A mesterséges termékenyítési eljárások olyan orvosi beavatkozások, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások, technikák alkalmazásával teszik lehetővé, hogy egy terhesség létrejöjjön.
A mesterséges termékenyítési, más néven asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyülése.
A megtermékenyülés az a pillanat, amikor a gaméták összeolvadnak és megteremtik a kiindulási alapot egy új élet kialakulásához.
A gerinceseknél, így az embernél is, a megtermékenyülés a férfi és a női ivarsejt összeolvadása során következik be, ami után megkezdődik a magzat egyedfejlődése.
Az embereknél a megtermékenyülés mellett használják még a fogantatás kifejezést is, ami vitákhoz vezethet.
Az asszisztált reprodukciós technikák (ART)
A mesterséges termékenyítési eljárások alkalmazására azon pároknál kerül sor, ahol a férfi tagnál nincs felhasználható sperma anyag, illetve azon egyedülálló - gyermeket akaró - nőknél, akik a törvényi szabályozásnak megfelelnek.
Az IVF kezelések egyik fajtája. Alkalmazására akkor kerül sor, ha a probléma a pár férfi tagjánál van: felismert gyenge minőségű spermakép esetén.
A petesejt leszívása és a megtermékenyítés folyamata
A petesejteket tartalmazó tüszőtartalmat rövid altatásban egy vékony tűvel, ultrahang vezérlés mellett, hüvelyen keresztül szívják le.
A kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba ill. szövettenyésztő edénybe helyezik.
Az eljárás során az eljáró szakember spermiumokat juttat a petesejtbe.
A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon rögzítik, majd a másik oldalról egy igen vékony tűvel juttatják a spermiumot a petesejt belsejébe.
Embriótranszfer
A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik.
Az embriókat először speciális embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tárolják, majd egy vékony katéter segítségével juttatják a méh üregébe.
Ezt a beavatkozást - mivel fájdalommal nem jár - altatás nélkül végzik.
Kapcsolódó eljárások és fogalmak
Preimplantációs genetikai diagnózis (PGD)
A preimplantációs genetikai diagnózis (rövidítve: PGD) a beágyazódás előtti embriók genetikai vizsgálatát jelenti, melynek célja, hogy a súlyos betegséget hordozó embriókat külön lehessen választani a (konkrét tulajdonságra nézve) egészséges embrióktól.
A PGD az ún. prenatális (születés előtti) genetikai vizsgálatok legkorábbi formája.
Sarki test biopszia
A petesejt sarki sejtjének eltávolítása.
Asszisztált hatching
Asszisztált hatching során az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését.
A megtermékenyülés biológiai háttere
A sejtosztódás az a folyamat, amely során egy sejt két (vagy több) új, azonos genetikai anyagot tartalmazó sejtté válik.
A sejtosztódás alapvető szerepet játszik a növekedésben, a fejlődésben, a szövetek regenerálódásában és a szaporodásban.
Két fő típusát különböztetjük meg: a mitózis és a meiózis.
- A mitózis egy olyan sejtosztódási folyamat, amely során a sejt genetikai anyaga pontosan megkettőződik, és két genetikailag azonos leánysejt jön létre. Bár ez technikailag nem része a mitózisnak, az interfázis során a sejt felkészül az osztódásra. A kromoszómák kondenzálódnak, láthatóvá válnak, és megkezdik a középpont felé való rendeződést.
- A meiózis az ivarsejtek (petesejt és hímivarsejt) képződését biztosító sejtosztódás. Ennek során a kromoszómaszám megfeleződik, így a létrejövő ivarsejtek a normál kromoszómaszám felével (haploid) rendelkeznek.
A sejtosztódás elengedhetetlen a növekedéshez, a fejlődéshez és a reprodukcióhoz.
A mitózis során két genetikai szempontból azonos sejt jön létre, míg a meiózis genetikai változatosságot eredményező folyamat, amely az ivarsejtek képződéséhez szükséges.
A megtermékenyülés típusai
A megtermékenyülésre általában a petevezetékben kerül sor, majd az ezt követő 8-9. napon a zigóta eléri a méhüreget és beágyazódik.
A szexuális úton szaporodó fajok esetében is előfordulhat a partogenézis vagy szűznemzés, amelynek lényege, hogy a meg nem termékenyített petesejtből is életképes utód fejlődik ki.
A szűznemzés a növény és állatvilágban is előfordul és esetenként kémiai anyagokkal, vagy elektromos impulzosokkal is ki lehet váltani a petesejt fejlődését.
2004-ben a Tomohiro Kono által vezetett japán kutatócsoport sikerrel olvasztott össze két (egér) petesejtet az összeolvadást normálisan megakadályozó proteinek blokkolásával.
A megtermékenyítés során normális esetben allogámia történik, vagyis az egyik egyed petesejtjét egy másik egyed hímivarsejtje termékenyíti meg.
Ettől eltér az autogámia (önmegporzás, önmegtermékenyítés), amikor mind a női, mind a hímivarsejt egyazon egyedtől származik.
Erre általában a hermafrodita növények vagy férgek esetében kerül sor.
Hogyan működik az in vitro fertilizáció (IVF)? Lépésről lépésre elmagyarázva
A szócikk részben vagy egészben az Assisted reproductive technology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
tags: #homolog #megtermekenyites #wikipedia