A hozzátáplálás megkezdése számos kérdést vet fel a szülőkben. Félnek, hogy elrontanak valamit, hibát követnek el, vagy valamilyen visszavonhatatlan kárt okoznak. Vannak olyan anyukák, akik már alig várják a hozzátáplálást, mert úgy gondolják, akkor majd nem kell többet a tej mennyisége miatt aggódni. Más anyukák viszont inkább még várnának, szeretnének minél tovább szoptatni és inkább csak kiegészítésként adni a többi ételt.
Vida Ági, pszichológus és pedagógus, aki 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a szülőknek, most összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a hozzátáplálásról.
Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?
A hozzátáplálás kezdete nagyjából 6 hónapos kor körülre esik. Azért „nagyjából”, mert minden baba máskor érik meg rá, hogy kanállal egyen. Nincs olyan szabály, ami szerint 5 hónaposan és 30 naposan még nem ehet almát, másnap reggel pedig már igen. A szakemberek úgy vélekednek, amikor a gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ami a betöltött 4-6 hónapos kor után várható.
Fontos, hogy ne akkor kezdjük el a hozzátáplálást, amikor beteg, nyűgös, fáradt a gyermekünk. A korán elkezdett hozzátáplálás túlterhelheti a kicsi emésztőrendszerét, tönkreteheti a bélflórát, ezért a kicsi hajlamosabb lesz a különféle allergiákra, hasfájással, emésztési, székelési nehézségekkel és alvászavarokkal reagálhat.
Honnan tudhatjuk, hogy a baba megérett a hozzátáplálásra?
- Ha a baba már önállóan képes ülni, vagy segítséggel ülve marad.
- Ha eltűnik a nyelvkiöltő reflexe, amivel az idegen tárgyakat kilöki a szájából.
- Ha érdeklődést mutat az ételek iránt, figyeli, ahogy esztek, és nyúl az ételek felé.
- Ha képes a szájába venni az ételt, és megpróbálja megrágni.
Ezek a jelek soha nem önmagukban, hanem egymással kombináltan jelentkeznek, így biztosak lehetünk benne, hogy eljött a hozzátáplálás ideje. Előfordulhat, hogy egy babának 8-10 hónaposan jön csak ki az első foga, de attól még meg lehet kezdeni a hozzátáplálást.
Hogyan kezdjük el a hozzátáplálást?
A hozzátáplálás megkezdésére 3 mód létezik, és mindkét csapatnak megvan a maga igaza. Fontos, hogy az anyukák olyan módszert válasszanak, ami számukra és a babájuk számára is a legmegfelelőbb.
1. Szoptatás előtt adjuk az új ételeket
Ezt úgy kell kivitelezni, hogy amikor szopiidő lenne, akkor az anyatej helyett először megkóstoltatunk vele néhány kanál gyümölcslevet vagy gyümölcspépet - amennyit elfogad - és ezt követően szoptatjuk meg. Egészen addig fel kell kínálni neki az anyatejet a kanalazás után, ameddig nem eszik meg egy teljes adag ételt (150 gramm). Vannak olyan haspók babák, akik anyatej helyett gond nélkül elfogadják az új ízeket. Ha azonban elfogadja, ennél a módszernél várhatóan hamar eljön majd az az idő, hogy napközbeni szoptatások teljesen elmaradnak. Szoptatás előtt akkor érdemes próbálkozni, ha valamilyen nyomós okból (vissza kell menni dolgozni stb.) szeretnéd elhagyni a szoptatást.
2. Szoptatás után adjuk az új falatokat
Ebben az esetben a baba először szopizik és utána kapja az új ízeket. Már, ha elfogadja, hiszen kinek van kedve teli hassal új ízeket kóstolgatni. Ezért aztán ez a módszer a legalkalmasabb arra, hogy 1 éves korig a baba fő tápláléka az anyatej maradjon, ez egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása is.
