Amikor elérkezik a 15. hetes terhesség, sok nő fejében tudatosul igazán a várandósság ténye. Ez az időszak a második trimeszter eleje, amelyet sokan a terhesség legkellemesebb időszakának tartanak.
Magzati fejlődés a 15. héten
A magzat bőre a várandósság 15. hetében vékony és átlátszó, így láthatók az erek, és az egész testet finom szőrzet, a lanugó borítja, amely egészen a 26. hétig növekszik. Ezzel egyidejűleg a haj és a szemöldök szőre is növekedésnek indul. Az egyes szőrszálakhoz faggyúmirigyek tartoznak, ezek termelik azt a fehér színű anyagot, amelynek a neve „vernix caseosa”, azaz magzatmáz. A csontok egyre erősödnek, és a 15. hétre a magzat képes arra, hogy a száját kinyissa és becsukja. A baba magzatvizet iszik, és azt vizelet formájában ki is tudja választani, mert a vesék is végzik a feladatukat. A salakanyagokat is kiválasztják a magzat véréből. A magzatvíz folyamatosan megújul, hogy megtörténjen a kiválasztott anyagok elszállítása. A 15. terhességi héten átlagosan 150 ml a magzatvíz mennyisége, de ez lassan növekszik. A magzatvíz nemcsak védi a babát, hanem a tüdő éréséhez is fontos. A fejlődés ellenőrzésekor a fejátmérő méretét szokták figyelembe venni. Ennek most kb. 30 mm-nek kell lennie.
Magzati méretek a 15. héten (átlagértékek):
- CRL (ülőmagasság): 9-10 cm
- BPD (fejátmérő): 30 mm
- Súly: kb. 70-100 gramm
Fontos! A feltüntetett értékek hozzávetőlegesek, átlagértékek, a magzati kor, valamint az egyéni tényezők függvényében eltérőek lehetnek, ami nem jelenti azt, hogy bármilyen probléma lenne, ezzel kapcsolatban minden esetben az orvos a mérvadó.
Testi változások és anyai érzések a 15. héten
A kismama szervezete mostanra alkalmazkodott a terhességhez. A várandósság közepét tartják sokan a legszebb időszaknak. A kismamán ekkor már látszik egy kis pocak, de még mindig nem kifejezett. A méh lassan átlépi a csípőcsontok magasságát, vagyis a köldök alatt 7-8 cm-rel lehet érezni. A méh növekedése miatt a 15. héten időnként húzódást érezhet a has vagy az ágyék tájékán. Ez teljesen ártalmatlan, amíg további tünetek nem jelentkeznek. A várandósság 15. hetétől kezdve a kismama pocakja elkezd gömbölyödni, így látható, hogy gyermeket vár.
Mellek változásai és tejfakadás
A melleken is szembetűnőbb változás figyelhető meg, a mellkas vénái egyre jobban kitágulnak, a mellbimbó udvara növekedésnek indul. A mellek a hormonok hatására, a szoptatásra való felkészülés kapcsán megnőnek. A bőr feszülhet, ezért nemcsak a kismama pocakját, hanem a melleket is ajánlott minőségi növényi olajjal ápolni. Az emlőmirigyek lassanként elkezdenek működni, ezért a mellek időnként feszülnek és fájhatnak, ezért inkább óvatosan ölelkezzen. A várandósság 15. hetében kialakulnak az emlőmirigyek, hogy később a kismama tudja szoptatni gyermekét. Ez nehéz érzést és kellemetlen mellfeszülést okozhat. Forduljon védőnőjéhez, aki hasznos tanácsokkal segít, hogy tünetei enyhüljenek.
Akár van előteje egy kismamának a terhesség alatt, akár nincs, állandóan felmerül a kérdés, hogy nem gond-e, ha van, és vajon gond-e, ha nincs. És vajon van-e összefüggés a várandósság alatti előtejcsorgás és a későbbi anyatej mennyisége között? Az előtej akár már a terhesség első jelei között megjelenhet, van, aki már a 6.-7. terhességi héten találkozik vele. Nem kell tőle megijedni, teljesen normális jelenségről van szó, a hormonális változások okozzák. Az anyukák többségének a 2. harmad végén, illetve a 3. harmad során jelentkezik először. Néhány csepp tejről van csak szó általában, de nem ritka a nagyobb mennyiség sem. Nagy baj az, ha egyáltalán nem találkozunk előtejjel a terhesség folyamán? Egyáltalán nem. Az előtej mennyisége jelent valamit? A későbbi szoptatás és anyatejhozam kapcsán semmilyen jelentőséggel nem bír.
