Mindenki tudja, milyen fájdalommal jár és mekkora erőkifejtés szükséges a szüléshez. Vannak azonban olyan, néha kifejezetten ijesztő események is, amelyek szintén megtörténhetnek az alatt az idő alatt, amíg világra hozzuk a gyermekünket, sokan még sincsenek tisztában velük.
Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.

A vajúdás első jelei és szakaszai
A terhesség vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, sokan tapasztalnak félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. A szülés megindulása előtt néhány nappal az anya megnövekedett hüvelyváladékot tapasztalhat, ami rózsaszín, barnás vagy enyhén véres. Ez az úgynevezett „nyákdugó”. A terhesség alatt a méhnyakat lezáró nyákdugó távozása annak a jele, hogy a méhnyakban a szövetek vékonyodása és tágulása révén változás kezdődött.
Van olyan kismama, aki megtapasztalja a „könnyebbedés” érzését is. Ezt az érzetet az okozza, hogy a baba lejjebb süllyedt a medencében. Elfolyhat a magzatvíz, ami összehúzódások nélkül is megtörténhet, kísérheti derékfájás, gyakori vizelési inger és laza széklet. A legegyértelműbben azonban a fájások jelzik a szülés közeledtét, amelyek rendszeres időközönként jelentkeznek, és az idő előrehaladtával egyre sűrűbben és egyre nagyobb intenzitással. A valódi fájások nem múlnak el a testhelyzet változtatásával, például ha mozgunk vagy lefekszünk. Egyre erősödnek és egyre ritmusosabbak, azaz adott időközönként jelentkeznek.
A jósló fájások vagy más néven Braxton Hicks összehúzódások gyakran rendszertelenek, és idővel elmúlnak vagy akkor is, ha lefekszünk. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a jósló fájásokat a valódi fájásoktól, mivel így akkor hívjuk a szülésznőt vagy az orvost, illetve akkor kérünk segítséget a kórházban, amikor valóban közeleg a szülés. A szülés első szakasza a vajúdás. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb. Az első, azaz latens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat.
Amikor a fájások rendszeressége, a méhszáj tágulata már egyértelműen jelzi, hogy közeleg a szülés, a leendő anyukák beöntést vagy kúpot kapnak, hogy a szülést már kiürített végbéllel várják. Intézményenként változó, mi minden tartozik az előkészítéshez, régebben a beöntés a szülés előkészítésének szinte kötelező része volt, kivéve persze a rohamszüléseket, amikor nincs elég idő erre. Manapság, amikor egyre inkább törekszenek arra, hogy minél természetesebben, minél kevesebb beavatkozással történjen a szülés, már egyre több helyen elmarad az előkészítésnek ez a - a kismama számára némileg kellemetlen - módja. Már nemcsak az alternatív, háborítatlan szüléseknél ellenzik, hanem a szülésről szóló ajánlásában a rutinszerűen végzett beöntést a WHO is a felesleges, hatástalan beavatkozások közé sorolta. Sok szülész ma is előnyösebbnek tartja, ha elvégzik a beöntést, végbélürítést a szülés előtt. Azzal érvelnek, hogy egyrészt a meleg vízzel végzett beöntés ellazítja a méhszájat is, gyorsítja a tágulást, felélénkíti a bélmozgásokat, ami a méhizomzatra is hat, így gyorsítja a vajúdás folyamatát is.
A magzatvíz elfolyása
A magzatvíz elfolyhat (burokrepedésnek is hívják) szivárogva, de hirtelen ki is ömölhet. A magzatvíz folyamatosan szivárogni fog, ezért betétet kell használni mindaddig, amíg a baba megszületik. Amikor a baba változtatja a testhelyzetét, újabb adag magzatvíz távozik. A magzatvíz általában halvány színű, de lehet zöldesbarna vagy véres. A legtöbb esetben a magzatvíz valamikor a vajúdás alatt elfolyik. Ha mégsem, akkor a szülésznő vagy az orvos úgynevezett „burokrepesztést” hajt végre. A burokrepesztés úgy történik, hogy hüvelyi vizsgálat során - ha vannak méhösszehúzódások, akkor méhösszehúzódás alatt - a vizsgáló orvos vagy szülésnő a keze védelme mellett a megfelelő eszközt felvezeti az anya hüvelyébe és a nyitott méhszájon keresztül a magzat feje előtt tapintható vízzel telt buroksapkát megrepeszti. Mivel a burokban nincsenek idegek, ezért ez a magzatnak nem fáj, az anya pedig egy hüvelyi vizsgálatot fog érezni.
