínűséggel okoz hasmenést. Ezek a szimptómák lehetnek gyorsan rosszabbodók (főleg agresszívebb daganat esetén) vagy elhúzódó, akár 1-2 évre visszavezethető, ciklikus jellegűek is.

A diagnózis felállításához vérvizsgálatok, hasi ultrahang, röntgen és székletvizsgálatok szükségesek. Az ultrahang vizsgálat során hasonló elváltozásokat láthatunk mindkét betegségtípusnál. A pontos és biztos diagnózishoz azonban sokszor a bélfalból vett minta szövettani és immunhisztokémiai vizsgálata is szükséges. Negatív hasi ultrahang lelet teljes mértékben nem zárja ki a betegséget!

Kezelés és prognózis

A gyulladásos bélbetegség kezelése függ attól, hogy találunk-e olyan tényezőt, ami szerepet játszhat a folyamat kialakulásában (pl. eleségallergia, parazitózis). Szerencsés esetben gyógyszeres kezelés nélkül, pl. diétás tápokkal is elérhető tünetmentesség. Ha ezekre nincs kielégítő javulás, gyógyszeres kezelésre is szükség van, ugyanis a krónikus gyulladás bél-limfómába progrediálhat.

A bélrendszer kissejtes, mucosalis limfómáját indolens betegségnek tekintik, ami azt jelenti, hogy lefolyása kevésbé gyors. A kissejtes forma szájon át adott gyógyszerekkel is kezelhető, amitől a betegek jelentős része tünetmentessé válik. Rendszeres monitorozás persze szükséges, mivel ezeknek a gyógyszereknek is van mellékhatása, de a legtöbb cica jól tolerálja ezeket a készítményeket, és a diagnózis után akár évekig élhetnek.

Ezzel szemben a nagysejtes limfómák sokkal agresszívebbek, lényegesen rosszabb prognózissal, mely intenzív, intravénás kemoterápiás kezelést tesz szükségessé, de a medián túlélési idő ritkán haladja meg a 4 hónapot.

Mikor gondoljunk arra, hogy cicánknak gyulladásos bélbetegsége, esetleg béldaganata lehet?

• Ha a hányás havonta legalább 2x előfordul, 3 hónapon át.
• Hetekig tartó hasmenést tapasztalunk.
• 6 hónap alatt 0,5 kg-t vagy annál többet fogyott a cicánk.

Colitis (vastagbélgyulladás)

Ha azt vette észre, hogy macskája erőlködve vécézik, esetleg hasmenése van, vagy vér, nyálka látható az ürülékében, macskája valószínűleg vastagbélgyulladásban, azaz colitisben szenved. A colitis általában az öt év alatti macskáknál jelentkezik, de bármely életkorban előfordulhat. Kiváltó okai lehetnek: eledelre reagáló enteropátia (FRE), nemkívánatos táplálékreakciók (allergiák, intoleranciák), paraziták, stressz.

Tünetek és kezelés

A colitis leggyakoribb jelei a vér és a nyálka megjelenése az ürülékben. Néha hasmenés is előfordulhat, és észreveheti, hogy macskája erőlködve vécézik, vagy a szokásosnál több időt tölt az alomtálcában. Ha a colitis hosszabb ideig tart (krónikus colitis), előfordulhat, hogy macskája fogyni kezd, letargikus lesz, vagy nem eszik. A colitis kezelése attól függ, hogy mi váltotta ki. Sok esetben néhány napon belül javul a helyzet. Az eledel megváltoztatása kulcsfontosságú. Állatorvosa esetleg olyan jól emészthető eledelt adhat macskájának, amely támogatja az egészséges bélrendszer gyors helyreállítását. Ezek az eledelek gyakran egyben prebiotikum-források is. A colitis egyes eseteiben gyulladáscsökkentőkre van szükség. Ha állatorvosa gyanítja, hogy macskája allergiás vagy intoleranciája van, etetési próbát is javasolhat.

Macska parvovírus (Fertőző bélgyulladás, panleukopénia)

A macska parvovírus (fertőző bélgyulladás, panleukopénia) egy rendkívül ragályos betegség, elsősorban a kiscicákat támadja meg. A fertőzést megkapó macskák elhalálozási aránya nagyon magas. A macska parvovírus rendkívül szívós és hónapokat, sőt éveket is élhet. Könnyen terjed macskáról macskára, illetve macskáról emberre.

Tünetek és megelőzés

A kezdeti tünetek sok más betegség tüneteire emlékeztetnek, ezért fontos, hogy állatorvos vizsgája a macskát. A láz és a fehér vérsejtek csökkenése lehetnek az első betegségre utaló jelek. Az ezt követő tünetek egyedenként változnak és függ a fertőzés fokától is. A diagnózis akkor igazolódik be, ha a vírus ellenanyagát megtalálják a vérben. A kezelés elsősorban a hányás és hasmenés csillapítását jelenti, a kiszáradás elkerülése végett.

Mivel a parvovírus rendkívül szívós, hónapokat sőt éveket is túlélhet, ezért egy teljes körű fertőtlenítést kell végezni a fertőzött macskák lakta helyeken. Fertőtlenítésre higított klóros oldatot használunk, mely egy rész klórból és kilenc rész vízből áll. A rendszeres oltás, higiéniai elővigyázatosság és a fertőzött macskák elkülönítése alapvető fontosságú a megelőzésben. Az oltás három adagból áll, és védelmet biztosít a Herpesz vírus (FHV1) és a Calicivírus ellen is. A kölykök további védőoltásokat kapnak, a felnőtt macskákat pedig 1 illetve 3 évenként kell újra beoltatni a parvovírus ellen az oltóanyag típusától függően. A parvovírus elleni oltóanyag nem ajánlott 8 hetesnél fiatalabb cicáknak, mivel a természetes védettségük beavatkozhat az oltóanyag hatékonyságába.

Sürgős állatorvosi ellátás

Mikor kell azonnal állatorvoshoz vinni a cicát? A gazdik legnagyobb félelme, és talán a legnehezebben megválaszolható kérdés, hogy mikor kell sürgősen állatorvoshoz vinni a kis kedvencet. Vannak esetek, amikor sajnos minden perc számít, és akár az állat élete is múlhat az azonnali ellátáson vagy annak hiányán. Ha kétely merül fel, érdemes először telefonon konzultálni egy állatorvossal.

tags: #4 #honapos #cica #belgyulladas