A szülés és az azt megelőző vajúdás természetes folyamat, amely általános élettani törvényszerűségek szerint zajlik a terhesség 37-40. hete között. A szülés folyamán a magzat - a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt - a méhből a külvilágba jut. A szülés folyamán a magzat a szülőcsatornán keresztül jut a külvilágba.
A szülés természetes élettani folyamat, melynek során azonban elengedhetetlen az anya és a magzat egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése, az egészségüket veszélyeztető jelek észlelése esetén a megfelelő orvosi beavatkozás. A szülés megindulásának feltételezett okai: a szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen egy okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
A szülés szakaszai
A szülés tágulási; kitolási; méhlepényi; negyedik, ún. posztplacentáris szakaszból áll. A vajúdás alatt a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásainak hatására a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába.
Az első szakasz: tágulási szakasz
Az első, tágulási szakasz a vajúdás kezdetétől a méhszáj teljes megnyílásáig tart. A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés. Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik, és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről kb. 10 centiméterre nyílik, majd elsimulás után eltűnik.
A szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig első szülésnél átlagosan 9-11 óra, a másodszor vagy többször szült nők esetében átlagosan 4,5-5,5 óra telik el.
A szülés első szakaszának vezetése: a vajúdás kezdetekor megmérik az anya testsúlyát, vérnyomását, légzés- és szívfrekvenciáját, testhőmérsékletét, valamint vizelet- és vérmintát vesznek tőle. A szülész-nőgyógyász szakorvos fizikális vizsgálattal megállapítja a magzat fekvését és tartását, sztetoszkóppal meghallgatja a magzat szívhangjait. Megfigyelik a méhösszehúzódások erejét, időtartamát és gyakoriságát. Hüvelyi vizsgálatra is sor kerül, mellyel megállapítható, hogy megrepedt-e a magzatburok, mennyire tágult ki a méhszáj.
A szülés első szakaszának lehetséges szövődményei: a magzatburok megrepedését követően a hüvelyből baktériumok juthatnak fel a méhbe, ezért megnőhet a magzati fertőzés kockázata. Idő előtti burokrepedés esetén indokolt antibiotikum profilaxis adása. Veszélyt jelenthet a magzatra nézve az elhúzódó vajúdás is. Ha a szülőcsatorna elég tág a magzat számára, ennek ellenére a szülés nem halad kellő ütemben, a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, császármetszés válik szükségessé.

Mikor forduljon orvoshoz?
A szülés előtti két hétben előfordulhatnak ún. jósló fájások, amelyek néhány naponta egyszer-egyszer, de még nem rendszeresen jelentkeznek. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, vagyis körülbelül 5-10 percenként érkeznek, és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon. Amennyiben a nyákdugó távozását és a magzatvíz elfolyását észleli, vagy ha nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon a kórházba, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A szülés kezdetének első jele a méhnyakon át távozó kis mennyiségű, sűrű (viszkózus), véres nyákdugó. A nyákdugó távozása után megreped a magzatburok, és a magzatvíz távozik a méhnyakon és a hüvelyen át. A magzatburok megrepedését követően általában 24 órán belül megtörténik a szülés. A legegyértelműbben azonban a fájások jelzik a szülés közeledtét, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő előrehaladtával egyre sűrűbben és egyre nagyobb intenzitással.
A magzatvíz elfolyhat (burokrepedésnek is hívják) szivárogva, de hirtelen ki is ömölhet. A magzatvíz általában halvány színű, de lehet zöldesbarna vagy véres. A legtöbb esetben a magzatvíz valamikor a vajúdás alatt elfolyik. Ha mégsem, akkor a szülésznő vagy az orvos úgynevezett „burokrepesztést” hajt végre.
A kismama szerepe a szülés első szakaszában
A kismama a szülés első szakaszában nyugodtan mozoghat és sétálhat, kevés folyadékot és ételt is fogyaszthat. A tágulási szakaszban igénybe veheti a szülőszobában rendelkezésre álló, a vajúdást megkönnyítő eszközöket (bordásfal, labda, kád, zuhanyozó stb.), és meghatározhatja a vajúdás alatti legkényelmesebb testhelyzetet. A méhösszehúzódások erősödésekor alkalmazhatja a korábban elsajátított relaxációs és légzési technikákat.
A szülésnek a lehető legtermészetesebb dolog a világon. Ennek ellenére, az a nő, aki éppen érintett a dologban, valószínűleg nem várja fesztelenül a pillanatot, amikor végig kell csinálni a rá és babájára váró nehéz fizikai feladatot. A legfontosabb dolog, hogy önmagadat testileg és lelkileg ráhangold a szülésre. Ehhez jó, ha a terhesség előrehaladtával szánsz rá időt, hogy elvégezz bizonyos gyakorlatokat, melyek a szülési testhelyzet felvevését és annak megszokását segítik elő.

