CSED és GYED: Munkavállalás a kisgyermekes időszakban

A gyermekvállalás számos örömmel jár, de anyagi szempontból komoly kihívásokat is jelenthet a családok számára. Gyakran felvetődik a kérdés a gyermeket vállaló szülők körében, hogy a kisbaba születése után milyen támogatásokra lehetnek jogosultak, melyikük veheti igénybe ezeket, és milyen hatással van mindez a munkavállalásukra. Az alábbiakban, az ebben való eligazodáshoz igyekszünk segítséget nyújtani a gyermek után járó ellátásokon keresztül, különös tekintettel a CSED és GYED melletti munkavégzésre, valamint a 2025-től és 2026-tól érvényes változásokra.

Családi támogatások és munkavállalás diagram

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED)

A csecsemőgondozási díjra (CSED) alapvetően csak az édesanya jogosult. Az édesapa csak egyedi esetekben veheti igénybe ezt a támogatási formát, például ha az anya egészségügyi okból kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák. Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből két hetet köteles igénybe venni. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. Fontos tudni, hogy a CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni.

Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. A CSED folyósításának ideje alatt az édesanya nem végezhet keresőtevékenységet, sem alkalmazotti, sem vállalkozói jogviszonyban. Ez a szabály a gyermekágyas időszak zavartalan biztosítását célozza, amikor az anyai szerepre való ráhangolódás, a testi regeneráció és a baba gondozása kap teljes fókuszt.

CSED Extra 2025. július 1-től

Jó hír, hogy 2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát. Ez az intézkedés rugalmasabbá teszi a kisgyermekes édesanyák munkaerő-piaci visszatérését, és csökkenti a bürokratikus terheket.

A CSED összege és igénylése

A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100%-a, amennyiben az édesanya a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően nem folytat keresőtevékenységet. A CSED különösen kedvező, mivel a szülést megelőző bruttó kereset 100%-át kapja az anya, szemben a GYED 70%-ával.

A CSED iránti kérelmet a szülést megelőzően, legkorábban 28 nappal érdemes benyújtani. Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni.

Az igénylés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni az igényt. Az elbírálási határidő a kérelem beérkezésétől számított 8 nap, amennyiben az összes szükséges adat rendelkezésre áll. Hiánypótlás esetén ez az időtartam legfeljebb 60 nap lehet. Az ellátást havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, postai úton vagy bankszámlára utalással.

Több biztosítási jogviszony esetén a CSED kérelmét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. Ebben az esetben két határozatot kap az igénylő, de a hivatal egy összegben utalja a CSED-et.

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED)

A gyermekgondozási díj (GYED) egy állami pénzbeli ellátás, amelyet a szülők a gyermekük születését követően, a CSED lejárta után vehetnek igénybe. A GYED célja, hogy támogassa a szülőket a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig), anyagi segítséget nyújtva a gondozási időszak alatt. A gyermekgondozási díjat a CSED-del ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A támogatás összege jövedelem alapján kerül meghatározásra, de van egy maximális összege, ami nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át.

A GYED-re azok a kismamák jogosultak, akik a szülést megelőző két évben összesen legalább 365 nap biztosított jogviszonnyal rendelkeztek.

Hogyan dolgozom gyerekekkel | Michal Goldstein | Első foglalkozás

Munkavégzés GYED mellett

A GYED mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított GYED összegét is. Fontos tudni, hogy a GYED folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul. A GYED EXTRA szabályozása szerint a gyermek féléves korától korlátlanul végezhető keresőtevékenység a GYED megtartása mellett.

Az édesanyák munkába való visszatérését segítik a bölcsődék, ahol a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket. A jogszabály nem tesz különbséget állami vagy magánintézmény között, és nem köti ki, hogy heti 20 vagy 40 óra munkavégzés szükséges, így akár heti néhány óra is elegendő. Az egyszerűsített foglalkoztatás azonban nem megfelelő ehhez. Fontos arra figyelni, hogy az ellátást nem vonják meg, hanem a szülőnek kell tudnia, hogy jogosult vagy nem jogosult a GYED-re, és neki kell önként lemondania róla.

