A várandósság minden kismama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják.
Mikor kell tájékoztatni a munkáltatót?
A várandósság alatt az egyik első és nehezen eldönthető kérdés az, hogy arról mikor tájékoztassuk szűkebb, avagy tágabb környezetünket. Munkajogi jogszabályaink azonban konkrét határidőt, vagy időpontot nem szabnak meg a várandós munkavállalók számára. Nincs tehát arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a munkavállaló mikor köteles jelezni várandósságának tényét a munkáltató felé. Ugyanakkor a várandós munkavállalót védelem illeti meg a munkáltató felmondásával szemben, amelyet csak akkor tud érvényesíteni, ha tájékoztatta a munkáltatót.
Fontos tudni, hogy a munkaviszony tartama alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatás elengedhetetlen egyes jogok gyakorlásához, illetve kötelezettségek teljesítéséhez. Az információk áramlásával, közlésével lehet tilalmakat, kedvezményeket és az egészségügyi állapotnak megfelelő intézkedéseket érvényre juttatni.
Felmondási védelem és jogellenes felmondás
A felmondási védelem azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a várandósság tartama alatt. Amennyiben a munkáltató csak a felmondás közlését követően szerez tudomást arról, hogy a felmondás közlésekor a munkavállaló várandós volt, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszavonhatja felmondását, ezzel megszüntetheti a jogellenes állapotot.
Elképzelhető olyan precedens, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor már várandós volt, azonban nem tudott a terhességről. A bírói gyakorlat alapján a munkavállaló ebben az esetben is hivatkozhat a felmondás jogellenességére, hiszen felmondási tilalom áll fenn az ő tekintetében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a felmondási védelem nem vonatkozik az azonnali hatályú felmondásra, tehát ha a munkavállaló nem látta el megfelelően a munkáját, vagy súlyos kötelezettségszegést követett el, akkor a védelem ellenére is megszűnhet a munkaviszony.
Munkafeltételek módosítása és egészségvédelem
Rendkívül fontos, hogy a kismama foglalkoztatása ne veszélyeztesse se saját, se születendő gyermekének egészségét, testi épségét. Éppen ezért a munkáltatónak kötelessége, hogy felmérje, a munkavállaló által ténylegesen végzett munka megfelel-e egészségi állapotának. Amennyiben a munkáltató számára kiderül, hogy a munka nem felel meg az egészségi állapotának, úgy elsődlegesen változtatnia kell a munkafeltételeken, illetve a munkaidő-beosztáson.
Amennyiben ezen módszerek nem elegendőek, úgy a munkáltató köteles másik, a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani. A munkakör felajánláshoz kapcsolódó szabály, hogy amennyiben a munkavállaló elfogadja a felajánlott munkakört, akkor ő a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely az eredeti munkaszerződése szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet.
| Tevékenység | Szabályozás |
|---|---|
| Éjszakai munka | Várandós munkavállaló nem osztható be. |
| Rendkívüli munkaidő (túlóra) | Nem rendelhető el. |
| Egyenlőtlen munkaidő-beosztás | Csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható. |
| Orvosi vizsgálatok | Mentesülés a munkavégzés alól távolléti díjjal. |
Szülési szabadság és ellátások
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, melyből két hetet köteles igénybe venni. Ennek kiadása során kötelező, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezned kell a munkáltatónak. Ezalatt a 24 hét alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) vagy jogosult, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmedet megkapod, de fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathatsz.
Gyakori tévhitek a várandós munkavállalók jogairól
A szülési szabadságot követően a gyermek hároméves koráig mindkét szülő jogosult fizetés nélküli szabadságot igénybe venni. A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság letelte után a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkabér emelésére az azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékének alapulvételével.
tags: #kismamaknak #megbizasos #munka