Meddőség: Miért nem esek teherbe 11 hónapja?

A gyermekvállalás az életünk egyik meghatározó mérföldköve. Vannak olyan áldásos helyzetek, amikor a gyermekáldás szinte azonnal érkezik, ám vannak olyan esetek is, amikor a párnak hosszas, kitartó próbálkozások ellenére sem sikerül a fogantatás.

Közismert, hogy meddőségről akkor beszélhetünk egy pár esetén, ha egy év rendszeres és kitartó próbálkozás után is elmarad a gyermekáldás. Noha ijesztőnek hangozhat, de egyre több helyen olvashatjuk, hogy a meddőség ma már egyfajta népbetegségnek tekinthető, és különböző okokból kifolyólag a jövőben egyre több párt érinthet majd.

Magyarországon jelenleg mintegy 100 párból legalább 18-at érint a probléma, tehát ilyen sokan vannak, akiknél a rendszeres nemi élet ellenére sem fogan gyermek. Számszerűsítve ez több mint 300 ezer párt jelent csak hazánkban. Világszerte azonban sokkal rosszabb adatokról van tudomásunk, a WHO adatai szerint a probléma 60-80 millió párt érint világszerte. Adataik arról is beszámoltak, hogy Dél- és Kelet-Európában, valamint Kelet-Ázsiában a legalacsonyabb a termékenységi ráta; egy nőre 1,5 gyermek jut. Szintén aggasztó adat, hogy a fejlődő országokban minden 4. pár tapasztal meddőséget. Ennek ellenére fontos a témával foglalkozni és nem szabad tabuként kezelni.

Jó hír, hogy ma már több megoldás és eszköz is a rendelkezésünkre áll, hogy orvosoljuk a problémát és egy sikeres terhesség által előrébb léphessünk a családalapítás útján. Már az elején fontos leszögezni, hogy a meddőség a gyakori tévhittel ellentétben a pár mindkét tagját érintő probléma, erre külön figyelmet fordítunk cikkünkben is.

A meddőség világszerte

Meddőség - Mit jelent pontosan?

Meddőnek (infertilis) nevezünk egy házaspárt vagy párt, ha egy év rendszeres, tüszőrepedés (ovuláció) idejére eső házasélet ellenére elmarad a fogamzás, a nő nem esik teherbe, a pár nem képes ezen idő alatt a gyermeknemzésre, - illetve, egyes szakemberek megfogalmazásukban hozzáteszik; - a nő nem képes a csecsemő kihordására és élveszülésére. Hiszen egy emberpárt szaporodásbiológiailag akkor lehet meddőnek nevezni, ha nem képesek életképes utódot világra hozni. Az orvosi definíció fogamzóképes (reproduktív) korban lévő és gyermeket kívánó, fogamzásgátlást nem alkalmazó párra vonatkozik.

A meghatározásból az is következik, hogy egy év elteltével még nem mondhatjuk, hogy a párnak egyáltalán nem lehet gyermeke, ahogy sokan rosszul és vészjóslóan értelmezik az orvosi véleményt. Csupán arról van szó, hogy a fogamzó képesség akkor optimális, ha rendszeres közösülés mellett egy éven belül bekövetkezik a terhesség. Amennyiben aktív próbálkozás ellenére sem sikerül teherbe esni, van néhány olyan tényező, amelyet érdemes kiemelt figyelemmel követni, ezek ugyanis segíthetnek rávilágítani, hogy valóban terméketlenségről van-e szó, vagy van-e remény a külső beavatkozás nélküli teherbeesésre.

A meddőségnek két típusát különíthetjük el:

  • Elsődleges meddőség áll fenn, azoknál a pároknál, akik legalább egy éven (35 év feletti nő esetén 6 hónapon) keresztül éltek nemi életet fogamzásgátló módszerek alkalmazása nélkül, de nem tudtak teherbe esni.
  • Másodlagos meddőségről akkor beszélünk, amikor egy pár már korábban teherbe esett, de most nem tudnak.

