Amikor a baba eléri a 10 hónapos kort, a hozzátáplálás már egy izgalmas és dinamikus fázisába lép. Ebben az időszakban a kisbaba étrendje jelentősen kibővül, és a szilárd ételek egyre nagyobb szerepet kapnak a tej mellett. A napi ötszöri étkezés igénye ekkor már valósággá válik, és a cél az, hogy a baba fokozatosan megismerje a családi asztal ízeit és textúráit.
A hozzátáplálás általános elvei
A szilárd táplálékok, azaz az anyatejen és tápszeren kívüli ételek bevezetésére általában 6 hónapos kor körül kerül sor. Azonban anyatejes táplálás hiánya esetén, orvosi javaslatra már 4 hónapos korban is elkezdhető a hozzátáplálás. Fontos, hogy a gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett legyen rá, ami betöltött 4-6 hónapos kor után várható. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhat a gyermeknek.
A szilárdok bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött, de minden területen a fokozatosságra kell törekedni. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) adjunk, és fokozatosan emeljük az adagot. Az új ételek 3-5 nap különbséggel kövessék egymást. Ha a csecsemő nem fogyaszt szívesen egy új ételt, vagy a szülő problémát észlel, semmiképpen ne erőltesse annak folytatását. A babának joga van visszautasítani az ételt, és ez teljesen normális. Rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15 alkalom is szükséges lehet, mielőtt a gyermek elfogad egy új ételt.
A táplálás módja, mennyisége és összetétele befolyásolja a csecsemő súlyfejlődésén túl az immunológiai érését, mozgásfejlődését, értelmi, érzelmi életének alakulását. A csecsemő számára az optimális táplálék az anyatej. Az anyatej vagy a tápszer fontos szerepet játszik az egy évesnél fiatalabb kisbaba napi kalória- és tápanyag-szükségletének biztosításában. A tejnek 12 hónapos korig a kisbaba fő táplálékának kell maradnia. Ha szoptatsz, kisbabád annak függvényében fog anyatejet is igényelni, hogy mekkora mennyiségű szilárd ételt fogyaszt a többi étkezés során. A tápszerrel etetett piciknek ebben az időszakban akár 400 ml tápszerre is szükségük lehet naponta (ez a mennyiség csak referenciaértékként szolgál és gyermekenként eltérhet).
A 10-12 hónapos baba étrendje
Ebben a korban a kisbaba a szoptatás mellett már szépen hozzászokott a napi háromszori étkezéshez (reggeli, ebéd, vacsora), mely kiegészül két további étkezéssel (tízórai és uzsonna), így kialakítva a napi ötszöri étkezési ritmust. Próbáljunk minél gyakrabban együtt étkezni vele, hiszen a picik úgy tanulnak, hogy megfigyelik a szüleiket. Ne feledjük, a kisbaba ételéhez egyelőre nem szükséges hozzáadni sem cukrot, sem sót. A só károsíthatja a veséjét, a cukor pedig megtámadja a tejfogakat.
Zöldségek
A főzelékfélék bevezetését burgonyával kezdjük, és a csecsemőkor idején leginkább ezzel történjen a sűrítés is. Ezen kívül a rántás helyett használhatunk rizs, illetve kukoricapelyhet is. A texturáltság szempontjából a csecsemő kora és a zöldség fajtája szerint döntünk passzírozás vagy turmixolás mellett. A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük úgy, hogy egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot hagyunk a főzelékben, amit az ínyével összenyomhat. Darabosan csak akkor adjuk, ha már zápfogai is vannak, amelyekkel meg tudja őrölni a főzelékrészeket. A főzelék kezdetben mézsűrűségű, később a csecsemő ízléséhez igazodik.