3. Két szoptatás között kóstolgat a baba
Ennél a módszernél két szoptatás közötti időben kóstoltatjuk meg a babával az új ételeket és, ha már egy teljes adagot megeszik, akkor váltunk ki 1-1 szoptatást vele. Ez egy nagyon jó öszvér módszer, hiszen szoptatásbarát, és jól beválik olyan babáknál, akik idegenkednek az első gyümölcsöktől. Ennek az az előnye, hogy ilyenkor a baba nem túl éhes, érdeklődő, még nem túl fáradt, ezért szívesebben kóstolgat majd.
Bármelyik megoldást is választjuk, 2-3 hónap múlva a baba magától kezdi majd elhagyni a szoptatási alkalmakat. Saját tapasztalat: Az első fiamnál szoptatás előtt adtam az első falatokat, ő pedig jó étvágyú volt és szívesen evett, így aztán menetrendszerűen 2 hetente maradtak el a napközbeni szoptatások. A kisebbik fiam ezzel szemben nem fogadta el se szopi előtt, se utána az első falatokat, így két szoptatás között próbálkoztam.
Milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást?
Az első ételek, amiket adni lehet a babának, az alma, a répa és a krumpli. A kóstolgatást kezdhetjük gyümölcslevekkel vagy pépekkel is, de létezik olyan irányzat (BLW - baba vezette hozzátáplálás) is, ami szerint rögtön lehet kicsit darabosabb ételekkel kezdeni a kóstolgatást (párolt, villával összetört ételek, puha gyümölcsök, amiket a baba maga kóstolgathat meg a kezébe fogva). A legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztaljuk, érdemes kipróbálni az őszibarackot.
Hozzátáplálási táblázat (példa, a teljes táblázat a Nagy Babaszakácskönyvben található)
| Életkor | Ajánlott ételek | Elkészítés módja |
|---|---|---|
| 4-6 hónap | Alma, répa, burgonya, édesköménygumó, sütőtök, cékla, gesztenye, őszibarack, meggy, avokádó, gabonapelyhek (búza, zab, rizs, kukorica) | Gyümölcslé, pép, párolva, turmixolva |
| 7 hónap | Cékla (óvatosan, székrekedés esetén várni), tejpép (helyettesíthető gabonapelyhekkel) | Pép, gabonapehely gyümölccsel |
| 8 hónap | Darabos ételek: kifli, banán, kölesgolyó, apróra vágott sajt, puha gyümölcsök, sült burgonya, párolt zöldségek | Kézbe adható darabok, kevésbé pépes főzelék |
| 10 hónap | Vashiány esetén vérkép javasolt | Változatos étrend |
Mennyit egyen a baba?
Minden új ételből az első napon egy kanálkával adjunk a babának, a másodikon kicsit többet, a harmadikon pedig akár egy teljes adagot is megehet, ha akar. Gyakori azonban, hogy akár heteken át is csak 1-1 kanálkával eszik a baba és csak később jön meg az étvágya.
Ha egy étkezésnél már megevett egy teljes adag főzeléket, akkor nem kell aggódni, ha utána csak 1-2 kanállal adunk neki az új ízből. Elkészíthetjük a megszokott főzeléket, de előtte adunk 1-2 kanállal az új ízből is. Ha egy étkezést már teljesen kiváltottunk (tehát nem kér már utána tápot), akkor mennyiségtől függetlenül egy másik étkezést is elkezdhetünk kiváltani.
A szoptatás és a hozzátáplálás viszonya
A hozzátáplálás megkezdése az elválasztás kezdetét is jelenti egyben, tehát a kicsi egyre kevesebbet szopizik. Ha eddig igény szerint szoptattad, akkor ezután is szoptasd igény szerint, szopizzon amennyi jólesik neki és egyen amennyit szívesen eszik és akkor szépen fokozatosan lesz egyre kevesebb tejed, de mindig annyi, amennyire neki szüksége van.
Az anyatejes csecsemőkre jellemző lehet, hogy a többi étellel szemben előnyben részesítik az anyatejet féléves koruk után is, emiatt a hozzátáplálás kezdetben nehézkesen indulhat meg, és több időbe telhet, mire mennyiséget is esznek a kanalas ételekből.
