A gyermekvállalás minden ember életében örömteli esemény, ugyanakkor komoly kihívásokat is tartogat a munkavállalók és a munkáltatók számára egyaránt. A magyar jogrendszer igyekszik támogatni a családokat a gyermeknevelésben, számos szabadságjogosultságot és pénzbeli ellátást biztosítva. Ez a cikk részletesen foglalkozik a szülési szabadsággal, a gyermekgondozási ellátásokkal, valamint a munkába való visszatérés munkajogi és pénzügyi kérdéseivel.
A szülési szabadság és a kapcsolódó ellátások
A várandós, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, amelyből két hetet köteles igénybe venni. Ez a szabadság a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a gyermek születését követően vehető igénybe, és a munkavállaló maga határozhatja meg a kezdő időpontját, legkorábban a szülés várható időpontját megelőző négy héttől, legkésőbb pedig a szülés napjától.
A szülési szabadság tartamára a biztosított munkavállaló nőt csecsemőgondozási díj (CSED) illeti meg, amennyiben a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A CSED összege a naptári napi alap 100%-a. A CSED folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra (GYED) lesz jogosult, a gyermek kétéves koráig. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) a gyermek hároméves koráig járó fix összegű ellátás. Gyermeknevelési támogatásra (GYET) az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, a legkisebb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig.
Fontos tudni, hogy a CSED folyósítása alatt keresőtevékenység nem folytatható. GYED és GYES mellett a gyermek féléves koráig szintén tilos a munkavégzés, ezt követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.
A munkába való visszatérés jogai és kötelezettségei
A gyermekvállalással kapcsolatos távollét (szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően a munkáltató köteles a munkavállalót visszavenni. A munkavállalónak meg kell jelölnie a visszatérés várható időpontját, amely legkorábban a fizetés nélküli szabadság megszűnésének bejelentésétől számított harmincadik nap. A munkáltatónak nincs mérlegelési joga, el kell fogadnia a fizetés nélküli szabadság megszüntetése iránti kérelmet.
Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén. A munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására, amely során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell alapul vennie.
A munkáltató munkaviszony megszűntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig. Ezen időszak alatt a munkáltató csak kivételes esetekben mondhatja fel a kismama munkaviszonyát, például lényeges kötelességszegés esetén.
A visszatérő munkavállalónak lehetősége van részmunkaidős foglalkoztatás kérésére is, amelyet a munkáltatónak a gyermek négyéves koráig (három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig) teljesítenie kell, ha az adott munkakörben ez megvalósítható.
A szoptató anya munkaidő-kedvezményre jogosult. Ez a gyermek hat hónapos koráig napi két alkalommal egy-egy órát, majd a második félévben napi egy órát jelent. Ikergyermekek esetén a kedvezmény időtartama másfélszeres.
A gyermekgondozási szabadság és a munkáltatói kötelezettségek
A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban szűnik meg, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon. Ezt legalább tizenöt nappal korábban írásban kell bejelenteni a munkáltatónak.
A munkáltató a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan többféle jogcímen köteles távollétet biztosítani a munkavállalóknak, ezek időtartamát, igénybevételi feltételeit és díjazását a Mt. és a tb jogszabályok határozzák meg. Ide tartozik a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a fizetés nélküli szabadság.
A gyermek születését követő időszakban az ellátások jogosultsági feltételeit, időtartamát és összegét elsősorban a Tbj., az Ebtv. szabályozzák. A gyermekvállalással kapcsolatos szabadságok és ellátások rendszerében több eset is speciális szabályozást igényel, és gyakran félreértésekre ad okot.
Mitől a világ legboldogabb gyerekei a hollandok? Mi a titka a holland szülőknek?
A szabadság kiadása és a felhalmozódott szabadság
A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szabadság nem évül el, hanem felhalmozódik, és azt a munkába állást követően ki kell adni. A munkáltatónak a visszatérés napjától számított 60 napon belül gondoskodnia kell a felhalmozott szabadság kiadásáról, amely idő alatt a munkavállaló - tényleges munkavégzés nélkül - távolléti díjra jogosult.
A munkába visszatérő munkavállaló foglalkoztatását főszabály szerint az eredeti munkaszerződés feltételei szerint kell folytatni. A munkabér nem csökkenthető, és a korábbi munkakört is biztosítani kell, kivéve, ha annak ellátása már nem lehetséges. Ebben az esetben a munkáltató köteles a munkavállaló képzettségének és tapasztalatának megfelelő másik munkakört felajánlani.
A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a munkavállalónak a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére.
A magyar jogrendszer a gyermek gondozása céljából igénybe vehető szabadidőket és az erre járó ellátásokat több szinten szabályozza, ami sokszor megnehezíti az eligazodást a jogszabályok előírásai között. A gyermekvállalás támogatása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, a szülőnek járó szülési szabadság és a gyermekgondozási szabadság egységes mértéke jelentős.