A hematóma, vagy vérömleny, a köznyelvben véraláfutásként ismert jelenség, az esetek többségében egy teljesen ártalmatlan elváltozás. Ez egy gyakori panasz, mindenki megtapasztalja jó párszor az életében. Ezek a jól ismert kék-lila színű foltok, amik a bőrön láthatóak. A legtöbben akkor találkoznak vele, amikor például megütik magukat, de műtétek és bizonyos beavatkozások következtében, sőt, belső szervekben, ízületekben is létrejöhet.
Jellemzően valamilyen fizikai behatás következtében alakulnak ki, ám a véraláfutás nem felszíni sérülés. Hematóma akkor keletkezik, amikor egy ér megsérül, és az érintett érpályából vér kerül a környező szövetek közé. A kékes-lilás színe is ennek köszönhető: a vér úgymond „kilép” a „természetes” környezetéből, így a hemoglobin bomlásnak indul. Leggyakrabban a bőrben jön létre ez a sérülés, ám komolyabb esetekben - például sportsérüléseknél - az izomszövet is érintett.
Amikor hematómáról van szó, elsődlegesen a legtöbben „felszíni” hematómára gondolnak, ám létezik mélyebben létrejövő véraláfutás is.
A felszíni hematóma
A felszíni hematóma legfőbb tünete a bőrön jól látható kék, lila, esetleg zöld színű elszíneződés. Érintésre, esetleg nyomásra enyhe fájdalom jelen lehet, azonban alapesetben, egyszerű „hétköznapi” hematóma esetén, nem egy fájdalmas jelenségről van szó, ám ez függ a véraláfutás kiterjedésétől, nagyságától is. A mélyebben kialakuló hematóma már önmagában is - érintés nélkül - fájdalmas lehet. Ez jellemzően a nagyobb kiterjedésű hematómákra jellemző, amikor a duzzanat is jelentősebb, mint a felületes véraláfutás esetében. Azonban az izmoknál kialakult jelenségnek nem feltétlenül van a bőrön látható, kék-lila foltokban megjelenő tünete.
Mikor forduljon orvoshoz felszíni hematóma esetén?
A véraláfutás alapesetben nem igényel különösebb odafigyelést. Amennyiben az ember szükségét érzi, természetesen lehet jegelni vagy akár fekete nadálytő kenőccsel kenni. Nagyobb kiterjedésű vagy kissé fájdalmasabb hematóma esetében heparinos kenőcs használata javasolt. Ez a duzzanat csökkentésében nyújt segítséget, de hasznos a felületi trombózis esélyének csökkentésében is, továbbá a mikrokeringést is támogatja. A kisebb véraláfutások jellemzően könnyen és gyorsan, spontán gyógyulnak, elmúlnak. A legtöbb esetben nincs szükség semmilyen kezelésre.
Azonban vannak olyan esetek, amikor erősen ajánlott szakorvost felkeresni, vagy azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyen eset például az erős fájdalom, ha nehezen múlik a hematóma, ha túlzottan nagy kiterjedésű, ha gyakran jelennek meg véraláfutások testszerte, minden különösebb ok nélkül. Ha valaki gyakran tapasztal magán véraláfutásokat, kisebb bevérzéseket, megeshet, hogy alkati tényező és semmi különösebb ok nincs a hátterében. Vitaminhiány is okozhatja a véraláfutásokat, például K-vitamin hiányában előfordulhatnak gyakori bevérzések, amik a vitaminraktár feltöltésével orvosolhatók. Az idős embereknél is gyakrabban jelenhetnek meg minden ok nélkül hematómák, hiszen a kiserek már nem annyira erősek, ez korral jár.
A bőrön látható, gyakran megjelenő véraláfutások több rosszindulatú daganatos megbetegedésre is utalhatnak, ám a leggyakoribb mindközül a leukémia, de mielodiszplázia esetében is megfigyelhető. A rendszeresen, ok nélkül megjelenő véraláfutások valóban utalhatnak vérképzőszervi betegségekre, mint például a leukémia is - sőt ez az egyik leggyakoribb tünet, amit a betegek észrevesznek magukon. Azonban ez összetettebb, hiszen önmagában ez még nem jelenti azt, hogy az érintett személy leukémiás lenne.