Általánosan észlelhető tünetek
A várandósság 15. hetében a hormonoknak köszönhetően a kismamának jó a hangulata és ragyog a boldogságtól. Gondolkodására az optimizmus, valamint az anyai óvatosság jellemző. A kismama még nem érzi a magzat mozgását, de mindent megtesz, hogy jól érezze magát, és arra gondol, milyen lesz, ha az újszülöttet már a karjában tartja. Amellett, hogy a második trimesztert az „érezd jól magad” trimeszternek is nevezik, sokak szerint ez a legszexisebb trimeszter is. A hormonális változások következtében számos nő tapasztalja a libidó fokozódását, a felerősödött vérkeringésnek köszönhetően pedig akár az orgazmusok intenzitása is erősödhet. A vízvisszatartásnak van némi előnye is: minden ráncot kisimít! A gyönyörű haj mellett ez is egy szépítő kísérőjelenség a 2. trimeszterben. Ettől eltekintve viszont néhány kismamánál kezdi felütni a fejét némi feledékenység. Vizsgálatok tanúbizonysága szerint valóban zajlanak változások az agyban: az érzelmekért és a problémamegoldásért felelős agyterületek mérete megnő. Tehát az anyai feladatok és a terhesség kerülnek a gondolkodás középpontjába, ami miatt az egyéb dolgok háttérbe szorulnak. A feledékenységnek kedvezhet az alváshiány és a hormonok működése is. Klasszikus értelemben vett demenciáról azonban nincs szó, mert nem pusztulnak el az agysejtek. Hirtelen fellépő orrvérzés is jelentkezhet, amit a fokozott vérellátás okoz. Székrekedés és légszomj is előfordulhat. Az erőnlét javulása és a szexuális vágy fokozódása éppúgy elképzelhető, mint ezek ellentéte - attól függően, hogy hogyan reagálsz a hormonokra, és mennyire alszol jól. Hiszen a terhesség alatti testi változások egyénileg nagyon eltérőek lehetnek. Nehéz lenne megítélni, mi „normális”, és mi nem.
Terhességi vizsgálatok a 15. héten
Az esedékes szűrővizsgálatokról azonban nem szabad megfeledkezni. Amennyiben az amniocentézis elvégzése szükséges, a terhességnek a 15. az első olyan hete, amikor az hatékonyan elvégezhető. Az eljárás során, amely kb. 30 percet vesz igénybe, ultrahangos segítség mellett egy vékony, üreges tűt vezetnek a hason át a méhbe, és mintát vesznek a magzati sejteket tartalmazó magzatvízből. A mintát kromoszóma-rendellenességekre laboratóriumban vizsgálják. Néhány hétig eltarthat az eredmények kimutatása. Fontos tudni, hogy a szűrt rendellenességek nem gyógyíthatók.
Magzatvíz-vizsgálat (amniocentézis)
Mivel a magzatvízben megtalálhatók a magzatról leváló bőrsejtek, ezeket és az amnionzsák sejtjeit le lehet venni az úgynevezett „amniocentézis” (magzatvízpunkció) során, és meg lehet vizsgálni, hogy vannak-e köztük hibásak. Ehhez a hasfalon keresztül egy tűt vezetnek be a magzatburokba, és kb. 10-20 ml magzatvizet szívnak le. Hogy közben a baba ne sérüljön meg, ultrahang segítségével követik a folyamatot. A tűvel a magzatvízből levett magzati sejteket laboratóriumban tenyésztik és vizsgálják. Az eredmény 1-2 nap alatt készül el. Maga a mintavétel mindössze 5-15 percig tart, és viszonylag fájdalommentes (olyasmi, mint egy injekció). A vizsgálat előnye, hogy nagy bizonyossággal kimutathatja az esetleges kromoszómaeltéréseket. Hátránya ugyanakkor, hogy „invazív módszer” lévén fennáll a vetélés kockázata - még ha ez csekély is. Ezért a kismamát utána feltétlenül kímélni kell.
