Az anyatejes táplálás az édesanyák és kisbabáik életében különleges és egyedülálló időszak. Az első hat hónapban az anyatej az első számú táplálékforrás a csecsemő számára. A szoptatás során anya és gyermeke különleges közelségbe kerül egymással, ami a gyermek egész életére kihat. Fontos tudni, hogy az anyatej összetétele egyedülálló, úgy képzelhetjük el, mint egy értékes, komplex összetételű folyadékot, amely 87,5%-ban vízből áll, ezért tökéletesen fedezi kisbabánk folyadékigényét. Emellett antitesteket (immunglobulinokat) is tartalmaz, melyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel és allergiákkal szemben, és erősítik az immunrendszerét.
Az anyatejről még mindig nem tudunk pontosan mindent, nagyon sok vizsgálat gyerekcipőben jár. A legutóbbi kutatások őssejteket fedeztek fel az anyatejben, amelyek a gyerek szervezetében kifejtik a hatásukat. Ezenkívül a tej olyan élő fehérvérsejteket tartalmaz, amelyek segítenek a fertőzések legyőzésében, azaz aktív és passzív immunitást adnak a kisbabának. Ez óriási különbség a tápszerhez képest, amelyben nincsenek élő sejtek, így nem nyújt immunológiai védelmet.
Gyakori tévhitek az anyatejes táplálással kapcsolatban
Az elmúlt években számtalan tévhit került a köztudatba az anyatejes táplálással kapcsolatban. Dr. Sztahovits Petra csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, laktációs szaktanácsadó, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke mutatta be, hol tart ma a tudomány.
Nincs elég tej?
Az egyik leggyakoribb tévhit, miszerint a friss anyukának nincs elég teje. Az anyukák aggódnak, hogy éhezik a gyerekük. Fontos tudni, hogy az anyai szervezet már a terhesség 16. hetétől elkezd tejet termelni. A kolosztrum, azaz előtej sűrű anyag, és az első két napban elég a babának. A szülést követő 1-2. napon termelődő előtej különösen sok immunanyagot tartalmaz. A kolosztrum hashajtó hatása pedig segíti a magzatszurok kiürülését, ezzel megakadályozva az újszülöttkori sárgaság kialakulását. Teáztatás és cukros víz nélkül sem fog kiszáradni a baba, de ehhez az kell, hogy gyakran és hatékonyan szopjon. Ennek objektív jelei vannak: az első nap 1-2 kakis-pisis pelust cserélünk, második nap már eggyel többet, s mindennap tovább emelkednek a számok.
A szoptatás ösztönös?
Sokszor halljuk, hogy szoptatni mindenki tud, és ez fejben dől el. Ezek téves információk. A szoptatás nem ösztönös az embernél. Régen, amikor még nagycsaládokban éltünk, a nők egymástól el tudták tanulni az anyatejes táplálás mikéntjét és hogyanját. Azoknak, akik nagycsaládban élnek, van támogatói hátterük, látták a nőrokonokat babát gondozni, szoptatni, általában könnyebben megy a saját gyermekükkel.
A kisbaba részéről viszont teljesen ösztönös, hogy hogyan szopik. Megszületése után magától, segítség nélkül a hasról fel tud kúszni a mellhez, rá tud tapadni. Ez bőrkontaktus esetén mindenféle beavatkozás nélkül magától, ügyesen működik. Ám a legtöbb esetben nincs háborítatlan szülés, a babát elviszik, mosdatják, öltöztetik, a császárosoknál eltelik egy csomó idő, mire az anyuka visszakapja a babát. Ez a kiesés az, ami miatt a császármetszéssel született babák gyakrabban kapnak pótlást.
A tejbelövellés
A tejbelövellés a legtöbb esetben megtörténik a 2-3. napon akkor is, ha valaki nem szoptat, de az, hogy utána mennyi tej termelődik, attól függ, milyen korán kezd el és milyen gyakran szopik a kisbaba. Három dolog kell hozzá, hogy megjelenjen az anyatej: megfelelő mirigyállomány, a gátló hormonok szintjének leesése (ez a méhlepény távozásakor történik meg) és a magas prolaktinszint. Az, hogy mennyi tej termelődik később, attól függ, milyen hamar indul meg a szoptatás.
A háromóránkénti szoptatás
A háromóránként kötelező szoptatás is tévhit. Sokan azt gondolják, hogy az emlő egy kancsó, aminek 3 órájába telik, hogy megteljen tejjel. Ez a három mesebeli szám, aminek semmi köze a valósághoz. Azért írják elő a háromóránkénti szoptatást, mert azokban az időkben, amikor az anyák visszamentek dolgozni a csecsemőjük mellől a gyárba, akkor onnan pontosan háromóránként tíz percre engedték el őket szoptatni. A babák nem olvassák a szakkönyveket, és nem annak megfelelően viselkednek. Az anyatej a kereslet-kínálat elv mentén működik, azaz minél többet kérnek belőle, annál több termelődik.
