A vesefájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az emberek orvoshoz fordulnak. A fájdalom lehet állandó vagy időszakos, enyhe vagy súlyos, de mindenképpen zavaró. A vesefájdalom tünetei és okai különbözőek lehetnek, ezért fontos, hogy megismerjük azokat, és időben forduljunk orvoshoz, hogy megfelelő kezelést kaphassunk.
A vesék kis, bab alakú szervek, amelyek a gerinc mindkét oldalán helyezkednek el. A vesék feladata, hogy eltávolítsák a szervezetből a felesleges folyadékot és salakanyagot. A vesék anatómiája és elhelyezkedése fontos, mivel segít megérteni, mi okozhat vesefájdalmat, és hol érdemes keresni a problémát. A vesék az ágyéki gerinc és bordák között találhatók. A jobb vese kissé alacsonyabb helyen helyezkedik el, mint a bal vese, amely közelebb van a hasfalhoz. A vesék egyik oldalán a mellékvesék, a másik oldalán pedig a hasnyálmirigy és a vastagbél található. A vesék alakja bab alakú, és nagyjából 10-12 cm hosszúak. A vesékben több millió apró szűrő található, amelyek segítenek eltávolítani a szervezetből a felesleges folyadékot és salakanyagot. Az így keletkezett vizeletet a vesemedence gyűjti össze, majd a húgyvezetéken keresztül a húgyhólyagba juttatja. A húgyhólyagban a vizelet ideiglenesen tárolódik, majd vizeletürítés során a húgycsőn távozik szervezetünkből.
Hol fáj a vese?
A vesefájdalom tünetei általában a hát alsó részén vagy oldalt, a gerinc mindkét oldalán jelentkeznek. A vesefájdalom lehet éles, szúró vagy tompa, és gyakran kisugározhat a hasba, az ágyékba vagy a nemi szervekbe. Az egyik oldali vesefájdalom az egyik vese megbetegedésére utalhat, míg a kétoldali vesefájdalom általában a vesékkel kapcsolatos általánosabb problémákat jelezhet. Azonban fontos megjegyezni, hogy a hát alsó részén vagy oldalán jelentkező fájdalom nem mindig jelenti azt, hogy veseprobléma van. Az alsó hátfájás és a gerinc egyéb problémái is okozhatnak hasonló tüneteket, ezért fontos a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés.
A vesefájdalom a vese betegsége vagy sérülése miatt jelentkezik, általában csak az egyik vesében, vagyis az egyik oldalon. A bordák és a csípő között érezhető tünet lehet erős vagy gyenge, és kisugározhat a hasba, a lágyékba. A vesetájéki gyulladást láz is kísérheti.
A vese páros szerv, a két vese a hasüregben hátul, a bordák és a csípő között helyezkedik el, feljebb, mint azt a legtöbb ember gondolja. Az elhelyezkedés és az esetleges kisugárzás miatt a vesefájdalom könnyen összetéveszthető hasfájással, derék- és hátfájással is.
A vese fájdalma lehet diszkomfortérzés, de akár kifejezetten erős fájdalom is. Gyakran csak az egyik oldalon jelentkezik, de ha mindkét vesét érinti a kiváltó ok, akkor mindkét oldalon érezhető. A fájdalom helyét sokszor nehéz meghatározni, jelentkezhet a hasban, a hát tájékán vagy oldalt. Mivel sokféle szerv problémája okozhat fájdalmat ezeken a pontokon, az ott érzett kellemetlen érzésnek gyakran nincs köze a veséhez.
A vesefájdalom gyakran sugárzik ki más testrészekre is, például a nemi szervek, a comb irányába. A vese problémájára utal, ha a fájdalomhoz láz, vizelési nehézségek, véres vizelet, hányás, gyengeség társulnak.
A vesefájdalom okai 37 hetes terhességnél
A vesefájdalomnak számos oka lehet, azonban a leggyakoribb okok közé tartoznak a következők:
- Veseelégtelenség: A veseelégtelenség akkor alakul ki, ha a vesék nem képesek megfelelően működni. Ez különböző okokra vezethető vissza, például magas vérnyomásra, cukorbetegségre vagy egyéb krónikus betegségekre.
- Vesekő: A vesekő az a kemény kalciumtömeg, amely a vesékben képződhet. A vesekő általában fájdalmas, és a fájdalom lehet heves, akut vagy krónikus.
- Húgyúti fertőzés: A húgyúti fertőzés (cystitis vagy pyelonephritis) az egyik leggyakoribb ok a vesefájdalomra. A fertőzés a húgyutakban kezdődik, majd feljut a vesékig, és gyulladást okoz. A húgyúti fertőzés tünetei közé tartozik a gyakori és fájdalmas vizelés, a láz és az általános rossz közérzet.
- Polycystás vesebetegség: Ez egy öröklődő betegség, amelyben a vesékben több ciszta alakul ki, melyek fokozatosan növekednek és károsítják a vesefunkciót. A polycystás vesebetegség tünetei közé tartozik a vizelet mennyiségének csökkenése, a vizeletürítés nehézsége és a duzzanat.
