Vetélés: Okok, Tünetek, Diagnózis és Megelőzés – Új Felfedezések a Vetélések Megértésében

A vetélés, orvosi kifejezéssel spontán abortusz, a terhesség megszakadását jelenti a várandósság 24. hete vagy az 500 grammos magzati súly elérése előtt. Becslések szerint a kezdődő terhességek egytizede-egynegyede, azaz 15-25%-a végződik vetéléssel, és a legtöbb eset az első trimeszterben, különösen az első 12 hétben következik be. Sok esetben az anya nem is tudja, hogy terhes volt, mivel a vetélés a szokásos menstruáció idején történik, és a tünetek hasonlóak lehetnek egy erősebb havi vérzéshez.

Bár sokan úgy gondolják, a mesterséges megtermékenyítés növeli a vetélés kockázatát, valójában nem nagyobb az esélye, mint természetes úton történő fogantatás esetén.

A vetélés gyakoriságát és típusait bemutató infografika

A Vetélés Típusai és Tünetei

A vetélések több típusba sorolhatók, attól függően, hogy milyen stádiumban van a folyamat, és mennyire ürült ki a méh:

  • Fenyegető vetélés (abortus imminens): Vérzés és alhasi fájdalom jelentkezik, de a méhnyak még zárt. Az esetek 85%-ában a terhesség nem szakad meg.
  • Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhnyak már nyitott.
  • Komplett vetélés (abortus completus): A méh teljesen kiürül, a magzat és a mellékrészei (burkok, lepény) együtt távoznak. Ez általában a korai terhességben, 6 hetes korig gyakoribb, bő menstruációs jellegű vérzéssel.
  • Inkomplett vetélés (abortus incompletus): A folyamat beindul, bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de a méh nem ürül ki teljesen.
  • Elmaradt vetélés (missed abortion): A magzat elhal, de kilökődése spontán nem indul meg. A kismama akár teljesen tünetmentes is lehet.
  • Lázas vetélés: Vetélés fertőzés kíséretében.

A Spontán Vetélés Tünetei

A vetélés tünetei változatosak lehetnek:

  • Hátfájdalom
  • Súlycsökkenés (ritkán)
  • Fehéres-rózsaszínes, nyálkás folyás
  • 5-20 percenként ismétlődő méhösszehúzódások okozta erős fájdalom
  • Barnás vagy élénkvörös hüvelyi vérzés, görcsökkel vagy anélkül
  • Vérrögökkel kísért szövetdarabok távozása a hüvelyből
  • A terhesség ismert jeleinek (pl. reggeli rosszullét, mellfeszülés) hirtelen megszűnése
  • Víztiszta vagy sárgás, vizeletszerű folyadék távozása (magzatvíz szivárgása)

Ha a 16. hét előtt következik be a vetélés, akkor egyszerre távozik a magzat, a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hetet követően, akkor előbb a magzat, majd a lepényi fázisban a lepény.

Vetélés, ismétlődő vetélés és meddőségi kivizsgálás

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a várandósság alatt rendellenes hüvelyi váladékképződést vagy vetélésre utaló jeleket tapasztal, mielőbb keressen fel nőgyógyász szakorvost! Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!

A Spontán Vetélés Okai

Az esetek döntő többségében nem derül ki, mi is volt egy vetélés pontos oka, különösen a korai terhességben bekövetkező első vetélés esetén. Amikor semmilyen eltérés nem látható a terhesség során, és esetleg a terhesség kis mérete miatt egyéb vizsgálatokat nem is tudunk végezni, nem kell görcsösen keresni a kiváltó okot egy vetélés esetén.

Dr. Vereczkey Attila orvosigazgató, meddőségi és endoszkópos specialista szerint a vetélések soha nem ok nélkül történnek, és ma már szerencsére jó részük megelőzhető.