Magzatvízvétel
Tanácsok a 15. hétre
Táplálkozás és súlygyarapodás
A helyes étkezés kapcsán számos kérdés merülhet fel a kismamában. Sok helyen található megannyi, eltérő és ellentmondásos vélemény a várandósság alatti táplálkozással kapcsolatosan. Van segítség, hiszen a hozzáértő szakembereknek nem okoz gondot felvilágosítani és megfelelő tanácsokkal ellátni a kismamát. Az életviteltől függően a 6. étkezés is beiktatható, mint kései, könnyed uzsonna. Amennyiben kérdésed támadt, vagy úgy érzed elakadtál az étkezésben, keress bátran tanácsért. A felesleges zsírraktárok elkerülése érdekében a kismama törekedjen a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra. Nem kell kettő helyett enni. Ez tévhit, hiszen súlyfelesleghez vezet. Egy várandós édesanya számára elegendő a napi kb. 255 plusz kalóriabevitel, amely kb. egy natúr joghurtnak és egy kis gyümölcsnek felel meg. Szülés után gyakran nehéz megszabadulni a súlyfeleslegtől. (A szoptatás alatt természetesen nem szabad fogyókúrázni, hiszen az újszülött szervezetébe az anyatej által értékes tápanyagok kerülnek.)
Az egészséges testsúllyal fogant várandós kismamák számára - orvosi javaslás szerint - nem ajánlott a 11-16 kg-nál nagyobb súlygyarapodás a terhesség hetei alatt. Sovány nőknél a cél 13-18 kg között van, míg a túlsúlyosaknál ez 7-10 kg. A második trimeszter döntő fontosságú a súlygyarapodással vagy -veszteséggel kapcsolatos beavatkozásra. A túlzott súlygyarapodás növeli a magas vérnyomás, preeclampsia és a terhességi cukorbetegség kockázatát, mely állapotok a baba egészségére is károsan hatnak. Megoldás lehet az étrend megfelelő összeállítása, étkezési táblázat formájában, ami kizárólag a várandós kismamák részére, igényeik alapján van gondosan elkészítve. Amennyiben a terhesség alatt túlsúlyossá válik, terhességi cukorbetegség alakulhat ki. Ez nemcsak a kismamának, hanem a gyermeknek is problémát jelenthet. Terhességi cukorbetegség esetén a születendő gyermek nagyobb és nehezebb lesz az átlagnál. Konzultáljon dietetikussal a megfelelő táplálkozásról, vagy kérdezze meg a védőnő és a nőgyógyász véleményét. A tesztet a várandósság 24. és 28. hete között végzik.
Testmozgás
Ha eddig nem tette volna, kezdjen el járni kismamatornára. Az oktató kíméletes mozgásformákat mutat meg, melyek rendszeres gyakorlásával a kismama a várandósság előrehaladtával fitt maradhat. A gyakorlatok erősítik a medencefenék-izmokat. A terhestornán találkozhat más kismamákkal is, megoszthatják egymás között a tapasztalataikat. Ha a kismama tartós fájdalmat és húzódást érez a hasában, vagy egyéb aggodalomra okot adó tünetet észlel, azonnal forduljon nőgyógyászhoz. Ha van már gyermeke, a gyerekek mindig azt akarják, hogy anya vagy apa emelje fel őket. Kérdezze meg a védőnőt, hogyan kell gyermekét vagy nehéz tárgyakat emelni anélkül, hogy megterhelné a medencefenék-izmokat. Fogadja meg a védőnő tanácsait és építse be a mindennapokba, így megelőzheti a kellemetlen panaszokat.