GYED és GYES melletti munkavégzés 2026-ban: alternatívák

Egyre több kisgyermekes szülő dönt úgy, hogy a gyermekgondozási ellátás időszaka alatt vagy közvetlenül utána újra munkába áll. A szülési szabadság lejárta után a keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen jogviszonyban és milyen adózási formában történik a munkavégzés.

  • Átalányadózás: 2026-ban az átalányadózás az egyik legéletszerűbb megoldás azok számára, akik GYED vagy GYES mellett önálló tevékenységbe kezdenének. Az átalányadózást egyéni vállalkozók választhatják, és jellemzően olyan szülők élnek vele, akik szabadúszóként, szakértőként vagy kisebb volumenű szolgáltatással egészítenék ki a családi kasszát. Fontos tudni, hogy az átalányadózás alapján csak akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az adózó főállásúként működik.
  • Megbízási szerződéses munka: Ideális választás lehet azok számára, akik nem folyamatos munkavégzést, hanem eseti vagy projektalapú feladatokat vállalnak GYED vagy GYES mellett. Ez a jogviszony rugalmasan köthető, nem kell hozzá egyéni vállalkozást indítani, és a munkaidő is tetszőlegesen alakítható. Fontos tudni, hogy a megbízási jogviszony nem automatikusan jár biztosítási jogviszonnyal. 2026-ban akkor számít a megbízott biztosítottnak, ha a díjazás eléri a minimálbér 30 százalékát havonta (jelenleg 87.240 forint). Hátránya, hogy kevesebb munkajogi védelmet biztosít, és a jövedelem után a megbízottnak kell számolnia a járulékokkal és a személyi jövedelemadóval.
  • Részmunkaidős alkalmazotti jogviszony: Az egyik legbiztonságosabb forma a GYED vagy GYES melletti munkavégzésre. Ebben az esetben az édesanya munkaszerződéssel, bejelentett munkavállalóként dolgozik, jellemzően heti 4-6 órás időbeosztásban. Előnye, hogy a munkáltató gondoskodik a járulékok és adók megfizetéséről, az adminisztráció minimális, és a munkavállalót a Munka Törvénykönyve szerinti védelem is megilleti. Ugyanakkor 2026-ban is fontos tudni: ha az édesanya GYED mellett vállal munkát, a felmondási védelem már nem áll fenn automatikusan, még akkor sem, ha a gyermek még nem töltötte be a hároméves kort.

A korábbi években kedvelt KATA adózási forma 2026-ban már nem jelent valós alternatívát a GYED vagy GYES melletti munkavégzéshez, mivel csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, így a kisgyermekes szülők többsége számára nem elérhető.

GYED és GYES melletti munkavégzés formái

GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY (GYES)

A GYES egy fix összegű állami támogatás, amelyet a szülők a gyermek 3 éves koráig igényelhetnek. A gyermekgondozást segítő ellátás célja, hogy pénzbeli segítséget nyújtson azoknak a szülőknek, akik a gyermekük gondozása miatt otthon maradnak, és nem rendelkeznek jövedelemmel vagy biztosítási jogviszonnyal. A GYES tehát egy univerzális támogatás, amely jövedelemtől függetlenül igényelhető. Az édesanya, édesapa, sőt akár a nagyszülők is igényelhetik, ha ők gondozzák a gyermeket. A GYES-t a gyermek születésétől a 3. életévének betöltéséig folyósítják. Ikrek esetén a GYES hosszabb ideig, egészen iskolás korig járhat. A tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek után a GYES-t a gyermek 10 éves koráig lehet igényelni. A GYES fix összegű ellátás, ez az összeg 2025-ben is havi bruttó 28.500 forint.