A vérzékenység egy olyan betegség, állapot, aminek következtében a vér alvadása nem megfelelően zajlik. Ez abból adódik, hogy hiányoznak vagy meglehetősen alacsonyak az olyan, vért alkotó elemek, véralvadási faktorok, amik ezért felelősek. Leggyakrabban az alacsony vérlemezkeszám (trombocita) a véraláfutás okozója. Leukémia esetében is gyakorlatilag a csökkent trombocitaszám a közvetlen felelőse a gyakran megjelenő véraláfutásoknak, hiszen a csontvelő nem működik megfelelően. A vérzékenységnek szintén tünete lehetnek a különböző vérzések, illetve az is egy gyanús jel lehet - a véraláfutások mellett -, ha apróbb sérülések vérzése nehezen áll el, illetve, ha maga a hematóma is az átlagosnál nagyobb kiterjedésű vagy lassabban gyógyul.
Vannak bizonyos gyógyszerek, amik szedése mellett fokozottan alakulhat ki hematóma. Ilyenek például a véralvadásgátlók - köznyelvben tévesen gyakran vérhígítónak is nevezik. Ezeknek a feladata az, hogy a vér alvadékonyságát csökkentse, tehát emiatt a páciens az átlagnál vérzékenyebbé válhat: gyakrabban alakul ki hematóma, véraláfutás, illetve a vérzékeny betegekhez hasonlóan, valamivel nehezebben állíthatók el a vérzések.
A vérömleny kialakulásának 6 leggyakoribb oka - HillVital
Kefálhematóma újszülötteknél
A kefálhematóma egy újszülötteknél gyakran előforduló jelenség, amikor a baba feje megnyomódik a szülőcsatornában, és ennek következtében a koponyacsont és a csonthártya között vérömleny keletkezik. Ez az állapot szerencsére teljesen ártalmatlan, bár a szülők számára aggodalomra adhat okot a mérete és a lassú felszívódása miatt.
Például, egy kisfiúnál, akinek egyik oldalán egy fél kisebb almányi méretű kefálhematóma volt, némi rángás jelentkezett a bal oldalán, ezért kalciumot kellett adni neki. Ennek hatására a csonthártya (ami alatt volt a vérömleny) elkezdett kicsontosodni. Két héten belül a vér felszívódott, de a dudor egy része megmaradt. Nyolc éves korára szerencsére már nem látszik. Egy másik esetben egy kisfiúnál kb. teniszlabda nagyságú volt a hematóma, de pár hónap alatt el is múlt. Más gyerekeknél 4-5 hónapos is volt, mire teljesen elmúlt. A gyógyulási idő attól is függ, hogy mekkora a hematóma. Bár az orvosok szerint ártalmatlan és visszahúzódik, az anyukák gyakran idegesek, hogy fáj a kicsinek.
Epidurális hematóma
Az epidurális hematóma (epiduralis haematoma, EDH) - vagy epidurális vérömleny - a koponyán belüli (intracranialis) vérzések, agyvérzések közé tartozik. Az epidurális hematóma artériás vérzés, a vérömleny a koponyacsont és a külső, kemény agyhártya, a dura mater között alakul ki, általában koponyatrauma hatására. Jellemző tünete a súlyos fejfájás és az eszméletvesztés lehet. Koponyatrauma hatására az agyhártyákat tápláló vérerek - artériák - sérülése alakulhat ki, melynek következtében vérömleny (haematoma) képződik a koponyacsont és a kemény agyhártya között. Artériás eredetű vérzés lévén a vérömleny gyorsan növekszik, ami - a környező agyszövetre nyomást gyakorolva - különféle tüneteket és agykárosodást okozhat, valamint koponyaűri nyomásfokozódással jár. Az epidurális hematóma súlyos, életet veszélyeztető állapot, azonnali orvosi ellátás hiányában az esetek 15%-ában vezet az elszenvedett agyi károsodás a beteg halálához.
Az epidurális hematóma tünetei
Az epidurális hematóma kialakulása esetén a beteg átmenetileg eszméletét veszíti, majd magához tér egy rövid periódusra, amely akár néhány óráig is eltarthat, mielőtt ismételten tudatvesztés alakul ki és neurológiai tünetek jelennek meg. Súlyos esetben a tudatvesztés a teljes kóma kialakulásáig súlyosbodhat. Fontos megjegyezni, hogy az epidurális vérzést szenvedett betegek nagy részénél észlelhető a tünetek megjelenésének ezen sorrendje.
További tünetek jelentkezhetnek percekkel vagy órákkal a sérülést követően:
- súlyos fejfájás;
- hányinger, hányás;
- eltérés a két pupilla méretében (pupilladifferencia);
- zavartság, elkent beszéd, szédülékenység;
- féloldali izomgyengeség.
