Az angiográfia egy olyan diagnosztikai módszer, amely az érrendszer és az egyes szervek vérellátásának vizsgálatára szolgál. Ez a technika ötvözi a hagyományos radiológia eljárásait a modern számítógépes technológia vívmányaival. A vizsgálat során kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, amely láthatóvá teszi az ereket a röntgenfelvételeken. Szükség esetén az angiográfia terápiás beavatkozásokkal, például angioplasztikával is kiegészíthető, ahol speciális katéterek segítségével tágítják ki a szűknek ítélt érszakaszokat.
Az angiográfia történhet az artériás vagy a vénás rendszer vizsgálatára. Az artériás rendszer vizsgálata (arteriográfia) során a behatolás artérián, míg a vénás rendszer (venográfia) vizsgálata során vénán keresztül történik. A legtöbb esetben a szúrás helye a lágyék, mivel a combartéria és -véna itt a felszínen helyezkedik el, könnyen megszúrható, és a beavatkozás jól kontrollálható. Helyi érzéstelenítést követően egy katétert, azaz egy belül üreges vékony csövet juttatnak az érbe. A katétert az érrendszerben eljuttatják a vizsgálni kívánt szervig (lehet ez szív, vese vagy agy), és a kontrasztanyag befecskendezését követően vizsgálják a helyi érviszonyokat vagy az egyes szervek vérellátását.
Az angiográfiás beavatkozás fekvő helyzetben, steril körülmények között zajlik. A helyi érzéstelenítés beadása feszítő, csípő érzéssel járhat, az ér megszúrása alkalmanként rövid ideig tartó fájdalommal, és a beteg helyben meleget érezhet. A katéter bevezetése kis feszítő érzéssel jár, de az érben történő mozgatását a beteg nem érzi. A kontrasztanyag beadásakor az adott testtájéknak megfelelően melegség érzet alakulhat ki, ami lehet égő vagy kellemes meleg. A beavatkozás végén a katétert eltávolítják, és amennyiben az artérián történt, a szúrás helyét nyomókötéssel fedik.
Az angiográfia típusai és alkalmazása
Az angiográfia során számos speciális vizsgálatot végezhetnek, attól függően, hogy melyik szerv vérellátását vagy melyik érrendszeri szakaszt kívánják vizsgálni. Például az alsóvégtagi, vese-, szív- vagy agyi erek érszűkületének vizsgálatára is alkalmazható. Az arteriográfia lehet áttekintő, szelektív vagy szuper-szelektív.
Koszorúér-angiográfia és tágítás
A koszorúér-angiográfia lényege, hogy speciális katéter segítségével a szívizomzatot ellátó ereket kontrasztanyaggal töltik fel, így kimutathatók az érszűkületek és vérellátási zavarok. A koszorúér-tágítás során ballonkatéteres tágítást végeznek, majd az érszakasz szűkületébe egy fémhálót (stentet) helyeznek el. Ez a beavatkozás történhet sürgősségi vagy tervezett jelleggel. Sürgős beavatkozásra heveny szívizominfarktus (AMI) és gyógyszerre nem szűnő mellkasi fájdalom (instabil angina pectoris) esetén kerül sor.
Centrális vénás kanülök és gondozásuk
A centrális vénák a centrális keringéshez közel helyezkednek el, így a bennük uralkodó nyomás megközelíti a jobb pitvari nyomást, és a lumenükbe juttatott gyógyszer vagy folyadék gyorsan eléri a centrális keringést. Pungálható centrális vénák közé tartozik a vena jugularis interna, a vena subclavia és a vena femoralis. A centrális vénás kanülökkel összefüggő véráramfertőzések elkerülése érdekében kulcsfontosságú a kanülgondozás, a heparinos átmosások, az aszepszis és antiszepszis betartása, valamint az infekciókontroll. A fertőzés leggyakrabban a kanül bemeneti helyén jön létre a bőr mikroflórája által.
Az ápolónak meg kell figyelnie a punkció helyét, hogy vannak-e esetlegesen fertőzésre utaló jelek, mint bőrpír, láz, fájdalom vagy kötőszövet-infiltráció. Ezért előnyös az átlátszó, transzparens kötszerek alkalmazása. Fontos minden beavatkozás előtt a higiénés kézfertőtlenítés és a védőkesztyű használata. Kiemelt jelentőségű a kanülszárak és csapok használat előtti fertőtlenítése. A punkció környékének antibiotikus kenőccsel való kezelése nem ajánlott, mert ez segíti a rezisztens törzsek kialakulását és gombás fertőzéseket idézhet elő. Mivel a fertőzés kockázata fennáll, a kanül eltávolítása történjen meg, amint annak használatára nincs már szükség. Az infúziós szerelékeket maximum 72 óránként szükséges cserélni.