Két fél egy egész

A meddőség nem egyetlen ember, nem csupán az egyik fél gondja, betegsége vagy működési elégtelensége, hanem a párt érintő jelenség, amelynek rendkívül változatos testi, lelki, szociális, környezeti okai lehetnek.

A meddőség nem azonos a gyermektelenséggel, hiszen a pár nevelheti az egyik fél gyermekét vagy örökbefogadott gyermeket is, illetve az is lehet, hogy korábban már született gyermekük, illetve a nőnek már sikerült teherbe esnie.

A meddőség jelei és okai

Mivel a meddőség nem jár szembetűnő tünetekkel, a legtöbb pár nincs is tisztában terméketlenségével egészen addig, amíg el nem kezdik a próbálkozást a teherbeesésre és falakba nem ütköznek. Érdemes szakorvoshoz fordulni, laboratóriumi vizsgálatokat végezni, hiszen sok esetben könnyedén elhárítható a gátló tényező. A vizsgálatoknak köszönhetően viszont fény derülhet olyan elváltozásokra is, amik orvosi beavatkozás nélkül ellehetetlenítik a teherbe esést.

A női meddőség jelei

Bár a meddőséget nehéz észre venni, az alábbiakban összeszedtük számodra azokat a gyakori tüneteket, melyek jelezhetik számodra, hogy a teherbeesés nem lesz egyszerű:

  • Nincs teherbeesés: A legárulkodóbb jel egyértelműen az, ha hosszas próbálkozás ellenére sem következik be a teherbeesés. Mint már említettük, 35 év alatt 12 hónap, 35 év felett 6 hónap a hivatalos, definíció szerinti "határvonal".
  • Rendellenes menstruációs ciklus:
    • Nem a megszokott időben: A női ciklus általánosan 28 napos, de egyénenként eltérhet. Addig normális ciklusról beszélhetünk, amíg kezdete következetes, hossza pedig 21 és 35 nap közé esik. Akkor gyaníthatunk problémát, ha olyan nagy (több mint 7-9 nap) különbségek vannak az egyes ciklusok kezdetei között, hogy a ciklus időzítése teljesen kiszámíthatatlanná válik, vagy ha 21 napnál gyakrabban vagy 35 napnál ritkábban van menstruáció. Ennek hátterében PCOS vagy egyéb hormonrendellenességek is állhatnak, amelyek vezethetnek meddőséghez.
    • Eltérő mennyiség: Az abnormális mennyiségű vérzés - akár kevesebb, akár több a megszokottnál - is intő jel lehet.
    • Váratlan vérzések, pecsételések a ciklus során.
    • Túlságosan fájdalmas menstruáció: A derék, hát és medence tájékán jelentkező fájdalom és görcsök gyakran együtt járnak a menstruációval, így bizonyos mértékig normális a fájdalom, de ha a mindennapi teendőket megnehezítő/ellehetetlenítő mértékben tapasztaljuk, az a meddőség jele lehet.
  • Kimaradó ciklus: Esetenként előfordul, hogy stressz, edzés vagy egyéb külső tényezők hatására kimarad a menstruáció egy-egy hónapra, ám amennyiben hónapok óta kimarad a menstruáció, erősen fennáll a meddőség gyanúja.
  • Fájdalmas együttlét: A menstruációs zavarokhoz hasonlóan ennek hátterében is állhat hormonális probléma, PCOS, endometriózis, mióma.
  • Hormonális ingadozás: A hormonális ingadozás ugyancsak a meddőség jele lehet. Amelyik az alábbi tüneteket - együttesen - tapasztalod, mindenképp érdemes egyeztetni egy termékenységi szakértővel, szakorvossal.
    • Súlynövekedés
    • Bőrproblémák
    • A libidó csökkenése
    • Hajhullás
    • Szokatlan szőrnövekedés (pl. az arcon)

