A zigóta fejlődése az anyaméhben: Az élet csodája a fogantatástól a születésig

A világ legnagyobb csodája az a folyamat, ahogyan két aprócska sejt egyesüléséből egy emberi szervezet, egy kis élet fejlődik ki. A zigóta fejlődése az anyaméhben komplex és lenyűgöző utazás, amely kilenc hónapon át tart, és számtalan mérföldkövet rejt. A terhesség kezdetét mindig az utolsó menstruáció elejétől számolják, és a 9 hónapot három egyenlő részre, trimeszterekre osztják.

Az első trimeszter: A kezdetek és a gyors fejlődés (1-12. hét)

Az első trimeszterben zigótából embrió fejlődik, majd a szakasz második felében már hallható a magzat szívhangja. Ez az időszak a legdinamikusabb változások korszaka, ahol a sejtek hihetetlen sebességgel osztódnak és specializálódnak.

A megtermékenyüléstől a beágyazódásig (1-2. hét a fogamzástól, 1-4. hét az utolsó menstruációtól)

• Megtermékenyülés és zigóta kialakulása: A petesejt és a hímivarsejt találkozását követően 24 óra alatt a petevezetékekben végbemegy a megtermékenyülés folyamata, melynek eredményeképpen kialakul az egyetlen sejtből álló zigóta.
• Osztódás és vándorlás: A zigóta az első-második napon osztódásnak indul, miközben megkezdi vándorlását a méh ürege felé. Az osztódási folyamatot barázdálódásnak nevezzük, melynek eredményeképpen kialakuló összefüggő és azonos tulajdonságú sejtekből álló sejthalmaz neve előébrény.
• Morula kialakulása: A 2-3. napon az előébrény 8 sejtből, a 3-5. napon már 16 sejtből áll. A 16 sejtes előébrény mérete nem nagyobb a megtermékenyült petesejtnél. Ezt a 16 sejtes stádiumot szaknyelven morulának, azaz szedercsírának nevezzük. Ebben a stádiumban, a megtermékenyülést követő 3-4. napon érkezik a méhbe a vándorló előébrény. A szedercsírában található sejtek már nem teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, a középső sejtek alkotják az embriócsomót, a felületi sejtek pedig az ún. trophoblastot képezik.
• Blastocysta kialakulása: A 4-6. napon a további sejtosztódás eredményeképpen kialakul a hólyagcsíra, szaknyelven blastocysta. A hólyagcsíra mérete kisebb, mint 1 mm, ezért ultrahang vizsgálat során még nem ábrázolódik. A hólyagcsíra belsejében egy sejtmentes üreg található, melynek falához tapadva „ülnek” az embriócsomót alkotó sejtek.
• Beágyazódás: A 6. napon a hólyagcsíra külső trophoblast sejtjeivel hozzátapad a méhnyálkahártya falához és a megtermékenyülést követő 7. napon megkezdődik az előébrény beágyazódása az előzetesen átalakult, terhességre felkészült méhnyálkahártyába. A beágyazódás folyamata a 14. napon fejeződik be. A beágyazódás után a zigótát a méhnyálkahártya vérerei látják el tápanyaggal, létrejön a kapcsolat az anyai keringés és a zigóta között.

Az embrionális fejlődés (3-8. hét a fogamzástól, 5-10. hét az utolsó menstruációtól)

A megtermékenyüléstől a nyolcadik hét befejezéséig nevezhetjük embriónak a fejlődő magzatot. Ebben az időszakban alakulnak ki a főbb szervek és testrészek.