Hozzátáplálás és táplálkozási útmutató: így alapozzuk meg a baba egészséges étrendjét
Darabos ételek bevezetése
Mi anyukák hajlamosak vagyunk olykor túlaggódni bizonyos dolgokat. A darabos ételek bevezetése pont ez a kategória. A darabos ételeket úgy kell elfogadtatni vele, hogy nem a már megszokott ételeket kezdjük el darabosabb formában adni, hanem az egyébként is meglévő életkori kíváncsiságára alapozunk. A gyerekek utánzással tanulnak és ez a babákra is érvényes. Ha bevonjuk a közös étkezésekbe, ha az evés számára nem abból áll, hogy egyedül ül az etetőszékben, te pedig próbálod belelapátolni a főzeléket, hanem mondjuk közben te is megeszel egy almát, ha odaülhet hozzátok, amikor esztek és megkóstolhatja, amit már ő is ehet, akkor sokkal nyitottabb lesz a darabos ételek felé is.
Szerencsésebb, ha először nem a főzelékben kezdenek megjelenni ételdarabok, mert sok baba ezeket egyszerűen kitolja a nyelvével, a furcsa állag miatt nem tetszik neki. Ehelyett inkább első darabos ételként kézbe vehető, önállóan adagolható ételeket ehet. Például kölesgolyót, kiflit, apróra vágott sajtot, puha gyümölcsöt (pl. banán, mandarin, szőlő (magja és héja nélkül), meggy, szilva) vagy sült burgonyát, párolt zöldséget (pl. répakarikát, karalábét, vagy ügyesebb kezű babáknak borsószemet, kukoricaszemet). Ha ezeket már szívesen elrágcsálja, akkor kezdhetjük kevésbé pépesre turmixolni a főzeléket és fokozatosan egyre több darabos ételt iktatni az étrendbe, fokozatosan eltűntetni a pépeket. Az a jó, ha 1 éves kora körül már egyáltalán nem kap teljesen pépesített ételt, hiszen ez őt is önállóságra motiválja, és jobb ízűen fog lakmározni, mintha anya diktálja bele tonnaszámra a püréket.
Kevés fog - pépes ételek?
Sok anyukától halljuk, hogy az ő babája még nem tud rágni, mert nincsenek fogai. Ez egy teljes félreértés. Az a helyzet, hogy a fogak már akkor az ínyben vannak, amikor a baba megszületik. Amikor elkezdődik a hozzátáplálás és elkezd rágni, akkor azzal az ínye is keményedik, erősödik. Ezért van az, hogy már fogak nélkül vagy 1-2 foggal is gond nélkül meg tud enni egy kiflit vagy elrágcsál egy háztartási kekszet. A puhább, illetve kisebb darabos ételeket tehát nyugodtan adhatjuk neki már akkor, amikor még csak néhány foga van. A gyümölcsök közül pl. a barackot, szőlőt, körtét, banánt, narancsot stb. nyugodtan adhatjuk neki, de kaphat már apróra vágva egyéb ételeket is (sajt, kenyér, kifli, csirkemellsonka-darabok stb.).
Amire oda kell figyelni:
- Azok a gyümölcsök/zöldségek, amiket ropogtatni kell, amiből nagyobb darabok törhetnek le (répa, karalábé, alma).
- Azok a rágcsálnivalók, amik ropogósabbak (pl. ropi, ropiperec).
- A húsokat igazán megrágni csak akkor tudja, amikor legalább már 4 őrlőfoga van, addig kicsire kell darabolni neki.
Étkezési szokások kialakítása és az ízlés formálása
Az ízlés nem velünk született, hanem tanult dolog. A babának az ösztönei azt diktálják, hogy az édes ízeket kedvelje, mivel az anyatej is édes, azonban ez nem azt jelenti, hogy csokira és kakaóra van szüksége! A hozzátáplálás kezdetén a gyümölcsök jelentik a legártalmatlanabb átmenetet az anyatejtől a szilárd táplálék felé, mert sok bennük a rost, ezért a baba emésztését nem terhelik meg, valamint ezek a legkevésbé ártalmatlanok az allergéneket tekintve is.