A női reproduktív rendszer

A férfi meddőség jelei

  • Változások a szőrnövekedésben: A rendszertelen szőrnövekedés a férfiak esetében is előre jelezheti a háttérben meghúzódó hormonális problémát.
  • Változások a libidóban: Ahogy a nők esetében, úgy a férfiaknál is nagyban összefügg a termékenység a hormonális egészséggel. Ha hosszasan fennálló ilyen jellegű problémát tapasztalunk, érdemes felkeresni egy termékenységi szakértőt.
  • Kicsi, kemény herék: A herék a megtermékenyítés szempontjából kulcsfontosságúak, sőt a férfi termékenység szempontjából ezek egészsége a legfontosabb, hiszen itt találhatóak a spermák. A kicsi, túl szilárd herék potenciális problémákat jelezhetnek, melyekkel mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
  • A herékben jelentkező fájdalom, duzzanat vagy csomó: A herékben jelentkező fájdalmat számos ok előidézheti, melyek meddőséghez vezethetnek.

A férfi reproduktív rendszer

A meddőség okai

Kutatások igazolták, hogy közel azonos arányban okozza a sikertelenséget a női fél (40%) és a férfi fél (40%), valamint az esetek 20%-ában mindkét félnél problémák mutathatók ki. Ebben a szekcióban a meddőséghez vezető leggyakoribb okokat szedtük össze a teljesség igénye nélkül - hiszen rengeteg faktor befolyásolja a megtermékenyülés sikerességét.

A nők esetében

A pár női tagjánál jelentkező terméketlenség hátterében a hormonális és szervi rendellenességektől az életmódbeli tényezőkig számtalan ok meghúzódhat:

  • Hormonális problémák: A női meddőség egyik nagy csoportjába a hormonális problémák tartoznak. A probléma jellege abból adódik, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. További ok, ha a női ciklus nem megfelelő, nincs peteérés, vagy ha a ciklus második felében nem tud beágyazódni a megtermékenyült petesejt.
    • Az agy ovulációt szabályozó területének rendellenes működése: Eredményeképpen alacsony a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szint. A hormonális rendszer nagyon kisfokú eltérése is befolyásolja az ovulációt. Az LH és FSH a petefészek hormon-szabályozásában vesz részt, így fontos szerepe van tüszőérésben-és repedésben. Érdemes tudni, hogy a két hormon egymással egyensúlyban van, így ha ez valamilyen okból felborul, az kihat a teherbeesésre is.
    • Magas prolaktin szint: A prolaktin hormon serkenti az anyatej termelődését. Ha nem áll fenn terhesség vagy szoptatás, a magas prolactin szint befolyásolja az ovulációt. Egyfelől a hipofízis daganatos megbetegedését jelezheti a prolactin szint megemelkedése, másfelől bizonyos gyógyszerek és stresszhelyzetek is emelkedést okozhatnak.
    • Policisztás ovárium szindróma (PCOS): A policisztás ovárium szindrómában a szervezet túl sok petesejtet és androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ez esetben a tüszők nem érnek meg, hanem folyadékkal megtelve cisztává alakulnak. A menstruációs ciklus felborul, így a tüszőrepedés ritkán következik be. A hormonális egyensúly helyreállítása után a fogamzó képesség visszaállhat. A PCOS az egyik leggyakoribb, az ovulációt befolyásoló rendellenesség: apró ciszták alakulnak ki a petefészkekben.
    • Petefészek ciszták: Petefészek ciszták előfordulhatnak kisebb számban is, ezek egy része azonban magától felszívódik. Egyéb esetekben leszívással, vagy laparoszkópos műtéttel eltávolíthatók.
    • Cukor- és zsíranyagcsere zavara: A peteérés elmaradása mellett sok esetben a cukor- és zsíranyagcsere zavara is fennáll, a betegek nemegyszer túlsúlyosak. A 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia (IR) gyakran lappangva alakul ki, ezért igen sokszor a meddőségi kivizsgálás során derül fény a problémára. Fontos, hogy a cukorterhelés során ne csupán a glükóz szintjét figyeljék, hanem az inzulin mennyiségét is, ugyanis IR esetén általában a cukorértékek a normál tartományon belül vannak, miközben az inzulin sokszorosára is emelkedhet.
    • AMH szint: Az AMH szint megmutatja, hogy még mennyi érés előtt álló, megtermékenyíthető petesejtje van. Az Anti Müller Hormon lényegében a nők fogamzóképességéről ad pontosabb felvilágosítást, ugyanis előre jelzi a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét. Az életkor előrehaladtával egyre inkább csökken a szintje, így ekkor a teherbeesési esélyek is romlanak.
    • Tesztoszteron szint: A női szervezet rendes működéséhez tesztoszteronra is szükség van. Ez a hormon felel a libidóért, a csontosodásért és a vázizomzat kialakításáért.
    • Korai menopauza: Normál esetben a menstruáció elmaradása 45-55 év között következik be. Abban az esetben, ha a petefészek korán kimerül, a menopauza 40 éves kor előtt is bekövetkezhet. Amikor 35 éves kor előtt olyan tüneteket észlel magán a fiatal nő, mintha változókorban lenne, ráadásul rendszertelenné válik a menzesze, hőhullámok, hangulatingadozások gyötrik, korai menopauzáról beszélhetünk.
    • Pajzsmirigy problémák: A pajzsmirigy hormontermelésének zavara, akár alul- vagy túlműködése felborítva a menstruációs ciklust, kihatással lehet a fogamzóképességre. Gyakran áll a meddőség hátterében pajzsmirigy-alulműködés, amelynek fáradékonyság, vérzészavar, hajhullás, száraz bőr, és sajnos a túlsúly tartozik a tünetei közé. A szakemberek szerint a legideálisabb, ha teherbeeséskor a TSH szintje 1-2,5 mIU/l között mozog, ezért ha ettől a tartománytól eltér az eredmény, akkor azt gyógyszerrel szükséges normalizálni.
    • Progeszteron elégtelenség: A progeszteronnak kiemelt szerepe van a ciklus szabályozásában, valamint a terhesség létrejöttében és megtartásában. Normál esetben szintje az ovuláció után jelentősen megemelkedik, így lehetővé teszi az esetleges beágyazódást. Amennyiben nem mutat pozitívat a terhességi teszt, úgy előfordulhat, hogy progeszteronhiány áll fenn. A problémára leggyakrabban rendszertelen vérzés és a menstruációt megelőző barnás folyás hívja fel a figyelmet.
  • Szervi rendellenességek:
    • A petevezetékek károsodása vagy elzáródása: A petevezetékek elzáródását okozhatja fertőzés vagy olyan betegségek által okozott hegszövet, mint az endometriózis. Ilyenkor a petesejtek nem tudnak a petefészekből a méhbe jutni. A petevezeték elzáródása az esetek többségében már inkább egyfajta szövődménynek nevezhető probléma, hiszen általában gyulladások vagy nemi betegségek következtében alakul ki, azonban a meddőség egyik elsőszámú kiváltójának tekinthető. Ennek eredményeképpen a legtöbbször meddőség, ritkán méhen kívüli terhesség következik be.