Bizonyos időközönként növekedési ugrásokat tapasztalhatunk náluk, ilyenkor sokkal gyakrabban szeretnének szopni, ezzel is felturbózzák az anyukák tejtermelését. Sokan ilyenkor azt gondolják, hogy biztos azért szopik ennyit a baba, mert nem elég a tej, és pótolni kezdenek. 3-4 hónapos korú babánál az időre szoptató anyukáknál ekkor csökken a tejtermelés, hiszen a mell nem kap elég ingert.
Az anyatej összetétele és fontossága
Az anyatej legnagyobb része, több mint nyolcvan százaléka víz. Ezért gondolják sokan, hogy nem elég tápláló a tej. A baba azonban tudja, mire van szüksége, ezért például a nyári melegben többször és kisebb mennyiséget szopik, hogy ne legyen szomjas. Az anyatej összetétele az anyuka tápláltságától is függ. Csak extrém lesoványodott vagy nagyon súlyos beteg anyukákkal fordult elő, hogy nem volt elég a tejük tápanyagtartalma.
Anyatej és koraszülött babák
Koraszülött kisbabák esetén az, hogy mivel táplálják őket születés után, konkrétan élet-halál kérdés is lehet. Az 1500 gramm alatti születési súlyú koraszülötteknél az egyik leggyakoribb halálok a bélelhalással járó bélgyulladás (nekrotizáló enterokólitisz), amelynek esélyét az anyatejes táplálás jelentősen csökkenti! A koraszült édesanyákat támogatni kell abban, hogy saját tejükkel tudják táplálni a piciket, és ha nehézség adódik, a második választás a donor női tej, erre nemzetközi protokoll is vonatkozik. Az anyatejben található élő sejtek segítenek leküzdeni a gyulladást, míg a tápszer értelemszerűen erre nem képes. Éppen ezért mondjuk a koraszülött babák anyukáinak, hogy az anyatej gyógyszer. A szervezet egyébként pontosan tudja, hogy túl korán indult be a szülés, és az idő előtt szült édesanyák tejének más az összetétele. A legelején magas a fehérjetartalma, majd ezt követően folyamatosan csökken az érett szintre.
Gyakori problémák és megoldások
A nők 90 százaléka tudna elegendő tejet termelni a babájának, ha megfelelő információkat és kellő támogatást kapnának. A tej egy külső elválasztású mirigy váladéka, ugyanúgy, mint a könny vagy a nyál. Ám az anyák természetes ösztönét gyakran lenyomják, s ekkor az egyensúly, amit a szervezetünk tudna biztosítani, megborul. És jönnek a szoptatási problémák.
Nem elég a tej - mi áll a háttérben?
A nem elég a tej problémakör nagyon tág, de a háttérben leggyakrabban az áll, hogy a baba nincs jól mellen, ezért nem szopik hatékonyan, illetve nem kerül elég gyakran mellre. Ezeket nagyon fontos tisztázni, mielőtt továbblépünk az ok felderítésében. Ha egy szoptatott csecsemő súlya csökken, vagy nem akar enni, annak sok oka lehet: vesebetegség, szívbetegség, nagyon ritkán anyagcserezavar, felszívódási zavar is, ezeket előbb ki kell vizsgálni, ki kell zárni. Esetenként gyulladás alakul ki a nyelőcsőben vagy a bélrendszerben. A gyulladás leggyakoribb oka az anya által fogyasztott tehéntej, de kialakulhat zabra, szójára, földimogyoróra, nátrium-glutamátra, nátrium-benzoátra is, ezek mind átkerülnek az anyatejbe.
Ilyen esetben a baba nem akar enni, vagy ha eszik is, a széklete nyákos, véres lehet, gyakran sír, bőre ekcémás, sokat bukik (tévhit, hogy a túl sok levegő lenyelésétől bukik sokat a gyerek, gyakran inkább az érzékenység jele), hasfájós. Amennyiben felmerül az allergiás nyelőcsőgyulladás, azaz az eosinophil oesophagitis gyanúja, kivizsgálása endoszkópiával történik. Az ételérzékenység bizonyítása nehéz, mert az allergiatesztek csak 40-50 százalékos érzékenységűek.
