Egy kisbaba érkezése örökre, és drasztikusan megváltoztatja az életet. Szinte semmi sem lesz már többé ugyanolyan, mint előtte. Egy gyermek születésekor mindenkinek a határtalan boldogság jut eszébe. Az internet, a magazinok, és a baráti beszélgetések csak úgy hemzsegnek a csupa pozitív jelzőtől, ha ez a téma kerül szóba. Lássuk, hogy mi van a rózsaszín fátyol alatt! Mi az, amiről, még a legbizalmasabb barátnőinknek sem szívesen beszélünk? És miért nem? Miért tabu még mindig, hogy a szülést következtében bizony gyakran sérül a női test?
Ha nem így tennénk, sokkal hamarabb érezhetnénk magunkat jól a bőrünkben. Lépjünk, és merjünk beszélni azokról az intim panaszainkról, amelyek szinte minden nőnek megkeserítik a hétköznapjait a szülés után. Ritkán olvasni, hallani olyat is, hogy a szoptatás bizony sok esetben fájdalmas, és kimerítő egy édesanyának. Vagy arról, hogy a gyermekágyi vérzés az sokkal erősebb, mint a valaha volt legerősebb menstruáció. Esetleg arról, hogy a hölgyek libidójának átmeneti csökkenése természetes következménye annak, amin a testük keresztülment.
Attól, hogy egy tünetet elhallgatunk, még létezik, és nem várhatja senki, hogy majd idővel magától megoldódik. Mert legtöbbször nem oldódik meg. Nem szabad szégyenkeznie senkinek emiatt! A szülés irtózatos nagy teljesítmény a női testtől. Márpedig nagy teljesítmény közben gyakran sérül a test. Ugyanakkor ebbe nem kell belenyugodni, és elfogadni a következményeit. Ma már egyáltalán nem szükséges, hogy mostantól már ilyen lesz minden.
A leggyakoribb szülés utáni problémák
Annak ellenére, hogy nagyon szűk körben beszélnek erről a nők, az orvosok pontosan tudják, hogy melyek azok a szülés utáni testi tünetek, amelyek leggyakrabban kínozzák a hölgyeket. Ha a leírtakban felfedezünk olyat, ami igaz, ne késlekedjünk szakemberhez fordulni a panaszunkkal! A kismedence tájékán jellemző fájdalomérzetet nem szabad elbagatellizálni! Minél később fordulunk ugyanis orvoshoz a panaszainkkal, annál hosszabb ideig tartó kezelésre kell számítanunk.
Ezeket a fájdalmakat jellemzően a kismedencei szövetek (izmok, szalagok, hüvely, gát) sérülése, megnyúlása és a belső szervek (húgyhólyag, méh vagy a végbél) süllyedése okozza. Tünetei lehetnek az intim együttlét közbeni fájdalmon kívül a nehezített vizelés és székelés, de akár széklet-, vagy vizelettartási nehézségek is, amelyek ha krónikussá válnak, szociálisan is teljesen elszigetelik a beteget.
A helytelenül kialakuló szégyenérzet miatt, az ettől szenvedők nem csak orvoshoz fordulnak nehezen, de még közvetlen környezetük, családtagjaik előtt is titkolják a betegségüket. Ne tegyük ezt! Forduljunk a megfelelő szakemberhez, hiszen ezekre a problémákra létezik megoldás, és gyógymód. Minél előbb orvoshoz fordulunk, annál hamarabb tünetmentes életet élhetünk ismét, nagy eséllyel műtéti beavatkozás nélkül.
A hüvelyi szülés és következményei
A hüvelyi szülés során hatalmas terhelés éri a gátizomzatot, és a hüvelyben is keletkeznek olyan apró sérülések, amelyek időszakosan kellemetlenségeket okozhatnak a mindennapokban. Jellemző tünet ilyenkor, hogy nem tudjuk a vizelést megszakítani, és köhögés, tüsszentés, vagy fizikai megerőltetés, sportolás közben nem tudjuk a záróizmainkat kontrollálni, és elcseppen egy kis vizelet.
A test az esetek nagy részében természetes módon, önmagától regenerálódik, de minél többször szült valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy a panaszok hosszabb ideig fennállnak majd a szülést követően, esetleg állandósulnak. Nem szabad tabuként kezelnünk ezt a problémát sem.