Bőrápolás
A várandós nők 90%-nál terhességi csíkok - striák - alakulnak ki, amelyek a szülés után szinte teljesen elhalványodnak. Igaz, megjelenésük elsősorban hajlam kérdése, de létezik egy-két ellenszer, aminek betartása legalábbis nem árthat. Próbáld kerülni a súlyfelesleget, illetve a gyarapodás legyen egyenletes, hogy a bőr ne feszüljön túl.
Melltartó választás
A mellek a szokatlan súlytól való megereszkedésének megelőzése érdekében, már most ajánlott beszerezni pár jó minőségű, erős és puha melltartót.
Partner támogatása
A támogatás többet jelent, mint azt a pár gondolná. Azoknál a kismamáknál, akik kevés támogatást kapnak partnerüktől, 80 százalékkal nagyobb a terhességgel kapcsolatos szorongás valószínűsége, és háromszor gyakoribb a depresszió kialakulása már várandósság alatt. Célszerű minden nap néhány percet beszélgetésre, tervezésre szánni. Természetesen ez a kismama lelki állapotától is függ, hiszen vannak olyan nők, akik inkább maguk szeretik megoldani a lelki hullámvölgyeket (mégis ez a módszer várandósság alatt nem igazán ajánlott). Persze vannak olyanok is, akiknek nagy támaszra és sok megértésre van szükségük, amit a folyamatos beszélgetések során meg is tudnak kapni.
A tejtermelés élettana és a fejés kérdése
Bár a szoptatás természetes folyamat, sok édesanya találkozik bizonytalansággal vagy nehézségekkel a kezdeti időszakban. A tejtermelés támogatása ilyenkor nem elsősorban speciális ételek vagy "csodaszerek" kérdése, hanem az élettani működés megértéséé. A szoptatás sikeressége több tényező összehangolt működésén múlik. A tejtermelés hormonális szabályozás alatt áll, ugyanakkor erősen függ a mell mechanikai stimulációjától és az anya pszichés állapotától is. A tejtermelés alapját két kulcshormon adja: a prolaktin és az oxitocin. A prolaktin felelős a tej képződéséért, szintje elsősorban a mell stimulációjára emelkedik. A prolaktinhiány a szoptatási nehézségek egyik oka lehet. Az oxitocin a tejleadó reflexet irányítja, amely lehetővé teszi, hogy a termelődő tej kiürüljön a tejcsatornákból. Ez a reflex rendkívül érzékeny az anya érzelmi állapotára: a stressz, a fájdalom vagy a kimerültség gátolhatja, míg a nyugodt, támogató környezet segíti működését. A tejtermelés fenntartása alapvetően a kereslet és kínálat elvén alapul: minél gyakrabban és hatékonyabban ürül a mell, annál több tej termelődik. Ha azonban a tej hosszabb ideig a mellben marad, egy természetes visszacsatolási mechanizmus lép működésbe. A tejben található úgynevezett „feedback inhibitor of lactation” nevű fehérje gátolja a további tejtermelést, amennyiben a mell nem ürül ki. Ez az élettani szabályozás biztosítja, hogy a termelődő tej mennyisége alkalmazkodjon a csecsemő igényeihez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyakori szoptatás vagy - ha szükséges - a fejés kulcsfontosságú a megfelelő tejmennyiség fenntartásához.
