Mi lesz az embrióval vetélés esetén?

A vetélés a terhesség elvesztését jelenti a várandósság 24. hete - vagy az 500 grammos magzati súly elérése - előtt. Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede végződik vetéléssel, és jelenleg nincs olyan módszer, amellyel az embrió elvesztése elkerülhető lenne. A spontán vetélés a koraterhesség leggyakoribb szövődménye. Előfordulása igen gyakori, az ultrahanggal detektálható terhességek 8-20%-a végződik így.

A legtöbb vetélés a terhesség első trimeszterében történik, az összes vetélés közel 50%-a kromoszóma-rendellenességek miatt következik be. Az első három hónapban azonban bármi megtörténhet, ezért nem árt, ha ismerjük a vetélés tüneteit, hogy tudjuk, ha baj van - és persze ne izguljunk, ha nincs.

A spontán vetélés típusai és tünetei

Spontán vetélésnek nevezzük azt a vetéléstípust, amikor a várandósság 24. hete előtt szakad meg a terhesség, úgy, hogy az eseményt nem előzte meg semmilyen külső behatás. A terhességek megszakadása döntően első trimeszteri. Körülbelül 50-75%-a szakad meg a várandósság első 12 hetében (korai vetélés); a 12-24. hét között (középidős vetélés), az időben előrehaladva már jóval ritkábban. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.

Vetélési típusok:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Görcsök és minimális vérzés jelentkezik. A méhszáj zárt marad, így az esetek 85 százalékában nem szakad meg a terhesség.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek a fenyegető vetéléshez hasonlóak, csakhogy a méhszáj nyitott.
• Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A méh teljesen kiürül, a magzat bő vérzéssel, fájdalom, görcsös érzés kíséretében távozik. Ez a korai terhességnél, 6 hetes korig a legjellemzőbb.
• Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A sajnálatos folyamat beindul, bő és darabos vérzés, görcsös érzés, fájdalom kíséretében, de nem fejeződik be, nem ürül ki teljesen a méh.
• Nem lezajlott vetélés (missed abortion): A magzat elhal, de kilökődése nem indul meg spontán, a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
• Ismétlődő vetélés (habituális vetélés): A nő legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát.

A spontán vetélés tünetei:

A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek: néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy, a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy-, vagy éppen két szakaszban zajlik le.

• Vérzés: Barnás pecsételő vérzés vagy bő vérzés, élénkpiros színű. A bő mennyiségű, élénk színű vér komolyabb okot ad az aggodalomra.
• Görcsök: Alhasi görcsök, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom.
• Szövetdarabok távozása: Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből.
• Egyéb tünetek: Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás; súlycsökkenés; a terhesség ismert jeleinek hirtelen megszűnése.

Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hetet betöltött terhesség esetében azonos szakaszban következik be: a magzat és a mellékrészei - magzatburok, méhlepény - együtt távoznak. A 17. héttől már két szakaszról beszélünk: előbb a magzat távozik, majd követi a méhlepény is.

Fontos: Ha a várandóssága alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!

A spontán vetélés okai és kockázati tényezői

A spontán vetélés oka gyakran ismeretlen marad, de hátterében számos tényező állhat. A korai vetélések nagy része nem ok nélkül történik. Legtöbbször az a helyzet, hogy természetes szelekció történik: a baba valószínűleg nem tudott megfelelően fejlődni, megtapadni, ezért szakadt meg a várandósság még az elején.

Kockázati tényezők:

• Anyai életkor: Gyakrabban láthatunk vetélést idősebb anyai életkorban, különösen 40 év felett.
• Korábbi vetélés: Ha a páciensnek volt már korábban vetélése, emeli az ismételt vetélés rizikóját.
• Életmód: Dohányzás (naponta több, mint 10 szálat), alkoholfogyasztás, drog- és túlzott koffeinfogyasztás.
• Egészségügyi állapot: Lázas állapot, túlsúly, elhízás (extrém túlsúly), alacsony D-vitamin- és folsavszint, anyai fertőzések (ivarcsatorna-fertőzés), cukorbetegség, pajzsmirigy rendellenesség, véralvadási zavar, lisztérzékenység, policisztás ovárium szindróma (PCOS).
• Környezeti hatások: Stressz.

További lehetséges okok:

• Kromoszóma-rendellenességek: A terhesség első trimeszterében az összes vetélés közel 50%-a kromoszóma-rendellenességek miatt következik be. Kialakulhat új mutációként, vagy hordozhatja valamelyik szülő. Ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább.
• Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem képes megfelelően befogadni a petesejtet.
• Hüvelyi fertőzés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ami gyulladást és a burok megrepedését okozhatja.
• Nőgyógyászati rendellenességek: Méh fejlődési rendellenességei, méhnyálkahártya tbc miatti elhalása, méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), méhsövény, vagy nagy, sok vagy rossz helyen lévő mióma jelenléte.
• Méhnyak-elégtelenség: Ha a méhnyak elsődlegesen vagy másodlagosan nem funkcionál, a méhszáj megnyílhat. Lehet elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, illetve másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt is kialakulhat.
• Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, így a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.
• Hímivarsejtek rendellenessége: A koraterhességi vetélések mögött gyakorta a hímivarsejtek rendellenessége is felmerül.

Fontos megjegyezni, hogy bár sokan gondolják, hogy a spontán vetélés kockázata mesterséges megtermékenyítés esetén fokozott, ez valójában téves elképzelés. A kockázat a természetes úton megfogant magzatok elvetélésével egyenértékű, azaz 15-25% körüli.

A vetélés diagnosztizálása

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Az ultrahang tesztek ellenőrzik a magzat szívverését vagy a sárgájazsák jelenlétét. Vérvizsgálat javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez.

Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet a méh anatómiájának vizsgálatára, illetve hormonális és immunológiai kivizsgálásra is.

A vetélés kezelése és teendők

Amikor egy nő vetélést tapasztal, a magzat teljes szövetét el kell távolítani a méhből. A kezelés módja a vetélés típusától és a terhesség korától függ.

Kezelési lehetőségek:

• Várakozó álláspont: Teljes vetélés esetén, amikor a méh teljesen kiürül, nincs szükség külön kezelésre. Elmaradt vetélésnél, ha nincs életveszélyben a mama, olykor várakozunk, megtartva a spontán vetélés lehetőségét. Ez általában 2 héten belül bekövetkező kiürülést eredményez, de elhúzódhat akár 3-4 hétig is.
• Gyógyszeres kezelés: A korán észlelt, fenyegető vetélés gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel. Amennyiben a progeszteronhiány okozza, hormonpótlással támogatható a terhesség. Ha a terhességet legkorábban meg akarja szakítani, az orvosok olyan gyógyszereket írhatnak fel, amelyek segítik a méhet a terhesség átadásában. Ezek a lehetőségek jellemzően csak akkor állnak rendelkezésre, ha az ember a terhesség előtt tíz héttel elvetélt.
• Műtéti beavatkozás (műszeres befejezés / méhűri revízió): Tökéletlen vetélés vagy elmaradt vetélés esetén szükség lehet nőgyógyászati küretre a méh üregében, hogy ne maradjon bent se vérömleny, se a magzat valamelyik része. Ezt vénás altatásban (TIVA) végezzék, ahol a páciens saját maga vesz levegőt. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart. Az altatást követően a hüvelyt és a szeméremtestet fertőtlenítik, majd hüvelyi feltárást végeznek. A méh nyakcsatornáját szükség esetén 8-10mm nagyságúra tágítják, és Curette-kanál és/vagy vákuum-szívó segítségével a méhüreget kiürítik. Azon páciensek, akik még nem szültek, vagy csak császármetszéssel szültek, a beavatkozást megelőzően méhszájtágítást kell kapjanak (tágító pálca formájában vagy gyógyszeres méhszájtágítással). A beavatkozást követő 3-4 órával a páciens otthonába távozhat. Szeptikus vetélésnél sürgős, azonnali orvosi, műtéttel történő beavatkozás lép életbe.

Amennyiben a páciens vércsoportja Rh(D) negatív, úgy antiD profilaxisban részesítjük.

A műtéti beavatkozás lehetséges szövődményei:

• Visszamaradt szövet: Az esetek kb. 1%-ában találkozunk azzal, hogy akár véralvadék (haematometra), akár embrionális szövet marad vissza a méhüregben. Ezt erőteljes hasi fájdalom, láz, esetleg elhúzódó vérzés kísérheti. Ilyen esetben a beavatkozás megismétlésére van szükség.
• Gyulladás: Előfordulhat gyulladás (<1%), mely antibiotikus kezeléssel orvosolható. A tünetek a fent említetthez hasonló.
• Perforáció: Szintén kevesebb, mint 1%-ban találkozunk perforációval, amikor a műtét során a méhizomzat megsérül, átlyukad.

A beavatkozás utáni teendők:

• A műtéti beavatkozást követően 2 hétig kell kerülni az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. Egyéb megszorítás nincs.
• A beavatkozást követően 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat.
• A következő menstruáció időpontja egyénenként változik. A műtétet követően 3 hónappal kell legkésőbb jelentkeznie a vérzésnek.
• A következő terhesség befogadására onnantól alkalmas a szervezet, hogy a beavatkozást követő első menstruáció lezajlott.

Lelki felépülés és későbbi terhesség

Fontos azonban a fizikai felépülésen túl a lelki vonatkozás is. Az embrionális és magzati veszteség - hasonlóan bármilyen veszteséghez - gyászfolyamat megindulásához vezethet. Ez nem törvényszerű, nincsen olyan, hogy valamit „kell” érezni. Elhúzódó hangulatzavar, depresszió esetén szaksegítséget érdemes igénybe venni.

Sokan felmerül a kérdés, hogy mennyit kell várni a próbálkozással egy vetélés után. Egy kutatás figyelemre méltó eredménye, hogy nem csak az derül ki belőle, hogy nem szükséges várni, hanem arra is rámutat, hogy a következő terhesség során a vetélés kockázata akkor a legalacsonyabb, ha az a terhesség a vetélés utáni 3 hónapon belül megfogan!

Véleményem szerint a lelki egyensúly ugyanolyan fontos, mint a testi egészség (ezen kettő fogalom nem is választható külön), ezért ha egy pár úgy érzi, hogy időre van szükségük a vetélés után a következő terhességig, nyugodtan várjanak.

A vetélés megelőzése

A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.

Az egészséges várandósság érdekében a továbbiak betartása is ajánlott:

• Egészséges életmód és táplálkozás (megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitel, várandósvitaminok szedése).
• Fertőzések megelőzése, megfelelő kezelése.
• Rendszeres testmozgás.
• Stressz kerülése.
• Alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése, drogfogyasztás kerülése.
• A koffeinbevitel és a gyógyszerszedés minimalizálása.
• A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartása.

Ha valakinek betegsége van, annak kezelése javíthatja a sikeres terhesség esélyeit. A Reprogenesis klinikán szakemberek segítségével kiderítheti Ön is, mi áll egy sikeresen végigvitt terhesség akadályában. A hormonszintek megmérésével, a kismedence ultrahangos vizsgálatával, egy immunológiai és egy genetikai vizsgálattal már biztosabb képet kaphat szervezete jelenlegi állapotáról, így teherbeesésének esélyeiről is.

tags: #veteleskor #mi #lesz #az #embrioval