A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából számos rendezvény, kiadvány és kutatási program hívja fel a figyelmet az intézmény gazdag múltjára és jelenlegi szerepére. Az Akadémia nem csupán a tudományos kiválóságot testesíti meg, hanem aktívan hozzájárul a nemzeti közösségünk és jövőnk szolgálatához is, mint azt az elmúlt két évszázad eseményei és eredményei is bizonyítják.
Az MTA és a tudomány fejlődése
A „Zenetudományi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt (1825-2025)” című tárlat a magyar zenetudomány formálásában a kezdetektől meghatározó szerepet betöltő, 200 éves Akadémia zenetudományi kutatásait állítja a fókuszba, és az elmúlt két évszázad meghatározó magyar zenetudósai előtt tiszteleg. A fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémián 2026 januárjában a matematika áll a fókuszban. A Sokszínű tudomány című jubileumi programsorozat részeként megrendezett matematikai osztályhónap második előadóülése azt mutatta be, hogyan nevelnek évtizedek óta nemzedékeket a matematika szeretetére a matematikai társulások, és hogyan segítik a matematikai tehetségek kibontakozását, eljutását a világ élvonaláig egyebek mellett folyóiratok és versenyek segítségével.
Az MTA 2026-os borversenyére húsz Kárpát-medencei borvidék 95 pincészetének 301 borát nevezték. A rendezvényborok mezőnyét többnyire tiszta, pontos és jól értelmezhető borok jellemezték, míg a magasabb kategóriákban már nagy számban jelentek meg összetettebb, izgalmasabb, komolyabb karakterű tételek.
A „Natura Mirabilis” címmel országos természetfotó-pályázatot hirdetett az MTA Biológiai Tudományok Osztálya a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából. A téma: az élő természet csodája, annak minden formája a vírusoktól az emberig és a természeti környezetig. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) szakmai támogatásával három kategóriában kiírt fotópályázat zsűrije kategóriánként három helyezettet, egy-egy ifjúsági díjat és egy fődíjat osztott ki.
Tóth Szilvia Zita, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet igazgatója és a Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője immár második Lendület-pályázatában kutatja a zöldalgák hidrogéntermelő képességét, amit esetleg később emberi energiatermelésre is fel lehet használni. Sőt, hosszú távon az is elképzelhető, hogy az algák közvetlen elektromosáram-termelését is hasznosítani lehet.
Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetője a vízimadarak terjesztő szerepét vizsgálja. Kutatásai szerint a vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak, mint azt korábban feltételezték. A madarak elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat, ezzel segítve a fajok terjedését.
A földi élet fejlődésének nagy evolúciós ugrásai jellemzően azon alapultak, hogy az élet kisebb részegységei valamiképp képesek voltak félretenni az egymás közti versengést, és az erőforrásokért folytatott versenyben már az általuk alkotott nagyobb egység vett részt. A folyamatot elméletben John Maynard Smith és Szathmáry Eörs régen leírták „Az evolúció nagy lépései” című alapművükben, és most elérkezett az idő, hogy egy kutatócsoport kísérletileg is igazolja: valóban létezik olyan mechanizmus, amely megvalósítja ezt az elméletet.
A kvantum-elektrodinamikát a fizikában már kiforrott elméletnek tekintik, a kémiában, az atomok és molekulák világában még számos megoldatlan kérdés vethető fel vele kapcsolatban. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja jelentősen hozzájárul a hazai tudományosság fejlődéséhez és a kutatói utánpótlás biztosításához. Az mta.hu új filmsorozatában azok a kutatók vallanak erről, akik az Akadémia kiválósági programjának támogatásával értek el nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket. Az összeállításban Pálinkás József, a Lendület Programot alapító MTA-elnök gondolatai, a Lendület Zsűri egykori és mai tagjainak méltatásai, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ tanulmánya a Lendület Program eredményességéről olvashatók. Fő részét a 2009 és 2023 közötti Lendület-nyertesek összefoglalói alkotják. A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programja, a Lendület által támogatott 21 új kutatócsoport-vezető mutatta be kutatási programját november 28-án az MTA székházának felújított Dísztermében. A hagyományos Lendület-napi rendezvényen átadták az Akadémia újonnan alapított Lendület díját a három nyertesnek, és levetítették azt a kisfilmet is, amely a Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogramot mutatja be. A 2025. évi ERC-pályázatok eddig mindegyik pályázattípusban hoztak magyar sikert.
Reizer Balázs, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Technológia és Egyenlőtlenség Kutatócsoport vezetője és kollégái azt vizsgálják, miért kapnak a magyar munkavállalók még mindig jelentősen kevesebb fizetést nyugati társaiknál. Ahhoz, hogy e téren változások induljanak el, mindenképpen fel kell tárni e jelenség hátterét.
Az orvostudományi és a társadalomtudományi kutatások jelentős része az életminőség javítását tűzi ki célul. Ez indokolt is, hiszen a kutatások szerint az életminőség meghatározó szereppel bír az élet megannyi aspektusában. Pedig egyáltalán nem egyszerű meghatározni a fogalmat - a megközelítésében jelentős különbségek vannak az egyes tudományterületeken a kutatók között is.
Nemzetközi együttműködések és társadalmi szerepvállalás
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletével kapcsolatban. Az EASAC szakmai iránymutatása szerint a klímaváltozás káros, sok száz milliárd euróban mérhető hatásainak mérséklésére a természet helyreállítása, a biodiverzitás csökkenésének megállítása az egyik legfontosabb eszköz. Az uniós irányelvek nemzeti szintű végrehajtása busásan megtérülő stratégiai befektetés a tagállamok biztonságába, jóllétébe, egészségébe, ökológiai stabilitásába és gazdasági ellenálló képességébe.
