A spontán vetélés a terhesség viszonylag gyakori komplikációja, amely sajnos sok nőt érint. Annak ellenére, hogy rendkívül megterhelő testi és lelki szempontból egyaránt, fontos tisztában lenni az okokkal és jelekkel, hogy megfelelő támogatást és kezelést nyújthassunk az érintettek számára. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a vetélés hátterét, tüneteit és azt, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.
Mi az a spontán vetélés?
Vetélésnek nevezzük a 20. hét előtt befejeződő terhességet, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. Ha például a kilökődés a 23. héten történik, de a magzat csak 400 grammos, akkor még vetélésről beszélünk. A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. hét. A 24. hetet követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről van szó.
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos. A spontán vetélés kockázata a 15. terhességi hét után 0,6 százalékra csökken. A gyakoriság több tényezőtől, egyebek mellett az anya korától függ: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés. Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt (a terhességi teszt használatát megelőzően) történnek. A vetélések több mint 80%-a az első trimeszterben (azaz a terhesség első 12 hetében) fordul elő.
A vetélés típusai
A vetélés lehet:
- Fenyegető vetélés (abortus imminens): Görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg.
- Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott.
- Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. Teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik. Ebben az esetben is kórházi megfigyelés szükséges.
- Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A folyamat beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be. A méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni, a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
- Elmaradt vetélés (missed abortion): Az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. A magzat elhal, de kilökődése nem indul meg spontán. Ilyenkor a kismamák akár teljesen tünetmentesek is lehetnek.
- Lázas vetélés: Vetéléssel együtt járó lázas állapot.
Ha a vetélések ismétlődnek, és két egymást követő spontán vetélés történik, akkor már javasolt a teljes kivizsgálás. Három vagy több egymást követő vetélés esetén szokványos vetélésről (Abortus habitualis) beszélünk.
A vetélés okai
A spontán vetélés hátterében számos ok állhat, amelyek lehetnek genetikai, anatómiai, hormonális vagy külső környezeti tényezők. A vetélésnek konkrét okai és rizikótényezői vannak.
Genetikai rendellenességek
Az esetek közel felében kromoszóma-rendellenességek állnak a háttérben, amelyek akadályozzák az embrió megfelelő fejlődését. Ilyenkor a természetes szelekció révén a spontán vetélés megakadályozza, hogy a magzat súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességgel fejlődjön tovább. A Turner-szindróma (amely kizárólag lányokat érintő genetikai rendellenesség) például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik.
Hormonális problémák
A progeszteron alacsony szintje vagy egyéb hormonális zavarok, mint például a policisztás petefészek szindróma (PCOS), befolyásolhatják a terhesség megtartását. Ha a sárgatest a menstruációs ciklus során nem termel elég progeszteront (sárgatesthormont), akkor a méhnyálkahártya nem tud kellően felépülni vagy fennmaradni a megtermékenyített petesejt befogadására. Ez kiválthatja az úgynevezett kémiai terhességet, amikor az embrió nem tud megfelelően beágyazódni.
Anyai betegségek és fertőzések
Különböző krónikus betegségek, mint például cukorbetegség, pajzsmirigy-rendellenességek vagy magas vérnyomás, növelhetik a vetélés kockázatát. Az alacsony folátszint is kockázati tényező lehet. Bizonyos fertőzések, mint a toxoplazmózis, rubeola, listeriosis vagy a szexuálisan terjedő betegségek, negatívan hatnak a magzatra. A bakteriális agyhártyagyulladást okozó Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is. A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is. Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is, ahol a vérrögök akadályozzák a méhlepény megfelelő keringését.
Anatómiai rendellenességek
A méh rendellenes formája, méhfibrómok, polipok vagy gyenge méhnyak szintén szerepet játszhat a vetélés bekövetkezésében. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni. Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak, ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet. A méhnyak-elégtelenség is okozhat vetélést, ami lehet elsődleges vagy másodlagos.
Külső tényezők és rizikófaktorok
A dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás (különösen a kokain használata), valamint bizonyos gyógyszerek (nem szteroid gyulladásgátlók a fogantatáskor) alkalmazása kockázatot jelenthet. A túlzásba vitt kávéfogyasztás is növelheti a rizikót (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél). A korábbi spontán vetélés szintén növeli a kockázatot, ahogy az is, ha az ovuláció és a beágyazódás között több mint 10 nap telik el. A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot.
A vetélés 5 gyakori oka // A vetélés jelei és tünetei
A vetélés jelei és tünetei görcsök nélkül
A vetélés tünetei változóak lehetnek, és nem mindig járnak erős alhasi görcsökkel vagy vérzéssel. Fontos tudnunk, hogy néha a vetélés tényét csak egy ultrahangvizsgálat során tudjuk megállapítani.
Hüvelyi vérzés
Ez lehet enyhe barnás pecsételés vagy erős, menstruációszerű vérzés. A vérzés mértéke és időtartama eltérő lehet. Azonban a vérzés terhesség alatt mást is jelenthet, és különösen a kevés, pecsételő vérzés hátterében könnyen kezelhető eltérés, mint például egy hüvelygyulladás is állhat. Kialakulhat a petezsák körül kis vérömleny, ami adott esetben járhat friss vérzéssel is, de később jelentkező pecsételő vérzéssel is, sőt, teljesen panaszmentes terheseknél ultrahangos vizsgálat során is diagnosztizálhatja a kezelőorvos. Amennyiben a magzatnál szívműködés van, és a méhszáj nem nyílik ki, a terhesség szépen tovább is fejlődhet, a panaszok megszűnhetnek, és a vérömleny is felszívódhat.
Alhasi fájdalom
Hörgő, menstruációszerű görcsök jelentkezhetnek, amelyek lehetnek enyhék vagy kifejezetten erősek, de vetélés történhet fájdalom nélkül is. Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is.
Váladékozás
Szövetdarabok vagy magzatburok darabkáinak távozása a hüvelyből. A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra. Az inkomplett vetélésnél a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet.
Egyéb tünetek, amelyek görcsök és vérzés nélkül is jelezhetik a vetélést
A kismamáknak az egyik legnehezebben elviselhető hír, amikor teljesen panaszmentesen jelentkeznek vizsgálatra, és kiderül, hogy elhalt a terhességük. Ezt az esetet „missed abortion”-nak hívjuk, vagyis olyan vetélés, amikor a terhesség fejlődése megszakad, nem látunk az embriónál szívműködést, de a vetélés folyamata nem indul be. Sajnos ez az egyik leggyakoribb jelenség a vérzés nélkül jelentkező vetélésnél, hogy a terhesnek igazán semmilyen panasza sincs.
A teljesen panaszmentes eseteken túl jelentkezhetnek kisebb, nem jellegzetes tünetek is, melyek utalhatnak komoly gondra is, de néha még sincs jelentőségük. Ilyen lehet a terhesség alatt jelentkező normális tünetek, például a hányinger, emlőfeszülés, rossz közérzet hirtelen, vagy fokozatosan történő eltűnése. Fontos tudnunk, hogy az első trimeszterből a második trimeszterbe való átlépés során ez teljesen normális folyamat, és ráadásul van olyan terhes, akinek ez nem a 12., hanem éppen korábban, akár már 9-10 hetes terhesség során is bekövetkezik, és mégis teljesen egészségesen fejlődik a terhessége.
Nagyobb terhesség esetén a magzatmozgás lassulása, majd megszűnése is lehet figyelmeztető jel. Amikor egy kismama a magzatmozgás hiányát vagy feltűnő csökkenését észleli, mindenképpen orvosi vizsgálat javasolt. Korai terhesség esetén a korábban pozitív terhességi teszt negatívvá válása is kontrollvizsgálatot igényel.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg. A vetélés gyanúja esetén mindig forduljunk orvoshoz, főleg, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:
- Erős vérzés, amelyhez nagyobb mértékű alhasi fájdalom társul.
