A védőnői szolgálat Magyarországon: Történelem, feladatok és a rendszer megújulása

A védőnői hivatás Magyarországon egyedülálló, nemzetközi szinten is elismert modell, amely a megelőzésre, az egészségmegőrzésre és az emberközpontú gondoskodásra helyezi a hangsúlyt. A védőnők munkája értékes, egyedi és pótolhatatlan, komplex tevékenység, melyet csak higgadtan, kiegyensúlyozottan lehet végezni. A védőnők munkája a bizalomra, az odafigyelésre és a folyamatos szakmai felelősségvállalásra épül, a családok kísérésére az élet legmeghatározóbb időszakaiban, a várandósságtól a kisgyermekkoron át egészen az egészségtudatos életmód kialakításának támogatásáig.

A védőnők tevékenysége sok esetben láthatatlan, mégis felbecsülhetetlen értékű. Jelenlétük biztonságot, szakmai iránymutatást és lelki támaszt nyújt a családok számára, különösen az élet legérzékenyebb időszakaiban. A személyes kapcsolatokon alapuló munka lehetővé teszi a problémák korai felismerését, a megelőzést és a támogatást, ezáltal hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez, a szülők megerősítéséhez és a közösségek jóllétéhez. A védőnői munka legnagyobb értéke a személyesség, az empátia és a magas szintű szakmai felkészültség harmonikus egysége. Ezek azok az alapelvek, amelyek a mindennapi gyakorlatban irányt mutatnak, és amelyek mentén a jövőben is kívánjuk erősíteni a védőnői hivatás szakmai rangját.

A védőnői szolgálat története Magyarországon

Magyarországon az anya-gyermekvédelem hagyományai a XIX. század végéig nyúlnak vissza. Az I. világháború után a közegészségügyi helyzet tovább romlott, csökkent a születések száma, számos járvány lépett fel. Ebben az időszakban ismerte fel a szakma, hogy a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében intézményes segítségre van szükség. 1915-ben Madzsar József orvos, szociálpolitikus kezdeményezésére alakult meg az Országos Stefánia Szövetség az Újvárosháza közgyűlési termében. A szövetség Stefánia belga hercegasszonyról kapta a nevét, aki a mozgalom fővédnöke volt. A Stefánia Szövetség célja a gyermekvédelem, a csecsemőhalandóság csökkentése és az anyák egészségügyi felvilágosítása volt, amely tevékenységet a Vöröskereszt is folytatott. A két szervezet 1940-ben egyesült.

A Védőnők Napja ünnepi ülését 2010 óta minden évben megszervezik, amely az ellátás területén kimagasló eredményt elért védőnők munkájának elismerését szolgálja. A hagyományteremtő ünnepséget először 2008-ban rendezték meg, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Védőnői Tagozatával közösen.

A védőnői hivatás feladatai és szerepe

A védőnő a legfontosabb életszakaszoknál van jelen a család életében - a gyermekvárásnál, az újszülött fogadásánál, a családi élet kialakításánál, a gyermekek óvodába, iskolába menetelénél. Segíti, elvégzi a szűrővizsgálatokat. A szülés után megismerteti az anyát az anyatejes táplálás módszereivel és a gyermek körüli teendőkkel. A gondozásában levő családokat otthonukban is meglátogatja. Figyelemmel kíséri újszülöttek, csecsemők és gyermekek fejlődését, segítséget nyújt a helyes életvitelhez.

Ez a gondozási forma emberközpontú, személyes kapcsolatokon alapuló, a megelőzést szem előtt tartó ellátási forma, amely csak Magyarországon létezik. A védőnők a gyermek-, ifjú és családvédelemben játszanak kulcsszerepet.

A védőnői intézményrendszer megújulása

2013-ban Bábiné Szottfried Gabriella, aki jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese, miniszteri biztosként járta be az országot, és összeállított egy probléma- és megoldástérképet a védőnők helyzetének rendezésére. Bár akkor ennek nem lett következménye, a kormány 2017-ben ismét napirendre tűzte a szolgálatok államosítását, akkor ugyanis több száz védőnő egyénenként írt levelet a döntéshozóknak, köztük minisztereknek, államtitkároknak és hivatalvezetőknek.

A védőnőktől induló kezdeményezések fő mozgatórugója a bérrendezés volt, de egységes szakmai felügyelet és feltételrendszer kialakítását is szorgalmazták az érintettek. Miután a védőnőket 2019 nyarán besorolták a 2017-ben elfogadott szakdolgozói bértábla hatálya alá, már jóval kevesebb szó esett a sokáig Nemzeti Védőnői Szolgálatként emlegetett egységes rendszer kialakításáról. Mindez 2022. december végén valósult meg az egységes védőnői szolgálat kialakításának első lépéseként - tájékoztatta a MedicalOnline-t az OKFŐ.