    • Endometriózis: A fogamzóképes nők körülbelül 10 százalékát érinti az endometriózis, amelynek lényege, hogy a méhtest nyálkahártyájával azonos szövet, az endometrium rendellenesen jelenik meg más szervekben, így a petefészkekben, a kismedencében, a hashártya felszínén. Ezen kívül kialakulhatnak méhszalagokon, a végbél és a méh közötti üregben, a húgyhólyagon. A külsőtől megkülönböztetjük a belső endometriózist, amikor a méh izomzatában található a méhnyálkahártya-részlet. A rendellenesen elhelyezkedő szövetrészek ugyanúgy követik a menstruációs ciklust, mint a méh, emiatt gyulladásokat okoznak. Jellemzői a fájdalmas menstruáció, fokozott vérzés, ismeretlen eredetű kismedencei fájdalom, és az ezekkel összefüggő fájdalmas szexuális együttlét.
    • Méhfejlődési rendellenesség, mióma, polip.
    • Kismedencei gyulladásos betegség (PID) vagy vesebetegség.
    • Genetikai vagy kromoszóma rendellenességek: A sejtosztódás során előfordulhat, hogy hibás kromoszóma-állománnyal rendelkező sejtek képződnek, a sikertelen gyermekvállalás hátterében ez is meghúzódhat.
    • Rossz minőségű petesejtek vagy petefészek elégtelenség.
  • Egyes krónikus betegségek: A női meddőség leggyakoribb okai között szerepelnek a reprodukciós szervrendszert érintő, valamint a daganatos megbetegedések, autoimmun betegségek (pl. SLE, Antifoszfolipid szindróma, thrombophilia).
  • Életmódbeli tényezők és külső hatások:
    • Dohányzás: A dohányzás a terméketlenségi esetek 13-15%-ban szerepet játszik.
    • Túl sok vagy túl kevés testedzés: Az egészséges mértékű mozgás a legtöbb testünkben végbemenő folyamathoz hasonlóan a termékenységre is pozitív hatással van. Ha túlzásba visszük, hátráltathatja a teherbe esést. Több kutatás is igazolja, heti öt óra kemény edzés csökkenti, viszont a rendszeres, de közepesen megerőltető mozgás növeli a fogantatás esélyét.
    • Túlsúly vagy alultápláltság: Fontos, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot juttassunk szervezetünkbe, de ne sanyargassuk magunkat durva diétákkal és törekedjünk a mértékletességre, a tápanyagban gazdag, természetes élelmiszerek fogyasztására. Érdemes a testzsír-százalékunkra is figyelni, mert ahogy a túl sok, úgy a túl kevés sem jó, ha babát szeretnénk. A női testnek rendelkeznie kell 20% zsírtartalommal a normál szaporodási funkciók fenntartásához.
    • Alkoholfogyasztás: A legideálisabb, ha teljesen lemondunk az alkoholfogyasztásról, ez ugyanis fejlődési rendellenességet okozhat a leendő baba szervezetében.
    • Stressz: Semmilyen egészségügyi folyamatnak nem tesz jót a stressz, azonban különösen káros lehet gyermekvállalás tervezésekor. Néhány esetben hatással lehet az ovulációra is, de negatívan hathat a felek kapcsolatára, a libidóra is. Egy 2014-ben készült kutatás szerint azok a nők, akiknek magas a vérében az alfa-amiláz nevű stressz-biomarker szintje, jóval nehezebben esnek teherbe, mint azok, akiknek alacsony. A leendő kismamáknak éppen ezért érdemes jógázni, meditálni, vagy valamilyen stresszűző tevékenységet végezni.
    • Kor: A nők termékenysége az életkor előrehaladtával csökken, de nagyobb változás csak 35 éves koruk után következik be. Rendkívül negatív tendencia uralkodik manapság a nők körében, aminek részeként mindenki addig vár a gyerekvállalással, amíg késő nem lesz. Míg korábban a 20-25 éves kor volt a megfelelő időszak a babavállalásra, addig manapság ez 35-40 éves korra tolódott ki. Ez az egyik oka annak, hogy olyan sok a meddőségi probléma, hiszen a petesejteknek nemcsak a mennyisége csökken folyamatosan, hanem a minősége is romlik a nőknél, 40 éves korra pedig a megmaradtak 90 százaléka már hibás.
    • Daganat kezelése (hormon-, sugár- vagy kemoterápia) is okozhat meddőséget.
    • Bizonyos gyógyszerek: Vannak olyan készítmények, amelyek átmeneti vagy tartós terméketlenséget okozhatnak.
    • Vaginális fertőzések és D-vitamin hiánya.
    • Lisztérzékenység (gluténérzékenység, cöliákia): A vékonybél bolyhainak pusztulásával jár, gyomor-bélrendszeren kívüli tünetekkel társul.
  • Lelki okok:
    • Elfojtott félelmek: A tudat alatt elfojtott félelmek akár a szüléstől, akár a szülői szereppel járó felelősségtől gátolhatják a termékenységet.
    • Gyermekkori traumák: Számíthat még az is, hogy kora gyerekkorban érzelmileg hogyan kötődtél a szüleidhez, elég meleg volt-e a szülő-gyerek viszony, értek-e gyerekkorodban traumák, kudarcok.
    • Érzelmi terhelés: Fontos szerepet játszhat még egy szeretett személy elvesztése (pl: korábbi válás, szakítás), haláleset, rossz házasság, eltévesztett életpálya miatti elégedetlenség. A sorozatos kudarcok, a tartós érzelmi megterhelés egyaránt okozhat olyan depressziós, illetve szorongásos állapotokat, amelyek meddőséggel járnak.
    • Párkapcsolati problémák: Van, aki az egyik kapcsolatban terméketlen, a másikban viszont könnyedén teherbe esik. Ennek hátterében a partnerbe vetett bizalom áll. A nő számára evolúciós okokból rendkívül fontos a partner megbízhatósága. Ez jelenthet anyagi biztonságot, erkölcsi támogatást, házastársi hűséget. A bizonytalan partnerkötődésű nők között jóval gyakoribb a funkcionális meddőség. Gyakran csak a pszichoterápiás kezelés alkalmával derül ki a rejtett házassági konfliktus.