A szülés előtti fejés
Az utolsó hónapokban, hetekben a mellek már előtejet, kolosztrumot termelnek. Van, aki ezzel szembesül és éjszakánként azt tapasztalja, hogy valami ragacsos dolog folyik a melleiből, van, aki pedig egyáltalán nem találkozik az előtejjel. Mindkettő teljesen normális! Viszont vannak, akik azt mondják, hogy már a várandósság vége felé elkezdenek fejni, azért, hogy LEGYEN! Amerikában ez a szokás különösen divatos, szülésznők, sőt bábák is arra bíztatják az anyákat, hogy még a szülés előtt fagyasszanak le fecskendőkben előtejet. Az első indok az, hogy a kolosztrum az újszülött kisbaba tápláléka az első napokban. Valóban rendkívül fontos, valóban rendkívül értékes, viszont ez a csoda-anyag kifejezetten az első napokra készül! Az előtejnek ugyanis erős hashajtó hatása van: ezzel segíti azt, hogy az első fekete, ragacsos, kenőcs szerű kaki minél gyorsabban távozzon a baba beleiből, megelőzve a sárgaság kialakulását. Viszont egy idősebb babának - legyen az egy hónapos vagy akár egy hetes - egyáltalán nem akarunk hashajtót adni! A második érv, ami miatt már a terhesség vége felé fejésbe kezdenek az édesanyák, az az, hogy hát milyen jó, ha már van eltéve egy kis kolosztrum, mert hogy akkor kéznél lesz, ha valami „baj lesz”. Ennek az érvnek az egyik cáfolata eléggé filozófiai: miért kellene a „baj”ra készülni? Egyáltalán miért lenne „baj”? Miért nem bízunk a testünkben, a kisbabánkban és a természetben? Hiszen amikor síelni mész, akkor sem szoktál mankót magaddal vinni, ugye? A másik cáfolat már sokkal inkább logikai: ha már a várandósság alatt van előtejed, akkor teljesen egyértelmű, hogy lesz majd akkor is, amikor megszületik a kisbaba! És ha valóban valamilyen probléma lenne, ami miatt esetleg nem tudna közvetlenül a melledből táplálkozni (koraszülött vagy beteg baba), akkor majd a szülés után is ki fogod tudni fejni azt a kis mennyiséget, ami a cseresznye méretű gyomrocskájába kell majd! A harmadik okfejtés, amit a szülés előtti fejéssel kapcsolatban hallottam, hogy ezzel igyekeznek előrébb hozni a tejbelövellés időpontját, az érett tej termelésének kezdetét. Amíg várandós vagy a méhlepény egy olyan hormont termel, ami megakadályozza a tejtermelésért felelős hormon, a prolaktin hatásának kiteljesedését. A tejbelövellés a szülés után 2-3 nappal történik meg, amikor ez a gátló hormon kiürül a testedből. Tehát amíg állapotos vagy, fejhetsz akármennyit, a tejtermelés nem fog beindulni! Amikor pedig majd megszületik a baba és a méhlepény néhány nap alatt kiürül, akkor így is-úgy is megkezdődik majd a tej termelése a melleidben. Ha ezt a természetes folyamatot szeretnéd minél előrébb hozni, arra a legjobb megoldás az, ha majd minél gyakrabban a melledre teszed és megszoptatod az újszülött kisbabádat!
A szülés utáni fejés
Rengeteg nő fej anyatejet, még akkor is, ha otthon van a kisbabával és a baba gyönyörűen szopizik, csak azért, merthogy fejni, azt KELL! A melleid nem csak a nőiség emblematikus kifejezői, érzéki és érzékeny szervek, de csodálatos képességgel is rendelkeznek: a legtökéletesebb táplálékot gyártják a kisbabádnak! Amikor tejet termelnek, a tej a tejhólyagocskákban gyülemlik fel, és ahogy egyre több tej lesz a hólyagocskákban, az egyre nagyobb nyomást fejt ki a hólyagocskák falára. Ez a nyomás szabályozza a termelt tej mennyiségét! Ha túl nagy a nyomás (mert túlságosan telítettek a melleid) a termelés csökken, míg ha alacsony a nyomás (mert a baba kiszopizta a tejet vagy mert kifejted a tejet) akkor pedig beindul a tejtermelés! A természet rendkívül bölcs és előrelátó: az érett tej termelésének a kezdetekor a legtöbb nő túltermelést tapasztal: a mellek feszülnek a tejtől, mint egy túlfújt gumilabda - de ez teljesen normális jelenség! Sok nő ilyenkor kezd el fejni, mondván, hogy a baba ennyit nem tud elfogyasztani! Ha azt