Az új szabályozás és annak hatásai

A legmarkánsabb módosítás, hogy védőnői tevékenység kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezhető majd. Vállalkozói formában 370 területi és 136 iskolai védőnői szolgálat működik, azonban ilyen formában a jövőben nem működhetnek. Vállalkozóként azok sem alkalmazhatóak, akik nyugdíj után folytatják a védőnői tevékenységet, nekik az OKFŐ ad majd továbbfoglalkoztatási engedélyt. A jelenleg 4042, önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál dolgozók hamarosan megkapják a működési engedélyük felmondását, ezzel egy időben vehetik kézhez kijelölésüket az új munkahelyükre.

Az OKFŐ, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint a Miniszterelnökség közösen benyújtott rendeletmódosítási javaslatában a működési engedélyek hivatalból történő megújítását kezdeményezte a könnyebb lebonyolítás érdekében, azaz a tanácsadók működési engedélyét nem kell kérvényezniük a védőnőknek, a működési engedély módosításának költségét pedig a megyei intézmények fizetik. A védőnői körzetek nem változnak, így a kinevezés arra a területi védőnői körzetre vonatkozik majd, ahol az érintett jelenleg is ellátja a feladatát. Ugyanakkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény lehetővé teszi a munkáltató számára a kirendelést „egészségügyi közfeladat ellátása érdekében”. Mivel a védőnők a jövőben ennek hatálya alá tartoznak, így ez a passzus rájuk is vonatkozni fog.

Nem járnak automatikusan a jövőben azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Bár egyes önkormányzatok biztosítottak biciklit a területi védőnőknek a munkavégzéshez, autót vagy gépjármű fenntartást jellemzően nem fizettek, és ez a jövőben sem változik. Számos más kérdést önkormányzati hatáskörbe rendel az OKFŐ. Ilyen például az is, ha a helyhatóság szolgálati lakást biztosított a védőnőnek. A főigazgatóság álláspontja szerint ilyen esetekben helyben kell megegyezésre jutni.

A jövőben a megyei intézmény adja ki a szabadságokat és határozza meg a helyettesítések rendjét és annak díjazását, itt döntik el a továbbképzésre rendelkezésre álló napok számát is, a védőnők évenkénti minősítését pedig a vármegyei kollegiális védőnői mentor végzi majd, amelyet a munkáltató hagy jóvá. Az aggodalmakkal ellentétben az egységes informatikai rendszer bevezetése nem július 1-jén történik meg. Az OKFŐ azt ígéri, hogy az átállást úgy szervezik majd, hogy az a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse a védőnők számára.

Jelenlegi adatok és a képzés

Jelenleg 4300 védőnő és mintegy 50 kórházi védőnő dolgozik. A körzeti védőnői állások száma 96, a szervezett ÁNTSZ vezető védőnői állások száma 114. Azokat a továbbtanulókat várjuk, akik a várandós anyák, csecsemők, gyermekek és serdülők egészségének megóvásával és fejlesztésével szeretnének foglalkozni.

A 2026. szeptemberi kezdéssel hirdetett képzés esetén legfeljebb hat helyet lehet megjelölni. Fel kell tölteni azokat a dokumentumokat, melyek a jelentkezéskor már rendelkezésre állnak, a később kézhez kapottakat pedig 2026. július 07-ig. Ha az E-felvételiben nyújtja be és a jelentkezési űrlapot hitelesíti 2026-ban.

Az alábbi táblázat a védőnői szolgálat státuszát mutatja be a 2022. decemberi állapotok szerint:

A Magyar Védőnők Egyesülete és a szakmai fejlődés

A Magyar Védőnők Egyesülete azzal a szándékkal jött létre, hogy szakmai közösségbe szervezze a védőnőket, képviselje érdekeiket, és támogassa őket a folyamatos szakmai megújulás útján. Különösen fontosnak tartjuk a védőnők társadalmi megbecsülésének növelését. Meggyőződésünk, hogy a védőnők munkája olyan értéket képvisel, amely nélkülözhetetlen a családok támogatásában, az egészségmegőrzésben és a jövő generációinak jólétében.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatát a 2004. november 11-én megtartott országos taggyűlés határozata alapján az országos tagozatvezető képviseli. A védőnői tagozat tagja lehet minden olyan, a területi szervezetnél nyilvántartott kamarai tag, aki a tagozatba felvételét kéri, és a tagozat tagsági feltételeit teljesíti, mint például képzettséget igazoló dokumentumok, működési nyilvántartás és MESZK tagság. A tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységének figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a tagozat szerinti szakterülettel és más tagozatok, szervezetek, egészségügyi minisztérium képviselőivel, együttműködés kialakítása társszakmákkal, valamint konferenciákon való megjelenés mind a MESZK Védőnői Tagozatának feladata.