A burgonya után a sárgarépa, a cékla, a saláta, a sütőtök, a szelőtök, a gesztenye, a brokkoli, a kelbimbó, a spenót, a zöldborsó, a zöldbab és a spárga következhet. Magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, karalábét, karfiolt csak 8 hónapos kor után próbáljuk meg. A kisbabát feldarabolt vagy apróra zúzott étellel is kínálhatjuk. A zöldségeket próbáljuk meg sütőben elkészíteni, hogy megpuhuljanak, és darabokra vagy rudacskákra vágva kínáljuk. Kísérletezzünk minél változatosabb zöldségekkel, kesernyésebbekkel is, ne csak édesekkel. Fontos megjegyezni, hogy relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa, de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását 4 hónapos kor után.
Gyümölcsök
A gyümölcsöket darabokra vagy rudacskákra vágva tálaljuk. Alaposan mossuk meg őket, távolítsuk el a magokat és a kemény héjat. A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztaljuk, érdemes kipróbálni az őszibarackot. Más gyümölcsök, mint a banán, áfonya, kivi, narancs, málna, nektarin, körte, eper, ananász, papaya, sárgadinnye, barack, szilva, mangó is bevezethetők.
Keményítőben gazdag ételek
Ezek az ételek főzhetők/párolhatók (szükség esetén) és pépesítve vagy rudacskákra vágva adhatók. A gabonafélék keverhetők anyatejjel vagy tápszerrel, esetleg pasztőrözött teljes zsírtartalmú kecske-, tehén- vagy juhtejjel. Keményítőben gazdag ételek a burgonya, édesburgonya, rizs, őrölt rizs, tészta, zabkása, zab, kukoricaliszt, quinoa, kenyér, pirított kenyér, lepénykenyér/pita. Ha rizst vagy rizspépet veszünk, célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól tartani.
Fehérjében gazdag ételek
Ebbe az élelmiszercsoportba tartoznak a húsok (beleértve a halat is), tojás és a hüvelyesek (bab, zöldborsó, csicseriborsó, lencse). Ezek mind már 6 hónapos kortól ajánlottak. Amellett, hogy fehérjékben gazdag ételek, számos más, a kisbabák számára rendkívül fontos tápanyagot (vasat, cinket) is tartalmaznak. Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.
Állati fehérje komplettálásra a tojás is hasznos, de allergizáló tulajdonsága miatt csak 8 hónapos kortól ajánlott a főtt tojás szétválasztott sárgája, majd 1 év felett a fehérje. Ellenőrzött, biztonságos forrásból származó tojást vásároljunk, és minden esetben alaposan főzzük meg felszolgálás előtt.
Tejtermékek
A zsíros joghurt (azaz nem zsírtalanított), valamint a sajt már 6 hónapos kortól megfelelőek a kisbaba számára. A nem zsírszegény natúr (azaz édesítetlen) joghurt tökéletes választás, hiszen nem tartalmaz cukrot. Teljes zsírtartalmú, pasztőrözött tehéntej vagy kecsketej ételek hozzávalójaként felhasználható, de önmagában adni 1 éves korig nem ajánlott. Tehéntejet 12 hónapos kor alatt ne adjunk, de tejterméket (sajt, túró, joghurt) már (a családi anamnézistől függően) kis mennyiségben a főzelék komplettálására adhatunk legkorábban 7-9 hónapos kortól.
A tejtermelésre való átállás sikeressége: Amit a szülőknek tudniuk kell
Pürésített ételek nélkül és rágcsálnivalók
Próbáljunk a kisbabánknak változatos ízű és textúrájú ételeket adni. Ebben a korban a teljesen pürésített táplálékot már ajánlott mellőzni. Próbáljuk rudacskákra vágott főtt ételekkel, valamint puha, kisebb falatokat tartalmazó fogásokkal (például levesekkel) kínálni. Amikor már a szem - száj - kéz mozgása összerendezett, felügyelet mellett, puha zöldségdarab, sárgadinnye, banán, kiflivég stb. adható a csecsemő kezébe.