- Vese tumor: A veset daganat általában tünetmentesen kezdődik, majd ahogy nő, különböző tüneteket okozhat, mint például a hirtelen fogyás, fájdalom a hát vagy az oldal területén, véres vizelet vagy láz.
- Veseartéria szűkület: A veseartéria szűkülete akkor alakul ki, ha az artéria, amely a vesét ellátja, szűkülni kezd. Ennek eredményeképpen a vérkeringés a vesében csökken, és ez károsíthatja a vesefunkciót.
- Trauma: A vesefájdalom oka lehet sérülés vagy ütés is, ami a vesékben vagy környező szövetekben okozhat károsodást.
- Veseinfarktus: A veseinfarktus a vesék vérellátásának hiányára utal, amely akár életveszélyes is lehet. A veseinfarktus általában hirtelen kezdődik, és intenzív, lüktető fájdalommal járhat.
A terhesség alatt a húgyúti fertőzések (HÚF) gyakoriak, és különös figyelmet igényelnek, mivel a várandós nők hajlamosabbak ezekre a fertőzésekre. A hormonális változások, a húgyutak kitágulása és a hólyag lassabb ürülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a baktériumok könnyebben szaporodjanak a húgyutakban. Az egyik leggyakoribb baktérium, amely húgyúti fertőzést okoz, az *Escherichia coli* (E. coli).
Az alsó húgyúti fertőzések (pl. hólyaghurut, cystitis) és a felső húgyúti fertőzések (pl. vesemedence-gyulladás, pyelonephritis) két fő típusa különböztethető meg. Az alsó húgyúti fertőzések gyakrabban fordulnak elő, és ha időben kezelik őket, általában nem okoznak komolyabb problémát. A húgyúti fertőzés tünetei közé tartozik a gyakori vizelési inger, égő érzés vizeléskor, alhasi fájdalom és a zavaros vagy kellemetlen szagú vizelet. Súlyosabb esetekben láz, hidegrázás, és a hát alsó részén jelentkező fájdalom is jelentkezhet.
A vesemedence-gyulladást minden esetben baktériumok okozzák. Leggyakrabban a bélben előforduló kórokozók. A fertőzés ritkán a véráram útján terjed rá a vesére és a húgyutakra, többnyire felszálló fertőzés okozza a megbetegedést. Ilyenkor az alsó húgyutakon keresztül jutnak fel a kórokozók a vesemedencébe. Számos tényezőt ismerünk, ami hajlamosíthat a fertőzés kialakulására. Különböző elzáródáshoz vezető állapotok, mint például vesekövesség, külső leszorítás, idős férfiakban prosztata megnagyobbodása vizeletpangás lévén hajlamosítanak fertőzésre. Szintén elfolyási akadály alakulhat ki nőkben a terhesség alatt, mivel a megnagyobbodott terhes méh kívülről nyomja a húgyutak bizonyos szakaszát. A nők anatómiai adottságaik miatt eleve veszélyeztetettebbek, mivel a női húgycső lényegesen rövidebb, mint a férfié, és így könnyebben jutnak fel a gáttájékról a kórokozók a felsőbb húgyutakba.
A vesemedence gyulladás tünetei általában hirtelen kezdődnek rossz közérzettel, hidegrázással, magas lázzal, gyakran hányingerrel, hányással. A vizeletürítés fájdalmas, a vizelet csíp, gyakran kellemetlen szagú, a szokásosnál lényegesen gyakrabban érez a beteg vizelési ingert, és ilyenkor kevés vizeletet ürít. Gyakori tünet a vesetáji fájdalom is.
A HELLP-szindróma és a vesefájdalom
A HELLP-szindróma várandós anyáknál jelentkezik, és közvetlenül veszélyezteti az anya és a magzat életét. A szindróma a fehérjevizeléssel, magas vérnyomással járó preeclampsia (terhességi toxémia) legsúlyosabb formájának számít. Ilyenkor a vörösvértestek szétesnek, a vérlemezke-szám csökken, és magasra szöknek a májenzimek értékei. A szindróma neve mozaikszó: az angol hemolysis, elevated liver enzyms és low platelet count kifejezésekből képzik. HELLP a terhességek 0,1-0,8 százalékánál fordul elő, a súlyos preeclampsiás esetek 10-20 százalékában.