Szoptatás: tények, tabuk, tanácsok. Beszélgetés Tóth Orsival, IBCLC szoptatási tanácsadóval 👶🍼
Gyógyszerek és tejtermelés
Van néhány olyan gyógyszer, ami csökkenti a tejtermelést, például néhány méhösszehúzódást generáló vagy fogamzásgátló tabletta, illetve néhány pszichiátrián használt szer. Itt is beleütközünk egy gyakori tévhitbe. A gyógyszert szedő anyukákat sokszor indokolatlanul és megalapozatlanul tiltják le a szoptatásról. A magyar gyógyszerkönyvekben a gyógyszerek nagy részénél az áll, hogy szoptatás alatt ellenjavallt. Kutatások, tapasztalatok azonban megállapítják, hogy vannak biztonságos gyógyszerek, amelyek mellett nem kell abbahagyni a szoptatást. Egy spanyol honlapon utána lehet nézni a gyógyszerek rizikójának, de érdemes szakember (orvos végzettségű laktációs szaktanácsadó) véleményét is kikérni. Az antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, hashajtók nagy része teljesen biztonságos. A tejtermelést egyébként a megjövő menstruáció is befolyásolhatja. Van, akinek lecsökken tőle a teje. Ez akkor is megtörténik, ha sok idő marad ki két szoptatás között.
Fájdalmas szoptatás
Ha egy édesanyának fájdalma van, akkor meg kell nézni, hogyan szopik a baba. A szoptatás megkezdésekor normális egy kis érzékenység, de ha ez nem múlik, és egyre jobban fáj, akkor valószínűleg nem jól kapja be a mellet a baba, attól lehet fájdalom, sebesedés. Alapvetően a szoptatásnak nem szabad fájnia senkinél, ha a baba jól kapja be a mellet, akkor szinte észre se lehet venni, hogy szopik. Ellenkező esetben mindig meg kell nézni a babát is, hogy többek között nem nőtt-e le a nyelve, nem feszes-e túlzottan az izomzata, ami miatt problémás a szoptatás. A fájdalomba nem kell belenyugodni, ezt nem kell kibírni.
Alvás és szoptatás
Nem normális, ha az újszülött az első napot átalussza. Ahogy megszületik a baba, és nem választják el az anyukájától indokolatlanul, akkor általában az első 2 órán belül szopik. Utána legalább 3-4 óránként érdemes ébresztgetni, próbálkozni, minimum hat alkalommal kerüljön mellre. Egyébként ha nem avatkoznánk be, azaz a szülés háborítatlanul lezajlana, a baba magától minimum ennyiszer felébredne már az első napon is, de hat rá a szeparáció, a fürdetés, az indokolatlan itatás, vagy épp az édesanyának a vajúdás alatt adott gyógyszerek, fájdalomcsillapítók. A második naptól minimum nyolc alkalommal érdemes mellre tenni a babát. Napközben négy, éjjel öt óránál többet ne aludjon egy újszülött egyhuzamban. Ha átalussza az éjszakát, akkor nagyobb eséllyel apadhat a tej, hiszen nem éri elég inger a mellet. A baba egyébként egyértelműen adja a korai éhségjeleket, cuppog, gügyög, keresgél, nyalogatja a kezét, így szól, hogy szopni szeretne.
Támogatás és információ
Egy 2018-as vizsgálat során körülbelül ötezer kismamát kérdeztek meg arról, szeretnének-e szoptatni. Az anyukák több mint 90 százaléka igennel válaszolt. Ugyanezeket az anyukákat 6 hónappal szülés után is megkérdezték, szoptatnak-e még, és csupán 17 százalékuk táplálta kizárólag anyatejjel a babát. Volt egy elhatározásuk, amit nem sikerült megvalósítani, mert valószínűleg nem kaptak megfelelő információkat és támogatást. Sokszor pont az egészségügyi dolgozók téves információi visznek félre egy jó gyakorlatot, vagy nem megfelelő információkkal sikertelenné válik a szoptatás.
Fontos, hogy a laktációs szaktanácsadók nem akarják meggyőzni az édesanyákat semmiről. Mindig megkérdezzük, hogy miben tudunk segíteni. Előfordul, hogy abban, hogy az anyuka nem szeretne tovább szoptatni, elmegy dolgozni, vagy olyan fájdalmai vannak, amiket nem tud korrigálni. Ekkor nem meggyőzzük, hogy mindenképpen tartson ki, hanem félretesszük a saját érzelmeinket, és abban próbáljuk segíteni, ami az ő élethelyzetének megfelel. A lényeg az, hogy tájékozottan tudjon dönteni.
Szerencsére ma már több háziorvos is javasolja az anyukának, hogy keressen fel szoptatási tanácsadót, illetve az egyesület révén igyekeznek információkat eljuttatni kórházakba. Jelenleg több mint 100 laktációs IBCLC-tanácsadó dolgozik, és egyre több kórházban elérhető laktációs tanácsadó. Cél az, hogy ezer szülésre kötelező legyen alkalmazni minimum egy laktációs szaktanácsadót. Magasabb szinten is fontosnak tartják a szoptatást mint elsődleges betegségmegelőzést: 2019-ben az EMMI és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ családbarát szülészet pályázatán az intézmények nemcsak infrastruktúrára, hanem képzésekre is jelentkezhetnek.