Projekt a gyermek-egészségügyi alapellátás fejlesztésére

Az egészségügyi alapellátást érintő egyes jogszabályok eltérő időpontokban keletkeztek, a szakmai feladatellátás, a finanszírozás, a dokumentáció és az adatszolgáltatás tekintetében is párhuzamosságok, illetve hiányok azonosíthatóak bennük. A magyar lakosság egészségi állapotának, az ifjúság egészségmagatartásának kedvezőtlen tendenciája szükségessé teszi a megelőző ellátás átgondolását, mielőbbi fejlesztését.

A projekt keretében felmérik a védőnők és házi gyermekorvosok/háziorvosok képzettségét, ismereteit, tapasztalatait, attitűdjeit, elvárásait és kompetenciáit, megvizsgálva, hogy a szakemberek milyen igényeket fogalmaznak meg munkájuk kapcsán. Az alapellátásban folyó tevékenység, a primer, szekunder és tercier prevenció szakmai-módszertani fejlesztése valósul meg.

A projekt célja, hogy a háziorvosok és házi gyermekorvosok, védőnők a jelenleginél hatékonyabban, a szülővel/gondozottakkal partneri viszonyban, illetve mérhető módon tudjanak részt venni az egészségfejlesztésben - a megelőzésben és a korai beavatkozásban. Hazai fejlesztésben elkészítik és tesztelik a szülői szűrő kérdéssort, mely a gyermekek megfelelő fejlődését vizsgálja. A pilot programban 25 orvos-védőnő páros (megyénként 1-1 fő, Budapestről 5 fő) a szülőknek szóló kérdőívvel indítja a korcsoportos szűrővizsgálatot, majd elvégzi a saját vizsgálatát. A projektelem hosszú távú célja, hogy a területi védőnők, a házi gyermekorvosok/háziorvosok megfelelő támogatást tudjanak nyújtani a szülőknek gyermekük fejlődésének követésében, valamint a bevezetésre kerülő új szűrőteszttel végzett konzultáció során hatékony, egyre inkább a személyközpontú megközelítésen alapuló kommunikációt tudjanak kialakítani a családokkal.

Az alapfeladatok meghatározásával feladatorientáltan fejleszthető a védőnők és a házi gyermekorvosok/háziorvosok képzése, továbbképzése, dokumentációja, adat- és információcseréje, adatszolgáltatása, indikátorrendszere, a szakmai felügyelet szempontrendszere. Csökkenthető a felelősséghárítás, a felesleges párhuzamosság, az esetleges versengés. A gyermek-egészségügyi alapellátásban számos olyan helyzet adódik, amelyek kezelésére újszerű, hatékony megoldásokra van szükség. A „jó gyakorlat” olyan helyben kialakított, bevált, eredményes új megoldási módot jelent a felmerülő igények kielégítésére, mely mások számára is átadható, adaptálható.

A gyermek-alapellátás szereplőinek szakmai tevékenységét, hatékonyabb együttműködését segítik a megyeszékhelyeken egy éven át rendszeresen megtartandó, térítésmentes esetmegbeszélő csoportok, amelyek helyi szinten a védőnők közötti, illetve a házi gyermekorvosok/háziorvosok közötti, a munkájukkal kapcsolatos párbeszéd erősítését célozzák. 33 településen 1-1 csoportot indítanak, csoportonként 7-17 főt várnak. Több szakmai irányelv elkészítése is történik a gyermek-alapellátás és ezen belül a prevenciós tevékenység tudományos megalapozására. A védőnői és a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás szakmai felügyelete szervezeti felépítésében, működésében és módszerében is eltér egymástól. Nem jellemző az összehangolt, közösen végzett szakfelügyelet, kivéve az egyes panaszügyek kivizsgálását, amelyek ezt szükségessé teszik. A gyermek-alapellátási szakfelügyelet számára hiányoznak az irányelvek és a standardok.

tags: #vedono #orszagos #intezmenyrendszerben