A mesterséges megtermékenyítés és kapcsolódó eljárások

A mesterséges termékenyítési eljárások olyan orvosi beavatkozások, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások, technikák alkalmazásával teszik lehetővé, hogy egy terhesség létrejöjjön.

A mesterséges termékenyítési, más néven asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyülése.

A megtermékenyülés az a pillanat, amikor a gaméták összeolvadnak és megteremtik a kiindulási alapot egy új élet kialakulásához.

A gerinceseknél, így az embernél is, a megtermékenyülés a férfi és a női ivarsejt összeolvadása során következik be, ami után megkezdődik a magzat egyedfejlődése.

Az embereknél a megtermékenyülés mellett használják még a fogantatás kifejezést is, ami vitákhoz vezethet.

Az asszisztált reprodukciós technikák (ART)

A mesterséges termékenyítési eljárások alkalmazására azon pároknál kerül sor, ahol a férfi tagnál nincs felhasználható sperma anyag, illetve azon egyedülálló - gyermeket akaró - nőknél, akik a törvényi szabályozásnak megfelelnek.

Az IVF kezelések egyik fajtája. Alkalmazására akkor kerül sor, ha a probléma a pár férfi tagjánál van: felismert gyenge minőségű spermakép esetén.

A petesejt leszívása és a megtermékenyítés folyamata

A petesejteket tartalmazó tüszőtartalmat rövid altatásban egy vékony tűvel, ultrahang vezérlés mellett, hüvelyen keresztül szívják le.

A kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba ill. szövettenyésztő edénybe helyezik.

Az eljárás során az eljáró szakember spermiumokat juttat a petesejtbe.

A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon rögzítik, majd a másik oldalról egy igen vékony tűvel juttatják a spermiumot a petesejt belsejébe.

Embriótranszfer

A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik.

Az embriókat először speciális embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tárolják, majd egy vékony katéter segítségével juttatják a méh üregébe.

Ezt a beavatkozást - mivel fájdalommal nem jár - altatás nélkül végzik.

A lombikbébi eljárás folyamata

Kapcsolódó eljárások és fogalmak

Preimplantációs genetikai diagnózis (PGD)

A preimplantációs genetikai diagnózis (rövidítve: PGD) a beágyazódás előtti embriók genetikai vizsgálatát jelenti, melynek célja, hogy a súlyos betegséget hordozó embriókat külön lehessen választani a (konkrét tulajdonságra nézve) egészséges embrióktól.

A PGD az ún. prenatális (születés előtti) genetikai vizsgálatok legkorábbi formája.

Sarki test biopszia

A petesejt sarki sejtjének eltávolítása.

Asszisztált hatching

Asszisztált hatching során az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését.

A megtermékenyülés biológiai háttere

A sejtosztódás az a folyamat, amely során egy sejt két (vagy több) új, azonos genetikai anyagot tartalmazó sejtté válik.

A sejtosztódás alapvető szerepet játszik a növekedésben, a fejlődésben, a szövetek regenerálódásában és a szaporodásban.

Két fő típusát különböztetjük meg: a mitózis és a meiózis.

  1. A mitózis egy olyan sejtosztódási folyamat, amely során a sejt genetikai anyaga pontosan megkettőződik, és két genetikailag azonos leánysejt jön létre. Bár ez technikailag nem része a mitózisnak, az interfázis során a sejt felkészül az osztódásra. A kromoszómák kondenzálódnak, láthatóvá válnak, és megkezdik a középpont felé való rendeződést.
  2. A meiózis az ivarsejtek (petesejt és hímivarsejt) képződését biztosító sejtosztódás. Ennek során a kromoszómaszám megfeleződik, így a létrejövő ivarsejtek a normál kromoszómaszám felével (haploid) rendelkeznek.

A sejtosztódás elengedhetetlen a növekedéshez, a fejlődéshez és a reprodukcióhoz.

A mitózis során két genetikai szempontból azonos sejt jön létre, míg a meiózis genetikai változatosságot eredményező folyamat, amely az ivarsejtek képződéséhez szükséges.

A mitózis és meiózis összehasonlítása

A megtermékenyülés típusai

A megtermékenyülésre általában a petevezetékben kerül sor, majd az ezt követő 8-9. napon a zigóta eléri a méhüreget és beágyazódik.

A szexuális úton szaporodó fajok esetében is előfordulhat a partogenézis vagy szűznemzés, amelynek lényege, hogy a meg nem termékenyített petesejtből is életképes utód fejlődik ki.

A szűznemzés a növény és állatvilágban is előfordul és esetenként kémiai anyagokkal, vagy elektromos impulzosokkal is ki lehet váltani a petesejt fejlődését.

2004-ben a Tomohiro Kono által vezetett japán kutatócsoport sikerrel olvasztott össze két (egér) petesejtet az összeolvadást normálisan megakadályozó proteinek blokkolásával.

A megtermékenyítés során normális esetben allogámia történik, vagyis az egyik egyed petesejtjét egy másik egyed hímivarsejtje termékenyíti meg.

Ettől eltér az autogámia (önmegporzás, önmegtermékenyítés), amikor mind a női, mind a hímivarsejt egyazon egyedtől származik.

Erre általában a hermafrodita növények vagy férgek esetében kerül sor.

Hogyan működik az in vitro fertilizáció (IVF)? Lépésről lépésre elmagyarázva

A szócikk részben vagy egészben az Assisted reproductive technology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.

tags: #homolog #megtermekenyites #wikipedia