- Magas láz vagy hidegrázás.
- Szövetdarabok távozása.
Bő vérzés esetén, vagy ha ismert várandósság esetén a magzat mozgásának hiányát észleli, akkor sürgős orvosi vizsgálatra van szükség: hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy menjen be a területileg illetékes sürgősségi ügyeletre!
A vetélés diagnosztizálása
A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba. Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Megesik, hogy a kismama úgy érkezik, hogy már hoz magával szövetdarabokat is. Ilyenkor az inkomplett vetélést az ultrahangvizsgálat után a kórházban befejezik. Ha a kismama komplett vetéléssel érkezik a kórházba, akkor jellemzően szintén hoz szövetdarabokat. A terhesgondozó végezhet egy ultrahang tesztet a vetélés megerősítésére. Ezek a tesztek ellenőrzik a magzat szívverését vagy a sárgájazsák jelenlétét. Vérvizsgálat javasolt a vetélés ellenőrzésére, mivel a teszt a humán chorion gonadotropint (hCG), a placenta által termelt hormont méri. Az alacsony hormonszint vetélést jelez.
A spontán vetélés kezelése
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához. Ha előbbiről, tehát komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre.
Műtéti beavatkozás
Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés. Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség. A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik. Ha az érintett korábban már szült, akkor a méhszájat nem szükséges érlelni (tágítani), viszont ha még nem történt szülés, akkor a méhszájat mechanikus módszerekkel vagy gyógyszeresen tágítani kell.
Gyógyszeres kezelés és utókezelés
A vetélést tünetileg progeszteronpótlással lehet kezelni, de a hüvelyi vérzés csillapításához szükség lehet vérzéscsillapítókra is. A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be. Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is. Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is. A terhesség alatti hüvelyi vérzésnél nem elég a vetélést kizárni, gondolni kell arra is, hogy mi lehet még a vérzés forrása.
Az orvos javasolhat gyógyszeres kezelést, műszeres beavatkozást vagy csupán megfigyelést, attól függően, hogy a vetélés teljes vagy részleges volt-e. Lelki támogatás is kiemelten fontos, hiszen a veszteség feldolgozása időt és támogatást igényel. Fontos, hogy a vetélést követően a testi és lelki állapot helyreálljon. A legtöbb vetélés a terhességgel kapcsolatos probléma miatt következik be. Nem lehet megakadályozni őket. Ha valakinek betegsége van, annak kezelése javíthatja a sikeres terhesség esélyeit.
A vetélés megelőzése
Bár a vetélések egy része elkerülhetetlen, néhány lépéssel csökkenthető a kockázat:
- Egészséges életmód fenntartása, amely magában foglalja a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülését.
- Rendszeres orvosi ellenőrzés és a terhesség alatti vitaminbevitel biztosítása (pl. folsav).
- Krónikus betegségek megfelelő kezelése és karbantartása.
- Fertőzések megelőzése és időben történő kezelése.
- Rendszeres testmozgás és a stressz kerülése.
A vetélésre hajlamosító alapbetegségek jelentős része kezelhető. Jól gyógyítható a sárgatest-elégtelenség, az ivarcsatorna-gyulladások, a nyakcsatorna-elégtelenség. Előzetes műtétre lehet szükség méhnyak-elégtelenség, egyes daganatok (pl. mióma), súlyosabb méhfejlődési rendellenességek, illetve Asherman-szindróma esetén.
A perikoncepcionális gondozás lényege a fogamzást és a terhesség kiviselését megzavarni képes betegségek, állapotok kiszűrése és célzott gyógyítása. Ez nemcsak orvosi szempontból fontos. A párok számára hatalmas lelki megkönnyebbülést jelent, ha tudják, hogy mindketten jó kezekben vannak, és a jövőbeni terhesség nem csupán a „szerencsén múlik”. A rendszeres kontroll, a szakmai támogatás és a partneri együttműködés tehermentesíti a párt, és biztonságot ad.