A fájások
A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal. A jósló fájások már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. A szülési fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változtatásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívebbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás.
A vajúdáshoz kapcsolódó fájdalom elviselése minden esetben a kismama fájdalomtűrő képességétől függ. A természetes fájdalomcsillapító lehetőségek azok, amelyek gyógyszerek nélkül képesek mérsékelni a vajúdás nehézségeit. Tudni kell, hogy normál esetben vajúdáskor nincs gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Mindenképpen beszélni kell azonban az inhalációs érzéstelenítésről, ami a vajúdáskor sokat segíthet.
Kórházi előkészületek
A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek. Kórházba érkezéskor manuális, hüvelyi vizsgálatot végeznek. Ilyenkor a szülésznő ellenőrzi, hogy mennyire tágult ki a méhszáj, és megvizsgálja a magzatburok állapotát is. Ezen kívül CTG vizsgálat is történik, amely során figyelik a baba szívverését és a méhösszehúzódásokat. Ha mindent rendben találnak, a vajúdás utolsó szakaszát a szülőszobán töltöd majd. Ilyenkor még ehetsz és ihatsz, sőt, ez szükséges is ahhoz, hogy legyen erőd a kitolási szakaszban. A szülőszobában a vajúdást elősegítő eszközöket is találsz. Gyakori kellék a fitlabda és a bordásfal, és sokszor veled tarthat a leendő apuka vagy a közeli családtag is. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek. Kórházanként változik, hogy alkalmaznak-e beöntést szülés előtt, ott érdemes tájékozódni a témában.

Szülés közbeni jelenségek
A szülés folyamata messze nem az a negédes, romantikus történet, amelyet a születési értesítők habos csipkébe öltöztetett babáit látva képzelhetünk. Az először szülő anyukáknak és a papás szülésre vállalkozó társaiknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy a csoda, az új élet bizony vér és egyéb testnedvek közepette születik meg. A szüléssel járó teljesen természetes élettani folyamatokat nem mutatják és kevés szó esik ezekről még nők között is, pedig ha nem vagy rá felkészülve, ezek akár ijesztőek is lehetnek!
Hányás
Nem csupán a reggeli rosszullétek során tapasztalhatunk hányingert, hányást, a zavaró tünet a vajúdással is együtt járhat. Különösen az aktív szakaszban jellemző, amikor felszólítják a leendő anyukát, hogy nyomjon. "Amikor a nők epidurális érzéstelenítést kapnak, a vérnyomásuk hirtelen megemelkedik, ami hányáshoz vezethet" - magyarázza Dr. Sherry Ross, a Saint John's Health Center nőgyógyásza, nőiegészség-szakértője. A vajúdás során a nőknek legalább fele egyszer-kétszer kiadja a gyomortartalmát, de ezt ne folyamatos hányásként képzeld el, ami egy komoly gyomorfertőzés velejárója, folyamatos hányingerrel és folyamatos hányással. A vajúdás során a hányás inkább akkor fordul elő, amikor a tested egy új hormonkoktélt készít, ami magasabb fokozatra kapcsolja a vajúdást: a hányás ennek a „sebességváltásnak” szokott általában a kísérőjelensége lenni. Úgy is felfoghatod, hogy milyen bölcs a természet, hogy mindent kidob a testedből, ami útban van, hogy valóban minden porcikáddal csak a vajúdás munkájára tudj összpontosítani!