• Sejtspecializáció: A beágyazódás közben az embriócsomót alkotó sejtek tovább specializálódnak, melynek eredményeképpen kialakul a külső csíralemez. A külső csíralemez a korábban kialakult belső csíralemezzel együtt képezi a kétrétegű embriópajzsot.
• Szervrendszerek kialakulása: Az embrió gyorsan fejlődik. A terhesség harmadik hetén kezdődik a testforma kialakulása, az agy és a gerincvelő, a bőr és a köröm kialakulása. A szív és a legfontosabb erek a 16-17. napon kezdenek kialakulni. A szív a 20. napon kezd folyadékot pumpálni az erekbe, és a következő napon megjelennek az első vörösvérsejtek is. Az 5-6. héten az embrió olyan, mint egy ebihal. Megindul az embrionális vérkeringés, amit szikkeringésnek nevezünk. Az agy folyamatosan fejlődik, a fejen pedig ekkor jelenik meg a két kopoltyúív, ebből alakulnak majd ki a fülek.
• Test csontváza és mozgás: Az embrió akár 1 mm-t is nőhet naponta, kialakul a test csontváza, a gerinc csigolyasora és az oldalbordák is, a váll, a könyökízületek. A 8. hétre már elkülöníthető a fejrész, megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása, és már képes reflexes mozgásokat is végezni, folyton mocorog, noha ezt a kismama nem érzi. Az embrió arca is meglepően elkezd hasonlítani egy babáéra: szemgolyó, orrlyukak és orrcimpák illetve a száj körvonala is kialakult már.
• Méhlepény kialakulása: A méhlepény a méhnyálkahártyából (anyai rész) és a fejlődő embriót határoló külső magzatburokból (magzati rész) alakul ki a terhesség 2-3. hónapjára. A méhlepény a magzat táplálásában kulcsszerepet játszik, ahogy abban is, hogy megszűrje a felé áramló esetleges méreganyagokat, illetve biztosítja számára az oxigénfelvételt is.

Anyai változások az első trimeszterben

A terhesség első négy hetében, a fogamzástól számított első két hétben a leendő édesanya még nem tud a terhességéről, szervezetében azonban már ekkor olyan változások kezdődnek, illetve zajlanak, melyek előkészítik a szervezetet a terhesség kihordására. A petefészkekben a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatest ún. terhességi sárgatestté alakul, melynek progeszteron termelése fontos szerepet játszik a terhesség fenntartásában.

A második trimeszter: Növekedés és a kötődés elmélyülése (13-28. hét)

A második trimeszter a 12-28. hét közötti időszakra tehető: kialakulnak a belső szervek, a kismama már boldogan vállalja gömbölyödő pocakját, miközben érzékelheti a magzat mozgását is.

Magzati fejlődés

• Magzat: Már nem embrióról, hanem magzatról beszélünk. A baba ülőmagassága már több mint négy centiméter, és az arc bizonyos részei is felismerhetőek.
• Mozgás és érzékelés: A magzat ilyenkor már hunyorít, nyel, és a nyelvét is mozgatja. Alszik és ébred. Ujjain körmök tűnnek fel, és ujjlenyomata is kialakul. Érzékeny az érintésre. A csontjai egyre szilárdabbak, ezáltal nagyobb rá az esély, hogy az édesanya is megérezze az apró rúgásokat. A magzat szeme az arc oldalsó részéről a középvonal felé vándorol. A testéhez képest még mindig aránytalanul nagy fején megjelennek az első hajszálak, kialakul a szemöldök. Ujját a szájába veszi, kifejlődnek a fogcsírák.
• Izom- és érzékszervi fejlődés: Ekkor fejlődnek ki az izmok. A magzat már nemcsak az anya, hanem az apa hangját és egyéb beszűrődő hangokat is képes érzékelni. Testét magzatpihe borítja. A szemhéjak egyelőre zárva vannak.
• Bioritmus és védelem: A baba érzi az anya bioritmusát, ilyenkor azonban az még nem esik egybe a sajátjával. Már csuklani is szokott. Megkezdődik a faggyú, valamint a fehérvérsejtek termelése, fejlődnek a belső nemi szervek, és magzatmáz rakódik a baba ráncos bőrére, hogy megvédje a magzatvíztől. Már kialakulnak az alvási és az ébrenléti periódusok, melyeket a kismama is érzékel.