Kezeletlen esetben a vérzés fokozódik, a vérömleny mérete növekszik és nyomást gyakorol a környező agyszövetre. Ennek következtében további tünetek alakulhatnak ki:
- görcsök;
- légzési problémák;
- agyi működészavarok;
- kóma;
- halál.
Mikor forduljon orvoshoz?
A súlyos fejsérülés mindig orvosi kivizsgálást és ellátást igényel. A koponyát ért baleset esetén (pl. autóbaleset, verekedés) minden esetben keresse fel a területileg illetékes baleseti sebészetet vagy a sürgősségi ügyeletet! A fejsérülés súlyossága nem mindig nyilvánvaló, ezért ha a sérülést követő időszakban a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, hívja a 112-t, és kérjen mentőt! Az epidurális hematóma egy kritikus egészségügyi állapot, amely azonnali diagnózist és kezelést igényel.
Az epidurális hematóma kiváltó okai
Az epidurális hematóma általában fejet ért trauma hatására alakul ki, 75%-ban koponyacsont-törés is kíséri. Jellemzően az arteria meningea media, az agyhártyákat ellátó egyik legfontosabb ér sérül, ritkán azonban vénás eredetű is lehet a vérömleny. Bár az epidurális hematómákat elsősorban trauma okozza, bizonyos fertőző ágensek vagy környezeti tényezők hozzájárulhatnak a vérzés kockázatához.
Egyéb, nem traumás okból is kialakulhat epidurális vérzés, melyek a következők lehetnek:
- fertőzés, agytályog;
- véralvadási zavar;
- bevérzett daganatok;
- érmalformációk (érfejlődési rendellenességek: pl. arteriovenózus malformáció és cavernomák).
Epidurális vérzés a gerinccsatornában is kialakulhat (spinalis epiduralis haematoma), ez gyakran véralvadási zavar következtében jelentkezik. Egyéb okai lehetnek:
- csigolyatörés;
- gerinccsapolás (lumbálpunkció), epidurális anesztézia;
- érmalformációk a gerincvelő körül;
- daganatok a gerincvelőben;
- terhesség.
Nincsenek olyan specifikus genetikai vagy autoimmun betegségek, amelyek közvetlenül összefüggenének az epidurális hematómák kialakulásával. Az életmódbeli döntések, mint például a túlzott alkoholfogyasztás vagy az antikoaguláns gyógyszerek szedése, növelhetik a vérzés kockázatát.
Az epidurális hematóma diagnosztizálása és kezelése
Részletes kórtörténet és fizikális vizsgálatot követően képalkotó vizsgálat - CT- vagy MRI-vizsgálat - szükséges a vérzés diagnosztizálására. Amennyiben érmalformáció lehetősége is felmerül, kiegészítésként CT és MRI angiográfiás vizsgálat lehet szükséges. További laboratóriumi vizsgálatok segítenek felderíteni az esetleges véralvadási zavarokat.
Az epidurális vérzés kialakulása sürgősségi kórkép és azonnali orvosi ellátása szükséges. Sebészi kezelés nélkül maradandó agykárosodás alakulhat ki, ami halált okozhat. Idegsebészeti ellátás során a vérömleny eltávolítása történik. Néha, kevésbé súlyos tünetek és kis kiterjedésű vérömleny esetén nem indokolt a sebészi kezelés, mert idővel a vérömleny felszívódik, azonban szükséges a beteg szoros megfigyelése, vagyis kontroll képalkotó vizsgálatokkal a vérömleny méretének ellenőrzése. Amennyiben véralvadási zavar észlelhető, az gyógyszerrel jól kezelhető. További gyógyszeres terápia alkalmazandó a vérömleny okozta agyi vizenyő (ödéma) méretének csökkentésére, valamint görcsgátló gyógyszerek (antiepileptikumok) szükségesek az esetleges görcsök kivédésére. A beteg felépülésében a rehabilitációs orvosok, gyógytornászok és logopédusok is fontos szerepet kapnak.
Az epidurális hematóma sebészi ellátásának lehetséges szövődményei
Az idegsebészeti beavatkozás is járhat szövődményekkel:
- fertőzés, amely agyhártyagyulladást vagy osteomyelitist okozhat;
- agyi beékelődés;
- vérzés, a vérömleny újraképződése;
- görcsök;
- agyi vagy gerincvelői károsodás;
- kóma;
- halál.