Először is szögezzük le, hogy a hüvely nagyrészt izomszövetből áll. Leginkább a baba nagyságától, tartásától, és a kitolási szakasz nehézségétől és hosszától függ, hogy milyen mértékben sérül a szülés közben. Amennyiben még egy év elteltével is úgy érezzük, hogy nem okoz örömet a szexuális együttlét a partnerünkkel, a hüvely rendszeresen megtelik levegővel és szellentő hangot hallat, és a hüvelytorna, esetleg más, a hüvely izomzatának edzésére alkalmas segédeszközök rendszeres használata ellenére sem rendeződik a probléma, keressünk fel erre specializálódott orvosi rendelést.
Vizelettartási problémák szülés után (inkontinencia)
Egy gyermek világrahozatala igen nagy megterhelést jelent a nőknek mind pszichés mind fizikai szempontból. A szülést követően számos problémával szembesülhetnek az anyukák- ilyen többek között a vizelet-visszatartási nehézség, azaz az inkontinencia, melyet nagyon sokan megtapasztalnak. Szülés alatt és után igen sok nő tapasztal vizelet-visszatartási problémákat, ennek ellenére kevesen beszélnek róla, még kevesebben fordulnak miatta orvoshoz.
Statisztikák szerint terhesség alatt és a gyermek világrahozatala után 10-ből 4 nő tapasztal vizelet-inkontinenciát. Az inkontinenciának több típusa létezik (stressz/sürgősségi/ kevert inkontinencia). Szülés után általában stressz inkontinencia lép fel, melynek jellegzetessége, hogy nevetés, köhögés, tüsszögés, ugrás során nyomás kerül a húgyhólyagra és az alatta lévő izmokra, melyek szabályozzák a vizelet áramlását. Ez a nyomás vizeletszivárgáshoz, stressz inkontinenciához vezethet.
Létezik még sürgősségi inkontinencia is, melyet túlműködő hólyagnak is neveznek. Terhesség során olyan hormonok termelődnek, amelyek gyengítik a hólyagot is tartó medencefenék izmait, valamnt az itt lévő szövetek és izmok megnyúlnak (ez a változás a szülést hivatott támogatni).
A várandósság során olyan hormonok termelődnek, amelyek megnyújtják a húgyhólyagot, a beleket és a méhet tartó izmokat és szöveteket. Ezt a nagyrészt izomból és kötőszövetből álló szövetcsoportot medencefenéknek nevezzük. Amikor a baba a hüvelyen keresztül lefelé halad, majd megszületik, a medencefenék megnyúlik, illetve egy ideig feszülés alatt marad. A hormonok és a megnyúlt izmok kombinációja gyakran okozhatja a hólyagot kontrolláló izmok meggyengülését.
Sokan már a várandósság alatt is tapasztalnak akaratlan vizeletvesztést. Ahogy a baba növekszik, a megnagyobbodó méh nyomást gyakorol az alatta lévő hólyagra. Ez a hólyagra nehezedő extra nyomás gyakran egy kis további behatás, mint például nevetés, tüsszentés vagy testmozgás hatására könnyen akaratlan vizeletvesztéshez vezethet. Az első várandósság során a nők több mint egyharmadánál alakul ki átmeneti stresszinkontinencia, a későbbi terhességek során pedig ez az arány akár 75 százalékra is növekedhet.
Jó hír, hogy a várandósság alatt inkontinenciával küzdő nők legnagyobb része a szülés után néhány héttel újra eléri a teljes kontinens állapotot, azaz meggyógyul az inkontinenciából.
A vajúdás és a szülés olyan erőknek teszik ki a testet, amelyekkel más körülmények között nem találkozhatunk. A medence izmai és idegei ebben különösen érintettek. Ahogy a baba feje halad a kismedence irányába, a medence belsejében elhelyezkedő izmok nyomás alá kerülnek. Minél inkább előrehalad a szülés folyamata, annál nagyobb erőhatás nehezedik ezekre az izmokra és az alatta húzódó idegekre. Ez az erőhatás átmenetileg csökkenti egyes szövetek vérellátását, mely tovább hajlamosít a szöveti károsodás kialakulására. A fájások közötti szakaszokban ismét megfelelő a vérellátás, ez gyorsan regenerálja az adott területeket. Sok esetben azonban elhúzódik a kitolási szak, ekkor ismét nagyobb a szöveti károsodás lehetősége.
Az itt futó idegeknek jelentős szerepe van azon izmok megfelelő tónusának kialakításában, amelyek komoly tartó funkcióval bírnak a hólyag és a végbél tekintetében. Az idegek károsodása esetén ezek az izmok gyengébbé válhatnak, amely szintén kedvez az inkontinencia kialakulásának. Egyes tanulmányok a hüvelyi szülést követően a nők több mint felénél mutattak ki változásokat ezen idegek működésében.
A szülő nők túlnyomó többségénél nem alakul ki inkontinencia. A legtöbb esetben a szülés által okozott károsodás idővel magától helyreáll, a szövetek a normális gyógyulási folyamaton mennek keresztül. A nők többsége a szülés után néhány hónapon belül nem tapasztal már inkontinenciát. A hüvelyi szülésen átesett nők csaknem felénél szinte azonnal, néhány napon belül helyreáll a kontinens állapot, 60%-uknál pedig mintegy két hónapon belül teljesen rendeződik a helyzet. Néhány nőnél azonban a sérült szövet nem nyeri vissza 100%-ban a szülés előtti erősségét.
Fontos megjegyezni, hogy a császármetszés sem nyújt abszolút védelmet az inkontinencia kialakulása ellen, bár ritkábban, de itt is kialakulhat szülés után a betegség.
Húgyúti fertőzések szülés után
A vajúdás és a szülés után természetes jelenség, ha a vizeletürítés terén bizonyos problémák jelentkeznek. Az érzéstelenítés például csökkentheti a húgyhólyag érzékenységét, előfordul, hogy megsérül a hólyag, a gát eleve fájdalmas lehet. Ugyanakkor arra figyelmeztet dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa, hogy bizonyos tünetek esetén gondolni kell a szülés utáni húgyúti fertőzésre is, amit mindenképpen kezelni kell.
A szülést követő 6-8 órában fontos, hogy sor kerüljön vizeletürítésre, ez ugyanis segíthet megelőzni a fertőzéseket, és megakadályozni, hogy túlzottan megteljen a húgyhólyag, amely károsodáshoz, vérzéshez is vezethet. De még problémamentes esetekben sem ritka a szülés utáni húgyúti fertőzés. Ennek hátterében állhat a hólyag sérülése, érzékenységének csökkenése, ha pedig gátszakadás és/vagy metszés, majd varrás is történt, természetes, ha a kezdeti időszakban csíp a vizelet. Ezen túl az is előfordulhat, hogy pszichés gátlás nehezíti a vizelést.
Hüvelyi szülésnél a legtöbb esetben a gáttájék elég megviselt ahhoz, hogy ha érintkezésbe kerülnek a szövetei a vizelettel, csípő, égő érzés jelentkezzen. Ugyancsak kellemetlenséggel járhat, ha a szülés után katéter felhelyezésére volt szükség. A húgyúti rendszer bármely részét érintheti fertőzés, és bár legtöbbször a húgyhólyag és a húgycső érintett, időnként a vesére is átterjedhet. A baktériumok ugyanis az alsóbb szakaszokból terjednek a felsőbb régiók felé. Ez néhány nappal, egy héttel a szülés után is megtörténhet, nem ritkán a katéter felhelyezés következményeként.
A szülés utáni húgyúti fertőzés nem feltétlenül kényelmetlenebb vagy veszélyesebb, mint a bármely más időszakban jelentkező probléma, de az előbbi mindenképpen kezelést igényel. - A húgyúti fertőzés általában antibiotikumos kezelést igényel, hiszen baktériumok okozzák a betegséget. Szoptatós anyukákban azonban felmerül a kérdés, hogy vajon ők is kaphatnak-e ilyen gyógyszert és a választ az, hogy igen. A rövid ciklusban szedendő antibiotikumok szoptatás mellett is biztonsággal szedhetők, az anyukáknak gondos körültekintés után szoktuk elrendelni - hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.
Az anyukák igyanak sokat!
Megelőzés és kezelési lehetőségek
A szülést követően, illetve az évek előrehaladtával a hüvely veszít rugalmasságából, kitágul, amely negatív hatással lehet a szexuális élet minőségére és akár vizelettartási problémát is előidézhet. A vizelettartási gondok - stressz inkontinencia és kevert inkontinencia - sok nőnél okoznak kellemetlenségeket és egészségügyi problémákat.
Kerülendő ételek és italok:
- A szénsavas üdítőitalok, a tea (akár koffeinmentes változata is) ingerelheti a hólyagot, ami késztetéses inkontinenciát okoz.
Gyakori tévhitek:
- Sokan azért nem isznak eleget, hogy csökkentsék a vizelés gyakoriságát.