Anyai változások és vizsgálatok

A terhesség második szakasza sokak számára nem várt megnyugvást hozhat. Nem csoda: a második trimeszterben nemcsak gyors növekedésnek indulnak az eddig kifejlődött szervek, tovább alakul az agy és a gerinc, hanem a kötődés is egyre inkább kibontakozik a magzat és a várandós nő között.

A második trimeszterben kialakulnak az érzékszervek, valamint hatalmas fejlődésen megy át a tüdő, bár a kinti életre még nem alkalmas. A 3-6. hónap között a kicsi megtanul nyelni, valamint a légzéshez szükséges mozgást is elsajátítja. A baba mérete nagyon sokat nő: ennek következményeként a vizelettartás egyre nehezebb a kismamának, akinek testén előtűnik a linea negra is.

A második trimeszter egyik legfőbb vizsgálata a terhességi cukorterheléses mérés, amely során kiderül, kell-e terhességi diabétesszel számolnia a kismamának. Szintén sor kerül egy teljes laborvizsgálatra, vizeletvizsgálatra, testtömegmérésre, valamint a 24. heti ultrahang vizsgálatra.

Az egyik legjelentőségteljesebb vizsgálat a 18-19. terhességi héten zajló genetikai ultrahang. Ennek során a legfejlettebb készülékekkel akár már a magzat arca is kivehető, gyakran ilyenkor derül fény a kisbaba nemére.

A harmadik trimeszter: Felkészülés a születésre (29-40. hét)

Az utolsó szakasz nagy részét a magzat kinti életre való készülése tölti ki: amellett, hogy növekedik, apró, de jelentőségteljes finomhangolásokat végez. Az édesanya eközben a szülésre és az új életre hangolódik.

Magzati fejlődés

• Zsírréteg és érzékelés: A magzat testén zsírpárnák jelennek meg. A baba felismeri édesanyja hangját, és már négy érzékszervét használja. A szem, mely eddig zárva volt, kinyílik, és válaszol a fényre. A csontok belseje megkeményedik, a hörgők kifejlődnek.
• Mozgás és agyműködés: A zsírpárnák felhalmozódása folytatódik, a magzat egyre jobban hasonlít az újszülöttre. Már olyan nagyra megnő, hogy csak összegömbölyödve fér el az anyaméhben, ezért nem tud annyit mozogni. Ha mégis mocorog, azt erőteljesen teszi. Fokozódik az agyműködése, a magzatmáz is felszívódik. A szülésig még híznia kell, de a formája már kialakul.
• Születésre való felkészülés: Felkészül a születésre. Az agy sokkal tekervényesebbé válik. A baba mérete jelentősen nő az utolsó időszakban. A zsírpárnák növekedése folytatódik, és a magzat elnyeri végső, valóban kisbabás formáját. Eközben testhossza is nő.

Anyai változások és vizsgálatok

A mozgásban már jobban akadályozott a kismama, aki ezért könnyebben fárad, vizelettartási nehézségek gyötrik, és nehezebben piheni ki magát, mivel az alváshoz megfelelő testhelyzetet sem egyszerű felvennie.

Mint minden szakaszban, az utolsó trimeszterben is elengedhetetlen a vizelet-, valamint a vérvizsgálat: a szüléshez közeledve ismét ellenőrzik a kismama vércsoportját, vércukorszintjét, emellett arra is figyelnek, hogy egyes nyomelemekből (például vas) megfelelő mennyiségű fordul-e elő az anyai szervezetben. Az erős vizesedéssel küzdő kismamák esetében nagyon fontos a vérnyomásmérés, valamint a vizelet fehérjetartalmának ellenőrzése.

Az utolsó trimeszterben zajló ultrahangon a baba súlyát, méreteit, valamint a méhlepény és a magzatvíz jellemzőit vizsgálják. A szülés előtti hetekben kerül sor a heti egyszer zajló NST-vizsgálatokra: a nonstressz állapotban való kontroll lényege, hogy a méhösszehúzódásokat, valamint a fájások erejét mérik.

tags: #zigota #fejlodese #az #anyamehben