A sterilizálás jelentősége és módszerei
Az egészségügyi intézményekben és a kisebb praxisokban használt eszközök sterilizálása alapvető fontosságú a nosocomialis (kórházban szerzett) fertőzések megelőzése szempontjából. A sterilizálás azoknak a folyamatoknak az összessége, melyek során a különféle anyagokat és eszközöket sterillé, azaz csíramentessé teszik, elpusztítva minden mikroorganizmust (kórokozókat és nem kórokozó szaporítóanyagokat, spórákat is). Ezért a sterilizálás igényesebb, mint a fertőtlenítés, amely csupán a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását célozza.
Előkészítés a sterilizálásra
Az anyagokat és eszközöket elő kell készíteni a sterilizálásra. A kezelések, beavatkozások során már használt darabokat a felhasználás helyéről zárt rendszerben összegyűjtik, válogatják, a több alkatrészből álló eszközöket szétszedik. Ezt követően a szennyeződéseket (például vér, testváladék) kémiai és mechanikai módszerekkel, kézi vagy gépi úton eltávolítják. A tisztítás után a fertőtlenítés következik, melynek során a cél, hogy a sterilizálóba kerülő anyagok, eszközök sterilizálás előtti csíraszáma a lehető legalacsonyabb legyen, ezzel fokozva a folyamat hatékonyságát és a fertőzések elkerülését. A letisztított és fertőtlenített termékeket ezt követően egyesével, vagy a felhasználási célnak megfelelően csoportosítva becsomagolják. Ehhez speciális csomagolóanyagok vagy dobozok állnak rendelkezésre. A különféle eljárásokhoz más-más tulajdonságú csomagolóanyagokat alkalmaznak, melyek a sterilizálás után bizonyos ideig megőrzik a termék sterilitását. Ezek kiszerelésüket tekintve lehetnek tekercsek, tasakok, íves csomagolóanyagok vagy hagyományos textíliák.
Fizikai sterilizálási módszerek
A fizikai sterilizálási módszerek közé tartozik a hősterilizálás, a szűréses sterilizálás és az ionizáló sugárzással történő sterilizálás.
Hősterilizálás
A hősterilizálás során magas hőmérsékletet alkalmaznak a mikrobiális sejtekben lévő összes fehérje denaturálására, ami az enzimaktivitás eltűnéséhez és a sejtek pusztulásához vezet. Általában száraz hővel, nedves hővel és szakaszos hővel történő sterilizálási módszerek léteznek.
- Száraz hősterilizálás: Mikroorganizmusok közvetlen lánggal történő elégetése (pl. oltógyűrűk, tárgylemezek, csőszájak). A lánggal nem sterilizálható tárgyakat forró levegővel sterilizálják sütőben, 160-170 °C-on 90 percig. Ez a módszer üveg, fém és fa eszközökhöz alkalmas, amelyek magas hőmérsékletnek ellenállóak, de nem alkalmasak nedves hősterilizálásra.
- Nedves hősterilizálás:
- Pasztőrözés: Alacsony hőmérsékletű hosszú távú kezelés (61,7-62,8 °C 30 percig) vagy magas hőmérsékletű rövid idejű kezelés (71,6 °C vagy magasabb hőmérséklet 15 percig).
- Autoklávos sterilizálás: Ez a legmegbízhatóbb sterilizálási módszer, magas hőmérsékletű, nagynyomású gőzt alkalmaz (pl. 115°C 30 percig, 121,5°C 20 percig, vagy 126,5°C 15 percig). Alkalmazható gyógyszerkészítmények, üveg/fém tartályok, porcelán, gumidugó és szűrőmembrán szűrők sterilizálására, amelyek ellenállnak a magas hőmérsékletnek.
Az autokláv munkaterét vákuumozással légtelenítik, majd túlnyomásos, telített vízgőzt juttatnak a levegő helyére. A vízgőz kondenzálódik a csomagokon és az eszközökön, miközben hő szabadul fel, ami elpusztítja a mikroorganizmusokat. A hatóidő letelte után a nyomást megszüntetik, a rakományt szárítják és hűtik. Felhasználható csomagolóanyagok: speciális papír, papír-műanyag kombináció, műtőlepedő, nemszőtt textília, valamint sterilizáló konténerek.
- Keringtetett gőzzel történő sterilizálás: 100 °C-os gőz keringtetése 30-60 percig. Alkalmazás: fertőtlenítésre, nem ellenáll a magas hőmérsékletű sterilizálásnak.
- Forralt sterilizálási módszer: Forrásban lévő víz, 30-60 percig. Alkalmazás: fecskendő és injekciós tű sterilizálása, szükség esetén antibakteriális szer hozzáadásával.
- Szakaszos sterilizálás: Gőzsterilizálás naponta egyszer, 3 egymást követő napon. Alkalmas olyan anyagokhoz, amelyek nem bírják a 100 °C feletti hőmérsékletet, valamint egyes cukrokhoz vagy fehérjékhez.
Sugárzásos sterilizálás
A sugársterilizálás gamma-sugarakat (pl. 60Co sugárforrás) használ a baktériumok elpusztítására. A sterilizált tárgyak hőmérséklete csak néhány fokkal változik. A gamma-sugarak közvetlenül hatnak a mikrobiális fehérjékre, nukleinsavakra és enzimekre, elősegítve a kémiai kötések megszakítását, elpusztítva a mikroorganizmusokat. Erős behatolásuk miatt felhasználhatók a csomagolt gyógyszerek teljes dobozainak lezárására és sterilizálására. Alkalmas hőálló gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, polimer anyagok sterilizálására.