A leggyakoribb okok közé tartoznak:

  • Genetikai rendellenességek: A vetélések 60-75%-a genetikai okokra vezethető vissza. A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. Ezek a kromoszóma-hibák kialakulhatnak új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség következményeként. A Turner-szindróma például a terhességek zömében vetéléssel végződik.
  • Hormonális rendellenességek:
    • Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni a megtermékenyített petesejt befogadására. Ez az úgynevezett lutoplacentáris shift időszakában (a 6. és 10. hét között) különösen jellemző.
    • Policisztás petefészek szindróma (PCOS)
    • Pajzsmirigybetegségek
    • Cukorbetegség
  • Méh fejlődési vagy egyéb rendellenességei: Sövény a méhüregben, méhnyálkahártya-polip, a méh üregét bedomborító miómák, méhfalak összenövése (Asherman-szindróma).
  • Méhszáj-elégtelenség: Lehet ismeretlen okú, vagy előzetes méhszájon végzett műtétet követően is kialakulhat. Elsődleges a méh fejletlensége vagy fejlődési rendellenessége miatt, másodlagos korábbi szülés vagy terhességmegszakítás során elszenvedett sérülés miatt.
  • Fertőzések: Szexuális úton átvihető betegségek, vírusos (pl. Cytomegalovírus-fertőzés), bakteriális fertőzések (pl. Listeria monocytogenes, brucellózis, bakteriális agyhártyagyulladás), állati eredetű fertőzések. A kutatások szerint a vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik.
  • Belgyógyászati betegségek: Magas vérnyomás, autoimmun betegségek (pl. szisztémás lupus, antifoszfolipid szindróma), gyulladásos bélbetegségek, vesebetegségek, felszívódási zavarok (pl. lisztérzékenység).
  • Véralvadási zavar (trombofília, antifoszfolipid szindróma): A trombózishajlam vetélést okozhat, mivel a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök alakulhatnak ki.
  • Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a pár antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, késhet a magzatot védő ellenanyagok termelése, így a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (ún. killer sejtek) áldozatává válhat.
  • Embriók lassú növekedése: Kutatások szerint mind lombikeljárással, mind természetes úton fogant babák esetében növeli a vetélés kockázatát.

Hajlamosító Tényezők

Vannak olyan vetélésre hajlamosító tényezők, melyek mindenki számára ismertek, és sokszor elkerülhetőek:

  • Életmód: Drogfogyasztás, alkoholfogyasztás, dohányzás (különösen napi 10 szál fölött), túlzott koffeinfogyasztás (napi több mint 200 mg), extrém túlsúly vagy túl alacsony testsúly, stressz.
  • Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek szedése (mindig jelezze kezelőorvosának, ha babát tervez vagy már terhes). A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót.
  • Sugárzás.
  • Gyógynövények: Kevéssé ismert, hogy a gyógynövények között több is hajlamosíthat vetélésre. Mindig konzultáljon patikussal vagy kezelőorvosával, hogy terhesség alatt mely készítmények alkalmazhatóak biztonsággal.
  • Anyai életkor: Túl fiatal vagy túl idős anyai életkor (különösen 40 év felett). Egy 35 éves nő petesejtjeinek akár a fele is kóros lehet.
  • Korábbi vetélés: Ha volt már korábban vetélés, az növeli az ismétlődés kockázatát.
  • Alacsony D-vitamin- és folsavszint.

A vetélés hajlamosító tényezőit illusztráló grafikon

Fontos kiemelni, hogy a szexuális együttlét, a testmozgás (ha a kismama korábban is sportolt és odafigyel a biztonságos mozgásformákra), a stressz (önmagában) és a fogamzásgátló tabletták hosszan tartó használata nem tartozik a vetélés okai közé, egészséges terhesség esetén.

A Vetélés Diagnosztizálása

A vetélés ténye nőgyógyászati vizsgálattal és ultrahangvizsgálattal állítható fel. Az ultrahangvizsgálat ellenőrzi a magzat szívverését, vagy a sárgájazsák jelenlétét. Ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik, az orvos az ultrahang segítségével meg tudja állapítani, hogy vetélésről van-e szó.