Az International Science Council (ISC) az InterAcademy Partnership (IAP) és a Standing Committee for Gender Equality in Science (SCGES) szervezetekkel együttműködve 2026. február 11-én közzétette a „Towards Gender Equality in Scientific Organizations: Assessment and Recommendations” című jelentést. A jelentés, mely a három szervezet által 2025-ben lefolytatott globális kutatás eredményeire épül, az eddigi legátfogóbb vizsgálat a nemek közötti egyenlőség tudományos szervezetekben tapasztalható megvalósulásáról.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodása a középiskolától az akadémiai tagságig ívelő kutatói életutat kívánja összekapcsolni. A dokumentumot Freund Tamás, az MTA elnöke és Mátyus László, az OTDT elnöke írta alá március 18-án az Akadémia székházában. A cél a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú pályán tartása. Második alkalommal mérték össze tudásukat a Középiskolai MTA Alumni Programban részt vevő iskolák diákjai február 21-én a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújított Dísztermében. A tanulmányi verseny témája idén az MTA alapításához kapcsolódott. A „Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825-1867” című verseny utolsó fordulójának végén a tatabányai Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola Légiósok nevű csapata állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára.
Az Akadémia megrendelésére 2021 után ismét országos reprezentatív közvélemény-kutatás készült az intézmény társadalmi megítéléséről. Az adatok megerősítették, hogy a társadalom az MTA-ban és a tudósokban bízik a legjobban. Az emberek 69 százaléka gondolja úgy, hogy az Akadémia működése nélkülözhetetlen az ország számára, míg 9 százalék azoknak az aránya, akik ezzel nem értenek egyet.
Kultúra és történelem az MTA-n
Hagyományt és közösséget teremtve ünnepelte létrehozásának 5. évfordulóját a „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat. A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által összeállított zenei műsor előadói Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő, Boldoczki Gábor Liszt Ferenc-díjas trombitaművész, Klenyán Csaba Liszt Ferenc-díjas klarinétművész és ifj. Sárközy Lajos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész voltak. Az est második részében a lélek művészetben tükröződő folyamataihoz Szotyory László Munkácsy Mihály-díjas festőművész kiállítása vezette közelebb a jelenlévőket, a bor és a borászat titkaiba pedig a világhírű tokaj-hegyaljai Szepsy Pincészet borásza, ifj. Szepsy István avatta be a közönséget.
A két világháború közötti magyar-francia kapcsolatokat sokszor nyíltan ellenséges viszonyként írják le, amit mindvégig meghatározott a trianoni békeszerződés. Ablonczy Balázs, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi docense MTA-doktori értekezésében azonban bemutatta, hogy e kapcsolat ennél jóval sokrétűbb volt.
Solymosi László történész-levéltáros akadémikus, akinek 80. születésnapja alkalmából tanítványainak több generációja szerkesztett monográfia-értékű tanulmánykötetet az életmű teljes horizontjáról válogatva. A „Tanulmányok a Magyar Királyság középkori történetéhez” című könyvet az MTA200-könyvsorozat részeként mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.
„Új kötetben - új perspektívából”: Ünnepi kiadványok jelentek meg az Akadémián az MTA200-könyvsorozat keretében. Vajon milyen kapcsolatban áll a tudományokkal Jókai, akiről kisbolygót, atka- és csigafajt is elneveztek? Milyen szövegkiadási elvek határozták meg az Akadémia egykori tekintélyes tagja, Lévay József költeményeinek forráskiadását? És hogyan hozható összefüggésbe a 21. századi irodalomelmélet kedvelt fogalma, a biopoétika Kosztolányi nyelvművészetével? Az MTA200-könyvsorozat könyvei az Akadémia alapításának 200. jubileuma kapcsán nem csupán a múlt értékeit mutatják fel, hanem hírt adnak arról a jelenben végzett, nemzeti közösségünket és jövőnket szolgáló szellemi munkáról is, amely az Akadémia mindenkori hivatása. A „Jókai Mór és a tudományok”, a „Lévay József költeményei I-II.” és „»A honni nyelvet mívelni és gyarapítani«” című kötetek új perspektívából világítják meg az Akadémia történetét és szerepét.
Egyedülálló tudomány- és intézménytörténeti kiadványokat mutattak be az MTA200 rendezvénysorozat részeként az Akadémia székházában. „A Magyar Tudományos Akadémia képes története: 1825-2025” és „Az élő Akadémia kétszáz éve: A nyelvtudomány és az MTA” című könyvek az Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából készültek a művelt nagyközönségnek. Mindkét könyv új fénytörésből világít rá a 200 éves intézmény működésének szellemi súlypontjaira, az Akadémia nemzetünket formáló szerepére. A kiadványoknak nemcsak tartalmuk gazdag, hanem esztétikai megjelenésük is ünnepien igényes.
„Életem egyik legszebb napja volt” - nyilatkozta Rozsondai Marianne arról a napról, amelyen férjével, Rozsondai Bélával egy egyedülálló könyvgyűjteményt ajándékoztak az Akadémiának és könyvtárának. A gyűjteményt nem sokkal korábban vásárolták nyugdíjas éveikre félretett pénzükből azzal a szándékkal, hogy az Akadémiáé és így az egész nemzeté legyen. A Collectio Rozsondaiana 15. századi ősnyomtatványokat és 16. század eleji nyomtatott könyveket tartalmaz, köztük 15 olyan példányt, amely egyetlenként ismert egész Magyarországon. Száz éve nem volt példa az Akadémia történetében olyan értékes felajánlásra, amilyet a Rozsondai házaspár tett az alapítás 200. évfordulójának évében.
Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz.
tags: #ytub #euki #a #bolcsodeben