A férfiak esetében

A férfi terméketlenség jellemzően a spermiumok alakjában, mozgásában, valamint mennyiségében fellelhető problémával függ össze. Ezek mögött a problémák mögött gyakran egyéb, orvosolható tényezők állnak:

  • Alacsony spermaszám, alacsony spermiummotilitás, rendellenesen képződött sperma, elzárt spermiumcsatornák.
  • Szexuális diszfunkció (pl. merevedési zavar, korai magömlés).
  • Alacsony tesztoszteronszint.
  • A herék sérülése, rendellenessége.
  • Kitágult vénák a herékben.
  • Túlzott hőhatás szoros ruházat vagy túl gyakori szaunahasználat stb. következtében. Egy 2014-es kutatás azt állapította meg, hogy azoknak a férfiaknak, akik a zsebükben hordják a telefonjukat, alacsonyabb a spermaszáma, és kevesebb az életképes hímivarsejtje. A zsebben hordott telefon felmelegítheti a heréket, ami visszavetheti a spermatermelődést.
  • Nem leereszkedett herék.
  • Életmód:
    • Alkoholfogyasztás: Az alkohol bevitel csökkentése mindkét fél szempontjából fontos lehet, ugyanis a túlzott alkoholfogyasztás rontja a spermiumok minőségét is.
    • Dohányzás, drogok, stb.: Az alkoholhoz hasonlóan az egyéb tudatmódosítók, valamint a dohányzás is roncsolják a spermiumok minőségét.
    • Stressz: A férfiak esetében a stressz negatív hatással lehet a spermiumok termelésére amellett, hogy a kapcsolatot is negatívan befolyásolhatja.
    • Mozgásszegény életmód: A mozgásszegény életmód csökkentheti a spermaszámot. Egy brit kutatás szerint azoknak férfiaknak, akik heti 20 vagy több órát töltenek a televízió előtt, 44 százalékkal alacsonyabb az ondójukban lévő életképes hímivarsejtek száma. A folyamat sporttal visszafordítható: heti 5 óra mozgás 73 százalékkal növelheti a spermaszámot.
    • Túlsúly: A leendő apa súlytöbblete is csökkentheti a gyermekre vágyó párok esélyeit. A jó hír a dologban, hogy már 2-3 kilogrammos súlyvesztés segíthet a helyzet javulásában.
    • Környezeti szennyezés: A környezeti szennyezés általánosságban, a teljes népesség termékenységét rontja, így a reproduktív korú férfiakét is - derült ki egy kutatásból, amelyben több mint 30 ezer kínai férfi spermáját elemezték.