A baba ízlését mi szülők formáljuk leginkább. Fontos a változatosság is. Ha mindig ugyanazt a néhány ételt kapja, mert „azt szereti”, akkor később is válogatós lesz majd. Teljesen természetes, hogy egyes ízek elsőre nem tetszenek a babának, ilyenkor 1-2 hét kihagyás után megint meg kell kóstoltatni az adott ételt.
Nagyjából 6 éves korig alakul ki a gyerekek ízlése, addigra dől el, hogy tényleg utálják-e a spenótot és a halat, vagy pedig hajlandóak lesznek megenni. Ezt követően már nagyjából azokat az ételeket szereti a gyerek, amiket majd felnőttkorában is szeretni fog. Az, hogy sok zöldséget adunk a kicsinek még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy csak zöldséget-gyümölcsöt kéne ennie. Fontos, hogy váltogassuk és változatosan elkészítve adjuk az egyes ételeket, hiszen minél többfélét ismer meg a kicsi, annál jobban el fogja fogadni majd azt a későbbi élete során is.
Cukor, csoki tilalom?
Érdemes úgy alakítani, hogy az édességekkel, csokival (az üdítőitalokkal meg pláne) minél később találkozzon a gyerek. A teljes tilalomnak nincs semmi értelme, de az sem normális, ha a két év alatti gyerkőc naphosszat túró rudit eszik és cukrot teával öblíti le. Nagy a felelőssége a szülőknek. Nem csak arról van szó, hogy válogatós lesz-e a gyerek, hogy megeszi-e majd a spenótot felnőttkorában, vagy hogy mennyire mennek tönkre a fogai. Sokkal inkább arról, hogy elhízik-e már gyerekként, vagy felnőttként hajlamosabb lesz-e a hízásra. Hogy kialakulnak-e majd nála olyan betegségek, amikért a helytelen táplálkozási szokások okolhatóak, mint a cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, az anorexia vagy a bulímia.
Gyakori problémák és kérdések a hozzátáplálás során
Étkezési sorrend és időpontok
Először az ebédet, aztán az uzsonnát, majd a tízórait, végül a vacsorát és a reggelit szokták elhagyni, de lehet olyan variáció is, hogy az ebéd után a vacsorát, majd a két mellékétkezést és a végén a reggelit hagyjátok el. Valójában csak annyi jelentősége van a sorrendnek, hogy ha valamilyen új étel nem jó a babának, akkor azt délben kapja először, így nem fogja befolyásolni az éjszakai alvását (ha minden jól megy).
Az új ételeket, amelyeket korábban még nem kapott a kisgyermek, és most elsőként kínálják az édesanyák, érdemes a délelőtti - tízórai vagy két szoptatás közötti - időszakban kipróbálni, így nem ébresztik fel éjszaka a babát, ha esetleg pocakfájást okoznának. Az első három napban csak délelőtt kapják, és ha nem okoznak gondot, akkor egy későbbi étkezéskor is be lehet őket vezetni. Amíg csak egy-egy kanálnyi mennyiséget kap az új ételből, addig utána egy másikból, amelyet már biztonsággal megehet, teljes adagot kapjon.
A főzelékek a szakember szerint bármelyik étkezésre adhatók, de mivel ezek a csecsemők legtáplálóbb ételei, általában ebédre és vacsorára adják a szülők. A tejpépek és a gabonapépek reggelire, tízóraira, uzsonnára és vacsorára egyaránt adható laktató ételek. Gyümölcsöket elsősorban tízóraira és uzsonnára, valamint főétkezések után desszertként lehet kínálni. A turmixokat, joghurtokat, tejtermékeket magukban vagy gyümölccsel reggelire, tízóraira, uzsonnára is tehetjük a baba elé.
Tápszert a megszokott főzelékkel még nem kiváltott etetési időpontban lehet adni, valamint egyéves kor előtt reggelire, vacsorára, de tejpéppel és nyolc hónapos kor után tejtermékekkel szerinte ezt a két étkezést is ki lehet váltani. A kekszek, a babapiskóta, a kölesgolyó tízóraira és uzsonnára tökéletesek. A kenyér, a kifli, a felvágottak reggelire és vacsorára valók.
