A hozzátáplálás egy fontos mérföldkő a baba életében, amely sok izgalommal, de bizonytalansággal is járhat. Hogyan kezdjünk bele? Mivel kínáljuk először a babát? Mi történik, ha nem ízlik neki? Ez az útmutató segít eligazodni a zöldségek és fűszerek bevezetésének világában, hogy a baba étrendje változatos, egészséges és élvezetes legyen.
Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?
Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el a hozzátáplálást, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik és érik meg erre a „változásra”. Bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónaptól javasolt, sok szakértő a 6 hónapos kort javasolja az anyatejen kívüli ételek bevezetésére.
Miért nem érdemes hamarabb elkezdeni, mint az 5-6. hónap? Azért, mert nagyjából ebben a korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen/tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezen kívül a mozgásfejlődése is ez idő tájban indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem és a memória fejlődéséhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.
A hozzátáplálás módszerei: Pürés vagy falatkás?
Nincs két egyforma baba, se egyforma család, így a hozzátáplálás módszerét is a baba és a család igényeihez kell igazítani.
Hagyományos pürés hozzátáplálás
A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani.
Milyen falatkákkal kínáljuk? Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni. Elképzelhető, hogy eleinte csak pakolgatja majd ide-oda a kezében, vagy csak nyomkodja, esetleg ledobja a földre, de ezt hagyni kell, hogy ismerkedjen az étellel.
BLW (Baby Led Weaning) vagy falatkás hozzátáplálás
Ez azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne sózzunk, cukrozzunk).
Az alapanyagok bevezetése és elkészítése
Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sem született még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését.
Kezdő zöldségek és gyümölcsök
A hozzátáplálás megkezdésekor a zöldségek közül először a burgonya, édesburgonya, a sárgarépa lehet az induló. Ebből készül a krumplipüré, és ha a krumpli, vagy az édesburgonya ízét már megkedvelte, sárgarépás krumpli is készíthető egybe főzve. Gyümölcsből általában az alma a jó választás.
Majd, ha ezeket az ízeket már megismerte, jöhet a sütőtök, a főzőtök, cukkini, patisszon, a gesztenye, a brokkoli, a mángold, saláta, és még a zsenge spárga is. Gyümölcsből a meggy, cseresznye, sárga- és őszibarack, ribizli (magok és héj nélkül!). Mindegyik zöldségnövényhez adhatunk krumplit, ami a sűrítője, vagy ha tetszik az alapja, amelyhez a választott másik valamelyik jön.
Későbbi zöldségek és gyümölcsök (8-9 hónapos kortól)
8-9 hónapos kortól kerül az étrendbe a cékla, a kelkáposzta, a karalábé, a karfiol, a borsó, paradicsom, zöldbab, vörös lencse. Ekkor lehet hagymát és zöldfűszereket is használni, petrezselymet, bazsalikomot, majoránnát, őrölt köményt.
Az alapanyagok beszerzésekor az adott évszaknak megfelelő növények közül kellene választani elsősorban. Mivel krumpli, répa minden évszakban elérhető, ez a legkönnyebben elkészíthető induló alap „főzelék” vagy püré.
HOZZZÁTÁPLÁLÁS 1.rész - GYÜMÖLCSÖK bevezetése
Elkészítési módok
A zöldségféléket lehet kevés vízben párolni vagy sütőben megsütni és utána pépesíteni a megfelelő állagúra. A kívánt sűrűségre hígításhoz használhatnak vizet, de lehet anyatejből vagy tápszerből is hozzákeverni. A párolás lehetőleg kevés vízben történjen, és ez a főzőlé is felhasználható. Az, hogy mi a túl sűrű vagy túl híg állag, azt a gyermekük fogja eldönteni. Figyeljék a reakcióit, hogy szívesen és örömmel eszi-e az ételt, vagy tiltakozik, kiköpi, öklendezik, kifújja.
A párolás a legkíméletesebb és legegészségesebb főzési módszer, különösen zöldségek esetében. Ha egyszerre szeretnél mindent megpárolni, akkor figyelj arra, hogy ami gyorsabban puhul, azt nagyobb darabokra vágd, ami nehezebben puhul, azt apróbb szeletekre aprítsd! Szakaszosan is adagolhatod az alapanyagokat.
A gyümölcsök és a zöldségek a baba fejlődéséhez, egészségéhez fontos tápanyagokat, pl. könnyen felszívódó szénhidrátot, gyümölcscukrot tartalmaznak. A legjobb, ha nyersen adjuk őket, mivel hő hatására csökken pl. a C-vitamin tartalom. Minden gyümölcs-zöldségételnél alaposan mossuk és hámozzuk meg a gyümölcsöt vagy zöldséget!