A férfi meddőség 4 oka

Másodlagos meddőség

Akinek van már gyermeke, joggal gondolhatja azt, hogy őt nem érintik a termékenységi problémák, és az esetek többségében ez igaz is. Sajnos azonban előfordul, hogy a kistesóra már hiába vár a család, csak nem akar összejönni. Ilyenkor beszélünk másodlagos meddőségről, aminek az okai változóak lehetnek.

A másodlagos meddőség, kissé szakmaibb kifejezéssel élve, szekunder sterilitás azt jelenti, hogy olyan pár esetében nem fogan meg a kisbaba, ahol már volt példa terhességre. Fontos, hogy tudd, ebben a történetben nem csak a megszületett baba számít. Akkor is szekunder sterilitásról beszélünk, ha volt már korábbi terhesség, de nem született gyermek például vetélés vagy abortusz miatt.

Mik lehetnek a másodlagos meddőség okai?

A másodlagos meddőség több ok miatt is kialakulhat. Sajnos az, hogy egyszer már sikeresen fogant gyermek, nem jelenti azt, hogy később nem lehetnek jelen olyan problémák, amik akadályozzák a fogantatást. Néhány jellemző ok:

  • Korábbi, méhet érintő beavatkozások: abortusz, küret, császármetszés stb. esetén a leggondosabb odafigyelés mellett is van némi esély olyan sérülésre, ami miatt nem tud az új terhesség megtapadni.
  • Idősebb kor: Az évek múltával nem leszünk sajnos fiatalabbak mi sem, ezért elképzelhető, hogy a sikertelenség oka egyszerűen az, hogy a korunknál fogva nem megy már olyan könnyen a babaprojekt.
  • Változó életmód: A legtöbb ember gyerek nélkül aktívabb életet él, mint a gyermekei mellett.
  • Időközben kialakult betegségek: A legtöbb pajzsmirigybeteg például nem is tudja, hogy az, amíg nem kezd olyan mértékű általános tüneteket tapasztalni, amik már elindítják egy kivizsgálás felé.
  • Férfi oldalon is történhettek változások: kialakulhatott gyulladás, herevisszér, változhatott a spermakép, ezért ilyen irányban is mindenképpen érdemes vizsgálódni.

Teendők és kezelési lehetőségek meddőség esetén

Teherbeesési nehézség esetén érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen sok esetben könnyedén elhárítható a gátló tényező. Az orvosi szemlélet szerint a meddőségnek valamilyen rendellenesség az oka, amit meg kell gyógyítani. Az okok felderítése tehát kulcsfontosságú, hogy mihamarabb el lehessen kezdeni a szükséges terápiát.

Mikor forduljunk szakemberhez?

  • 35 év alatt: 1 év sikertelen próbálkozás után.
  • 35 év felett: 6 hónap után.

Első körben érdemes lehet a saját nőgyógyásszal konzultálni, valamint általános fizikális vizsgálaton, konzultáción részt venni mielőtt termékenységi szakemberhez fordulnánk.

A kivizsgálások úgy zajlanak, hogy legkevésbé invazív, legkönnyebben vizsgálható potenciális problémákat vesszük előre a sorban. Tehát eleinte csak vérvételekre, kenetvételre, ultrahangra és hasonlókra kell számítani, valamint ilyenkor célszerű beszúrni a férfi spermavizsgálatát is. A meddőség mindig páros gond, ahogy azután a gyermekáldás megérkezése is közös örömöt ígér.