Vérvizsgálat is javasolt a humán chorion gonadotropin (hCG), a placenta által termelt hormon szintjének mérésére. Az alacsony hormonszint vetélést jelezhet.

Két egymást követő spontán vetélés esetén szükség lehet részletes kivizsgálásra, amely kiterjedhet a méh anatómiájának vizsgálatára, hormonális és immunológiai kivizsgálásra, valamint a pár kromoszómáinak vizsgálatára is.

A Spontán Vetélés Kezelése

A vetélés kezelése a típusától és a terhesség korától függ:

  • Fenyegető vetélés: Gyakran visszafordítható ágynyugalommal, enyhe nyugtatókkal, méhellazítókkal, progeszteronkészítményekkel (pl. Utrogestan).
  • Komplett vetélés: Ha a méh teljesen kiürült, nincs szükség külön kezelésre, de kórházi megfigyelés szükséges.
  • Inkomplett vagy elmaradt vetélés: Ha a méh nem ürül ki teljesen, vagy az elhalt magzat nem távozik spontán, műtétre, esetenként ún. méhűri revízióra (nőgyógyászati küret) van szükség. Ezt általában műtéti körülmények között, altatásban végzik. A beavatkozás célja, hogy a méh üregében ne maradjon magzati rész vagy vérömleny.
    • A műszeres befejezést vénás altatásban (TIVA) végzik, ahol a páciens saját maga vesz levegőt. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart.
    • A méh nyakcsatornáját szükség esetén tágítják, és vákuum-szívó vagy Curette-kanál segítségével kiürítik a méhüreget.
    • Szülés előtt nem álló nők esetében gyógyszeres vagy mechanikus méhszájtágításra lehet szükség a beavatkozás előtt, hogy elkerüljék a későbbi méhszájelégtelenséget.

Lehetséges Szövődmények a Műtét Után

A műszeres befejezés „rutin műtétnek” számít, alacsony kockázatokkal jár:

  • Véralvadék (haematometra) vagy embrionális szövet maradhat vissza a méhüregben (kb. 1%). Ezt erőteljes hasi fájdalom, láz, elhúzódó vérzés kísérheti, és a beavatkozás megismétlésére lehet szükség.
  • Gyulladás (<1%), mely antibiotikus kezeléssel orvosolható.
  • Perforáció (<1%), amikor a méhizomzat megsérül, átlyukad a műtét során.

A beavatkozást követően 2 hétig kerülni kell az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat. A következő menstruáció időpontja egyénenként változik, de legkésőbb 3 hónappal a műtét után jelentkeznie kell a vérzésnek. A szervezet onnantól alkalmas a következő terhesség befogadására, hogy az első menstruáció lezajlott.

A Vetélés Megelőzése

A vetélés megelőzésére sajnos nincs 100%-osan hatékony módszer, de számos lépés tehető a kockázat csökkentése érdekében:

  • Alapbetegségek kezelése: A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető, mint például a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a méhnyak-elégtelenség, cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, véralvadási zavarok.
  • Egészséges életmód:
    • Egészséges táplálkozás és normál testsúly fenntartása (BMI szerint).
    • Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzése.
    • Koffeinfogyasztás és stressz csökkentése.
    • Rendszeres testmozgás (a terhesség alatt is biztonságos formákban).
  • Fertőzések megelőzése és megfelelő kezelése: Fontos a vitaminok és ásványi anyagok pótlása, különösen terhesvitaminokkal, amelyek támogatják az immunrendszert.
  • Gyógyszerszedés minimalizálása: Mindig konzultáljon orvosával a terhesség alatti gyógyszeres kezelésről.
  • Folsav és D-vitamin pótlása: Az alacsony szint növelheti a kockázatot.

Mivel egy gyakori problémáról van szó, hagyni kell időt a lelki nehézségek leküzdésére, és bízni kell a következő terhességben. Az embrionális és magzati veszteség gyászfolyamat megindulásához vezethet, amihez szükség esetén szaksegítséget érdemes igénybe venni.

tags: #vetelesek #okanak #ujabb #felfedezese