Az esti alkalom jó közösségi élmény is a családnak. Együnk együtt a gyermekkel, üljünk egy asztalhoz, és ha szeretne, hadd kóstoljon meg mindent, amit már kaphat. Természetesen minden étel akkor adható, ha a csecsemő már betöltötte a táblázatban meghatározott kort. Semmi sem történik, ha ebédre gyümölcsöt vagy kenyeret eszik, de az étkezési szokásait a szülei alakítják ki, ezért nem mindegy, hogy mihez szoktatjuk hozzá kicsi korában.
Étvágytalanság, válogatósság
Vannak olyan babák, akik alapból nem nagyétvágyúak, ez általában öröklött dolog, de rossz szokás is lehet. Ha állandóan tömtétek, mert lassan hízó baba volt, ha mindig problémát okozott az evése és ezért sokat aggódtál, akkor az kihat a kicsire is, rossz érzéseket kelthet benne az evés, mert feszültség kötődik hozzá benne. Legyél türelmes vele, hagyd, hogy azt és annyit egyen, amennyi jólesik neki. Ha nagyon aggódsz az étvágytalanság miatt, akkor lehet egy vérképet csináltatni, mert vashiány is okozhatja az étvágytalanságot.
Ha a kisgyerek nem eszik meg egy-két ételt, ha saját ízlése van, az nem probléma, annál nagyobb fejtörést okoz a szülőknek, ha alig eszik, vagy ha már csak 1-1 fajta ételt eszik meg. Ez utóbbi akár rossz szokás, akár a fogzás előjele, de lehet betegség is. Ha a hozzátáplálás elakad, a baba nem kezd el enni, öklendezik vagy nagyon válogat, annak pszichés háttere is lehet - különösen akkor, ha nincs orvosi oka (pl. reflux, allergia, izomfeszülés). Éppen ezért nem szabad „izomból”, erőltetve vagy trükközéssel rávenni a babát az evésre, mert az további problémákat okozhat.
A gyerekeknek a zöldségek és gyümölcsök nem mindig tűnnek a legizgalmasabb falatoknak, pedig nagyon fontosak az egészségükhöz. A trükk az, hogy hogyan mutatjuk be őket: ha játékosan, kreatívan tálaljuk, sokkal szívesebben kóstolják meg. Nem eszik, étvágytalan, keveset eszik? Ne aggódjunk, ebben a korban annyi minden más foglalkoztatja a kicsit, hogy az evés nem érdekli igazán. Nem szabad erőltetni. Egyen, amennyi jólesik neki, ő tudja, mennyire van szüksége.
Refluxos babák hozzátáplálása
Refluxos babáknál fontos, hogy az ételek elkészítésekor figyelembe vegyük a refluxra hajlamosító tényezőket. Érdemes kerülni a túl fűszeres, savas ételeket, és inkább könnyen emészthető, pépesített formában kínálni az ételeket. A gyakori, kisebb adagok is segíthetnek. Ha valamilyen étel panaszokat okoz, azt átmenetileg érdemes kihagyni, majd később újra próbálkozni vele.
Allergének bevezetése
A jelenlegi ajánlások szerint az allergiára való hajlamnak megfelelően kell bevezetni az egyes allergéneket (pl. földimogyoró). Ha nagy az allergiás hajlam (ekcémás, kiütéses a baba), akkor 4-6 hónapos kor között, ha közepes (vannak bőrtünetek, de nem súlyosak), akkor 6 hónaposan, ha nincsenek allergiás tünetek, akkor a család életmódja szerint később is be lehet vezetni.
Önállóságra szoktatás
1 éves kor körül már oda lehet nekik adni a kanalat, villát, hogy próbálkozzanak vele. A villa általában hamar menni szokott, a kanál csak másfél éves kor körül. Fontos, hogy hagyjuk a babát maszatolni, kísérletezni az ételekkel, hiszen így ismeri meg a különböző textúrákat és fejleszti a finommotoros készségeit.
tags: #vida #agi #hozzataplalas