Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF friss, közös felmérése rávilágított, hogy a szülők és várandós nők több mint fele (51 százalék) tapasztalja a tápszergyártó cégek etikátlan marketing módszereit, amelyek jelentős része sérti a nemzetközi előírásokat. Az anyatejhelyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexét, melyet a WHO és az UNICEF ajánlott, az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése 1981-ben fogadta el. Ez az ajánlás a szoptatás mindenkori védelmét és népszerűsítését irányozza elő, miközben határt szab a szoptatást gátló vagy hátráltató termékek (pl. cumi, cumisüveg) népszerűsítésének. A kódex betartása mellett 118 állam kötelezte el magát, köztük Magyarország is.
A nemzetközi kódex célja és megsértései
A kódex tiltja például a tápszerek, fél éves kor előtt ajánlott bébiételek, cumik, cumisüvegek nagyközönség előtti reklámját. Rendelkezik arról, hogy nem szabad termékmintát osztani az anyáknak és a családtagoknak, vagy egészségügyi dolgozóknak. Sajnos, a cégek látszólag támogatják a Kódexet, de a valóság az, hogy a propaganda egyre agresszívebbé válik, mert a tápszergyártás a világ egyik legjövedelmezőbb üzlete, évente 8 billió amerikai dollár bevétellel. A marketing technikák közé tartozik a szabályozatlan és invazív online célzás, a szponzorált tanácsadói hálózatok és segélyvonalak működtetése, a promóciók és ingyenes ajándékok, valamint az olyan etikátlan gyakorlatok, amelyekkel befolyásolni képesek az egészségügyi dolgozók képzését és ráveszik a szakembereket arra, hogy ajánlják a termékeiket.
Félrevezető marketing és annak hatásai
A szülőket és egészségügyi dolgozókat célzó üzenetek gyakran félrevezetőek, tudományosan megalapozatlanok és sértik az anyatej-helyettesítő termékek reklámozásának nemzetközi kódexét. A félrevezető marketingüzenetek szakadatlan áradata erősíti a szoptatással és az anyatejjel kapcsolatos alaptalan félelmeket, és ezzel aláássa a nők saját szoptatási képességeikbe vetett hitét. Ilyen ártalmas mítosz például, hogy a születés utáni első napokban szükséges tápszert adni, hogy az anyatej eleve nem teljes értékű táplálék a csecsemők számára, hogy bizonyos tápszer összetevők bizonyítottan javítják a gyermek immunitását és segítik a fejlődését, hogy a tápszer hosszabb ideig tartja jóllakottan a csecsemőket, vagy hogy az anyatej minősége idővel romlik.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a szülés utáni első órákban történő szoptatás, majd a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejes táplálás és a két évig vagy tovább tartó folyamatos szoptatás hatékony védelmet nyújt a gyermekek számára a nem megfelelő táplálkozás minden következményével szemben, legyen az sorvadás vagy elhízás. A szoptatás a csecsemők első oltóanyagaként is szolgál, megvédi őket számos gyakori gyermekbetegségtől. Ezen kívül csökkenti a jövőbeni cukorbetegség, elhízás és bizonyos rákbetegségek kockázatát az édesanyák esetében.
A WHO kódex magyarországi helyzete
Dr. Sztahovits Petra, a Szoptatásért Magyar Egyesület vezetője, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, laktációs szaktanácsadó elmondta, hogy Magyarországon is csökken a szoptatott és a 6 hónapos korig kizárólag szoptatott csecsemők aránya annak ellenére, hogy egy 2018-as hazai kutatás alapján a várandósok több mint 90%-a tervezi a hosszú távú szoptatást. A sikertelenség hátterében leginkább az áll, hogy a pozitív hozzáállás önmagában nem elég.
A Szoptatásért Magyar Egyesület 1996 óta foglalkozik a WHO Kódex betartásának monitorozásával Magyarországon. Egy 1997-ben végzett felmérés azt igazolta, hogy a Magyarországon működő cégek közül egy sem tartja be a Kódex rendelkezéseit. 2005-ben a Szoptatásért Magyar Egyesület felmérést végzett az anyatejet és szoptatást helyettesítő termékek magyarországi reklámozásáról, melyről egy könyv is készült "Üvegbe zárva" címmel. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy a „Kódex ajánlásai kizárólag a kezdő tápszerekkel kapcsolatban érvényesülnek, a követő tápszerek, babatejek, cumik, cumisüvegek népszerűsítését semmi sem korlátozza és szabályozza”. A Kódexet tehát folyamatosan megsértették akkor, de sajnos most is.