Gyógyszerek hatása:
- Egyes gyógyszerek, például a nyugtatók, az altatók, néhány vérnyomáscsökkentő, szívgyógyszer befolyásolhatják a hólyag szabályozását.
Gyakori vizelés:
- Ürítsd ki gyakran a hólyagodat, hogy ne teljen meg túlságosan, hiszen az egyébként is meggyengült tartóizmaid még tovább lazulhatnak.
A vizelet inkontinencia bármely életkorban kialakulhat, azonban a kor előrehaladtával és szülést követően egyre gyakoribb a tünetek előfordulása. Kialakulása a női szervek anatómiájával magyarázható: A medencealap a hasüreg, illetve a kismedence alapja. Többrétegnyi egymást keresztező izomból áll, és úgy nyúlik, mint egy kifeszített függőágy, elöl a szeméremcsonttól, hátul pedig a farokcsontig. A terhesség idején a testben lejátszódó változások - nagyobb folyadék-visszatartás, nagyobb vértérfogat, a méh és a baba növekedése - növelik a medencefenék izmaira ható nyomást. A szülés során ezek még tovább nyúlnak.
SZÜLÉS UTÁNI REGENERÁCIÓ! CORE FEJLESZTÉS
Megelőzés terhesség alatt és után
Hogy mit lehet ekkor tenni, és hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni a panasszal, azt dr. Kozma Bence szülész-nőgyógyász, urogynekológus és dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze is elmondja.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy már a terhesség előtt, de a legkésőbb a terhesség során el kéne kezdeni erősíteni a medencefenék izmait. Ez nem csak a várandósság időszakára csökkenti az inkontinencia fellépésének esélyét, de a szülés követően is.
Ha mégis kialakul a probléma, az általában a magától megszűnik egy kis idő után. Ha azonban a szülés utáni 6 héten túl is tart a panasz, vagy ha túlzott mértékű, akkor érdemes orvoshoz fordulni, aki különböző kezelési módokat ajánl. Hogy kinek milyen terápia szükséges, az egyéni, melyet befolyásolnak többek között az egyéni adottságok, a szülés ideje, az inkontinencia súlyossága.
Sok esetben a nők jelentős javulást tapasztalnak az orvos által javasolt életmódbeli változtatások végrehajtása után (pl. rostban dús értend, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, túlsúly leadása, dohányzásról való leszokás). Ezen kívül már a kialakult inkontinencián is sokat segítenek a medencefenék izmainak erősítésére szolgáló gyakorlatok (Kegel gyakorlatok).
Érdemes tudni, hogy léteznek különböző gyógyszeres kezelések is (főleg sürgősségi inkontinencia esetén), de lehetőség van méhgyűrű/pesszárium alkalmazására is, melyek segítik a hasüregi szervek megtartását.
Gyakorlatok és terápiák
A medencefenéki izmokat erősítő tréning. A gátizomtornát voltaképpen mindenkinek érdemes lenne végeznie nap mint nap, de a kismamáknak különösen ajánlott. A gyakorlatokat gyógytornász segítségével sajátítsuk el. A kismamajóga is sokat segíthet.
A renyhe izomzat passzív mozgatással is edzhető. Az elektrostimuláció a medence izomzatát elektromos impulzusok segítségével készteti összehúzódásra. A kezelés naponta kétszer 15-20 percen át tart, és 2-4 héten át alkalmazzák.
A vibrációs tréning is ajánlott. Mivel edzés közben a készülék állandóan mozog, nem csak a lábak és a hát izomzata erősödik, hanem a gát izmai is.
Kerülendő sporttevékenységek:
- Inkontinencia esetén kerülendő minden olyan tevékenység, ami nehéz súly emelésével, ugrálással, futással, hasűri nyomás-fokozódással jár.
- Így amíg tünetet tapasztalunk és amíg nem erősítjük meg a medencefenéki és core izmainkat, addig kerülendők a következő sporttevékenységek: súlyemelés, crossfit, futás, ugrálós aerobic, HIIT edzések. Ezek a sportok tovább gyengítik a medencefenéki izmokat, ha azok nem tudnak megfelelő erővel aktiválódni tovább fokozhatják a tüneteket, vagy újabb problémákhoz (szervek süllyedése) vezethetnek.
Javasolt mozgásformák:
- A következő mozgásformák javasoltak: séta (gyors, hegymenetes), bicikli, elliptikus tréner, úszás, a legtöbb táncforma.