Székletürítés
Mivel ugyanazokat az izmokat használjuk székletürítéskor, mint amiket szülésnél, előfordul, hogy akaratlanul is kicsusszan valami a fenekünkből - ebben azonban semmi szégyenelnivaló nincs. "A bélmozgás gyakori a vajúdás alatt, ami azt jelenti, a megfelelő izmokat használják ahhoz, hogy világra jöjjön a baba" - szögezi le Dr. Nita Landry szülész-nőgyógyász, aki hozzáteszi: epidurális érzéstelenítés esetén még nagyobb az akaratlan bélmozgás esélye, ilyenkor ugyanis a leendő édesanya nem érzi a teste alsó felét, így irányítani sem tudja. "Számos olyan kutatásról tudok, amelyek során kiderült, a szülés közbeni székletürítés hozzájárulhat a kicsi egészséges bélflórájának kialakulásához" - mutat rá a szakember. Ha mégis megtörténik, hogy a kitolási szakban, a tolófájdalmak görcseiben egy kis széklet is ürül? Semmi gond, ne hagyja, hogy ez megrontsa a szülés élményét! A szülészeten ezzel a jelenséggel naponta találkoznak, természetesnek tekintik. A szülés során a kaki távozásával kapcsolatban logikus kérdésként merülhet fel, hogy nem veszélyes-e a babára, hogy a kijárat közvetlen közelében egy kis széklet is felbukkan(hat). A válasz teljesen egyértelműen nem.
Gátrepedés és gátmetszés
Szülés alatt sajnos előfordulhat gátrepedés is. Lényege, hogy a hüvely és a végbél közti bőrrel fedett gát megsérül, ez lehet felületes és komoly is. "Megközelítőleg a nők 90 százaléka tapasztal valamilyen fokú gátrepedést a szülés alatt. Az első- és másodfokú gátrepedés csak néhány hetes diszkomfortérzéssel jár, de a harmad- és negyedfokú esetében (amikor már a végbélzáróizmot vagy a végbél nyálkahártyáját is eléri a repedés - a szerk.) műtét is szükségessé válhat a probléma orvoslásához" - figyelmeztet Dr. Landry. "Bizonyos esetekben az orvos gátmetszést végez, ez egy sebészi eljárás, amivel meg lehet növelni a hüvely méretét. Indokolt lehet elvégezni a gátrepedés megakadályozása érdekében, vállelakadás esetén, ha az édesanya vagy a baba veszélyben van, vagy ha az anyuka például csak fogó vagy vákuum segítségével tud szülni" - így a szakember.
A gát bemetszése a hüvelykimenet megnagyobbítására. A metszés történhet oldal vagy középső irányban. Általában a nagyobb mértékű gátrepedés és/vagy végbélsérülés megelőzésére alkalmazzák. Előnyei között megemlíthető, hogy megelőzheti a gát nagyobb mértékű beszakadását. Hátrányai: Fertőzési kaput nyithat, általában nagyobb seb keletkezik, mint egy kisebb mértékű spontán gátsérülésnél, nagyobb lehet az anya vérvesztése. Izmon, idegpályákon, ereken és sejtfalakon egyaránt átvág szemben a gátrepedéssel, amely a leggyengébb ponton keletkezik és ezáltal sok mindent kíméletesen kikerül. Ennek okán az esetek túlnyomó többségében lassabban, nehezebben és több fájdalommal gyógyul. Gyakran tovább reped és súlyos gát- és hüvelysérülést eredményez. A metszés helye hetekig, hónapokig fájdalmas, többek között szexuális problémákat okozhat.
Különleges szülési helyzetek
Gyakran előfordul, hogy a vajúdás szakaszai nem olyan tempóban követik egymást, ahogy kellene, és például a látens szakasz a kelleténél jobban elhúzódik. "Elsőgyerekes anyánál akkor áll fent ez az állapot, ha a vajúdás több mint 20 órán keresztül tart, többgyerekes esetében pedig ha meghaladja a 14 órát. Kimerítő és frusztráló helyzet, de ritkán lépnek fel komplikációk, és elvileg nem szükséges császármetszés sem" - mondja Dr. Landry, aki hozzátette: "Amennyiben a méhszáj 6 centiméternyire tágult, az aktív szakaszba léptünk. Itt azonban már problémás, ha a tágulás nem folytatódik a kellő ütemben, és előfordul, hogy a komplikációk elkerülése érdekében az orvos a császármetszés mellett dönt" - így a szülész-nőgyógyász.
Az is előfordulhat, hogy túl gyorsan zajlik le a szülés. Ez az úgynevezett rapid szülés, amikor a baba kevesebb mint három órával az első fájások után jön világra. "A legtöbb elsőgyerekes édesanya rapid szülést szeretne, pedig a jelenség kockázatokkal is járhat. Megvan a veszély, hogy a kórház nem tud ilyen rövid idő alatt felkészülni az eseményekre (fájdalomcsillapítók, steril környezet, orvos jelenlétének biztosítása), és az édesanyára is túl hirtelen zúdul rá az idegen élethelyzet" - emeli ki Dr. Landry.