A rágcsálnivalókat akkortól kezdjük adni, amikor a csecsemő már önállóan tud ülni és kialakul az a finommotoros készség, ami lehetővé teszi, hogy kis darabos ételeket mutató és hüvelykujja közé fogva szájához vigye (8 hónapos kor). Ilyenek lehetnek a kölesgolyó, puffasztott rizs, extrudált kukoricakukac és babakekszek. Ezek segítenek túlélni az olyan vészhelyzeteket, amikor a kicsi már nagyon éhes útközben. Arra figyeljünk, hogy az alkalmi rágcsálás ne váljon egészségtelen szokássá, és amit a babának adunk, ne legyen sózott vagy cukrozott.
Mit ne adjunk a gyermeknek?
- Tehéntej nagy mennyiségben: Fehérje- és ionösszetétele nem megfelelő a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját.
- Édeskömény: Sem tea, sem semmilyen más formában nem ajánlott, mert egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- Gyümölcslé: Túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
- Hozzáadott só és cukor: Kerülendő, mert ha csecsemőkorában minimálisra csökkentjük a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
- Méz: 1 éves kor alatt nem javasolt, mert nyers, kezeletlen formában tartalmazhat olyan összetevőt, mely a csecsemőkori botulizmust okozhatja.
- Olajos magvak: Allergizálódás veszélye miatt 1 éves kor alatt nem adhatók.
- Nitrátban gazdag zöldségek 4 hónapos kor alatt: A nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat. 4 hónapos kor után azonban nyugodtan adhatóak változatos étkezés részeként.
- Fúrt kutakból származó víz: Magas nitráttartalmú lehet, problémát okozhat, ha ezzel öntözik a zöldségeket, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák.
- Veszélyes ételek félrenyelés esetén: Cukorka, cseresznye, kukorica, dió, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab stb. Ezeket ne adja a csecsemő kezébe felügyelet nélkül.
- Nagyon kemény dolgok: Nyers répa, alma, dió, mandula, legalább 2 éves korig várjunk velük.
- Érme alakú keresztmetszetű ételek: Virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben, nagy húsdarab, kemény állag (pl. nyers répa, POPCORN!), ragadós állag (pl. mogyoróvaj).
Innivaló
A kisbabák ebben a korban már egyre magabiztosabban ragadják meg és használják a poharat, van, aki már önállóan is képes kortyolgatni a vizet. Továbbra is fontos, hogy kerüljük az édes innivalókat. A facsart gyümölcslevek, shake-ek, gyümölcsös üdítőitalok, valamint a szénsavas italok mind rengeteg cukrot tartalmazhatnak, így a fogszuvasodás megelőzése érdekében kerülendők. A kalóriák az ételekből származzanak, ne pedig az innivalóból. A legjobb, amit adhatunk a kisbabának innivalóként, az a víz.
A családi étkezések jelentősége
A családi kapcsolatok erősítéséhez és a jó szokások rögzüléséhez járul hozzá, ha legalább napi egyszer együtt tudtok étkezni. Amennyiben a baba képes már stabilan ülni, és nagyobb mennyiségeket eszik a szilárd ételekből, ennek már van is perspektívája. A családi környezet alapvetően jó hatással lehet a hozzátáplálásra, és ha hasonló ételeket kap, mint amit ti esztek, szívesebben szánja rá magát ő is az evésre. Megpróbálhatjuk azt is, hogy rábízzuk az evést, adunk neki kanalat, pempőt, puhára főtt zöldséget, kölesgolyót, itatópoharat stb.
A tudomány mára igazolta, hogy a baba 1 éves koráig minél több étellel, ezzel való tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, annál kisebb a későbbi evésproblémákra (pl. válogatósság) az esély. Fontos, hogy a baba már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, önállóan eszik. Az anyatejet/tápszert azt javasoljuk, térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk is van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. A darabos ételek ezzel szemben felfedezést és jóllakottságot adnak, nem megnyugvást/lazítást/érzelmi kielégülést.