Ízesítés fűszerekkel
Az ízérzékelés fokozatosan alakul ki, ezért is fontos, hogy az ételek natúr ízét ismerje meg az első évben és javasolt kerülni a só és cukor hozzáadását az ételekhez. A hozzátáplálás időszakában nem csak a zöldségek és gyümölcsök ízével ismerkedhet meg a baba, hanem 8 hónapos kortól a fűszerek ízével, illatával is. A fűszerek a baba ételeinek egyéni ízvilágot adhatnak. Arra azonban figyelni kell, hogy a fűszerezés enyhe legyen, elég egy-egy csipetnyi az ételek ízesítéséhez. Néhány fűszer ugyanis intenzívebb ízű, ha túl sok kerül az ételbe a baba elutasíthatja. Egyszerre egy fűszer kerüljön bevezetésre.
Ajánlott zöldfűszerek és bevezetésük
- Petrezselyem: Gyakran használt zöldfűszer a konyhában. Értékes tápanyagokban, magas az A-, C-, E-vitamin és karotin tartalma, ami miatt az immunrendszert is támogathatja. Nagyon sok baba ételhez felhasználható könnyed íze miatt. Javasolt előnyben részesíteni a friss petrezselyemlevelet, melyet fénytől védett helyen a legjobb tárolni.
- Zeller: Sok szerves anyagot tartalmaz: nátrium, kalcium, foszfor, vas, magnézium, kálium, B6-vitamin és néhány nyomelem is megtalálható benne.
- Kapor: Magját és levelét is lehet alkalmazni fűszerként.
- Bazsalikom: Tartalmaz C-, A-, K-vitamint, valamint vas, kálium, magnézium, réz és mangán is megtalálható benne.
- Majoránna
- Őrölt kömény: Gazdag vitaminokban és tápanyagokban egyaránt.
A friss fűszernövényeket célszerű a főzés végén az ételhez adni, mert így tápanyag tartalma kevésbé sérülhet magas hő hatására, valamint az íze is jobban érvényesülhet. A legjobb friss zöldfűszereket alkalmazni, azonban szárított vagy fagyasztott formában télire is eltehető. A boltban kapható fűszerkeverékek alkalmazása kerülendő az első évben, hiszen a legtöbb só és egyéb adalékanyag hozzáadásával készül.
Mit kerüljünk és mire figyeljünk?
- Só és cukor: Nem sóznám az ételeket, szerencsés, ha a gyerek a természetes ízekkel ismerkedik. Nem javaslom a cukrozást „csak azért, hogy megegye”. És azt sem, hogy édes gyümölccsel keverjék a zöldségpürét, például banánnal vagy barackkal, hogy elfogadja a gyerek.
- Allergének: Az allergének bevezetését illetően fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., fordulj szakemberhez!
- Nem ajánlott élelmiszerek bizonyos életkor alatt:
- Tehéntej: 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként.
- Méz: 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust okozhat.
- Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.
- Élelmiszer minősége: A gyerekek számára készített ételek alapanyagait, főleg a leveles- és gyökérzöldségeket nagy odafigyeléssel kell kiválasztani. Lehetőleg vegyszermentes gazdálkodásból származókat válasszanak. A fejlődő szervezet, az alakuló immunrendszer számára rendkívül nagy terhet jelentenek a táplálékokban található vegyszermaradványok.
- Ismételt expozíció: Kutatások bizonyítják, hogy az ismételt expozíció segít az evésproblémákon, meg is előzheti azokat. Azaz a legnagyobb hiba elkönyvelni, hogy egyszeri kínálás után az 1 évesünk nem szerette a paradicsomot, soha többet nem kínálunk neki paradicsomot. Időnként újra, újra kínáljuk, van, hogy 15x is, míg valahogy megismeri: a kínálásnak nem a megevés a célja, hanem a megismerés.
Folyadékpótlás
Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Sok nagyszülőtől, idősebb ismerőstől hallhatjuk, hogy adjunk a babának teát, gyümölcslevet - de ezekre semmi szükség.
Milyen víz legyen? Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának.
Hasznos tippek és tanácsok
- Időzítés: Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki.”.
- Rendszeresség: Próbáljunk meg már a kezdetektől egy rendszert kialakítani.
- Nyugodt környezet: Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek.
- Játékosság: Alapvető, hogy a gyermekek játék útján bátrabbak, motiváltabbak. Az ételek megismerés szintjén a játék alapvető. „Most csináljunk oroszlánfogakat ezzel (-sült édesburgonya-): gyeree, legyenek neked is oroszlánfogaid!”.
- Példamutatás: Anya, Apa, te is egyél gyümit, zöldséget! Hagyd, hogy gyermeked megismerje ezeket (paradicsompalánta pl.), járjatok piacra, hagyd megmosni, a konyhában segíteni.
- Ne erőltessük: Ha fintorog, ha nem szívesen fogadja az új ízeket, nem célszerű túlzottan erőltetni, hiába érte el a táblázatok szerint megadott kort a baba. Amikor azt látjuk, hogy a baba elfordítja a fejét, nem nyitja a száját, ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk.
- Változatosság: Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.