A beszédfejlődés legalább annyi fejtörést szokott okozni a szülőknek, mint a mozgásfejlődés. Az egyik baba már nagyon hamar szavakat mond, a másik még 2 évesen is inkább csak babanyelven „karattyol”. A sokféle tanács, mások tapasztalatai („az én fiam másfél évesen más körmondatokban beszélt”) pedig még inkább megijeszthetik azt a szülőt, aki úgy érzi, a gyermeke fejlődése nem normális. De mi számít normálisnak? Mi befolyásolja a lassabb vagy éppen a gyorsabb beszédfejlődést? És mikor kell segítséget kérni?
A beszédfejlődés szakaszai
A beszédfejlődés hosszú folyamat. A gügyögéssel kezdődik, amely egyre inkább értelmes szavakhoz kezd hasonlítani és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki stb. A beszédfejlődést mindig megelőzi a beszédértés.
Amint megszületik kisbabád, elkezd információkat gyűjteni arról, hogy mi az a nyelv és hogyan működik. Elsősorban azzal van elfoglalva, hogy ráhangolódjon az általad kiadott hangokra, és megfigyeli, hogyan kommunikálsz másokkal. Kezdetben a kicsit jobban érdekli a hanglejtésed és a hangerőd, mint az, amit valójában mondasz. Néhány hónaposan fejét a hang irányba fordítja és visszamosolyog az ismerős arcokra.
Az első szavak és a "babanyelv"
A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos korban mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. A legtöbb baba először nem a teljes szavakat mondja ki, inkább csak a szavak elejét vagy a hangzását utánozza. Tehát lehet, hogy elsőként nem azt mondja, hogy „mama”, hanem azt, hogy „mmm”, vagy a víz helyett azt mondja „veve” vagy pedig „izzzz”.
Néhány baba 1-2 éves kor között akár teljesen külön babanyelvet is kialakíthat a szülők számára érthetetlen szavakból, mások inkább kevesebb szóval és több mutogatással, hangadással magyaráznak. Ezekben az egyedi „nyelvekben” kap aztán helyet először csak néhány szó, többnyire azok, amiket nagyon fontosnak talál a kicsi, hogy a szülei megértsék (pl. adj inni, enni, szopizni stb., kedvenc állatka, családtagok nevei), illetve az ezekre hasonlító „babaszavak”.
Oh, azok a szívet melengető első szavak! Ekkor még leginkább halandzsázva beszél gyermeked, de egy-egy szót szinte már fel lehet ismerni. Ha jobban megfigyeled, észre fogod venni, hogy babád ugyanúgy hangsúlyozza szavait, ahogy te szoktad. Például a kicsi felemelheti és leengedheti a hangját, mint te, amikor kérdést teszel fel, vagy erősebb hangon is magyarázhat, ha azt utánozza, amikor fegyelmezed. Az ilyen korú csecsemők különösen jók a p, b és m betűkkel kezdődő hangok ismétlésében. Használj előtte egyszerű és ismerős egy- vagy kétszótagos szavakat (például: baba, apa, mama), ezeket valószínűleg szívesen gyakorolgatja majd. A kisbabád által előszeretettel ismételgetett hangocskák lassan szótagokká alakulnak (például ba, ma, ga). Ha ezek az alapok megvannak, akkor már nem kell sokáig várni az első papa-mamázásig!
Szoptatott babáknál hamar megtanulják a cici szót és persze a klasszikus “nem” válaszra is gyorsan ráéreznek a gyerekek. Ennek ellenére a picúr „szavainak” nagy része nehezen értelmezhető az első év végéig (sőt inkább tovább). Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyermeked ne értene meg téged! A beszédfejlődés során a gyerekek hamarabb megértik a szavak jelentését, mint hogy elkezdenék használni.
A 18-20 hónapos baba beszédfejlődése
Körülbelül 18 hónapos korára kisbabánkból beszélgetőpartner válik. Már akár 10 szó segítségével is ki tudja fejezni magát csemeténk, beleértve a cselekvést takaró igéket és az iránymutatásokat, mint például: menj, ugorj, fel, és lefelé. Ebben a korban is örömét leli gyermekünk a gyakorlásban.
Először a főneveket tanulja meg a kicsi és csak azután következnek az igék, ezért is van az, hogy sokáig nem tud mondatokban beszélni, hiszen a magyar ragozó nyelv. Más a helyzet a kétnyelvű babákkal, ha pl. az angol a második anyanyelv, ott sokkal hamarabb kezdenek el rövidebb mondatokban beszélni a gyerekek.
Szókincs és mondatalkotás
A hablatyolós magyarázást még mindig nagyon élvezik. Előfordul, hogy saját szavakat használnak kedvenc tárgyaikra (például: titó - takaró, bibuh - cumisüveg), azonban fontos, hogy ha fel is ismerjük a babanyelv jelentését, mi ne kezdjük el azt a kifejezést használni. Egyszerűbb, ha nem rögzül rosszul. Szimplán válaszoljunk neki az anyanyelvünkön (például: A takaródat szeretnéd? Tessék.)
Mire a babád 2 éves lesz, valószínűleg a szókincse már legalább 50 szóra bővült. A k, g, f, t, d és n hangokat tartalmazó hangok most jobban játszanak… és könnyebben kimondhatók. Ráadásul a kétszavas mondatok (Még süti! Nem mama!) teljes mértékben érvényre kerülnek.
Mi befolyásolja a beszédfejlődést?
A beszédfejlődésben nagyon fontos szerepe van az utánzási készségnek. A baba szinte mindent utánzáson keresztül sajátít el, ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk vele a hétköznapok során. A különféle mondókák, mozgásos gyakorlatok, utánzós játékok (pl. ...)
A születési sorrend is befolyásolhatja a fejlődést: az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást.
Több nyelv esetén a kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni és az egyik nyelvet általában sokkal többet használják egy darabig, mint a másikat, de aztán a másikon is megszólalnak.
Ha a gyermek kevés élő beszédet hall, például túl sok időt tölt képernyő előtt, az hátráltathatja a beszédfejlődést.
Mikor kell segítséget kérni?
Ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszol vagy úgy tűnik a gyermeked bizonyos hangzókat nem tud ejteni, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet, hiszen beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, izomgyengeség vagy hypotónia is, de akár neurológiai zavar, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is állhat a háttérben.
Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
Ha egy 2 éves gyermek alig beszél, vagy egy 3 éves kisgyermek még nem alkot rövid mondatokat, érdemes gyermekorvoshoz, logopédushoz vagy fejlesztő szakemberhez fordulni.
Nagy-Bolodár Éva: Beszédfejlődés - 10 praktikus tipp
Ha a gyermek nem hall jól (pl. hallásproblémák a gyerek 3 hónapos korától nem élvezi a saját hangját, éppen ezért a gügyögése megritkul és monotonná válik vagy visítozásba megy át. Később is felléphetnek hallásproblémák pl. ...), akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!
Ha úgy látjuk, nem fejlődik, nehézséget okoz számára a hangképzés, furán képzi a hangokat (torokhangok, visítás stb.) vagy hónapok óta nem fejlődik a beszéde nyugodtan fordulhatunk szakemberhez. Szerencsére egyre több helyen lehet elérni beszédindító foglalkozást, ez segíthet megoldani a problémákat.
Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked.