A fogyasztói társadalom kihívásai és a jövőbeli energiaválság napjaink egyik legégetőbb problémája. Dr. Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja előadásaiban és írásaiban rámutat azokra a veszélyekre, amelyek a Föld erőforrásainak kimerítéséből adódnak, és felvázolja azokat a lehetséges következményeket, amelyekkel szembe kell néznünk.
Hetesi Zsolt már középiskolában is foglalkozott az energiaforrások kérdésével, és azt tanulta, hogy a szénből származó tartalékok körülbelül nyolcvan évig elegendőek, annak ellenére, hogy korábban kétszáz évre becsülték azokat. Az olajkitermelés 2004, 2006 óta csökken, 1-2 millió hordóval évente. Ez a tendencia 2011 tájékán már ellátási nehézségeket okozhat, ami Magyarországot, mint kevésbé versenyképes országot, különösen érzékenyen érinti majd.
Az orosz földgáz, amelyre a magyar kormány is számít, szintén egyre kevesebb mennyiségben elérhető. Bár új mezőket találtak, azok megnyitása több évet vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy a távhő ára a jövőben megfizethetetlenné válhat a panellakók számára.
A sarkvidéki jég 2050-re várható elolvadása tovább súlyosbítja a helyzetet. Összességében bármelyik zöld erőforrást 40-szeresére kellene növelni ahhoz, hogy lépést tartsunk az ősmaradványi források fogyásával. Számszerűen: 2015 decemberéig naponta 400 MW új erőforrást kellene rendszerbe állítani az összeomlás elkerülésére.
Hetesi Zsolt benzinárszámításai szerint 2020-2030 között komoly gazdasági nehézségek várhatók. Készítsünk gyertyát, kovácsoljunk kardot, mert Magyarország bő vízmennyiséggel és termőfölddel rendelkezik - javasolja, utalva a vidéki életmód és az önellátás fontosságára.
A szakember szerint a magasszintű intelligencia kifejlesztésének feltételei a bolygónkon kimerültek vagy hamarosan kimerülnek. Amint elfogy a szén, az olaj, a magas fémtartalmú ércek, semmilyen faj nem képes megtenni a hosszú utat a primitív viszonyoktól a magasszintű technológiáig. Csak egy esélyünk van, és ha kudarcot vallunk, ez a bolygórendszer is kudarcot vall az intelligencia terén.
A fogyasztói társadalom utolsó válsága
Hetesi Zsolt előadásaiban többször említette, hogy a jelenlegi válság lehet az utolsó. A növekvő gazdaság, amely eddig erőforrásokból fedezte növekedését, nem tud tovább haladni ezen az úton, mivel nincsenek meg a további feltételek. Az energiafelhasználás növekedésekor az ipari termelés és a gazdaság termelőképessége mindig nőtt, csökkenésekor pedig mindig csökkent. Ahhoz, hogy ebből a válságból kikecmeregjünk, energia kellene, ám éppen ennek kezdünk híján lenni.
Az ember jelenleg energiafelhasználásának 87%-át fosszilis forrásokból fedezi. Az olaj a teljes energia 40%-át adja, és erre épül a közlekedés. Bár sokan tisztában vannak a problémával, semmi sem történik, mert a mai gazdaság olyan versenyhelyzetet teremt, amiből szinte lehetetlen kiszállni. Csak a legerősebb gazdasággal rendelkező országok engedhetik meg maguknak, hogy fenntartható energiarendszerrel kísérletezzenek.
Niels Bohr szavait idézve, a jövőre vonatkozóan a legnehezebb jósolni, de könnyebb megmondani, hogy mi nem lesz. Nem fenntartható az évről évre növekvő gazdaság, a fogyasztás növekedése, az emberek egyre több felesleges holmija. A társadalom az egyre szűkebb források pályáján halad majd, a folytonos növekedésnek pedig az vet véget, amikor a gazdasági és az energetikai válság összeér.
A kérdés az, hogy elég okosak leszünk-e felismerni, mi az, amire hosszú távon nincs szükségünk (pl. felesleges tárgyak gyártása), és mi az, ami nélkülözhetetlen (pl. élelem, víz). Ha megtaláljuk a helyes egyensúlyt, akkor - bár kevesebb emberrel - a bolygó eltarthat egy bizonyos számú embert kellemes szinten.
SASFA - Dr. Hetesi Zsolt az ártéri gazdálkodásról 2013.
A globális energiaválság és Magyarország helyzete
Magyarország kicsi ország, szinte mindent külföldről hoz be, így a világgazdaság problémái itt rendkívül gyorsan érezhetővé válnak. Az ország energiabevitele jelentős részben importra épül: a gáz 86%-át, az olaj nagy részét, a szén tetemes hányadát, valamint az uránt és az áramot is külföldről szerzi be. Amikor az energiaforrást biztosító országok szűkölködni kezdenek, elzárhatják a csapot, ahogy Oroszország is tette télen.
Hetesi Zsolt hangsúlyozza, hogy nem szabad abban bíznunk, hogy Oroszország évszázadokig képes lesz ellátni Európát és saját magát is földgázzal. Nem érdemes a jövőnket erre alapozni, különösen, hogy a politikusok ígéreteiben általában nem bízunk.
Megújuló energiaforrások és tudatos fogyasztás
A villamosáram-termelő vállalatok felismertek, hogy a gazdaság annál jobban teljesít, minél több áramot fogyaszt. Ebből arra következtetnek, hogy minél több áramot kell előállítaniuk. Pedig a gazdaság energiatakarékossággal is növekedhetne. Nem kell "megawattos" erőműveket építeni, hanem lehet "negawattos" erőműveket is létrehozni. Például egy 60 wattos izzó 2 wattos LED-re cserélése 58 watt kapacitást takarít meg, ami egy "negawattos" erőműnek felel meg.
Becslések szerint a villamos áram 60%-a takarítható meg jobb berendezésekkel. A cégek azonban nem teszik ezt, mert az energia költségvetésüknek csak kis részét teszi ki. Világszinten azonban ez a kis százalék élteti a gazdaságot. Ha nem lesz energia, nem kellenek a cégek sem.
Az átlagember a takarékoskodás révén tud hatni a folyamatokra, valamint azáltal, hogy átgondolja, milyen energiáktól függ, amelyeket nem tud máshonnan pótolni. Például elgondolkodhat a vidéki életmódon.
Közösség és tudatosság
Azoknak, akik egyedül élnek, és nincsenek rokonaik, reményt adhat, ha kapcsolatba kerülnek olyan emberekkel, akik tisztában vannak a várható helyzettel, és hajlandóak segíteni. Fontosak az önszerveződő közösségek, amelyek felkészültek és igyekeznek a lehető legjobbat kihozni magukból.
A társadalom mai berendezkedése és gondolkodásformálása nagy felelősséggel bír. A távközlés, filmek, hírek révén nem olyan üzenetek jutnak el hozzánk, amelyek segítenének könnyedén venni az akadályokat. A közösség szerepe leértékelődött, a társadalmat laza csoportok hálójára bontották, ahol az egyén magányos.
Hetesi Zsolt nem azért beszél ezekről a témákról, mert örömét leli az emberek ijesztgetésében, hanem azért, hogy tisztában legyenek azzal, mi vár rájuk. Tudja, hogy kik azok, akik tudnának tenni a helyzet javításáért, de mégsem teszik meg. Nem bolondult meg, és nem rossz adatokhoz fér hozzá.
2005-ben Végh László atommagfizikus barátja írásaiból értesült az olajkitermelés tetőzéséről. Akkor még azt hitte, van még húsz éve, de az olajkitermelési csúcs 2008-ra várható volt, ami be is igazolódott. Ez az információ mélyen megrázta. Három év alatt rengeteg anyagot gyűjtött össze környezetvédelmi, energetikai és energiapolitikai témákban.
Bár nem alszik jól, és nem derűvel készül a jövőre, szűk családi körben megtette, amit tehet. Fáj, ha nem hisznek neki, mert tudja, hogy ez az emberéletébe kerülhet.
Hetesi Zsolt soha nem élt nagy lábon. Szülei földművesek voltak, otthon nem volt idegen a spórolás. Könyveket gyűjt, ruházkodása és hétköznapi eszközei járulékosak. Szinte minden égője LED, az egyetemen állandóan lekapcsolja a villanyt. Nincs autója, tömegközlekedéssel utazik, próbálkozik a földműveléssel és kísérletezik vegyszereket, műtrágyákat kiváltó módszerekkel. Sokat gondolkodik a jövőn.
A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport megrendelések alapján végez elemzéseket, amelyek fontosak lehetnek vezetők és hétköznapi emberek számára is. Igyekeznek mindenből ismeretterjesztő és komolyabb változatot is közzétenni.
„Nagyon elromlott a gondolkodásunk. Ha nem tagadtuk volna meg a gyökereinket - s ezen a természetfölöttihez való viszonyunkat értem -, akkor nem mentünk volna bele ebbe az utcába. De ha visszatalálunk a gyökereinkhez, akkor van esélyünk kiépíteni egy olyan világot, amelyben ez még egyszer nem fordulhat elő. Ilyen értelemben igen, van küldetéstudatom.”
