A szülésznői mesterképzési szak célja olyan egészségügyi szakemberek képzése a szülészet-nőgyógyászat területén, akik speciális szakértői tudásuk birtokában komplex döntési képességekkel és bővebb kompetenciakörrel rendelkeznek a klinikai gyakorlatban. Képesek a mentorálási feladatok magas szintű ellátására, a megfelelő kritikus gondolkodásra, az önálló munkavégzésre.
A képzés elvégzését követően a végzett hallgatók munkát vállalhatnak fekvő- és járóbeteg-szakellátást folytató egészségügyi intézmények várandósgondozási és szülészeti fekvőbeteg ellátási osztályán. Valamint bármely más egészségügyi szolgáltatónál, beleértve a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott külső szakmai gyakorlóhelyeket is.
Felvételi követelmények a szülésznői mesterképzéshez
A szülésznői mesterképzési szak jelentkezőinek két fő követelménynek kell megfelelniük:
- Betöltött munkakörrel rendelkezés: Az elmúlt 5 évben egészségügyi intézményben szerzett, szülészet-nőgyógyászati szakirányú szakmai gyakorlatról szóló, munkáltató által kiállított igazolás szükséges.
- Egészségügyi alkalmasság: A jelentkezőknek Egészségügyi alkalmassági nyilatkozatot kell kitölteniük. Ezen igazolást legkésőbb a dokumentumpótlási határidőig elektronikusan fel kell tölteni az E-felvételibe.
Ezen bemeneti szakok esetében a meghatározott kreditek teljesítésén túlmenően további feltétel, hogy a jelentkező a felvételt megelőzően, egészségügyi intézmény szülészeti és nőgyógyászati osztályán az elmúlt 10 évben fekvőbeteg ellátásra irányuló (szülészet-nőgyógyászati) szakmai tevékenységet folytatott.
Gyakorlati képzés és kreditérték
A képzés részeként a hallgatóknak a felsőoktatási intézmény tantervében meghatározott külső szakmai gyakorlóhelyen legalább 6 hét időtartamú komplex, irányított szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük. Ez a gyakorlat féléves elosztásban, az elméleti képzéssel párhuzamosan történik.
- Az első 3 félévben teljesítendő gyakorlat kreditértéke: 6 kredit/félév.
- A negyedik félévben letöltendő 6 hét időtartamú összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 10 kredit.
Az alkalmassági vizsgák általános feltételei
Számos felsőoktatási képzés esetében az alkalmassági vizsga alapfeltétel. Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, és az eredményt minden intézményben, ahol ez előírt követelmény, elfogadják.
A felsőoktatási intézmények a jelentkezési határidőt megelőzően ún. előalkalmassági vizsgát szervezhetnek. Ennek célja, hogy a jelentkezés benyújtása előtt lehetőséget adjon az alkalmasság mérésére, megállapítására. Az előalkalmassági vizsga szolgáltatásjellegű és vizsgadíj-köteles, amelyet az intézménynek kell befizetni.
Az óvodapedagógus és tanító alapszakok alkalmassági vizsgái
Az óvodapedagógus és tanító alapszakokra jelentkezőknek speciális alkalmassági vizsgákat kell tenniük. Az óvodapedagógus képzésben a szakmai gyakorlaton való részvételhez a hallgatónak előzetesen részt kell vennie a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, mert az óvoda járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületnek minősül. Amennyiben a vizsgálatot igazoló úgynevezett fehér kiskönyvet a hallgató nem kaphatja meg, nem tudja a képzés részeként előírt gyakorlatot teljesíteni, így nem nyerhet a tanulmányai egyéb követelményeinek teljesítése esetén sem végbizonyítványt, tehát záróvizsgára sem bocsátható.
A konduktor, a tanító és az óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek ének-zenei, testi és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük. Aki több intézménybe jelentkezik, annak a behívó intézményben kell a vizsgát letennie, mert az intézmények egymás vizsgáit kötelezően elfogadják.
A beszédalkalmassági vizsga célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint például a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. A „Beszédalkalmassági vizsga” eredménye lehet: „alkalmas”, „feltételesen alkalmas”, „nem alkalmas”. „Feltételesen alkalmas” döntés esetén a jelentkezőnek a következő tanév első félévének szorgalmi időszaka előtt (augusztus hónapban) meg kell ismételnie az alkalmassági vizsga beszédalkalmassági (szóbeli) részét egy bizottság előtt. Amennyiben az ismételt beszédalkalmassági vizsgán megfelelt a hallgató, a tanulmányait Logopédia szakirányon folytathatja.
A jelentkezéshez a jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, ami akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását, továbbá arról, hogy nem szenved diszlexiában, diszgráfiában, diszkalkuliában, pszichés és mentális zavarban, és erre hivatkozva tanulmányai során nem kér felmentést.
Alkalmassági vizsgálatok ELTE TÓK
A légijármű-vezetés és repülőmérnöki képzések alkalmassági vizsgái
A légijármű-vezetés felsőoktatási szakképzésre, a repülőmérnöki alapképzési szakra, a repülési specialista és repülési szakmérnök szakirányú továbbképzési szakra történő felvétel feltétele a PART MED Class 1 orvosi minősítés és a repülő gyakorlati kiképzést végző szervezet (ATO) pályaalkalmassági vizsgálatán szerzett alkalmas minősítés. A jelentkezők alkalmassági vizsgán elért teljesítményét nem pontszámmal, hanem „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel értékelik.
Vizsgadíjak és határidők
Az alkalmassági vizsgadíj 6000 Ft, melyet az alábbi bankszámlaszámra kell utalni: 10300002 - 10802153 - 00014904 (IBAN: HU94 10300002 10802153 00014904). Az alkalmassági vizsga díjának végső beérkezési határideje 2026. május 12.
A 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a Kar előalkalmassági vizsgát szervez 2024. január 24-én. Az előalkalmassági vizsgán való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet 2024. január 18-ig lehet megtenni. Az alkalmassági vizsga eljárási díja 4 000,- forint, melyet átutalással kell kiegyenlíteni, legkésőbb 2024. január 18-ig.
Egyéb fontos tudnivalók
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket a Kar - amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembevételével rangsorolja. A pontszámítás alapja a megszerzett felsőfokú oklevél minősítése.
- 5 (jeles, kiváló, kitüntetéses) minősítés esetén 400 pont;
- 4 (jó) minősítés esetén 360 pont;
- 3 (közepes) minősítés esetén 320 pont;
- 2 (elégséges) minősítés esetén 280 pont.
Amennyiben a jelentkező több oklevéllel is rendelkezik, akkor azok közül a legjobb minősítésű lesz a pontszámítás alapja. A figyelembe vehető oklevél típusai: alap-, mester-, osztatlan képzési, főiskolai, egyetemi.
Az alkalmassági vizsgák követelményeire vonatkozóan információ közvetlenül az Intézménytől kérhető. A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a Tájékoztató 3. pontjában.
tags: #szuleszno #alkalmassagi #vizsga