Császármetszés
A császármetszés során a magzatot hasi metszésen keresztül távolítják el a méhből. Anyai és/vagy magzati veszélyállapotok esetén medikális javaslatra végzett eljárás, melynek célja a szülés lefolyásának elősegítése a spontán megindulás előtt. Dr. Ross arról is beszélt: sok nő eszik a vajúdás alatt, ami sürgősségi császármetszés esetén igencsak problémás lehet. Ilyenkor ugyanis nagy az esély, hogy műtét közben akaratlanul is étel kerül a légutakba (aspiráció).

Fogó és vákuum
A fogós szülés megrövidíti a szülés kitolási szakát olyan szülésben ahol kedvezőtlen anyai vagy magzati állapot áll fenn. Fejvégű fekvésben lévő magzat gyors világrahozatalának egyik módja. Általában akkor alkalmazzák, ha a renyhe méhtevékenységet ne sikerül gyógyszeresen befolyásolni vagy a kitolási szakban hirtelen magzati komplikáció lép fel és a szülést a magzat érdekében gyorsan be kell fejezni. Létezik olyan javallat is, amikor az anyát akarjuk megkímélni a nyomással és préseléssel járó erőlködéstől pl. súlyos szív- vagy tüdőbetegség esetén, esetleg szemészeti indikációnál. A fogóműtét a szülészet legrégebbi módszereihez tartozik. A császármetszés előtti időkben ez volt az egyetlen lehetőség, hogy elakadt szülés esetén a magzatot megmentse. Az utóbbi években a szívófogó (vacuum) használata háttérbe szorította a fogóműtéteket. Lényege, hogy fogó helyett a magzat koponyájára egy korongot helyeznek, amellyel megfelelő készülékkel kiszívják a levegőt, s így az a magzati fejre rátapad. A koronghoz csatlakozó nyél segítségével gördítik ki a magzatot. Előnye az eljárásnak, hogy kevesebb az anyai sérülés veszélye, könnyen elsajátítható, kevesebb gyakorlatot igényel a szakemberektől.
A szülés utáni időszak
Sokan azt hiszik, azzal, hogy a pici világra jön, véget is ér a folyamat, pedig ez koránt sincs így. "Meglepő, de normális dolog, hogy az összehúzódások a szülés után is folytatódnak, hiszen a méhlepénynek még távoznia kell a testből, illetve szerepet játszanak a vérzés csillapításában is" - jelenti ki Dr. Landry. "A placenta távozása a szülést követő 30 percen belül magától megtörténik. Ilyenkor leválik a méhfalról, az összehúzódások segítségével pedig az anya kinyomja. Ha ez a folyamat nem megy végbe automatikusan, visszamaradt placentáról beszélünk" - mutat rá a szülész-nőgyógyász.
A jelenség hátterében több dolog is állhat. Okozhatják a túl gyenge összehúzódások, vagy az, hogy a méhszáj összezáródik, mielőtt a placenta távozna. Szintén lehetséges, hogy a méhlepény túl szorosan tapad a méh falához, ami akadályozza a folyamatot. Különféle gyógyszerek segíthetnek a méh ellazításában, sőt, az orvos javasolhatja, hogy az anyuka kezdje meg a szoptatást, ez ugyanis segíthet a méh összehúzódásában, következésképp a placenta kilökődésében. A visszamaradt méhlepényre olyan tünetek figyelmeztethetnek, mint a láz, a kellemetlen illatú folyás, az erős vérzés és/vagy az állandó fájdalom. Ha a visszamaradt placenta nem távozik, az veszélyeztetheti a kismama életét, így végső esetben műtéti úton távolítják el.
A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény, és vele együtt a magzatburok. Ekkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő. A szülést követő 2 órán keresztül az újdonsült család együtt tölti az aranyórát, fontos szakasza ez a szülővé válás folyamatának. Ilyenkor a szülésznő rendszeresen ránéz a babára, hogy minden rendben van-e, de az anyuka és az újszülött vizsgálatai, mérése, fürdetése csak ezután történik meg. Ha mindent rendben találnak, akkor az újszülöttet mellre helyezik, és megtörténik az első szoptatás. Ilyenkor még csak az úgynevezett előtejet termeli az anya szervezete - ám ebben rengeteg fontos tápanyag, immunanyag található.