Kódexsértések és következmények
A felmérések alapján a tápszeres táplálás megkezdésének és a szoptatás idő előtti abbahagyásának leggyakoribb oka a (vélt és ritkábban valós) elégtelen tejtermelés. A Szoptatásért Magyar Egyesület adatai szerint itthon ma körülbelül 4 milliárd forintot fizet ki az állam a receptre felírt tápszerek támogatására, mindeközben a receptre felírt anyatej támogatására mindössze évi 200 millió forint kerül elkülönítésre. A Kódexsértések monitorizálása és szankcionálása, a promóció minden formájának tiltása az egészségügyi intézményekben, a szoptatást helyettesítő termékek marketingjének szabályozása, valamint az anyatej-helyettesítő termékek csomagolásán a vásárlók pontos tájékoztatása együttes szigorításra szorul hazánkban, ezzel is védve a szoptató édesanyákat.
Sólyom Eszter - Közösségépítés és tartalommarketing - Marketing 1o1
Az egészségügyi dolgozók és a Kódex
A nemzetközi jelentés felhívja a figyelmet arra a riasztó gyakorlatra is, hogy a tápszergyártók minden országban nagy számú egészségügyi dolgozót keresnek meg reklámajándékok, ingyenes minták, fizetett találkozók, rendezvények, konferenciák, sőt, jutalékok révén, azzal a céllal, hogy azok javasolják a kismamáknak a gyártók termékeit és ezzel közvetlenül befolyásolják a szülők döntését. Ez a gyakorlat sérti a Kódex számos pontját, amely tiltja az anyatejet helyettesítő anyagok reklámozását az egészségügyi ellátó rendszereken belül és az egészségügyi dolgozók részére.
Az IBLCE és a laktációs szaktanácsadók szerepe
Az IBLCE (International Board of Lactation Consultant Examiners) alapításának célja a közegészség, közjólét és közbiztonság védelme, amelyet a nemzetközileg elismert, a laktáció és a szoptatás területét felölelő IBLCE vizsga által minősített szaktudás biztosít. Az IBLCE támogatja az emberi jogok alapelveinek széles spektrumát, miszerint minden embernek joga van az elérhető legjobb egészséghez, és kijelenti, hogy minden anyának és minden gyermeknek joga van a szoptatáshoz.
A szakmai tevékenységük irányítása szempontjából minden IBCLC laktációs szaktanácsadó és közösség - melyet szolgálnak - legfőbb érdeke, hogy a Szakmai viselkedési kódex létrejött. Ennek értelmében a laktációs szaktanácsadóknak megfelelő és pontos információt kell nyújtaniuk, valamint pontos, teljes körű és objektív információt kell közölniük a kereskedelmi termékekről. „Ha a segítséget kérő édesanyákat a kezükbe adott tápszer recept helyett (vagy legalább mellett) szoptatástámogatásban magasan képzett szakemberhez, laktációs szaktanácsadóhoz irányítanák (mint ahogy egyre több házi gyermekorvos, védőnő teszi), a legtöbb esetben fel lehetne térképezni az okot és időt szánva az anya-baba párosra, segíthetnénk az édesanyáknak szoptatással kapcsolatos céljaik elérésében. Ezáltal felvértezhetjük őket a sokszor bizonytalanságukra alapozó agresszív tápszer marketinggel szemben is” - tette hozzá dr. Sztahovits Petra.
Támogató környezet kialakítása
A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében, ami talán az egyik legszebb és legboldogabb életperiódus. A szülésznőnek kulcsszerepe van a szülés utáni napokban a kórházi ápolás során. Fontos, hogy az anya segítőtársa legyen, bátorítsa az anyát a szoptatásra, erősítse önbizalmát az újszülött ellátása során, tanácsokkal, új ismeretekkel segítse a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást. A gyermekágyas nő ellátása teammunka, melyben a szülésznőn kívül a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szociális munkás is részt vesz. Mindennek ellenére jelenleg a 6 hónapnál fiatalabb csecsemőknek csupán a 44 százalékát táplálják anyatejjel.