- Mikrohullámú sterilizálás: Mikrohullámú besugárzást használ hőtermelésre és mikroorganizmusok elpusztítására. Jellemzője az alacsony hőmérséklet, időtakarékosság, nagy hatásfok és energiatakarékosság. Víz alapú injekciók sterilizálására alkalmas.
- Ultraibolya sterilizálás: Általában 200-300 nm-es ultraibolya hullámhosszt használ a sterilizáláshoz, a legerősebb hatás 254 nm-en tapasztalható. Alkalmazás: felület, aszeptikus helyiséglevegő, desztillált víz. Nem alkalmas folyékony gyógyszerekhez és mélyen fekvő szilárd anyagokhoz.
Szűrési és sterilizálási módszer
Ez a módszer élő vagy elpusztult mikroorganizmusok szűréses eltávolítására szolgál. Nagyon hőálló folyékony gyógyszerek sterilizálására alkalmas. Gyakran használt szűrők a G6 függőleges olvadású üvegtölcsér és a 0,22 μm-es mikroporózus szűrőmembrán. A sterilitás biztosítása érdekében ezt a módszert aszeptikus működéssel és bakteriosztatikus szerrel kell kombinálni.
Kémiai sterilizálási módszerek
A kémiai módszer főként szervetlen vagy szerves vegyszerek használatát jelenti fertőtlenítéshez és sterilizáláshoz.
- Gázsterilizálás: Kémiai fertőtlenítőszerek által képződő gázokat használ a mikroorganizmusok elpusztítására. Például az etilén-oxid sterilizálás etilén-oxid gázt használ, amely a fehérjék, DNS és RNS alkilezésével idéz elő sejthalált. Alkalmas magas kockázatú vagy olyan cikkek sterilizálására, amelyek nem ellenállnak a páratartalomnak és a hőnek.
- Formaldehides gázsterilizálás: A légtelenített munkatérbe túlnyomásos vízgőzhöz kevert formalinoldatot juttatnak be. A 60-80 °C fokos munkatérben az oldatból felszabadul a formaldehid gáz, amely elpusztítja vagy inaktiválja a mikroorganizmusokat.
- Hidrogén-peroxid plazmasterilizálás: Az eljárás során a hidrogén-peroxid plazma-állapotát használják csíramentesítésre. Ez a legdrágább eljárás, de a legkíméletesebb az eszközökkel az alacsony hőmérséklet miatt. Az eszközök az alkalmazott csomagolásban különböző ideig, akár 14 naptól 12 hónapig is megőrzik sterilitásukat, ami védőcsomagolással meghosszabbítható.

Sterilizáló rendszerek és nyomon követés
A Központi Sterilizálók modernizációja kulcsfontosságú az egészségügyi ellátás biztonságának és hatékonyságának növelésében. A Soproni Gyógyközpontban például egy TIOP projekt keretében újult meg a Központi Sterilizáló, ahol gőzsterilizáló, kombinált gőz-gáz sterilizáló és alacsony hőmérsékletű hidrogén-peroxidos sterilizáló berendezések beszerzésére került sor. Ezek az új berendezések már alkalmasak a finom optikával rendelkező laparoszkópos és artroszkópos eszközök speciális, alacsony hőmérsékletű sterilizálására is.
A műtéti eszközök nyomon követésére teljes körű optimalizációs rendszerek állnak rendelkezésre, mint például az EuroSDS®. Ez egy moduláris felépítésű, számítástechnikai alapú információs rendszer, amely ötvözi a sterilizálás dokumentálását, a steril termékkezelés logisztikai hátterét és a műszerkezelést. Biztosítja a minőségirányítás holisztikus megoldását és a sterilanyag-körforgás teljes követhetőségét. Az EuroSDS biztonságos és pontos adatmentéssel évekre visszamenőleg kereshető adatbázist hoz létre, amely a műszerek, eszközszettek, szállítók, felhasználók, kórházi osztályok, csomagolóanyagok, valamint sterilizáló- és mosóprogramok információit tárolja és rendszerezi.

Az EuroSDS lehetőséget kínál vonalkód-leolvasók segítségével történő vonalkód-leolvasásra, pont- vagy adatmátrix-kódok leolvasására, sőt transzponderek (rádiófrekvenciás azonosítású címkék) alkalmazására is. Az STERI-ID egy szilikonból készült jelölő hurok, amelybe RFID azonosító van beágyazva. Míg a vonalkódos matricák könnyen megsérülnek és olvashatatlanná válnak, addig a STERI-ID jelölő ellenáll az autokláv mosási és sterilizálási körülményeinek (magas hőmérséklet, gőz, vákuum és vegyszerek). Több mint 400 ciklusra használható.
tags: #angiografia #eszkozok #sterilizalo