Munkavégzés GYES mellett

A gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, azt követően viszont már időkorlátozás nélkül. Amennyiben a nagyszülő részesül GYES-ben, a gyermek hároméves kora után heti legfeljebb 30 órában dolgozhat, vagy abban az esetben korlátozás nélkül, ha otthonról történik a munkavégzés. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás alatt végzett keresőtevékenység nem befolyásolja a támogatás összegét, így a szülő vagy nagyszülő anyagi biztonsága továbbra is megmarad.

Egyéb tudnivalók és tendenciák

A gyermekek születése és a gyermeknevelés a társadalom és a gazdaság sarokkövét adja. Természetesen az, hogy az édesanya mikortól tér vissza a munkába, az mindig specifikus kérdés, egyéni és/vagy családi szinten hozott döntés. Vannak, akik anyagi okokból kényszerülnek munkavállalásra a gyermek születését követő rövid időn belül.

A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek GYED-GYES juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent.

GYED/GYES-ben részesülők száma munka mellett Magyarországon (2021-2024)

Nemzetközi kitekintés

Világszinten országok között eltérő, milyen mértékű szülési és gyermekgondozási szabadságot adnak az édesanyáknak, illetve milyen mértékű fizetést kapnak az otthon maradó, gyermeket nevelő szülők. Az OECD átlagában a 0-2 év közötti gyermeket nevelő édesanyák 45 százaléka dolgozott, miközben nem volt (szülési vagy szülői) szabadságon.

Az adatok alapján az OECD átlagában (ahol rendelkezésre állnak adatok) az újdonsült édesanyák (legfiatalabb gyermekük 0-2 éves korú) 64 százaléka rendelkezik foglalkoztatotti státusszal. A vizsgált 32 ország közül Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak legnagyobb arányban az édesanyák 0-2 év közötti gyermekük nevelése közben (mindkét országban igen rövid a fizetett szülési szabadság, rendre 16 hét és 6 hét). Legkisebb arányban Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgoztak az édesanyák (0-2 év közötti gyermek mellől), majd Magyarországon, ahol az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően (több mint 150 hét, ahogy Finnországban is).

OECD országok: Munka mellett aktív anyák (0-2 éves gyermekkel) 2021
Ország Aktív anyák aránya (%) Fizetett szülési szabadság (hét)
Hollandia 74 16
Portugália 68 6
OECD átlag 64 Változó
Magyarország 16.3 150+
Csehország 11.1 150+
Szlovákia 9.1 150+

A munkaerőhiánnyal, a társadalom idősödésével egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják: pl. 25 év alattiak szja-mentessége az átlagbérig, nyugdíjas munkavállalók járulékmentessége. Nemcsak anyagi előnyökkel jár a kisgyermekes anyukák foglalkoztatása - amellett, hogy kellő rugalmasságot is igényel a munkáltató részéről (rugalmas munkaidőbeosztás és otthoni munkavégzés lehetősége).

A GYED mellett dolgozó anyuka akár csak heti pár óra munkavégzéssel lépést tart a világgal, annak változásával, vagyis nem esik ki a szakma és a munka ritmusából. A gyermeknevelés pedig új készségeket is kifejleszthet az édesanyánál, melyeket a munkájában is kamatoztathat (pl. hatékonyság, időmenedzsment). Legtöbb esetben nemcsak várják vissza az édesanyákat a munkáltatók - főleg azokon a területeken, ahol munkaerőhiány van -, hanem kedvezményeket is adnak a foglalkoztatásukra. Az édesanya lelki egyensúlya az egész családra kihat: elsődleges a család, és a gyermekek szeretete, nevelése - ezt pedig a szülők, főleg az édesanya feltöltődése nagymértékben tudja támogatni. Ennek lehet egyik módja - személyiségtől függően -, ha kiszakad néhány órára a családi közegből, és „visszatér régi életéhez”, munkájához.

tags: #20 #orara #vagyok #bejelentve #mennyit #kapok