tapasztalod, hogy az újszülött babádat nehéz rátenni a feszülő melledre, akkor inkább a szoptatás előtt próbálj (lehetőleg kézzel, nagyon óvatosan) nagyon kis mennyiséget kifejni. Az is segíthet, ha a szoptatás előtt majdnem forró borogatással (eldobható pelus egy pohár vízzel a mikróban felmelegítve - zseniális megoldás!) néhány perc alatt felpuhítod egy kicsit ezt a keménységet. A meleg hatására már nagyon sokszor magától elkezd folyni a tej és így hagyhatod, hogy annyi elfolyjon, amennyi ahhoz szükséges, hogy a babád ügyesen be tudja kapni a mellbimbódat. Mi a helyzet később? Sok nő ilyenkor is még azért fej, merthogy „túl sok teje van”. Viszont a szabályozórendszer működése miatt a fejéssel nemhogy csökken a tej mennyisége, de egészen extrém mennyiségekig fel is lehet tornázni azt! Milyen csodálatos a természet, mert ez a mechanizmus teszi lehetővé azt, hogy például ikreket is lehet kizárólagosan szoptatni! A mennyiség felturbózására jó példa az egyik kedves barátnőm, aki mellbimbó probléma miatt nem szoptatta a kisbabáját közvetlenül, de lefejt anyatejjel táplálta. A szülés után néhány héttel már csordultig tele volt a fagyasztójuk anyatejjel, amire természetesen senkinek nem volt már szüksége, így ő a végén szappant főzött belőle... A szoptatás utáni fejésre ráállni azért sem szerencsés, mert az anyatej minősége nagyon más a szoptatás elején és a végén: a tej a szoptatás elején jóval hígabb és vizesebb, ez a baba szomjúságának az oltására szolgál.
Mikor kell mégis fejni?
- Ha a kisbabád valamilyen ok miatt - pl. betegség, koraszülöttség - nem tud közvetlenül a melledből táplálkozni. Ebben az esetben tényleg az a legjobb, ha a szülés után minél hamarabb megkezded a fejést és fejsz folyamatosan, hogy a termelést fenn tudd tartani!
- Ha valamilyen okból fizikailag nem vagytok együtt a babáddal és emiatt nem tudod szoptatni. Egyre több anya megy vissza dolgozni a baba születése után akár néhány hónappal - és sajnos sokan emiatt döntenek az elválasztás mellett! Holott tipikusan ez az a helyzet, amikor napközbeni fejéssel akár évekig fenn lehet még tartani a szoptatást munka mellett is! Ilyenkor jönnek nagyon jól az elektronikus dupla mellszívók, amikkel 10-15 perc alatt le lehet tudni a fejést. Ha ezt az utat választod, akkor azt javaslom, hogy beszélj erről nyíltan a humán referenssel vagy a főnököddel, hogy biztosítsanak egy fejésre alkalmas helyet, hogy ne kelljen magad se a WC-be, se a seprűtárolóba száműznöd. Ezek sem nem higiénikusak, sem nem túl felemelőek! A legtöbb irodaházban viszont van elsősegélyszoba vagy kevésbé használt tárgyaló, amit biztos a rendelkezésedre tudnak bocsátani!
- Sokan azért kezdenek fejni, hogy „legyen egy kis vésztartalék”, ha majd lesz egy-egy alkalom, amikor az édesanya nincs együtt a babával. Ha szoptatsz és valakire szeretnéd hagyni a kisbabádat, akkor valóban szükség lesz anyatejre, de nem egy literre, hanem csak egy adagnyira! Ráadásul ha nem leszel a babáddal, amikor a szoptatás ideje lenne, akkor valóban kell majd fejned, mert ha csak úgy kihagyod a szoptatást, az valóban okozhat problémát és még a termelt tej mennyiséget is csökkenti! Tehát ha az ilyen alkalmakkor emiatt úgyis fejésre kényszerülsz, akkor egyúttal előállítod a következő ilyen alkalomra szükséges vésztartalékot is, amit megintcsak eltehetsz majd a fagyasztódba.
Összességében elmondható, hogy a tejtermelés serkentésének leghatékonyabb módszerei az élettani működés támogatásán alapulnak. A gyakori mellre tétel, az igény szerinti szoptatás, a hatékony technika, az éjszakai etetések fenntartása és a nyugodt, támogató környezet mind hozzájárulnak a stabil laktáció kialakulásához. A legtöbb esetben ezek az alapelvek elegendőek ahhoz, hogy az anya szervezete alkalmazkodjon a csecsemő igényeihez, és biztosítsa a megfelelő mennyiségű anyatejet.