A HELLP-szindróma tipikusan a 28-36. terhességi hét között fordul elő, az esetek 70-80 százalékánál a 37. hét előtt. Nagyon ritkán, de arra is van példa, hogy a panaszok a 17. és a 20. hét között fordulnak elő. Legfőbb tünete a jobb bordaív alatti fájdalom, de jellemző a látászavar (szikralátás) és a fejfájás is. Erre a háromra az orvosok egyből rákérdeznek, ha magas vérnyomás vagy egyéb panasz miatt a HELLP-szindróma gyanúja felmerül. A jobb bordaív alatti fájdalom miatt felvetődhet az epekő, az epehólyag-gyulladás, a hasnyálmirigy-gyulladás, a hepatitis vagy a gyomorfekély gyanúja is, ezeket vizsgálatokkal ki kell zárni. A három fő panasz mellett jelentkezhetnek görcsök, ínyvérzés vagy vérvizelés, mellkasi és vesetáji fájdalom, hányinger és hányás is.
HELLP-szindrómára a magas vérnyomás, a fehérjevizelés, a véralvadási elégtelenség (trombocitaszám-csökkenés) és a májelégtelenség (májenzimek emelkedése), az LDH emelkedése és a szubjektív panaszok (jobb bordaív alatti, gyomortájéki panasz, szikralátás, fejfájás) jeleiből következtetnek az orvosok.
Diagnózis és kezelés
A biztos diagnózist a vizelet vizsgálata adja, a rutin laboratóriumi vizsgálat során vizeletben fehérvérsejtek, fehérje és vörösvértestek jelenlétét lehet kimutatni. További kivizsgálás során a hasi ultrahang vizsgálat, illetve speciális képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek, annak kizárására, hogy nincsen-e valamilyen fejlődési rendellenesség, vesekövesség a háttérben, ami hajlamosíthat ismételt fertőzések kialakulására.
A vesefájdalom kivizsgálása során az orvos a fájdalom okát próbálja meghatározni és a szükséges diagnosztikai eljárásokat alkalmazza. Anamnézis és fizikai vizsgálat: Az orvos megkérdezi Önt a fájdalom jellegéről, intenzitásáról, tartósságáról, valamint bármilyen kísérő tünetről, mint például láz vagy vizelési nehézségek. Laboratóriumi vizsgálatok: A vér- és vizeletvizsgálatok segíthetnek az orvosnak meghatározni, hogy van-e valamilyen rendellenesség a veséknél vagy a húgyhólyagnál. Képalkotó eljárások: Az orvos lehet, hogy képalkotó eljárásokat rendel, például ultrahangot, CT-vizsgálatot vagy MRI-vizsgálatot. Endoszkópia: Ha szükséges, az orvos endoszkópiát is alkalmazhat. Az eredmények alapján az orvos képes lesz meghatározni a vesefájdalom okát és megfelelő terápiát vagy kezelést javasolni.
A vesefájdalom kezelése a fájdalom okától függ, és az orvos által megállapított diagnózistól függően történik. Alapkezelés: Ha a vesefájdalmat húgyúti fertőzés okozza, az orvos általában antibiotikumokat ír fel a fertőzés kezelésére. Fájdalomcsillapítók: Az orvos fájdalomcsillapítókat vagy gyulladáscsökkentő szereket is javasolhat a fájdalom enyhítésére. Diétás változtatások: Bizonyos veseproblémák, például vesekövek esetén a diétás változtatások segíthetnek a kövek kialakulásának megelőzésében. Sebészeti beavatkozás: Súlyos veseproblémák vagy veseelégtelenség esetén sebészeti beavatkozás szükséges lehet. Minden esetben fontos, hogy az orvos által ajánlott kezelési tervet kövesse, és rendszeresen menjen kontrollvizsgálatokra.
A vesemedence gyulladás súlyos betegség. A kezeletlen esetekben a gyulladás következtében a vesék hegesedése, emiatt a továbbiakban akár veseelégtelenség is kialakulhat. Fontos a bő folyadékbevitel biztosítása, és antibiotikum szedése.
A HELLP-szindróma kezelési módja a terhesség befejezése. Súlyos HELLP-nél a terhességet mindenképpen azonnal be kell fejezni, mert ha nem teszik meg, akkor az anya és a magzat élete is veszélybe kerülhet. Ha középsúlyos esetről van szó, és a HELLP a 34. hét után jelentkezik, akkor szintén a terhesség azonnali befejezése indokolt. Ha a középsúlyos HELLP a 34. hét előtt jelentkezik, és nem mutat gyors romlást, akkor elég lehet elhelyezni az anyát olyan szülészeten, amelyhez tartozik neonatológiai centrum is. Ha a terhességet császármetszéssel befejezik, akkor a HELLP-szindróma gyakorlatilag megszűnik.
HELLP-szindróma
Megelőzés
A betegség megelőzésében a legfontosabb annak kiderítése, hogy nem áll-e fenn valamilyen hajlamosító tényező. Minden fertőzés kialakulásának megelőzésében segít a higiénés szabályok betartása.
A megfelelő megelőzés érdekében a várandós nőknek különösen figyelniük kell a személyes higiénére, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre és a rendszeres vizeletürítésre. Kerülni kell a szoros ruházatot és az illatosított intim tisztálkodószereket, amelyek irritálhatják az érzékeny húgyutakat.
tags: #37 #hetes #terhessegnel #vesefajdalom