A szülés második szakasza: kitolási szakasz
A normál esetben a vajúdási szakasz végén a kismama méhszája öt ujjnyira tágul (10 cm). Ekkor kezdődik meg a szülés második fázisa, vagyis a kitolási rész, melynek végén világra jön az újszülött. A kismama maga is tudja, hogy közel a szülés vége, ugyanis összetéveszthetetlen végbélnyomást érez, és energiáit ösztönösen elkezdi összpontosítani. Ajánlatos az orvos utasításait pontosan követni, illetve légzőgyakorlatokkal segíteni az ellazulást és a koncentrálást.
A gátmetszés egy oldalirányú vágás a hüvely szélén, mely segítségével a baba könnyebben tud kibújni a megnagyobbodott nyíláson. A világra jött csecsemő légútjainak leszívása után a babát mielőbb a mama hasára teszik. A kicsi a vele született szopóreflexének köszönhetően rögtön az anyamellet kezdi keresni, majd miután megtalálta, a szopással próbálkozik (ez biológiai okok miatt nagyban segíti a tejtermelés beindulását).
A Szülés című film fejezeteit feltöltöttük az internetre!
A szülés harmadik szakasza: méhlepényi szakasz
A pár perces baba-mama együttléttel azonban még nem ér véget a szülés. Míg a babát elviszik, lemérik és felöltöztetik, az édesanya a harmadik szakasz során „megszüli“ a méhlepényt.
Felkészülés a szülésre
Lehet, hogy még hetek választanak el attól a varázslatos pillanattól, amikor az új családtag megérkezik, de ha időben felkészülsz, biztos lehetsz benne, hogy minden készen áll majd a nagy eseményre. Gondoltál már arra, hogy szülési tervet készíts? Ez segíthet abban, hogy eltervezd, hol és hogyan szeretnéd világra hozni a babád, milyen fájdalomcsillapító módszerek jöhetnek szóba, milyen orvosi eljárásokat szeretnél kérni vagy elkerülni, kiket látnál magad mellett szívesen szülés közben, és milyen típusú támogatást vársz tőlük. Vedd figyelembe, hogy a sok lehetőség közül nem az összes jó mindenkinek. Fordulj nőgyógyászodhoz, aki az orvosi kórelőzményeid alapján a számodra legmegfelelőbb tanácsot adja.
A babaváró nagy bevásárlás élvezetes része lehet ennek az időszaknak. Mivel valószínűleg rengeteg babaruhát kaptok majd ajándékba, nem érdemes túl sokat vásárolni az újszülött méretből, a baba úgyis gyorsan megnő. Egyik legfontosabb döntésed, hogy milyen nevet találsz gyermekednek, szóval ne kapkodd el. Érdemes fiú és lánynevekkel is készülnötök, még akkor is, ha nagy biztonsággal valószínűsíthető a baba neme. Nem árt ha a baba a keresztneve összhangban van a családnévvel is. Fontos lehet az is, hogy könnyen becézhető legyen amellett passzoljon a késöbbi életkorokhoz is.
A baba születése után te is és párod is bőven el lesztek foglalva a csöppséggel. Jó, ha kicsit előre terveztek. Ha időtök engedi, főzzetek akár több hétre előre, és tároljátok a mélyhűtőben. Fontoljátok esetleg meg, hogy ételkiszállítótól rendeltek, vagy mirelit ételeket vásároltok, amelyeket később könnyen elkészíthettek.
Függetlenül attól, hogy mennyire imádnivaló lesz a baba, teljesen helyénvaló, ha egy kis kikapcsolódásra vágysz. Gondoljátok át, kit tudtok áthívni, hogy vigyázzon a babára, még ha csak pár órára is.
Csomagolás a kórházba
Jó ötlet, ha már 6 héttel a kiírt időpont előtt bepakolsz. Ne felejtsd ki a szülési terved és a terhességi kiskönyved. Vigyél papucsot, fürdőköpenyt, váltás ruhát, fehérneműt, egészségügyi betétet, pipere cikkeket, 2-3 babaruhát, a szükséges eszközöket a baba etetéséhez, és jó sok pelenkát. Pakolhatsz harapni- és innivalót magadnak és a párodnak is, fejhallgatót, táblagépet, könyveket, füldugót, bármit, ami segít a pihenésben.

Szoptatás
Olvass utána a különböző szoptatási módszereknek, ezek előnyeinek, hátrányainak. A szoptatásban nagy segítségedre lehetnek az olyan kellékek, mint a szoptatós melltartó, a mellpárna vagy a szoptatós párna.
Az anyaság és a szülői szerep
Mint ahogy mindent az életben, az anyaságot, a szülői szerepet is tanulni kell. Senki sem képes arra, hogy mindig mindent jól csináljon, szóval légy türelmes magaddal. Sokat segíthet, ha a tapasztalataidat meg tudod beszélni hozzád hasonló "újdonsült" szülőkkel, online fórumokon, közösségi oldalakon. Akár szülés utáni tanfolyamra is elmehetsz, ahol segítenek az olyan kérdések megértésében és kezelésében, mint a sírás, alvási nehézségek, szoptatás, vagy a munkába való visszatérés.

Az anya által megjelölt nagykorú személy folyamatosan jelen lehet a vajúdás és a szülés alatt. Egy gyermek születésének tanújaként jelen lenni erős érzelmi és testi élmény. A nők elsődlegesen a baba apjának jelenlétét szokták kérni, de választhatják anyukájukat, testvérüket vagy közeli barátjukat is. A legtöbb kismama jobban viseli a fájdalmakat, ha tudja, van vele valaki, aki támaszt nyújt neki testileg és érzelmileg egyaránt.