Az alábbi táblázat összefoglalja a meddőségi kivizsgálás lépéseit és a potenciális okokat, amelyekre fény derülhet:

Vizsgálat típusa Célja Potenciális okok, amelyekre fény derülhet
Hormonpanel vérvizsgálat A peteérést serkentő-, luteinizáló és prolaktin hormonok szintjének ellenőrzése. Hormonális egyensúlyzavar, PCOS, pajzsmirigy alulműködés, IR, agyalapi mirigy daganata.
AMH szint mérése A petesejtek mennyiségének felmérése. A petesejtek számának csökkenése az életkor előrehaladtával.
Glükóz és inzulin terheléses vizsgálat A cukor- és inzulinanyagcsere felmérése. Inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség.
Nőgyógyászati ultrahang A méh, petefészkek és petevezetékek állapotának vizsgálata. Mióma, polip, endometriózis, petefészek ciszták, petevezeték elzáródás.
Kenetvétel Fertőzések felderítése. Chlamydia fertőzés, egyéb szexuális úton terjedő betegségek.
Férfi spermavizsgálat (spermiogram) A spermiumok számának, mozgékonyságának és alakjának ellenőrzése. Alacsony spermaszám, rossz spermiummotilitás, rendellenesen képződött sperma.
Genetikai vizsgálatok Kromoszóma rendellenességek felderítése. Hibás kromoszóma-állomány.
Hematológiai vizsgálatok A vérképző- és nyirokszervek betegségeinek felderítése. Fokozott trombózishajlammal járó autoimmun betegség (Antifoszfolipid szindróma).

Kezelési lehetőségek

A kivizsgálás során talált rendellenességekre fókuszáltan a kezelőorvos problémaorientált javaslatot tesz a megoldásra. Ahogy az okok sora is igen hosszú, úgy a kezelések is igen változatosak lehetnek. Többféle megoldást is javasolhatnak:

  • Gyógyszeres kezelés: Általában a meddőségi problémákat először gyógyszeres kezeléssel próbálják meg orvosolni. A termékenységi gyógyszerek serkentik az ovulációt, vastagítják a méh nyálkahártyáját, növelik a spermiumszámot, vagy egyéb módokon javítják a fogantatás sikerének esélyét.
  • Műtéti beavatkozás: Bizonyos esetekben, mint például a petevezeték elzáródása, mióma vagy petefészek ciszták esetén, műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
  • Életmódváltás: A gyógyuláshoz azonban életmódváltás is ajánlott: többek között diéta, rendszeres testmozgás, lelki egyensúly helyreállítása.
  • Asszisztált reprodukciós technológiák: Amennyiben a gyógyszeres kezelés nem segít, a termékenységi szakértő javasolhat asszisztált reprodukciós technológiákat attól függően, melyik a leginkább ideális a pár számára:
    • IUI (intrauterin inszemináció): Ennek során csak spermiumok begyűjtésére van szükség, melyeket ezután közvetlenül a méhbe helyeznek. Nagy előkészületeket, illetve a petefészek gyógyszeres stimulációját igényli. Részeként a szakorvos peteéréskor egy katéteren át spermiumokat juttat a méhbe a foganás reményében.
    • IVF (in vitro fertilizáció) - más néven lombikbébi-kezelés: Talán a legelterjedtebb mesterséges megtermékenyítési eljárás, melynek során méhen kívül történik a megtermékenyítés. Ennek során a pár mindkét tagjától begyűjtésre kerülnek az ivarsejtek, majd azokat laboratóriumban kombinálják. A kifejlődő embriót ezt kövezően a nő méhébe ültetik és folytatódik a terhesség.
  • Alternatív terápiák és lelki támogatás: A kezelések alkalmával kideríthetők, felszínre hozhatók a rejtett félelmek és gátló viselkedésminták. Ha tudatosítjuk a lelki blokkokat, és megváltoztatjuk a gondolkodást, nagymértékben megnő a teherbeesés valószínűsége. A lelki okok felderítése és annak kezelése (pl. stressztűrés növelése) szintén fontos szerepet kaphat. Ilyenkor a lelki problémák megoldása a kulcs pszichológus szakember segítségével.

tags: #11 #honapja #nem #esek #teherbe