A bölcsődei és gyermekvédelmi szolgáltatások adómentessége kulcsfontosságú kérdés, mind a szolgáltatók, mind az igénybe vevők számára. Az általános forgalmi adó (Áfa) rendszerében számos tevékenység élvez adómentességet, amelyek közé a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a bölcsődei ellátások is tartoznak.
Az adómentesség jogi háttere
A gyermek- és ifjúságvédelem keretében nyújtott szolgáltatások adómentességét az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés g) pontja, a bölcsődei ellátás keretében nyújtott szolgáltatások adómentességét pedig az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés f) pontja szabályozza. Az ide tartozó szolgáltatások körének meghatározása tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) rendelkezései az irányadóak.
Fontos megjegyezni, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem, illetve bölcsődei ellátás keretében nyújtott szolgáltatás csak akkor adómentes, ha azt olyan közszolgáltató teljesíti, aki a tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, képesítéssel is rendelkezik. Az adómentesség azonban nem terjed ki az étkeztetésre, ha az annak fejében járó ellenérték külön térítendő meg.
Adómentes juttatások a Szja tv. alapján
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.6. pontja a) és c) alpontjaiban foglaltak alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott:
- a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
- bölcsődei szolgáltatás.
A NAV tájékoztatójában felhívja a figyelmet, hogy ilyenkor az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés [Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pont].
Így adómentes juttatásnak tekinthető az is, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megelőlegezett összeget, vagy pedig egy meghatározott összeget átad a munkavállalónak azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el. Nem felel meg azonban az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a munkavállaló, és nem a munkáltató nevére szól.
A munkáltató nem csak a munkavállalóját részesítheti ilyen juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát, élettársát is, mert a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra nézve, hogy ilyen juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhetne sor.
Bölcsődei szolgáltatás életkori korlátai
Az Szja tv. nem határozza meg azt, hogy mit kell érteni bölcsőde alatt. A NAV ezért a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet meghatározásai alapján az alábbiakra hívja fel figyelmet:
- Állami és nem állami szerv által (például egy munkáltató által a munkavállalók gyermekeinek ellátása céljából) fenntartott bölcsőde, családi napközi szolgáltatásaira is alkalmazhatók az adómentességre vonatkozó szabályok.
- A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény, ahol a gyermek a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nevelhető, ha testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre.
- A bölcsőde alapfeladatán túlmenően, térítési díj ellenében külön szolgáltatásokat (például játszócsoportot, időszakos gyermekfelügyeletet, gyermekhotelt, egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást) működtethet, amelyeket a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
Ha tehát a gyermek betöltötte a 3. életévét, akkor a bölcsőde az alapellátásokat a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nyújthatja számára, a fent felsorolt további szolgáltatásokat pedig a gyermek 6. életévének betöltéséig, így az eddig ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott bölcsődei szolgáltatások minősülhetnek adómentesnek.
Családi napközi szolgáltatások adómentessége
Az Szja tv. 8.6. pontjában a) alpontja az adómentes juttatások között említi a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátást is. A családi napközi keretében nyújtott ellátás a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozik, így a családi napköziben nyújtott alapellátás és a törvényben meghatározott speciális szolgáltatások ingyenes vagy kedvezményes formában történő nyújtása is adómentesnek tekinthető.
Munkáltatói elszámolás és adólevonás
A munkáltató a természetben adott juttatásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában foglaltak értelmében személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekintheti, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) pontjának 3. alpontja alapján, az ott írt feltételek szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként veheti figyelembe.
Amennyiben az adóalanynak a bölcsődei ellátásból nincs bevétele, e tevékenysége áfa szempontjából adóalanyiságot nem eredményező tevékenységnek minősül. A kizárólag ehhez kapcsolódó beszerzések áfája szintén nem helyezhető levonásba [Áfa-tv. 33. § (1) bek. b) pont].
Ez esetben is lehetőség van azonban az adóalanyiságon kívüli tevékenység és az adóalanyiságot megalapozó adóköteles étkeztetési tevékenységhez egyaránt kapcsolódó, tételesen el nem különíthető beszerzések áfájának részleges levonására. Az arányos megosztás során azonban nem az Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése, hanem a 38. § (2) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni. A 38. § (2) bekezdése nem ír elő kötelezően alkalmazandó módszert, viszonyítási alapot, csak azt szabja feltételül, hogy az alkalmazandó megosztási mód, természetes mértékegység a lehető leginkább tükrözze a tevékenységek közötti tényleges használatot, hasznosítást.
Ezért nem kifogásolható, ha a 38. § (2) bekezdése szerinti megosztás alkalmazása során az adóalany a tevékenységből befolyt bevétel és az arra eső költségvetési támogatás alapján, a 3. sz. mellékletben közölt számítási módszert alkalmazva állapítja meg az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó levonható adó arányát, amennyiben ez a megosztás biztosítja a leghitelesebben a felhasználási arányt. A képlet alapján történő számítás elvégzésekor tárgyi adómentes ellenértéknek az azt finanszírozó támogatást tekintjük.
Külföldi szolgáltatások és az áfa
Amennyiben a civil szervezet adóalanynak minősül, és mint ilyen, külföldről vesz igénybe szolgáltatást, áfakötelezettsége keletkezhet. Ez az általános áfaszabályok szerint adózókon kívül az alanyi mentességet választók, sőt a kizárólag közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytatókra is igaz. Mindez azt jelenti, hogy az igénybe vett szolgáltatást terheli a felszámítandó 27% áfa, amit nem minden esetben lehetséges levonásba helyezni.
Az a civil szervezet tehát, aki valamilyen elektronikus nyújtott szolgáltatást kíván igénybe venni, a szolgáltatás honlapján a regisztráció/előfizetés/megrendelés előtt tájékozódjon a szolgáltató adóügyi letelepedéséről. Ha a szolgáltató az EU egy másik tagállamában adóügyi illetőséggel bír, a szolgáltatás igénybe vevőjének a NAV-nál közösségi adószámot kell igényelnie a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, és azt a regisztráció/előfizetés/megrendelés során a szolgáltatónak át kell adnia.
Ebben az esetben, ha a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő is adóalany, az ügylet belföldi teljesítésűnek minősül, azaz a szolgáltatást igénybe vevő magyar adóalany fogja a szolgáltatás után az adót megállapítani. Közösségi adószám kérésére alakuláskor vagy később is a civil szervezetekre vonatkozó adatbejelentő és változáskérő lapon van lehetőség, 2025-ben ez a 25T201CSZ nyomtatvány.
tags: #bolcsodei #szolgaltatas #afa #tartama